Koszovó
FORDULAT: Házi őrizetbe ment az egyik koszovói szerb rendőr, elbontják a barikádokat?

Hazatért az a volt koszovói szerb rendőr, akinek őrizetbe vétele indította el a tiltakozáshullámot az ottani szerb kisebbség körében. Dejan Pantić fia megerősítette, hogy apja 19 napos őrizetet követően érkezett haza a Koszovó és Szerbia közötti jarinjei közigazgatási átkelőnél lévő rendőrőrsről. A férfit a pristinai bíróság házi őrizetbe helyezte.
Hazatért a szerb rendőr
Predrag Pantić a Kosovo Online szerb nyelvű hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy édesapja jól érzi magát, és nagyon szerencsésnek érzik magukat, hogy hazatérhetett.
– jelentette ki az ifjabb Pantić, aki szerint az este nyolc-kilenc óra körül hazatérő apa nem panaszkodott a vele szemben tanúsított bánásmódra.
A szerb médiában az utóbbi napokban sokat szereplő ifjú köszöntet mondott a barikádokra kivonult embereknek, és mindazoknak, aki elősegítették az apja visszatérését, bár tisztában vannak vele, hogy még semminek sincs vége, de állítása szerint most már minden sokkal könnyebb, hogy az édesapja otthon van.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a bírósági döntést kommentálva a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy meglepte a hír, és nagyon érdekli, hogy melyik volt az a bíró, aki házi őrizetre bocsátotta Dejan Pantićot.
A koszovói (albán) kormány vezetője nem ért egyet a pristinai bíróság döntésével, mert a szerb származású koszovói rendőrt terrorizmussal vádolják, és ez olyan nyomos ok, ami miatt fogságban kellett volna maradnia.
– mondta Kurti, aki azt érthetőnek nevezte volna, hogy a letartóztatott szerb férfit kórházba szállítják, miután éhségsztrájkot folyatatott, és problémai voltak a szívével.
A „majd hazamennek” effektus
Koszovó korábban arra kérte a térségben állomásozó mintegy négyezer fős, NATO-vezetés alatt álló békefenntartó erőket, hogy távolítsák el a szerbek által kihelyezett úttorlaszokat, amire azok nem mutatkoztak hajlandónak.
Gabriel Escobar az Egyesült Államok főtárgyalója legutóbbi belgrádi látogatása alkalmával azt mondta az úttorlaszokkal kapcsolatban, hogy „azoknak az embereknek kell eltávolítaniuk a barikádokat, akik felállították őket”.
A hónap közepén elhangzott nyilatkozat alkalmával Escobar nem szabott határidőt az útakadályok felszámolására, de megjegyezte, hogy erre “a közeljövőben, azaz néhány napon belül” számít.
Azóta azonban két hét telt el, és a koszovói (albán) vezetés egyre idegesebbnek látszott, aminek következtében kilátásba helyezte, hogy ha a KFOR nem távolítja el az úttorlaszokat, akkor a pristinai kormány teszi azt meg.
Ettől a szerbek durvultak be, és újabb barikádokat állítottak, egyúttal pedig azzal vádolták meg Albin Kurtit, hogy háborút akar előidézni, hogy elűzhesse a szerbeket a szülőföldjükről.
A volt koszovói szerb rendőr hazaengedését a szerb médiában olyan feltételezések is elhangoztak, hogy a szerbek megkezdhetik a barikádok elbontását, bár erről még korai beszélni, mert ezzel csak egy teljesült a legalább három szerb követelés közül, az viszont biztos, hogy most a szerb fél van lépésen.
A koszovói szerbekkel az éjszaka a raškai laktanyában egyeztető szerb elnök azt mondta, hogy a február előtti állapotok visszaállítását követelik, ami maga után vonja azoknak a koszovói rendőrségi bázisoknak a felszámolását, amelyeket a pristinai hatóságok a különleges rendőrség számára létesítettek Koszovó északi, szerbek lakta vidékein.
Aleksandar Vučić úgy nyilatkozott, hogy nem tudja, miként fog viselkedni Albin Kurti koszovói miniszterelnök, de hozzátette, hogy Dejan Pantić hazatérésével a szerbek „szimbolikus győzelmet” arattak.

Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
Montenegró6 nap telt el azóta
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
-
Románia6 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren