Connect with us

Oroszország

AZ OROSZ KÜLÜGYMINISZTER ÜZENETE SZERB KOLLÉGÁJÁNAK: A szerb-orosz kapcsolatok ismét szilárdnak bizonyultak

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A szerb és az orosz külügyminiszter (Forrás: RT)
A szerb és az orosz külügyminiszter: az RT ezt az orosz külügyminisztériumtól kapott képet csatolta a hírhez, Moszkva nyilván ezzel a fotóval is személyes találkozót sürget
Cikk meghallgatása

Az újév és a karácsony alkalmából Szergej Lavrov orosz külügyminiszter üdvözletét küldte szerb kollégájának, Ivica Dačićnak, akit „tisztelt miniszter úrnak, és drága Ivicának” szólított. A Russia Today orosz csatorna beszámolója szerint Lavrov arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerb orosz kapcsolatok a „nehéz nemzetközi körülményektől függetlenül” kiállták a „tartósság próbáját”, vagyis más szóval: szilárdnak bizonyultak.

Szerb-orosz dinamika

Az orosz külügyminiszter teljes szívéből kívánt boldog új évet és kellemes karácsonyt az üzenetben, amelyben „nagyrabecsülését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szerb politikus „személyesen is hozzájárult Oroszország és Szerbia stratégiai partnerségének növeléséhez”, valamint az együttműködés előmozdításához minden területen.



– Külpolitikai téren készek vagyunk fenntartani a két ország közötti együttműködés magas dinamikáját, és a lépések szoros kordinációját a nemzetközi arénában

– üzente Moszkvából Lavrov, aki ígéretet tett arra, hogy továbbra is testvéri támogatást nyújtanak Belgrádnak „a jogos nemzeti érdekek védelmében a nemzetközi jogi normákkal összhangban”, természetesen jogos szerb érdekekről van szó, és ez az utalás minden kétséget kizáróan Koszovóra vonatkozott „mandarin nyelven” mondva.

Lavrov kihasználta az alkalmat, hogy boldog születésnapot kívánjon a szerb kollégájának, aki 1966. január 1-én jött világra az erősen albán többségű koszovói Prizrenben.

A személyes vizekre evező Lavrov jó egészséget, prosperitást, és további sikereket kívánt Dačićnak a szerb(iai) nép jólétének biztosításáért végzett „felelősségteljes munkájában”.

– Mindig nyitottak vagyunk szerb barátainkkal a kapcsolatfelvételre

– írta Lavrov, amihez saját kézírásával még hozzátette: „megérti, hogy szerb kollégája most nagyon elfoglalt”.

Ezt a „kézírásos gesztust” két féle olvasata is van, az egyik szerint Lavrov meghívta Dačićot Moszkvába, miután az már korábban bebizonyosodott, hogy a Szerbiával kapcsolatos országok magatartása miatt ő nem tud eljutni Belgrádba.

A kézírással betoldott mondat ismét mandarinnul van megfogalmazva, azért megpróbáljuk értelmezni, miután két olvasatot is vélünk felfedezni. Az egyik arra utalt, hogy Moszkva némileg neheztel azért, mert a szerb külügyminiszter – aki a miniszterelnök első helyettese is – a külügyminiszteri poszt visszaszerzését követően még nem kerekedett fel, és nem látogatott el Oroszországba.

Szerb curlingezés

Ráadásul a „drága Ivica” többször is mondott olyasmit, ami miatt Moszkva más helyzetben akár meg is orrolhatott volna. Mindennek a csúcsa pedig az volt, hogy az általa vezetett Szerbiai Szocilista Párt kongresszusán Dačić hagyta, hogy Aléxisz Cíprasz, a Sziriza vezetője nyíltan „illegális orosz inváziónak nevezze” Ukrajna lerohanását, vagyis mandarin nyelven a „különleges hadműveletet”, ami miatt a „kifinomult igazságérzettel” rendelkező orosz nagykövet elhagyta az üléstermet, és nyilván jelentett Moszkvának.

KELLEMETLENSÉG: Mivel sértette meg a Sziriza vezetője az orosz nagykövetet?

Moszkva azonban mindennek elégedett lehet, sőt hálás lehet azért, hogy Szerbia tavaly addig húzta-halogatta az Oroszország elleni szankciók bevezetésének ügyét, hogy a döntés várható meghozatalát csak sikerült áttolnia a 2023-as évre, amelyben tovább folytatódhat a „szerb curlingezés”, vagyis a politikai maszatolás, hogy az ezzel kapcsolatos egyértelmű álláspont idén se szülessen meg.

A szerb parlament külpolitikai bizottságának december utolsó napjaiban kellett volna foglalkoznia a kérdéssel, de kormányzati részről mindent elkövettek azért, hogy ne kerüljön sor szavazásra.

Előbb kisebbfajta szóváltás alakult ki arról, hogy az ülésnek sajtónyilvánosnak kellett volna-e lennie, vagy sem, a nagyobb baj azonban az volt, hogy a „drága Ivica” által vezetett külügyminisztériumnak nem sikerült megküldenie a kérdéssel kapcsolatos vitaanyagot a bizottságnak, bár szavazni egyébként sem lehetett volna, mert nem volt meg a kvórum.

Borko Stefanović, a szerb parlament külügyi bizottságának elnöke (Forrás: Twitter)

Borko Stefanović, a szerb parlament külügyi bizottságának elnöke (Forrás: Twitter)

Így arról sem szavaztak, hogy mikor ül össze megint a bizottság, ami legközelebb január második felében történhet meg a különböző szerb ünnepek miatt. A kérdés azonban várhatóan nem sikkad el, mert a külügyi bizottságot vezető ellenzéki Borko Stefanović személyesen kezdeményezte, hogy tűzzék napirendre Szerbia és az Európai Unió külpolitikájának összehangolását, így feltehetően nem hagyja elhalni saját kezdeményezését.

A kérdés inkább az, hogy Dačić a Szerbiai Haladó Párttal karöltve meddig tudja obstruálni a szavazását, mert hogy kormányzati részről nem kívánnak erről szavazni, az olyan biztos, hogy arra már hasonlat sincs.



Magyarország

B.A. Balkanac

Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

BALK Magazin
.
sitemap