Migráció
SZÁZÁVAL MENEKÜLNEK: Most 30 csecsen akadt fenn a boszniai-horvát határon

Svevlad Hoffman, a boszniai határőrség helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen nemzetiségű személy érkezett Szarajevóba nemzetközi légi járatokon. A migráció legújabb nyugat-balkáni hulláma Hoffman szerint komoly biztonsági kockázatot hordoz magában, mert a menekülthullámot kihasználva a csecsen, vagyis inkább az orosz vezetésnek lehetősége nyílhat a hozzá hű harcosok nyugat-európi országokba juttatására.
Oroszok után csecsenek jöttek
Tavaly decemberben számolt be a boszniai sajtó arról, hogy jelentősen megnőtt a nemzetközi légi járatokon Szarajevóba érkező csecsen nemzetiségű, orosz állampolgárok száma.
A jövevények amiatt nem keltettek nagy feltűnést Szarajevó környékén, mert boszniai tartózkodásuk jellemzően pár napig tart.
Semmiféle kapcsolatba nem kerülnek a helyi lakossággal, és igyekeznek minél gyorsabban átjutni Horvátországba, hogy onnan valamely nyugat-európai államba folytathassák útjukat, ami a schengeni belépést követően könnyebbé válhat számukra.
Kapcsolódó cikk
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy jelentőden megnőtt az afgán és szír menekültek mellett a közép-afrikai országokból Boszniába érkezők száma.
Az unióba való trükkös bejutás nem újkeletű az orosz állampolgárok körében, mert az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően a nyáron elrendelt mozgósítás után jelentős számban érkeztek katonaköteles korba eső orosz fiatalok Boszniába.
A nyugat-balkáni csodaország egyfelől a horvátországinál lényegesen enyhébb vízumszabályok, másrészt a hírhedten fejletlen határőrizeti rendszere miatt válik rendre a fegyveres konfliktusok elől menekülők tranzitországává.
A horvát-boszniai határon pár hete rendre megjelenő csecsen családokról annyit tudni, hogy isztambuli átszállással érkeznek nemzetközi légijáratok igénybevételével Szarajevóba a hazájukból.
A legtöbben rövid szarajevói tartózkodás után a boszniai migráció által leginkább sújtott Velika Kladušába utaznak, ahol legális vagy illegális módokon megkísérlik átlépni a január 1. óta schengeni külső határnak minősülő boszniai-horvát határszakaszt.
Ezúttal is Nyugat- Európa cél
A boszniai és a horvát hatóságok közös tapasztalata, hogy mindkét államban a csecsenek megkísérelnek menekült státuszt szerezni, hogy biztosítsák a tartózkodásuk jogalapját.
A boszniai hatóságoknál beadott kérelmekben a családfők rendre az orosz hadsereg által végrehajtott sorozásra hivatkoznak.
A kérelmekből az is megállapítható, hogy a legtöbben nem akarnak tartósan a nyugat-balkáni államokban maradni, hanem valamilyen nyugat-európai államban munkavállaóként élő rokonukhoz akarnak eljutni.
A boszniai hatóságoknál jelentkező csecsenek abban mindenképpen különböznek az afganisztáni és közel-keleti migránsoktól, hogy kivétel nélkül rendelkeznek Oroszországban kiállított személyazonosítást lehetővé tevő iratokkal.
A legtöbb esetben a család is elkíséri a katonai szolgálat elől menekülő családfőt, mert tartanak az ottani hatóságok megtorló intézkedéseitől.
Velika Kladuša lakossága szerint a csecsenek hamar elhagyják az érkezésüket követően a települést a közeli Maljevac határátkelő felé tartva, ahol harminc-negyven fős csoportokba verődve, gyalog kísérlik meg a határtálépést.

Bosnyák rendőrök ellenőrzik az új jövevényeket (Slobodna)
Ennek első mozzanataként a boszniai határőrség munkatársai igazoltatják őket, majd a beérkezett csoportról tájékoztatják a horvát oldalt.
A boszniai határőrség a csoportok beérkezésének rendszeressé válása miatt a határállomás mellé helyezett egy rendőrségi kisbuszt, ahol külön foglalkoznak a csecsenekkel.
A határt átlépni szándékozók emellett a jármű mellett várakoznak, amíg a horvát hatóságok jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy a csoport átléphet a horvát oldalra.
A Csecsenföldtől a horvát határátkelőig tartó út költségét az érintettek fejenként 600,- euróra tették. A legtöbben Franciaországot és Belgiumot jelölték meg végleges úti célként.
Kadirov embereitől tartanak
A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap információi szerint a boszniai hatóságok figyelmeztették a zágrábi belügyminisztériumot, hogy a menedékkérők között a jelenlegi csecsen vezetéshez hű személyek is lehetnek, akik a nyugat-európai diaszpórába akarnak beszivárogni.
Svevlad Hoffman a boszniai határrendészet helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen érkezett Bosznia- Hercegovinába.
Kapcsolódó cikk
Köztük több olyan gyanús személyt azonosítottak be, akik kapcsán valószínűsíthető volt, hogy a jelenlegi csecsen vezetés (értsd valójában Moszkva) utasítására akarnak a most kialakult migrációs hullámmal nyugat-európai csecsen diaszpóra közé vegyülni.
Hoffman a helyzetet mind Bosznia- Hercegovina, mind az Európai Unió biztonsága szempontjából veszélyesnek nevezte, mert kevés eszköz áll rendelkezésre a menekültstátuszért folyamodók múltjának ellenőrzésére.

Horvátország
6-OS VILLAMOS: Gyilkosság miatt 12 év fegyházra ítéltek egy pakisztáni migránst Horvátországban +18!

Nem múlott el incidens nélkül az ítélethirdetés. A Velika Gorica-i megyei bíróság elsőfokon 12 év fegyházbüntetésre ítélt egy pakisztáni migránst, aki 2017-ben még kiskorúként érkezett Szerbia érintésével Horvátországba. Menedékkérelmét a horvát hatóságok jóváhagyták, így legálisan tartózkodott az országban, de egyébként sem tudták volna azonnali hatállyal kiutasítani, mert a vonat levágta az egyik lábát.
Gyilkosság a 6-os villamoson
A gyilkosság – amely miatt ítélkeztek felette – 2021 szeptember 18-án, a reggeli órákban történt Újzágrábban (Novi Zagreb), ahol Muhammad Shahzad vitába keveredett egy 52 éves horvát férfival az ottani 6-os villamoson.
A vita tettlegességig fajult, ami során Shahzad egy konyhakéssel hátulról nyakon szúrta Siniša V.-t, aki a helyszínen meghalt.
Ezt követően a pakisztáni migráns horvátországi hölgyismerősének segítségével repülőjegyet szerzett, és még aznap Rómába utazott, vagyis elhagyta az országot. A 40 eurós jegyet, és a 240 kunás Covid-tesztet az említett ismerőse fizette ki neki, akiről később még szó lesz, mert ő a történet szerves része.
A horvát rendőrség európai elfogatóparancsot adott ki Shahzad ellen, miután a környező térfigyelő kamerák felvételeit átnézve megállapították a gyilkos személyazonosságát, merthogy egy régi típusú villamosról van szó, amelyen nem volt kamera.
A horvát elfogatóparancs alapján az olasz hatóságok Firenze környékén tartóztatták le az elkövetőt, aki szökése óta talán ruhát sem váltott.
A tartózkodási helyét annak köszönhetően sikerült beazonosítani, hogy két hónappal a gyilkosság után bekapcsolta a telefonját.
A bíróságon Shahzad azzal védekezett, hogy a kést önvédelemből használta, ami azonban elutasításra került, mert a bizonyítékok arra engedtek következtetni, hogy nem volt szükség védekezésre, illetve a szükséges védekezés túllépésére.
A bíróság véleménye szerint a gyilkos önvédelemről szóló állításának ellentmond, hogy a sértett háttal volt neki a szúrás pillanatában, és nem volt nála semmilyen fegyver, ami egyértelműen cáfolja, hogy támadólag lépett fel.

AKKUMULÁLÓDOTT STRESSZ? Muhammad Shahzad bilincsben (Screenshot)
Shahzad egyetlen szúrással ölte meg áldozatát, ez a szúrás azonban olyan erős volt, hogy a kés 14 centiméterre hatolt be az áldozat testébe, amit a bíróság súlyosbító körülményként vett számításba, a szúrás ereje ugyanis nagyfokú agresszióra utal.
A szúrást követően a kés pengéje benne maradt az áldozat testében, a műanyagból készült nyele pedig a villamos lépcsőjére esett.
A bíróság azt is súlyosbító körülménynek tekintette, hogy az elkövető repülőjegyet szerzett, és még aznap távozott az országból, ami jogi értelmezés szerint azt jelzi, hogy megpróbált kibújni a felelősség alól.
Nehéz migránskora volt
Enyhítő körülménynek minősült viszont, hogy a pakisztáni férfi egy ideig a jogszabályoknak megfelelő életet élt, és hogy nehéz élete, vagyis úgymond „nehéz migránskora” volt, mielőtt Horvátországba érkezett, ahol elvesztette az egyik lábát.
Shahzad elmondta, hogy 2016-ban hagyta el Pakisztánt, útközben a halál különböző formáinak szemtanúja volt, anikor Iránon, Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül Horvátországba érkezett, ahol végül menedéket és papírokat kapott.
Ezt azonban az előzte meg, hogy három napos szerbiai és horvátországi folyamatos gyaloglás után Vinkovcenál (Vinkovci) négy társával együtt egy mozgó vonatra akart felugrani, de kapaszkodás közben megcsúszott a keze és a vonat alá esett, akárcsak az egyik társa is, akinek a fejét vágták le a kerekek, neki viszont a bal lába veszett oda, a jobb lába pedig roncsolódott.
Ezt követően négy hónapig volt kórházban, majd a zágrábi befogadó központban tartózkodott, a menedékjog megszerzését követően szociális lakást is kapott, de a végén mégis egy hajléktalanszállón kötött ki, hat hónapig egy étteremben dolgozott, de utána elbocsátották.
A bírósági elmeorvosi szakértő szerint – akivel a vádlott nem működött együtt – előfordulhat, hogy az elkövető esetében „akkumulálódott stressz” állt elő, és az válthatott ki ilyen erős reakciót.
Shazhad még kiskorú volt, amikor a gyermekvédelmi központban megismerte Sunčana P.-t, aki önkéntesként horvátul tanította a migránsokat, később pedig segített neki a szökésben, arról nem is beszélve, hogy a „gyilkos fegyver” is az ő konyhájából származott.
Sunčana P.-re nagy hatással volt Shazhad nehéz migránskora, és amikor a gyilkosság előtt három nappal megkereste őt, hogy segítsen neki lakást találni, a nő és az édesanyja is jóindulattal fogadta.
A pakisztáni migráns az első éjszakát a nő autójában töltötte, a következőt pedig már minden bizonnyal a lakásukban, amely mindössze 200 méterre volt a gyilkosság helyszínétől.
Szeptember 18-án, amikor elhagyta „vendéglátója lakását, Shazhad magával vitte a kék színű, fröccsentett műanyag nyelű konyhakést, amellyel aztán a villamoson leszúrta az áldozatát.
Letartóztatásakor a pakisztáni férfi ugyanazokat a ruhákat viselte, mint a bűncselekmény elkövetésekor, lábán is ugyanaz a teniszcipő volt, amelyről még a vérnyomokat sem távolította el, amelyek a 6-os villamoson elkövetett gyilkosság alkalmával kerültek rá.
Incidens a bíróságon
A Velika Gorica-i ítélethirdetésen részt vehettek az áldozat hozzátartozói is, ami eleve magában hordozta a konfliktusos szituáció kialakulásának veszélyét.
– Átkozott gyilkos! Az én gyerekem a sírban, te meg kijössz
– kiáltotta oda neki az 52 éves áldozat édesanyja, aki nemcsak a fia, hanem a saját sorsa miatt is el volt keseredve.
– Ez a börtönben vigasztalódik, ott kap ebédet, nekem meg a nyugdíjamból kell megvennem magamnak az ételt
– méltatlankodott az idős asszony, amikor az elsőfokon elítélt pakisztáni férfit kivezették a teremből, hogy visszavigyék a börtönbe, ahol cirka tíz évet tölt, mert a vizsgálati fogságot leszámítják a büntetésből.
A horvát médiában negatív hangvételű kommentárok is napvilágot láttak, a Večernji list egyik cikkéhez kapcsolódó bejegyzés szerzője azzal vádolta meg a Béketanulmányok Központja (Centar za mirovne studije) nevet viselő civil szervezetet, hogy őket terheli a felelősség Siniša V. haláláért, mert ők látták vendégül a gyilkost, tőlük kapta a konyhakést, a bíróságon pedig úgy tanúskodtak, hogy a pakisztáni férfi állítólagos lelki problémái miatt minél enyhébb büntetést kapjon.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt