Connect with us

Szerbia

A NYUGAT-BALKÁN ÉS A DEMOKRÁCIA: Az egyiknek sikerül, a másiknak nem

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A Nyugat-Balkán országok és az EU-tagországok tiranai csúcstalálkozója 2022-ben
A Nyugat-Balkán országok és az EU-tagországok tiranai csúcstalálkozója 2022-ben
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Egyre kevésbé egyformák a Nyugat- Balkán országai – , Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak- Macedónia, illetve Bosznia- Hercegovina – a gazdasági különbségek mellett a demokrácia fejlettsége is eltérő ezekben az államokban. A térséget legutóbb az International IDEA nevű intézet mérte fel, és meglepő eredményre jutott. Itt jegyezzük meg, hogy az International IDEA és a BALK véleménye nem minden kérdésben esik egybe – például a montenegrói demokráciát illetően – de tiszteletben tartjuk, hogy mások esetleg másként tekintenek a térségre, ezért nem zárkózunk el attól, hogy más véleményeknek is helyt adjunk.

Utolsókból elsők

Az International IDEA a Nyugat- Balkánról
Az utóbbi években komoly különbségek alakultak ki a térség országai között az International Idea felmérése szerint, és a tavaly február 24-én kezdődött ukrajnai orosz offenzíva még inkább megmutatta, mennyire különböző irányba haladnak a nyugat-balkáni országok.

A tanulmány szerint a Nyugat- Balkán országai részben ellentétes irányú utat tesznek meg. Koszovó például 2013-ig olyan hibrid rendszernek számított, ahol a demokratikus intézményrendszer működését autoriter elemek zavarták meg, most viszont közepesen teljesítő demokráciává vált. Szerbia viszont romlik.

– Szerbia – Európa legtöbb államával ellentétben – Oroszország szövetségesének számít, s részben az évek óta tartó állami propaganda és az állami ellenőrzés alá került médiumok tevékenysége miatt a közvélemény is határozottan Moszkva-párti. Mindez annak ellenére történik így, hogy az EU – Szerbia legfőbb pénzügyi támogatója – azt kéri Belgrádtól, hogy egyeztesse külpolitikáját Brüsszellel

– olvasható az elemzésben, amely megjegyzi, hogy miután 2000-ben Szerbiában eltávolították a hatalomból Slobodan Milošević szerb majd jugoszláv elnököt, az ország fejlődő demokráciává vált. A trend azonban a múlt évtized vége felé megfordult, s mára az Aleksandar Vučić államfő fémjelezte állam autoriter elemeket is mutató hibrid rendszerré vált.

Az International IDEA véleménye a Nyugat- Balkánról

Az International IDEA véleménye a Nyugat- Balkánról

Az International IDEA szerint a Nyugat- Balkánon jelenleg három, közepesen jól működő demokrácia van: Koszovó, Montenegró és Észak- Macedónia. Boszniában és Albániában gyengének nevezhető a demokrácia, ám a legrosszabb helyzet Szeriában alakult ki, ahol a már említett hibrid rendszer jellemzi az intézményeket.

Boszniában részben az okoz gondot, hogy a szerb entitás, a Szerb Köztársaság élén az a Milorad Dodik elnök áll, aki ugyancsak Oroszországot tartja szövetségesnek, és arra utal, hogy Boszniában is rendezhetnek olyan függetlenségi népszavazást, mint amilyennel Moszkva csatolt el egyes ukrajnai területeket.

Korrupció mindenhol

Míg Koszovóban és Montenegróban komoly fejlődést mértek az elemzők, a szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy a korrupció valamennyi nyugat-balkáni országban komoly gondot jelent. A legsúlyosabb helyzet Boszniában alakult ki, de Szerbiában és Albániában sem sokkal jobbak a körülmények.

Ez már csak azért is gondot okoz, mert valamennyi térségbeli ország rá van szorulva a donor-országok segítségére, ám a korrupció magas szintje sokak kedvét elveszi az újabb támogatásoktól, vagy akár a komolyabb beruházásoktól.

– Bár az érintett országok polgárai egyértelművé tették, hogy elvárják a hatalomtól a korrupció elleni harcot, a populista politikai elit még mindig azzal van elfoglalva, hogy kihasználja az etnikai ellentéteket

– olvasható az elemzésben, amely szerint csak akkor maradhat fenn a stabilitás a térségben, ha megszűnik az ellentmondás a társadalmak óhaja és a vezetők politikája között. Ellenkező esetben folytatódni fognak a negatív tendenciák, egyebek mellett, a gazdasági pangás, az elvándorlás és az agyelszívás.

Ráadásul továbbra is lassú marad több ország EU-s integrációja: az elemzők arra számítanak, hogy a nagy oroszbarátság miatt Szerbia a korábban gondoltnál több évvel később csatlakozhat az unióhoz. Bosznia esetében még rosszabb a helyzet: a súlyos etnikai ellentétekkel terhelt ország integrációja gyakorlatilag leállt.

A reál GDP a Nyugat- Balkán országaiban (Forrás: IMF World Economic Outlook)

A reál GDP a Nyugat- Balkán országaiban (Forrás: IMF World Economic Outlook)

Betett a járvány

A Global Initiative Against Transnational Organized Crime nevű intézet által készített tanulmány szerint a 2020 óta tartó koronavírus-pandémia kezelése nem kedvezett a demokrácia nyugat-balkáni erősödésének: az elemzők szerint a nyugat-balkáni vezetők részben arra használták fel a világjárványt, hogy megerősítsék hatalmukat.

A tanulmány szerint miközben megerősödtek az állami intézmények, a járványellenes intézkedések következtében meggyengültek a civil szervezetek.

A térség államaiban – az egészségügyi vészhelyzetre hivatkozva – számos döntést hoztak a parlament megkerülésével és a társadalmi szereplőkkel való mindenféle konzultáció nélkül, a következmény pedig az lett, hogy tovább csökkent az emberek állami szervekbe vetett bizalma.

Szerbia

Ahogy a szerb udvari sajtó látta: a KFOR elgázolta a védtelen szerb népet

Közzététel:

a megjelenés dátuma

udvari sajtó, novosti
A szerbiai udvari sajtó ismételten "kitett magáért", vagy pontosabban, megint megéri a pénzét
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A szerbiai udvari lapok most sem okoztak csalódást Szerbia főszerkesztőjének, Aleksandar Vučićnak. A Srpski Telegraf szerint a „Kfor elgázolta a védtelen embereket”, a pedig azt írja, hogy a koszovói különleges rendőrség, a ROSU (Regional Operations Support Unit) tagjai a szerbeket lőtték, amihez a „KFOR-osok” asszisztáltak.

A „meztelen kezű nép”

A szerb udvari sajtó a kilencvenes évek „uszító stílusában” számolt be a koszovói eseményekről.

A szerbiai lapok mind címoldalon tudósítottak arról, ami hétfőn Koszovó északi részént történt, ezért ezt többször külön nem is említjük.

A belgrádi Novosti azt írja, hogy „vér hullott Koszovóban”, majd hatalmas betűkkel közli, hogy a ROSU a szerbeket lőtte, amihez a KFOR-osok” asszisztáltak.

Az alcímben az olvasható, hogy a katonai misszió, tehát a KFOR, előszőr a védtelen népre csapott le, amit a szerb politikai propagandában a „goloruki narod” szókapcsolat jelez, ez szó szerinti fordításban a „meztelen kezű nép” megfelelője.

A Srpski Telegraf nevet viselő szennylap a címoldalán arról számolt be, hogy dráma játszódott le Koszovóban, ahol a KFOR és az albánok a szerbeket lőtték.

Érdemes figyelni a szavak sorrendjét, és a betűk nagyságát, bár a „szerb igazság” a kisebb betűs három sorból derül, amely szerint a ROSU kalasnyikovokból tüzelt, a KFOR pedig „eltaposta a meztelen kezű embereket” és villanógránátokat (sokkbombákat) dobált.

A még kisebb betűs négy sor pedig arról tudósít, hogy két szerb megsebesült, az egyiknek az életéért küzdenek az orvosok.

Az Informer is kitett magáért

A nagyon udvari Informer is kitett magáért de önmagához képest ezúttal egészen visszafogott volt.

udvari sajtó, novosti

A címlapon Vučić kedvenc lapjánál az szerepel, hogy a „KFOR és a szkipetárok (šiptari)” megtámadták a szerbeket, aminek következtében Dragiša Galjakot egy golyó hátba találta, az orvosok alig tudták megmenteni az életét.

Az Informer tudósítása szerint több, mint 50 szerb sérült meg Zvecsánban (Zvečan), amikor a KFOR könnygázzal és villanógránátokkal támadta meg a szerbeket az önkormányzat (községháza) előtt.

Az Informer is azt írja, hogy a szkipetár rendőrség automata fegyverekből nyitott tüzet, nyilván ugyanabból a forrásból szerzi be az információkat, mint a Srpski Telegraf.

Az Informer azonban méltó a küldetéséhez, miszerint a „legudvaribb lap”, ezért arról is beszámol, hogy Aleksandar Vučić az éjszakát a katonákkal töltötte az „adminisztratív vonal” mentén, amin a koszovói-szerb határt kell érteni.

udvari sajtó, novosti

Ez körülbelül olyan „költői kifejezés”, mint a különleges hadművelet az orosz propagandában.

A szebb napokat is megért belgrádi Politika nagy betűkkel számol be arról, hogy „a KFOR és a koszovói különleges rendőrök a szerbekre támadtak”, valószínűleg a hír forrása ezúttal is ugyanaz, mint a másik három lap esetében.

A kisebb, piros cím szerint Pristina kiprovokálta az erőszakot Koszovó északi részén, ami talán a legközelebb áll a valósághoz ebből a sok hablatyból, amit a szerbiai udvari sajtó tálal fel.

A helyzet és annak médiamegjelenítése kísértetiesen hasonlít a korai kilencvenes évekre, amikor a szerb sajtó mindenki ellen uszított, aki nem lélegzett egyszerre a nagy vezérrel.

És hogy most miért van megint így, azon nem kell csodálkozni, hiszen Szerbiában ismét a kilencvenes évek politikusai és főszerkesztői vannak hatalmon, ráadásul a két fogalom gyakran egybemosódik.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava