Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A szerbiai vámosok egy nagy testű papagájt koboztak el Horgosnál. A védett fajhoz tartozó zöldszárnyú arát egy külföldi állampolgár akarta átvinni a szerb-magyar határon, de hogy melyik irányba, az legfeljebb csak sejthető. A madarat a palicsi állatkertbe szállították, ahol eddig egyetlen egy ilyen „szárnyas jószág” volt eddig. Az eset azért érdekes, mert az egzotikus országokból származó madarak csempészése legalább annyira kifizetődő, mint a kábítószerkereskedelem.

A balkáni útvonal

Az egy-két szűkszavú beszámolóból nem derül ki, hogy melyik irányból érkezett a papagájt csempésző személy, bár gyanítani lehet, hogy a madarat Magyarországra akarta behozni.

Az sem világos hogy a papagájt milyen autóval akarták kicsempészni Szerbiából, mert egy ilyen megtermet állatot nem lehet összehajtogatni, és betenni a szivartartóba, ezért valószínűleg egy kamionban vagy egy kisteherautóban rejtették el.

Annyit tudni, hogy a papagájt egy külföldi állampolgártól vették el, de az sem derült ki, hogy a külföldi állampolgár milyen származású, és hogy sofőrről, futárról vagy éppen madártulajdonosról van szó.

A Horgosnál elkapott „zöldszárnyú ara” (Forrás: Blic)

Arról még beszámolt a belgrádi Blic, hogy az elkobzott zöldszárnyú ara nagyon jó állapotban van, nagyon fiatal madár, de már elérte a felnőttkort, és leküzdötte a fiókákat általában érintő kockázatokat/kórokat.

Azt is megtudtuk, hogy az elkobzott dél-amerikai madárka – amely a világ legnagyobb papagájfaja – a palicsi állatkert menhelyére került, és az is feltételezhető, hogy egy tojóról van szó, amely a párja lehet a palicsi állatkertben élő zöldszárnyú hímnek.

Ennek az esetnek a felemlegetésével nem az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a hírírás nehézségeire, hanem inkább, hogy rámutassunk egy illegális tevékenységre, amelynek szintén megvan a maga „balkáni útvonala”.

A papagáj olyan drága, mint a kokain

A belgrádi Vreme nemrég írt arról, hogy európai szakértők szerint Szerbia fontos útvonala az egzotikus madarak Afrikából, netalán Amerikából történő csempészésének, amiből az is következik, hogy ennek az útvonalnak az egyik leágazása Magyarország felé vezet.

Egy-egy védett fajhoz tartozó papagáj Nyugat- Európában több tízezer euróba kerül, de egy pár, párosodni is képes nagy papagájért akár százezer eurót is elkérhetnek.

Vagyis ezeknek a madaraknak a csempészése legalább olyan jövedelmező, mint a kábítószerkereskedelem, az okozott károk pedig felbecsülhetetlenek, bár a bűnözésnek ez az alfaja legalább nem veszélyes az emberi egészségre.

Nem lehet minden madár mellé rendőrt állítani Guineában sem (Forrás: Daily Maverick)

Az olyan afrikai országokban, mint például Tanzánia, ahol néhány éve betiltották a madarak exportját, a szegény emberek szürkepapagájokat, vagyis jákópapagájokat fognak a vadonban, és néhány dollárért eladják a nagykereskedőknek.

Ezek azok a papagájok, amelyeket aztán meg lehet tanítani beszélni, bár mélyenszántó társalgást nem lehet velük folytatni, szókincsük ugyanis elég szerény.

Az Europol becslései szerint a csempészett madarak fele nem éli túl az utat, vagyis nem jut el a „végső fogyasztóhoz”, vagyis a megrendelőhöz.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Interpol becslései szerint évente 7-23 milliárd dollár fordul meg a vadon élő állat- és növényfajok feketepiacán.

Ötvenmillió madár

Már mintegy hét évtizede a hollandiai Hertogenbosch tartják Európa legnagyobb madárvásárát AviMarkt Europe elnevezéssel, a statisztikák szerint egyébként Hollandiában kétmillió, Európában pedig ötvenmillió madarat „kalitkáznak be”, vagyis tartanak házikedvencként, és sokan nem elégszenek meg a kanárikkal vagy a galambokkal.

– Az emberek mindig valami olyat akarnak, ami másnak is van, de minél nagyobbat, és minél drágábbat. Mint az autóknál

– jelentette ki Harald Garretsen, az illetékes hollandiai hatóság nyomozója, aki szerint a vásárlókat nem nagyon érdekli, hogy honnan származnak a madarak.

– Európában státuszszimbólum. Cool vagy, ha van egy ritka madarad. Senki sem akar olyan madarat, amely tavaly volt divat, hanem mindig valami újat

– nyilatkozta Chris R. Shepherd, a vadon élő fajok védelmével foglalkozó Monitor nemzetközi szervezet igazgatója. Csakhogy az Európai Unióba legálisan nem lehet vadon fogott madarakat behozni.

Szerbiába viszont még lehet. A Daily Maverick dél-afrikai hírportál számolt be arról, hogy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) adatai szerint 2020 és 2022 között Guineából 35 618 madarat exportáltak legálisan Szerbiába.

Ezt követően nem kizárt, hogy ami legálisan érkezik Szerbiába, az illegálisan folytatja útját az Európai Unió felé.

Mire jók a szabadkai erdők?

Az Európai Unióban csak a fogságban tenyésztett madarak árusítása engedélyezett, a behozatal teljes mértékben tilos.

A 2005-ös uniós tilalom válasz volt a madárinfluenzára, amely napjainkban ismét tombol az egész kontinensen.

Harald Garretsen, a madarak elleni csempészet szakértője (Forrás: Daily Maverick)

Ugyanakkor az egzotikus madarak iránti kereslet nem csökkent, mindez két dolgot jelent: az egyik, hogy a kereskedelem illegálissá vált, a másik, hogy emiatt az árak az egekbe szöktek.

Ráadásul „friss vér” nélkül a tenyésztők is bajba kerülnek, nem pároztathatják a végtelenségig ugyanis ugyanazon madarak utódait, mert abból „testvérházasság” és elkorcsosodás lesz.

Az előbb említett Harald Garretsen szerint a csempészek számára korábban Albánia és Szerbia, valamint a háború előtt Ukrajna volt kimondottan kedvelt útvonal, de a háború miatt a korábban Ukrajnán áthaladó forgalom is áttevődött a Balkánra.

– Tudomásunk szerint a futárok általában kisteherautóval szállítják az állatokat, sokszor a határrendészet tudtával. Ugyanakkor Magyarország és Szerbia határán hosszú, nagy kiterjedésű erdős rész van. Az erdészek ismerik az utakat, a fizetésük viszont nem túl magas, így aztán megpróbálják kiegészíteni

– mondta Garretsen.

Az Europol egyik illetékese is ugyanezen a véleményen van, és hozzáteszi, hogy néha több ezer madarat tartalmazó szállítmányokról van szó.

– A Balkán a madárcsempészet melegágya, és ez a szervezett bűnözésről szól

– jelentette ki Jose Alfar Moreno, aki az Europolnál a vadonélő fajokhoz tartozó állatok illegális kereskedelme elleni küzdelmet vezeti.

Szerbiában is tudnak róla

A szerb rendőrségnek eddig itt-ott sikerült megállítania a „kisüzemi állatcsempészetet”, de eddig még soha nem foglaltak le egy egész kamionnyi szállítmányt, és a szervezett bűnözésre sem találtak bizonyítékot.

– Szerbia tranzitország mindenféle csempészet esetében. Az állatcsempészek is ugyanazt az útvonalat használják, mint az embercsempészek. De természetesen az emberek sokkal fontosabbak, mint az állatok, ezért szinte senkit sem érdekel a vadon élő állatokat érintő bűnözés

– nyilatkozta a Vremenek a szerbiai ügyészség egyik magát megnevezni nem kívánó munkatársa.

– Becslésem szerint a vadon élő állatok csempészete terén ezer esetből egy kerül bírósági szakaszba. Főleg azért, mert a rendőrség nem gyűjt elegendő bizonyítékot, mert nem rendelkezik elegendő erőforrással és tudással ezeknek a bűncselekményeknek a kezelésére. Ez egy speciális terület, és túl kevés szakértőnk van

– tette hozzá a szerb ügyészség berkeiből származó informátor, aki ezzel azt is mondta, hogy a vámosok és a határőrök éppenséggel nem ornitológusok, bár azt bizonyára még ők is tudják, hogy aminek szárnya van, az nagy valószínűséggel madár.

Nebojša Vasić, a szerb vámhivatal csempészetelleni osztályának munkatársa szerint a vadonélő fajok esetében főleg madarakat csempésznek Szerbián keresztül.

– Az élő madarakat méltatlan körülmények között szállítják. Egyszer, január volt, nyolc papagájt találtunk egy autó alá erősített dobozokban. Vagy krumpliszsákokba csomagolják, kabátokba és nadrágokba tekerik, ülések alá, esetleg a csomagtartóba teszik be őket. Sok madár nem éli túl

– jelentette ki Vasić, aki szerint leggyakrabban a közvetítőket és a futárokat kapják el, vagyis a megbízók általában a háttérben maradnak.

A Vreme megjegyzi, hogy a Szabadkán, Pancsován vagy Pozsarevácon tartott kisállatvásárok környékén gyakran látni külföldi rendszámú autókat, ami azt jelzi, hogy az ott elkelt madarak egy részét illegálisan külföldre viszik, ha csak nem akadnak fel Horgosnál.