Szlovénia
KARÁCSONYI ELNÖK: Hivatalba lépett Szlovénia első női államfője
Pénteken, december 23-án hivatalba lépett az első női államfő Szlovéniában, aki egy nappal ezt megelőzően letette a hivatali esküt. A csütörtöki beiktatáson a balközép pártok által támogatott Nataša Pirc Musar arra esküdött fel, hogy tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, lelkiismerete szerint cselekszik, és mindent megtesz Szlovénia jólétéért.
Pirc Musar november 13-án, a szlovéniai elnökválasztás második fordulójában függetlenként indult baloldali hátszéllel, és nyerte el a szlovén választópolgárok bizalmát a szintén függetlenként versenybe szálló, ám jobboldali támogatást élvező Anže Logar volt külügyminiszter ellen.
Ebből az következik, hogy bizonyos értelemben ezúttal is a jobb és a baloldal küzdött egymás ellen, ki-ki a “szívéhez közelálló kvázi független” jelölt által. Pirc Musar a szavazatok közel 54 százalékát, Logar a voksok mintegy 46 százalékát szerezte meg.
Kapcsolódó cikk
KVÁZI FÜGGETLENEK: A szlovén elnökválasztáson Anže Logar és Nataša Pirc Musar a második fordulóban
A necenzurirano.si internetes magazin Pirc Musar győzelmét követően azt írta, hogy Janez Janša volt szlovén miniszterelnök sorozatos vereségei után a 2022-es “szuperválasztási évben” kiderült, hogy Szlovénia minden megrázkódtatás után továbbra is működő demokrácia maradt, amely Európa magjának a része.
A “szuperévben”, amely során parlamenti, helyhatósági és elnökválasztásokat is tartottak Szlovéniában, Janša jobboldali pártja elveszítette a parlamenti és az elnökválasztást, az önkormányzati választásokon viszont a legtöbb szavazatot kapta, ám győzelme ellenére teljesen eltűnt a városokból, amit jól példáz a volt miniszterelnök által vezetett Szlovén Demokrata Párt ljubljanai elvérzése.
A necenzurirano.si ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha Janšát Napóleonhoz hasonlítanánk, akkor az április parlamenti választás volt ez ő “lipcsei csatája, a novemberi elnökválasztás pedig a Waterlooja”, amikor sikertelen kísérletet tett a “politikai száműzetésből” való visszatérésre.
A novemberben államfővé választott Pirc Musar kampányában a demokratikus állami és társadalmi rend mellett állt ki, és külön hangsúlyt fektetett az emberi jogokra, amelyekkel kapcsolatban megfogadta, hogy hallatja a hangját, ha úgy érzi, hogy ezek a jogok sérülnek, ugyanakkor jelezte, hogy nem avatkozik bele a napi politikába.
Mára már az is kiderült, hogy az új szlovén elnök első külföldi útja a Nyugat- Balkánra vezet, hogy folytassa elődje, Borut Pahor erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo- Brijuni-folyamatban. Szlovénia, amely viszonylag jó kapcsolatokat ápol Szerbiával, mindenek előtt a boszniai helyzet iránt érdeklődik, miután sok bosnyák vendégmunkás dolgozik a néha Kis- Ausztriának is nevezett délszláv országban.
Kapcsolódó cikk
Pirc Musar Szlovénia ötödik elnöke, ügyvéd, korábban információs biztos és újságíró volt. Donald Trump elnöksége idején a Szlovéniában született first lady ügyvédje volt egy sajtóperben, Melania Trump ugyanis 2016-ban Szlovéniában pert indított a Suzy magazin ellen, amely azt állította, hogy a volt amerikai elnök felesége elit escortként dolgozott nemzetközi modellkarrierje során. Az ügyben peren kívüli egyezség született.
Szlovéniában az államfőt közvetlenül választják. Főként reprezentatív, de politikailag sem elhanyagolható szerepet tölt be: ő a hadsereg főparancsnoka, és magas rangú tisztségviselőket is kinevez, többek között a nemzeti bank elnökét. A kinevezéseket a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az elnök megbízatása öt évre szól, és legfeljebb egy alkalommal választható újra.
- B A Balkanac4 nap telt el azóta
Hogyan estek ki a franciák butábbaknak a szerbeknél? (OSCAR ’24)
- Szerbia4 nap telt el azóta
Tegnap még műemlék volt, ma már rom, a szerb kormány szabadulna a vezérkar épületeitől
- Bosznia7 nap telt el azóta
Ursula támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával
- Horvátország3 nap telt el azóta
Derült égből Milanović, aki államfőként indul a parlamenti választásokon, és a cirkusz világnapja