Connect with us

Szerbia

AZ OROSZ KÜLÜGYMINISZTER ÜZENETE SZERB KOLLÉGÁJÁNAK: A szerb-orosz kapcsolatok ismét szilárdnak bizonyultak

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A szerb és az orosz külügyminiszter (Forrás: RT)
A szerb és az orosz külügyminiszter: az RT ezt az orosz külügyminisztériumtól kapott képet csatolta a hírhez, Moszkva nyilván ezzel a fotóval is személyes találkozót sürget
Olvasási idő: 3 perc

Az újév és a karácsony alkalmából Szergej Lavrov orosz külügyminiszter üdvözletét küldte szerb kollégájának, Ivica Dačićnak, akit „tisztelt miniszter úrnak, és drága Ivicának” szólított. A Russia Today orosz csatorna beszámolója szerint Lavrov arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerb orosz kapcsolatok a „nehéz nemzetközi körülményektől függetlenül” kiállták a „tartósság próbáját”, vagyis más szóval: szilárdnak bizonyultak.

Szerb-orosz dinamika

Az orosz külügyminiszter teljes szívéből kívánt boldog új évet és kellemes karácsonyt az üzenetben, amelyben „nagyrabecsülését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szerb politikus „személyesen is hozzájárult Oroszország és Szerbia stratégiai partnerségének növeléséhez”, valamint az együttműködés előmozdításához minden területen.

Külpolitikai téren készek vagyunk fenntartani a két ország közötti együttműködés magas dinamikáját, és a lépések szoros kordinációját a nemzetközi arénában

– üzente Moszkvából Lavrov, aki ígéretet tett arra, hogy továbbra is testvéri támogatást nyújtanak Belgrádnak „a jogos nemzeti érdekek védelmében a nemzetközi jogi normákkal összhangban”, természetesen jogos szerb érdekekről van szó, és ez az utalás minden kétséget kizáróan Koszovóra vonatkozott „mandarin nyelven” mondva.

Lavrov kihasználta az alkalmat, hogy boldog születésnapot kívánjon a szerb kollégájának, aki 1966. január 1-én jött világra az erősen albán többségű koszovói Prizrenben.

A személyes vizekre evező Lavrov jó egészséget, prosperitást, és további sikereket kívánt Dačićnak a szerb(iai) nép jólétének biztosításáért végzett „felelősségteljes munkájában”.

Mindig nyitottak vagyunk szerb barátainkkal a kapcsolatfelvételre

– írta Lavrov, amihez saját kézírásával még hozzátette: „megérti, hogy szerb kollégája most nagyon elfoglalt”.

Ezt a „kézírásos gesztust” két féle olvasata is van, az egyik szerint Lavrov meghívta Dačićot Moszkvába, miután az már korábban bebizonyosodott, hogy a Szerbiával kapcsolatos országok magatartása miatt ő nem tud eljutni Belgrádba.

A kézírással betoldott mondat ismét mandarinnul van megfogalmazva, azért megpróbáljuk értelmezni, miután két olvasatot is vélünk felfedezni. Az egyik arra utalt, hogy Moszkva némileg neheztel azért, mert a szerb külügyminiszter – aki a miniszterelnök első helyettese is – a külügyminiszteri poszt visszaszerzését követően még nem kerekedett fel, és nem látogatott el Oroszországba.

Szerb curlingezés

Ráadásul a „drága Ivica” többször is mondott olyasmit, ami miatt Moszkva más helyzetben akár meg is orrolhatott volna. Mindennek a csúcsa pedig az volt, hogy az általa vezetett Szerbiai Szocilista kongresszusán Dačić hagyta, hogy Aléxisz Cíprasz, a Sziriza vezetője nyíltan „illegális orosz inváziónak nevezze” Ukrajna lerohanását, vagyis mandarin nyelven a „különleges hadműveletet”, ami miatt a „kifinomult igazságérzettel” rendelkező orosz nagykövet elhagyta az üléstermet, és nyilván jelentett Moszkvának.

KELLEMETLENSÉG: Mivel sértette meg a Sziriza vezetője az orosz nagykövetet?

Moszkva azonban mindennek elégedett lehet, sőt hálás lehet azért, hogy Szerbia tavaly addig húzta-halogatta az Oroszország elleni szankciók bevezetésének ügyét, hogy a döntés várható meghozatalát csak sikerült áttolnia a 2023-as évre, amelyben tovább folytatódhat a „szerb curlingezés”, vagyis a politikai maszatolás, hogy az ezzel kapcsolatos egyértelmű álláspont idén se szülessen meg.

A szerb parlament külpolitikai bizottságának december utolsó napjaiban kellett volna foglalkoznia a kérdéssel, de kormányzati részről mindent elkövettek azért, hogy ne kerüljön sor szavazásra.

Előbb kisebbfajta szóváltás alakult ki arról, hogy az ülésnek sajtónyilvánosnak kellett volna-e lennie, vagy sem, a nagyobb baj azonban az volt, hogy a „drága Ivica” által vezetett külügyminisztériumnak nem sikerült megküldenie a kérdéssel kapcsolatos vitaanyagot a bizottságnak, bár szavazni egyébként sem lehetett volna, mert nem volt meg a kvórum.

Borko Stefanović, a szerb parlament külügyi bizottságának elnöke (Forrás: Twitter)

Borko Stefanović, a szerb parlament külügyi bizottságának elnöke (Forrás: Twitter)

Így arról sem szavaztak, hogy mikor ül össze megint a bizottság, ami legközelebb január második felében történhet meg a különböző szerb ünnepek miatt. A kérdés azonban várhatóan nem sikkad el, mert a külügyi bizottságot vezető ellenzéki Borko Stefanović személyesen kezdeményezte, hogy tűzzék napirendre Szerbia és az Európai Unió külpolitikájának összehangolását, így feltehetően nem hagyja elhalni saját kezdeményezését.

A kérdés inkább az, hogy Dačić a Szerbiai Haladó Párttal karöltve meddig tudja obstruálni a szavazását, mert hogy kormányzati részről nem kívánnak erről szavazni, az olyan biztos, hogy arra már hasonlat sincs.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: