Connect with us

Szerbia

Vučić turistaként menne Brüsszelbe, Kurti megalakítaná a szerbiai Magyar Községek Közösségét

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Ki menne Brüsszelbe?
Albin Kurti, Sueljman Ugljanin, Shaip Kamberi és Aleksandar Vučić (Forrás: Blic)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A szerb elnök bekeményített, és kijelentette, hogy csak akkor megy Brüsszelbe, amikor már megalakult a Szerb Községek Közössége (ZSO), vagyis a koszovói szerb önkormányzatok uniója. Aleksandar Vučić ezzel válaszolt Josep Borrell uniós külügyi biztos nyilatkozatára, miszerint néhány héten belül új találkozóra kerül sor a szerb köztársasági elnök és Koszovó miniszterelnöke között, amelyen folytatják a megbeszélést a kapcsolatok normalizálását célzó uniós tervről. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy közben a szerbiai bosnyákok is követelik helyzetük javítását, a koszovói miniszterelnök pedig a vajdasági magyarokkal is példálódzott.

Legfeljebb turistaként menne Brüsszelbe

A szerb elnök egy szálloda megnyitásán vett részt egy dél-szerbiai fürdőhelyen, nem messze a koszovói határtól, onnan küldte a kemény üzenetet.

– Mondják meg, hogy ennek mi értelme (a koszovói miniszterelnökkel való találkozásnak). Ha azért hívnak Brüsszelbe, hogy rávegyenek arra, hogy a Szerb Községek Közössége valamivel egyidőben, vagy valami után alakuljon meg, akkor ne is hívjanak

– jelentette ki a szerb államfő Kuršumlijska Banjában, majd hozzátette, hogy legfeljebb turistaként hajlandó Brüsszelbe utazni, hogy Szerbiát ne vádolhassák semmivel sem.

A belgrádi vezetés ragaszkodik a szerb többségű önkormányzatok közösségének megalakításához Koszovóban, míg Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint ez a kérdés nem központi jelentőségű, és nem szerepel előfeltételként a -német (európai/amerikai) tervben.

A koszovói miniszterelnök a napokban hat, a szerbek számára teljesen elfogadhatatlan feltételhez kötötte a Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozását, miután Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni megbízottja azt mondta, hogy a ZSO mindenképpen megalakul Albin Kurtival vagy nélküle.

Az albánok is kemények

Glauk Konjufca, a koszovói parlament elnöke, aki egyébként Kurti párttársa az Önrendelkezésben (Vetëvendosje), ezt lehetetlennek nevezte, és jelezte hogy ennek megakadályozása érdekében kész az emberekkel együtt az utcára vonulni.

A Ekonomia Online portál szerint Konjufca úgy nyilatkozott, hogy ha a koszovói miniszterelnök és a koszovói elnök nem fogadja el a Szerb Községek Közösségét, akkor az soha nem fog létrejönni.

– Ha a miniszterelnök módosítja az álláspontját, bár ezt nem tartom valószínűnek, akkor mindig akad valaki, aki megszervezi az embereket, hogy megállítsák

– jelentette ki Konjufca, aki arra szólított fel, hogy védjék meg Koszovó érdekeit.

Konjufca hozzátette, hogy Szerbia területi autonómiára törekszik Koszovóban a Szerb Községek Közössége (ZSO) által, vagyis a szerb többségű önkormányzatok unióján keresztül, de ennek elérését Koszovó soha nem fogja megengedni.

– A ZSO, mint a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalások egyik tárgya, soha nem valósul meg. Vučić nem fogadja el a ZSO-t végrehajtói jogkör nélkül, míg Koszovó nem fogadja el a végrehajtói jogkörrel

– szögezte le a koszovói parlament elnöke, miközben Albin Kurti sem volt tétlen, találkozott a szerbiai albánok és a szerbiai bosnyákok vezetőivel.

Kurti „pokoli terve”

A megbeszélésen részt vett Shaip Kamberi, a szerbiai Preševo völgyében élő albánok képviselője, valamint Sulejman Ugljanin, a Sandžakban élő bosnyákok legismertebb vezetője, és további két szerbiai bosnyák politikus, akik tájékoztatták Kurtit azokról a problémákról, amelyekkel szembesülnek.

A koszovói miniszterelnök ugyanakkor ismertette velük „a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálására irányuló európai javaslatot”.

A találkozónak a legfontosabb megállapítása az volt, hogy a szerbiai bosnyákok és a szintén szerbiai albánok a reciprocitás elve alapján olyan jogok követelnek, mint amilyeneket a koszovói szerbek „élveznek”.

Ezt követően Sulejman Ugljanin, a szerbiai bosnyák Demokratikus Cselekvés Pártjának elnöke (SDA) levelet küldött Aleksandar Vučić szerb elnöknek, valamint az EU és az Egyesült Államok főtárgyalóinak, amelyben kérte, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd keretében a szerbiai bosnyákok számára biztosítsák azokat a jogokat, amelyeket Belgrád a szerbek számára igényel Koszovóban.

A bosnyák Ugljanin ugyanis úgy gondolja, hogy azok a következmények, amelyekkel Szerbiának szembe kell néznie az úgynevezett német-francia koszovói javaslat elutasítása esetén „óriásiak lennének a bosnyákok számára”, mert „bizonytalansághoz és instabilitáshoz” vezetnének.

Ugljanin kijelentette, hogy pártja támogatja a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálására irányuló francia-német javaslatot, de a párbeszéd napirendjébe fel kell venni a szerbiai bosnyákok és albánok helyzetének áttekintését is.

– Arra kérjük Aleksandar Vučić szerb elnököt és a szerbiai hatóságokat, hogy ezen megállapodás (francia-német terv) alapján rendezzék a saját házukban a dolgokat, és csak azután foglalkozzanak a koszovói honfitársaikkal

– írta levelében a szerbiai bosnyákok egyik legfőbb vezetője.

Ezt még lehet tetézni

Albin Kurti ennél is tovább ment, és megjegyezte, hogy Szerbiában 11 önkormányzati polgármester van, akik nem szerb nemzetiségűek, Szerbia viszont nem biztosítja nekik a „monoetnikus” vagyis az egynemzetiségű közösségek létrehozását.

– A magyarok, a bosnyákok, az albánok és a bolgárok nem alakíthatnak nemzeti önkormányzati társulásokat Szerbiában. Szerbia miért nem biztosítja számukra ugyanazt, amit Koszovó esetében követel?

Vajon Brüsszelbe is elviszi ezt a listát a koszovói miniszterelnök

Vajon Brüsszelbe is elviszi ezt a listát a koszovói miniszterelnök (Forrás: Facebook)

– tette fel a kérdést csütörtök délután (február 9-én) a Facebookon a koszovói miniszterelnök, aki közzé is tett egy listát, név szerint felsorolva a három „hungarez” polgármestert: a topolyai Szatmári Adriánt, a magyarkanizsai Fejsztámer Róbertet és a zentai Ceglédi Rudolfot.

A szerb elnök azzal reagált a koszovói miniszterelnök Facebook-bejegyzésére, hogy amit Albin Kurti mond, az „ostobaság és szemtelenség”.

Szerbia

Szerbiában már megint választások lesznek, a miniszterelnök lemondása az asztalon

Közzététel:

a megjelenés dátuma

választás
A szerb miniszterelnök bármelyik pillanatban benyújthatja a lemondását (Forrás: Szerb Haladó Párt, Twitter)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök szerint most már világos, hogy előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában, Aleksandar Vučić pontos időpontot azonban nem mondott, csak annyit árult el, hogy ez mindössze hónapok kérdése. Ana Brnabić miniszterelnök, akivel Vučić közösen tartott „nemzeti sajtótájékoztatót”, bejelentette, hogy bármely pillanatban hajlandó benyújtani a lemondását, és hozzátette, hogy a választásokat az év végéig mindenképpen megtartják.

Megint egy „nemzeti sajtótájékoztató”

Szerbiában egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szerb elnök meghívja az elnöki palotába az újságírókat, ahol sajtótájékoztatót tart valami nagy bejelentést ígérve, amire kicsődül az összes tévécsatorna, hogy élőben közvetítse az elnöki mondókát.

Ez történt szerdán este is, amikor legalább hat csatorna közvetítette a sajtótájékoztatónak nevezett szeánszot, ezek közül több is országos frekvenciával rendelkezik, vagyis egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy Vučić „nemzeti sajtótájékoztatót” tartott.

A napokban előfordult, hogy a szerb államfő 24 óra leforgása alatt két-három televízióban vendégeskedett, a „nemzeti sajtótájékoztató” azonban sokkal jobb módszer arra, hogy Vučić megsokszorozza magát, és megsokszorozza Ana Brnabićot, merthogy szerdán este őt is kiültette maga mellé.

A „nemzeti sajtótájékoztatót” legalább hat csatorna közvetítette, a Pink, a Prva, a Happy, a Studio B, a közszolgálati RTS, valamint az ellenzéki N1, de itt valószínűleg nem fejeződik be a sor.

Elnöki szempontból ez nagyon jó, mert Vučićnak nem egy nap alatt kell hat, vagy annál is több stúdióba befáradnia ahhoz, hogy üzenjen a mindenféle nézőknek, ráadásul a tévécsatornák házhoz jönnek, hogy lessék a szavait.

A „nemzeti sajtótájékoztatók” további haszna, hogy a néző nem tud elugrani elölük, mert bármelyik csatornára kapcsol, mindegyiken Vučićot látja, a szerb elnök egyszere folyik a csapból, lép ki a hűtőszekrényből, ugrik elő a mosógépből és bújik elő a lerniből, ennél tökéletesebb médiadiktatúrát kitalálni sem nagyon lehet.

Jönnek a választások

A szerb elnök az utóbbi napokban többször is tárgyalásokra hívta az ellenzéket, de eddig senki sem akadt, aki hajlandó lett volna szóba állni vele, ami miatt Aleksandar Vučić nagyon egyedül érezhette magát.

Ezért a szerda esti „nemzeti sajtótájékoztatón” a szerb államfő nagy szomorúságában arra fanyalodott, hogy meglebegtette az új választások kiírását, mert szerinte kormányt csakis választásokkal lehet váltani, ezt az utca nem teheti meg.

Lehet, hogy felderengett előtte a nagy előd, Slobodan Milošević esete, de azért ott még nem tartunk, ha abba az irányba is haladunk, merthogy egyre többen és többen elégelik meg a káoszt.

– Várunk még egy kicsit, hogy valaki jöjjön tárgyalni, de mivel tisztában vagyunk azzal, hogy ők olyasmiben bíznak, ami nem fog bekövetkezni, merthogy soha nem fog megtörténni, hogy az utca vegye át a hatalmat… bár remélem hogy lesznek olyanok, akik érzik a maguk felelősségét, és bejönnek tárgyalni, de ha nem, akkor megyünk a választásokra

– mondta a szerb államfő, aki általában a választásokat arra használja , hogy elmeneküljön a tornyosuló problémák elől, a választási időszakban az ország a „béna kacsa” állapotban leledzik, nincs parlament, a kormány ügyvivő üzemmódban működik, így államfőként ő az egyetlen választott közjogi méltóság, aki az ország nevében dönthet, mondjuk Koszovó esetében, vagy éppen nem dönt, mert netalán nem akar dönteni a kormány és a parlament hiányában.

A választások arra is jók, hogy lerázza magáról az egyre inkább hangoskodó ellenzéket, Szerbiában ugyanis régi gyakorlat, hogy az ellenzéki pártok egymás torkát is szorongatják, és amíg egymás fojtogatásával vannak elfoglalva, addig sem az ő lemondását követelik.

– Ez azt jelenti, hogy hamarosan feloszlatjuk a parlamentet, mert vannak törvényes határidők. Ha Ana Brnabić benyújtja a lemondását, akkor nekem harminc napom van arra, hogy valakit kormányalakítással bízzak meg, aki biztosítani tudja a többséget a parlamentben

– mondta a szerb elnök, aki ugyanakkor biztos abban, hogy a Szerb Haladó Párt nem akar új kormányfőt jelölni, mert elégedett Ana Brnabić tevékenységével.

Ne feledjük, hogy Vučić a múlt hónap végén lemondott az említett párt éléről, ami persze nem jelent semmit, merthogy továbbra is a párt nevében beszél, arra viszont ne is számítsunk, hogy a Szerb Haladó Párt névleges elnöke, Miloš Vučević, akit mi csak Kisfarkasnak nevezünk, megrója emiatt a Nagyfarkast, vagyis Aleksandar Vučićot.

választás

A Kisfarkas (Forrás: Szerb Haladó Párt)

Átmeneti kormány nem lesz

A szerb elnök elmagyarázta, hogy miután Ana Brnabić helyett nincs, aki kormányt alakítson, ezért nem marad más hátra, minthogy legfeljebb hatvan napon belül új választásokat tartsanak, így jön ki a három hónap, vagyis Szerbiában legkorábban szeptemberben, esetleg októberben választások lehetnek, ami attól függ, hogy a szerb elnök mikor fogadja el a miniszterelnök lemondását.

– Most már világos, hogy előrehozott választások lesznek Szerbiában, már csak az a kérdés, hogy melyik hónapban, mert – ahogy Ana is mondta – a társadalomban uralkodó feszültségeket mindig választásokkal kell megoldani

– állapította meg a szerb államfő, aki úgy fogalmazott, hogy az iskolai erőszak okán tüntető ellenzéknek egyetlen olyan követelése sincs, ami a gyerekekkel vagy a tanárokkal lenne kapcsolatos, mert minden ellenzéki követelés hátterében egy szerb oligarcha, illetve médiamágnás, Dragan Šolak áll, akit nyugodtan nevezhetünk a szerb Soros Györgynek, vele riogatják a jóravaló és kevésbé jóravaló embereket.

Vučić egyúttal elutasította az átmeneti kormány megalakítására vonatkozó ellenzéki követeléseket, szó szerint azt mondta ugyanis, hogy átmeneti kormány nem lesz, mert ahhoz az ő beleegyezésére volna szükség, ő pedig ilyen döntést nem hoz, mert az Szerbia lerombolásához és megsemmisítéséhez vezetne.

A szerb elnök ezt részletezve annak a véleményének adott hangot, hogy az átmeneti kormány engedélyezése azt jelentené, hogy Szerbia felett egy oligarcha és több hatalmi központ venné át az irányítást a nép választott képviselőitől.

Az előre hozott választások kiírása, illetve mindaz, amit fent leírtunk, arra enged következtetni, hogy az új szerb kormány jó esetben valamikor jövő tavaszra alakul meg, természetesen csak akkor, ha addig minden simán megy.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava