KARÁCSONYI ELNÖK: Hivatalba lépett Szlovénia első női államfője

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Pénteken, december 23-án hivatalba lépett az első női államfő Szlovéniában, aki egy nappal ezt megelőzően letette a hivatali esküt. A csütörtöki beiktatáson a balközép pártok által támogatott Nataša Pirc Musar arra esküdött fel, hogy tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, lelkiismerete szerint cselekszik, és mindent megtesz Szlovénia jólétéért.

Pirc Musar november 13-án, a szlovéniai elnökválasztás második fordulójában függetlenként indult baloldali hátszéllel, és nyerte el a szlovén választópolgárok bizalmát a szintén függetlenként versenybe szálló, ám jobboldali támogatást élvező Anže Logar volt külügyminiszter ellen.

Ebből az következik, hogy bizonyos értelemben ezúttal is a jobb és a baloldal küzdött egymás ellen, ki-ki a „szívéhez közelálló kvázi független” jelölt által. Pirc Musar a szavazatok közel 54 százalékát, Logar a voksok mintegy 46 százalékát szerezte meg.

A necenzurirano.si internetes magazin Pirc Musar győzelmét követően azt írta, hogy Janez Janša volt szlovén miniszterelnök sorozatos vereségei után a 2022-es „szuperválasztási évben” kiderült, hogy Szlovénia minden megrázkódtatás után továbbra is működő demokrácia maradt, amely Európa magjának a része.

A „szuperévben”, amely során parlamenti, helyhatósági és elnökválasztásokat is tartottak Szlovéniában, Janša jobboldali pártja elveszítette a parlamenti és az elnökválasztást, az önkormányzati választásokon viszont a legtöbb szavazatot kapta, ám győzelme ellenére teljesen eltűnt a városokból, amit jól példáz a volt miniszterelnök által vezetett Szlovén Demokrata Párt ljubljanai elvérzése.

A necenzurirano.si ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha Janšát Napóleonhoz hasonlítanánk, akkor az április parlamenti választás volt ez ő „lipcsei csatája, a novemberi elnökválasztás pedig a Waterlooja”, amikor sikertelen kísérletet tett a „politikai száműzetésből” való visszatérésre.

A novemberben államfővé választott Pirc Musar kampányában a demokratikus állami és társadalmi rend mellett állt ki, és külön hangsúlyt fektetett az emberi jogokra, amelyekkel kapcsolatban megfogadta, hogy hallatja a hangját, ha úgy érzi, hogy ezek a jogok sérülnek, ugyanakkor jelezte, hogy nem avatkozik bele a napi politikába.

Mára már az is kiderült, hogy az új szlovén elnök első külföldi útja a Nyugat- Balkánra vezet, hogy folytassa elődje, Borut Pahor erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo- Brijuni-folyamatban. Szlovénia, amely viszonylag jó kapcsolatokat ápol Szerbiával, mindenek előtt a boszniai helyzet iránt érdeklődik, miután sok bosnyák vendégmunkás dolgozik a néha Kis- Ausztriának is nevezett délszláv országban.

Pirc Musar Szlovénia ötödik elnöke, ügyvéd, korábban információs biztos és újságíró volt. Donald Trump elnöksége idején a Szlovéniában született first lady ügyvédje volt egy sajtóperben, Melania Trump ugyanis 2016-ban Szlovéniában pert indított a Suzy magazin ellen, amely azt állította, hogy a volt amerikai elnök felesége elit escortként dolgozott nemzetközi modellkarrierje során. Az ügyben peren kívüli egyezség született.

Szlovéniában az államfőt közvetlenül választják. Főként reprezentatív, de politikailag sem elhanyagolható szerepet tölt be: ő a hadsereg főparancsnoka, és magas rangú tisztségviselőket is kinevez, többek között a nemzeti bank elnökét. A kinevezéseket a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az elnök megbízatása öt évre szól, és legfeljebb egy alkalommal választható újra.