Connect with us

Húsvéti gyermekkönyvek

Szerbia

ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Aranyban úszva
Meanwhile in Žagubica... Az aranyos bejelentésekkel kapcsolatban másféle reakciók is megjelentek a közösségi médiában, voltak akik reménykedni kezdtek, hogy Isten letekint Szerbiára (Forrás: Twitter)
A cikk meghallgatása

Szerbiában leginkább olyankor találják a legtöbb aranyat, amikor válság van. A szerb elnök a nemzethez intézett hétfői szózatának végén jelentette be, hogy újabb nagy aranylelőhelyre bukkantak, azt viszont nem árulta el, hogy hol. Ez már a második ilyen bejelentés, Vučić körülbelül egy hónappal ezelőtt jelezte először, hogy aranyat találtak egy “szegény településen az ország délkeleti részén”, akkor azt jósolta, hogy a meg nem nevezett körzet felvirágzása várható.

Aranyos Szerbia

A Nedeljnik című hetilap mostanában azt írta, hogy a szerencsés nyertes Žagubica, amely az ország kevésbé déli, inkább keleti részén van, nem messze Majdanpektől, ahol a kínai székhelyű Zijin Mining multinacionális bányászati ​​vállalat turkál, furkál és robbantgat arany után kutatva, ami önmagában is megérne egy misét.

Aranyat találtak

Körülbelül egy hónappal az első elnöki bejelentését követően a szintén a Szerbiában turkáló-furkáló kanadai Dundee Precious Metals Inc. (DPM) hivatalosan közölte, hogy egy Žagubica környéki lelőhelyen aranyat és rezet találtak az ott vett jóminőségű mintákban.

Az aranyat körülbelül ötszáz méteres mélységben találták, tehát odáig kellene leásni, hogy felszínre hozzák.

– Nagy izgalommal jelenthetjük be, hogy a Čoka Rakita telephelyen nemrégiben befejezett fúrás kivételes eredményeket hozott. A környezetet nem károsító, kiterjedt fúrást több irányban végeztük el

– jelentette be szerb beszámolók szerint David Rae, a DPM elnök-vezérigazgatója.

Miután a fúrásokat 2022 negyedik negyedévében végezték, ezért a lelőhely feltérképezése még folyamatban van, de a legnagyobb kanadai független befektetési bank, a Canaccord Genuity abban bízik, hogy a Dundee Precious Metalsnak sikerül befektetőket találni a szerbiai “aranymező” feltárásához.

Dubravka Đedović bányászati ​​és energiaügyi miniszter a múlt héten megerősítette a hírt, bár ő némileg visszafogottabban nyilatkozott.

– Meg kell jegyezni, hogy a projekt kutatási fázisban van, ezért szükséges ezeket a jó eredményeket új bizonyítékokkal megerősíteni, és ezt követően készülhet el a jelentés, amely tartalmazza a forrásokat és a tartalékok nagyságát

– hűtötte le a kedélyeket a miniszter, aki arra emlékeztetett, hogy a mostani lelőhely növeli a közelben korábban végzett fúrások eredményét, amelyek kanadai források szerint eddig még nem keltették fel a befektetők érdeklődését.

Predrag Mijatović, a Szerbiai Földtani Intézet igazgatóhelyettese közben a belgrádi Politikának nyilatkozva kijelentette, hogy ő nem tudja, hogy mire gondolt Vučić elnök, merthogy Szerbián 30 helyszínen folyik a kutatás arany után, ami legalább harminc alkalmat kínálhat hasonló bejelentés megtételére.

Azt sem nagyon lehet tudni, hogy mennyi aranyat rejt a föld Szerbiában, mert már harminc éve nem mérték fel a tartalékok nagyságát, az akkori becslések szerint körülbelül 500 tonnára tehető a tartalék, ami cirka 30 milliárd dollárnak felel meg.

A második bejelentés

A szerb elnök a nyugati közvetítőkkel folytatott kalandjairól beszámolva a sok kellemetlen hírt követően azzal vigasztalta meg hétfőn az ország népét, hogy újabb lelőhelyről kapott értesítést, amiről rajta kívül egyelőre csak egyetlen személy tud.

A bejelentés nem csak azért furcsa, mert a szerb elnök ezzel igyekezett ellensúlyozni a nyugati fenyegetéseket, hanem azért is, mert nem ő az első, aki nehéz helyzetben “aranyos álmokat szövöget”.

Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság alapítója és elnöke arra emlékeztetett, hogy Slobodan Milošević idejében, a NATO beavatkozása után, amikor a pénzügyi helyzet nagyon rossz volt, már egyszer előkerültek hasonló történetek, aztán felrobbantottak egy dombot, amely a legendák szerint kincset rejtett.

– Akkor az egyik király aranyát keresték, most új lokációt találtak, amelyekről csak Vučić elnök és még egy ember tud

– jelentette ki Biserko, aki szerb és horvát lapbeszámolók szerint ezzel kapcsolatban megállapította, hogy ezek a történetek válságos időkben kerülnek elő, amikor külső nyomás nehezedik az országra, illetve annak vezetőjére, ezért az ilyen bejelentés – úgy tűnik – kezd bevett szokássá válni Szerbiában.

– A történetnek az a célja, hogy mozgósítsa az embereket, a szerb médiatér pedig annyira mérgezett, hogy bármit el lehet adni

– jegyezte meg a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság vezetője, aki szerint a rossz gazdasági helyzet mellett azért került ismét elő ez a téma, mert a Nyugat szankciókkal fenyegeti Szerbiát, ha az nem fogadja el a Koszovóval kapcsolatos tervet.

Melléklet

Ennek a történetnek van magyar vonatkozása is, a második világháború során ugyanis Radnóti Miklós több verse is a cikk első felében említett Žagubica felett íródott, valahol a hegyekben.

Magyar arany: Radnóti bori notesze

A fenti kép a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállítási anyagából származik, és az alábbi is.

Magyar arany: Radnóti Miklós Levél a hitveshez című verse

A BALK Hírlevele


Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava