ROSSZ A LÉGKÖR: A boszniai városokban szennyezett a levegő, Szarajevó világelső

A cikk meghallgatása

Valamiben Bosznia- Hercegovina is élen jár, ha másban nem akkor a levegő szennyezettségében, bár más balkáni városok is igyekeznek felzárkózni, beleértve ebbe mindenekelőtt Belgrádot és Szkopjét, de néha még Újvidéket és Zágrábot is. Most éppen Szarajevó vitte el a prímet, de más boszniai városok lakói is ott lihegnek a fővárosiak nyomában, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Mire ez a cikk megjelent, addigra Szarajevó a világranglistán lecsúszott a dobogós helyezésről, egy-két indiai és pakisztáni város ugyanis beelőzött, de továbbra is éremesélyesnek számít.

Szélcsend és szmog

Bár az enyhe tél miatt a fűtési szezonnak a java még hátra van, a boszniai légszennyezettségi mutatók ismét ordas eredményeket produkálnak. A mostari és a szarajevói városvezetés is kénytelen volt korlátozásokat életbe léptetni, mert az egészségügyi határérték majd négyszeresére nőtt a szennyező anyagok koncentrációja a levegőben.

A régi boszniai bölcsesség alapján eddig még a “z” sem érkezett meg a télből, vagyis zima-ból, ezért a komolyabb fagyok még előttünk állnak, a levegő szennyezettségi szintje azonban ismét a “borzalmasan egészségtelen” kategóriába sorolható Bosznia- Hercegovina több nagyvárosában.

Január 2-án 221-es szintet ért el Szarajevóban a levegő a nemzetközi AQI (air quality index, levegő minőségi mutató) skálán, ami majd a négyszerese az egészségügyileg lefogadható határértéknek.

A fenti képi illusztráció elemzésére vállalkozók kedvéért érdemes megjegyezni, hogy 50-es érték alatt minősül jónak a levegő minősége.

Az adat amiatt küldte padlóra a légszennyezettséggel foglalkozó boszniai szakembereket, mert a szokatlanul enyhe tél miatt a lakosság eddig csak ímmel-ámmal fűtögetett.

A szag(k)értők idén is a probléma komplex jellegét hangsúlyozták. A korábbi években javult valamelyest Szarajevóban a levegő minősége. A visszaesésre egyértelműen a lakossági gáz és villamos energia árának növekedése ad magyarázatot.

Ehhez jött hozzá, hogy az üzemanyag árának növekedése és a kereskedői rafinéria miatt a tűzifa és a brikett ára is megkétszereződött, így mindenki mindennel fűtött az óév végén, ami éppen a keze ügyébe, és amit el lehetett tüzelni.

A Balkán szennyezett levegőt szív

A szarajevói önkormányzat tilalmat rendelt el a településen a 3,5 tonna össztömegűnél nehezebb járművek mozgására, valamint az EURO 2 szintet el nem érő dízel járművek használatára.

Utóbbi komoly felháborodást váltott ki a harminc éves VW Golf II. járművekből nagyhatalomnak számító nyugat-balkáni csodaországban. Tervbe van véve a járműforgalom rendszámtábla alapján történő korlátozása, azonban annak részletei eddig nem váltak ismertté.

A mai napon Mostarban adtak ki figyelmeztetést a rendkívül magas légszennyezettségi szint miatt. A városvezetés a helyi médiában arra hívta fel a lakosságot, hogy csak indokolt esetben tartózkodjanak közterületen, és ne szellőztessék az ingatlanokat, amíg a szennyezés szintjele nem csökken.

A “szagemberek” arra hívják fel egyébként is a figyelmet, hogy a lakossági és az ipari gázfogyasztás csökkenése helyett előtérbe kerülő alternatív fűtési technológiák – értsd szemétégetés kályhában – vezettek a légszennyezettségi szint meredek emelkedéséhez az ennek igazán kedvező domborzati viszonyok között, nem pedig a járművek nagyobb arányú használata.

A jugoszláv iparosítás lezajlása óta a téli fűtési szezonban a lakosságot érő szennyezés a mostani adatok alapján évekkel rövidíti meg a boszniai lakosság életét. A felsőlégúti megbetegedéssel küzdők szinte hónapokra elesnek attól, hogy szabad levegőn tartózkodjanak.

A probléma kapcsán meg kell említeni, hogy regionális jelenségről van szó. A boszniai helyzettel azonos mértékű probléma jelentkezik évről évre Szerbiában, Észak- Macedóniában és Koszovóban is.