Connect with us

Koszovó

FORDULAT: Házi őrizetbe ment az egyik koszovói szerb rendőr, elbontják a barikádokat?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

HÁZI ŐRIZET: A most szabadon engedett koszovói szerb rendőr letartóztatása alkalmával (Forrás: Kosovo Online)
HÁZI ŐRIZET: A most szabadon engedett koszovói szerb rendőr letartóztatása alkalmával (Forrás: Kosovo Online)
Olvasási idő: 2 perc

Hazatért az a volt koszovói szerb rendőr, akinek őrizetbe vétele indította el a tiltakozáshullámot az ottani szerb kisebbség körében. Dejan Pantić fia megerősítette, hogy apja 19 napos őrizetet követően érkezett haza a Koszovó és Szerbia közötti jarinjei közigazgatási átkelőnél lévő rendőrőrsről. A férfit a pristinai bíróság házi őrizetbe helyezte.

Hazatért a szerb rendőr

Predrag Pantić a Kosovo Online szerb nyelvű hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy édesapja jól érzi magát, és nagyon szerencsésnek érzik magukat, hogy hazatérhetett.

Hihetetlen érzés, még mindig nem tudom, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság. Fél órája érkezett haza, jól érzi magát, egészséges, de nagyon izgatott

– jelentette ki az ifjabb Pantić, aki szerint az este nyolc-kilenc óra körül hazatérő apa nem panaszkodott a vele szemben tanúsított bánásmódra.

A szerb médiában az utóbbi napokban sokat szereplő ifjú köszöntet mondott a barikádokra kivonult embereknek, és mindazoknak, aki elősegítették az apja visszatérését, bár tisztában vannak vele, hogy még semminek sincs vége, de állítása szerint most már minden sokkal könnyebb, hogy az édesapja otthon van.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a bírósági döntést kommentálva a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy meglepte a hír, és nagyon érdekli, hogy melyik volt az a bíró, aki házi őrizetre bocsátotta Dejan Pantićot.

A koszovói (albán) kormány vezetője nem ért egyet a pristinai bíróság döntésével, mert a szerb származású koszovói rendőrt terrorizmussal vádolják, és ez olyan nyomos ok, ami miatt fogságban kellett volna maradnia.

A vádlott elleni bírósági ügyéről nem értesültem, viszont hivatalosan nem került börtönbe, miután csak letartóztatott státuszban van, ám terrorizmussal vádolják

– mondta Kurti, aki azt érthetőnek nevezte volna, hogy a letartóztatott szerb férfit kórházba szállítják, miután éhségsztrájkot folyatatott, és problémai voltak a szívével.

A „majd hazamennek” effektus

Koszovó korábban arra kérte a térségben állomásozó mintegy négyezer fős, NATO-vezetés alatt álló békefenntartó erőket, hogy távolítsák el a szerbek által kihelyezett úttorlaszokat, amire azok nem mutatkoztak hajlandónak.

Gabriel Escobar az Egyesült Államok főtárgyalója legutóbbi belgrádi látogatása alkalmával azt mondta az úttorlaszokkal kapcsolatban, hogy „azoknak az embereknek kell eltávolítaniuk a barikádokat, akik felállították őket”.

A hónap közepén elhangzott nyilatkozat alkalmával Escobar nem szabott határidőt az útakadályok felszámolására, de megjegyezte, hogy erre “a közeljövőben, azaz néhány napon belül” számít.

Azóta azonban két hét telt el, és a koszovói (albán) vezetés egyre idegesebbnek látszott, aminek következtében kilátásba helyezte, hogy ha a KFOR nem távolítja el az úttorlaszokat, akkor a pristinai kormány teszi azt meg.

Ettől a szerbek durvultak be, és újabb barikádokat állítottak, egyúttal pedig azzal vádolták meg Albin Kurtit, hogy háborút akar előidézni, hogy elűzhesse a szerbeket a szülőföldjükről.

A volt koszovói szerb rendőr hazaengedését a szerb médiában olyan feltételezések is elhangoztak, hogy a szerbek megkezdhetik a barikádok elbontását, bár erről még korai beszélni, mert ezzel csak egy teljesült a legalább három szerb követelés közül, az viszont biztos, hogy most a szerb fél van lépésen.

A koszovói szerbekkel az éjszaka a raškai laktanyában egyeztető szerb elnök azt mondta, hogy a február előtti állapotok visszaállítását követelik, ami maga után vonja azoknak a koszovói rendőrségi bázisoknak a felszámolását, amelyeket a pristinai hatóságok a különleges rendőrség számára létesítettek Koszovó északi, szerbek lakta vidékein.

Aleksandar Vučić úgy nyilatkozott, hogy nem tudja, miként fog viselkedni Albin Kurti koszovói miniszterelnök, de hozzátette, hogy Dejan Pantić hazatérésével a szerbek „szimbolikus győzelmet” arattak.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: