A szlovénok orosz kémeket fogtak. Mint ezt már a fél világ hírül adta, a szlovén FBI, a Nemzeti Nyomozóiroda (Nacionalni preiskovalni urad -NPU) a szlovén Hírszerző és Biztonsági Ügynökséggel (Slovenska obveščevalno-varnostna agencija – SOVA, a szó jelentése “bagoly”) karöltve letartóztatott két argentin állampolgárt, María Rosa Mayer Munost és Ludwig Gischt (ha ez a valódi nevük), annak gyanújával, hogy az orosz SVR-nek (Külső Hírszerző Szolgálat) dolgoztak, de az is felmerült, hogy a katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak jelentettek. A szlovénok szerint tulajdonképpen orosz állampolgárokról van szó, akik argentin útlevéllel és fedőnevekkel igyekeztek mindenféle titkot kiszimatolni, valószínűleg elsődlegesen a NATO-val kapcsolatosan.

Orosz kémek bárhol

Az egyelőre nem derült ki, hogy konkrétan mivel gyanúsítják a két letartóztatott személyt – elvégre titkosszolgálatról van szó – viszont Szlovéniában nagy horderejű esetként tekintenek az ügyre.

Internetes beszámolók szerint az USA elhárító szervei által “illegálisoknak” nevezett orosz kémhálózat tagjairól van szó, akik jobbára dél-amerikai útlevelekkel felszerelten nyüzsögnek világszerte.

Például José Assis Giammarias brazil akadémikust és a Tromsø Egyetem kutatóját tavaly októberben tartóztatták le Norvégiában.

Amint azt a norvég hírszerzés akkoriban felfedezte, a brazil kutató valójában az orosz hírszerző szolgálat tisztje, Mihail Mikushin volt.

Tavaly nyáron az AIVD holland hírszerző szolgálat Hágában letartóztatta Viktor Müller Ferreira brazil állampolgárt, aki valójában Szergej Vlagyimirovics Cserkaszov GRU-ügynök volt. Kapcsolatfelvétel útján megpróbált beszivárogni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságba, amely az esetleges ukrajnai orosz háborús bűnöket vizsgálja.

Különböző médiajelentések szerint a közelmúltban orosz ügynököket és az orosz titkosszolgálatok munkatársait is észlelték Svédországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Magyarországon, Lengyelországban, Moldovában és Lettországban.

Köztük voltak parlamenti képviselők, tisztviselők, a fegyveres erők tagjai, üzletemberek, valamint egy lettországi vasúti munkás, aki lefényképezte és filmezte a NATO-csapatok mozgását, és elküldte a felvételeket orosz hírszerző kapcsolatainak.

A bagoly jelenti

Visszatérve két frissen elkapott kémre, a SOVA-nak több hónapig követte a Ljubljanától északkeletre élő házaspárt, és adatokat kellett gyűjtenie róluk.

Az orosz kémek fészke (Forrás: Facebook)

A két feltételezett orosz kém egyes értesülések szerint 2018, más beszámolók szerint 2017 óta élt Szlovéniában, és a 5’14 Művészeti Galériát használták paravánul, amelyet a pár női tagja vezetett.

María Mayer az Art Gallery 5’14 igazgatója volt, amely hivatalosan ingatlankereskedelemmel, valamint műalkotásokkal és ortodox ikonokkal foglalkozott, partnere, Gisch pedig a DSM & IT d.o.o. igazgatójaként tevékenykedett.

A galéria (a honlapja itt található: kattints ide!) azt állította magáról, hogy 90 művésszel dolgozott együtt a világ minden tájáról. A galéria nemzetközi vásárokra is ellátogatott, a Facebook közösségi oldaláról kiderül, hogy volt kiállítóterük a zágrábi vásáron is. Az alábbi kép balfelső sarkában látható a zágrábi vásáron bérelt kiállítóhelyük.

A szlovén hírportálok feltételezik, hogy a Bagyoly, vagyis a szlovén biztonsági és hírszerző hatóságok az akció előtt alaposan ellenőrizték a feltételezett orosz kémek anyagi forrásait.

A szlovén médiában ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a műalkotásokkal történő kereskedés kényelmes módszernek számít a nagy mennyiségű pénz legalizálására, azt azonban nem tudni, hogy csak az orosz titkosszolgálatokhoz köthető cégeknek adtak-e el műalkotásokat.

Itt fészkeltek az orosz kémek?

A pár 2017-ben 50 ezer euróért vásárolt egy irodát, a pénz eredete nyilvános forrásokból nem derült ki.

A pár férfi tagjának információs megoldásokra szakosodott cége volt/van, a DSM & IT céget Ljubljanában jegyezték be 2017-ben, és 7500 euró alaptőkével indítottak. 2021-ben mintegy 44 000 euró bevétele volt, 26 000 kiadás mellett.

A házaspár, ahogy a fent említett úgynevezett illegálisokra, vagyis a titkos orosz kémekre jellemző, látszólag normális életet élt, és gyermekük az egyik ljubljanai általános iskolába járt.

Szlovén lapbeszámolók szerint a kémkedéssel gyanúsított két argentin állampolgárról semmilyen más nyilvánosan elérhető információ nem található. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy személyazonosságukat gondosan “megtisztították”.

Még nyomoznak

A nyomozás külföldi hírszerzésnek való kémkedés és hamis személyazonosság megadásának bűntettének gyanújával folyik.

Az illetékes ljubljanai államügyészség megerősítette, hogy a SOVA feljelentése alapján megkezdték a tárgyalást megelőző eljárást, miután tavaly december elején a ljubljanai kerületi bíróság vizsgálati osztálya nyomozási kérelmet nyújtott be két természetes személy ellen kémkedés bűntette miatt.

Psszt! Az orosz kémek figyelnek!

Kémkedés miatt hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel kell szembenézniük, a hamis személyazonosság megadásának bűncselekménye miatt pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

Az orosz kémek “lefülelésére” Tanja Fajon szlovén külügyminiszter is reagált, aki súlyosnak és nemzetközi visszhangot keltőnek minősítette az ügyet, viszont még nem hívatják be az orosz nagykövetet, miután a nyomozás még folyamatban van.

Az általános háborús pszichózist Horvátországban még egy picit magasabb szintre emelte a védelmi minisztérium bejelentése, hogy a horvát pilóták első csoportja elutazott Franciaországba, a frissen vásárolt Rafale harci repülőkre való átképzésre.

Az orosz kémek ezen is biztos rajta tartják a szemüket, ezért ahogy ezt egy II. világháborús plakát üzente, mindenki tartsa meg magának, amit tud. Mert ugye, az “illegális orosz kémek” nem alszanak.

A Balkán újévkor is rejteget meglepetéseket, viszont továbbra is megosztott maradt, még inkább megosztott, mint korábban volt. A volt Jugoszlávia kettévált egy nyugati és egy keleti részre, ha pedig az egész, földrajzi értelemben vett Balkánra tekintünk, akkor “három sávos változást” figyelhetünk meg. A nyugati sávba tartozik Szlovénia és Horvátország, amely igazából már nem is Balkán, hanem Kis-Európa, középen vannak azok az országok, amelyek ki tudja, hogy mikor integrálódnak Európához, keletre pedig azok, amelyek ugyan uniós tagállamok, de az integráció esetükben egyelőre nem sikertörténet. Ez persze, sommás megállapítás, de egy mondatban másmilyent nem is lehet adni.

Miután beköszöntött egy újabb év, amely semmivel sem lesz könnyebb, mint amilyen az előző volt, próbáljunk meg előre tekinteni, mert a múlt a Balkánon jóval inkább lehúzó, mint inspiráló erő, és nézzük, hogy milyen jövőt kívánnak maguknak az egyes kis-európai, valamint a közép-balkáni vezetők, a kelet-balkáni két országra most nem térnénk ki helyszűke miatt.

Újév Kis-Európában

Szlovénia teljes metamorfózison ment keresztül az 2022-es szuperválasztási évben, kicserélődött az ország teljes vezetése, ennek megfelelően egészen mások mondták az újévi köszöntőket, mint egy évvel ezelőtt. Szlovénia egyre inkább a Mag-Európához tartozik, bár a lakosság szláv származása és gazdasági érdekei okán bizonyos mértékben mindig kötődni fog a Balkánhoz.

A szlovén miniszterelnök újévi üzenetében, amelyet a szlovén hírügynökség tett közzé, különösen fontosnak tartotta, hogy az új kormány “visszaadta a normalitás érzését” a szlovén társadalomnak.

Robert Golob szavai szerint a Covid-19 világjárvány, az ukrajnai háború és a drágaság ellenére az elmúlt esztendő sok pozitívumot hozott, amin bizonyára a kormányzatban bekövetkezett változásokat értette.

Szerinte 2023 a reformok éve lesz, amellyel azt új vezetés úrrá akar lenni mindazokon a kihívásokon, amelyek az elmúlt 30 évben felhalmozódtak. Kormánya szeretné teljes mértékben átalakítani a közegészségügyi rendszert, reformot tervez az igazságszolgáltatásban és az oktatásban.

Ennek megfelelően Golob “pozitív energiát és bátorságot” kívánt az ország lakosságának az új esztendőben.

Nataša Pirc Musar, szlovén köztársasági elnök, aki karácsony táján vette át a hivatalát, újévi üzenetében kijelentette, hogy 2022 a szolidaritás éve, valamint az aktív állampolgárok, a bátorság és az igazságosságért való küzdelem éve volt.

Az államfő azt kívánta Szlovénia lakosságának, hogy 2023 a pozitivizmus, az egészség, az öröm és a kedvesség éve legyen.

Újév Horvát-Európában

Horvátországra 2023-tól kezdve egy egészen más világ köszönt, Horvátország valójában a Schengenhez és az euróövezethez történő csatlakozással válik igazán európai országgá, és lesz a Kis-Európa része, ám mivel a földrajzi fekvés módosítására nincs lehetőség, a balkáni kötődések sem szűnnek meg.

A horvátok az utóbbi időben nagyon sokat mindent kaptak az Európai Uniótól, főleg azt követően, hogy Ursula von der Leyen lett a bizottság elnöke, illetve ahogy ezt mi BALK-osan megfogalmaztuk, Andrej Plenković horvát miniszterelnök lett “anyuci kedvenc mikimausza”.

A horvát miniszterelnök YouTube-os újévi üzenetét azzal kezdte, hogy a 2022-es esztendő nehéz és megpróbáltatásokkal teli év volt, hiszen kevesen számítottak háborúra Európán, amelyet az “Ukrajna elleni brutális orosz agresszió” váltott ki.

– mondta Plenković, aki csak ezt követően tért át a hazai eseményekre, amelyeket értékelve azt emelte ki, hogy Horvátország 6%-os növekedéssel zárta az évet, és a 2022-es esztendőben “elérte azokat a stratégiai célokat, amelyekre nemzetként már régóta törekedett”. Ezek között említette a pelješaci híd megépítését, valamint az euró bevezetését és a schengeni övezethez való csatlakozást.

Plenković azt mondta, hogy 2023-ban megvédenek minden horvát állampolgárt, szilárd támaszt nyújtanak a gazdaságnak, és továbbra is a felvirágzás és a fejlődés felé tartanak, amihez mindenkinek tiszta szívből kívánt boldog és sikeres új évet.

A Közép-Balkán újévkor is billeg

A Közép-Balkán országai a “billegő térségbe” tartoznak, bár a billegés egyes országok esetében különböző mértékű és irányú, sőt még országon belül is változik. Így például létezik orosz, török és amerikai irányba történő billegés, viszont szinte közös az Európai Unió felé történő elbillenés, amelyet hol az orosz, hol a török vagy egyéb muszlim irányba történő elbillenés ellensúlyoz mintegy libikóka szerűen.

Ebben a billegő térségben az “univerzális újév mellett” saját újévek is vannak, azért kétszer is ünnepelnek, de miután az általános újévet szinte mindenhol tartják, így újévi üzenetek is vannak szép számmal.

Aleksandar Vučić államfő az újév alkalmából az Instagramon köszöntötte Szerbia polgárait, akiknek jó egészséget és gyorsabb gazdasági fejlődést kívánt.

A szerb elnök egyúttal kifejezte azt az óhaját, hogy a következő évben még gyorsabban nőnek a fizetések és a nyugdíjak Szerbiában, és hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a békét.

Vučić újévi köszöntője azonban “egy harcos üdvözlete” volt, merthogy a következő szerepeltek benne a következő sorrendben:

A “Nem adjuk meg magunkat! (Nema predaje!) mondat az utóbbi időben eposzi jellegű kijelentéssé vált a szerb elnök retorikai készletében, miután rendszeresen visszatér a beszédiben. A mondat a koronavírus-járvány idejéből származik, emlékeink szerint ezt a mondatott Vučić megbetegedett fia mondta az elnöki apának, azóta azonban már “általános értelemben” került be a köztudatba, mintegy közkinccsé válva.

Arról nem esett szó a mostani üzenetben, hogy Szerbia milyen irányba kíván haladni a következő esztendőben, erről Ivica Dačić szerb külügyminiszter rántotta le a leplet.

A külügyér arról beszélt, hogy Aleksandar Vučić államfő kérésére “ki kell olvasztani Szerbia kapcsolatait Horvátországgal”, mindenféle félreértés elkerülése végett itt nem használjuk a “felmelegíteni” szót. Dačić erről a belgrádi kormánybarát Pink televízióban nyilatkozott, miután egy nappal korábban a szintén kormánybarát Happy televízió egyik kocsmai szintre süllyedt műsorában nótázgatott.

Dačić úgy fogalmazott, hogy Szerbia és Horvátország a jövőben jobb kapcsolatokra törekszik, habár nem bíznak abban, hogy “megváltoztatják egymás tudatát és véleményét”.

Milorad Dodik boszniai szerb elnök egy “madárkás üzenetben” köszöntötte az entitás lakosságát megjegyezvén, hogy Boszniai Szerb Köztársaság a közös ház, amely a család és az élet mellett megadatott minden boszniai szerbnek.

– mondta Dodik, akik harcolni kíván a boszniai Szerb Köztársaságért, amelyet nem kívánja elhagyni, ezért mindenkinek boldog újévet kívánt, hogy együtt élvezhessék mindazt, amit az élet nyújt.

Dragan Čovića boszniai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) vezetője nem a boszniai horvátoknak gratulált a Twitteren, hanem a főnöknek, Andrej Plenkovićnak, mégpedig ahhoz, hogy Horvátország tagja lett a schengeni és az euróövezetnek.

– írta Čović, aki hosszútávú stratégiáját most éppen Plenkovićra építi.

Vjosa Osmani koszovói elnök a Facebookon köszöntötte országa lakosságát, ahol szívből jövő jókívánságait fejezte ki mindenkinek, és azt kívánta, hogy a 2023-as esztendő szeretetben, boldogságban és jólétben teljen.

– szólította fel népét a koszovói elnök, majd miután mindezt kikívánkozott belőle, azt is megkívánta, hogy a 2022-es esztendő utolsó napján kimenjen a brnjaki határátkelőhöz, amelyen a húsz napos szerb barikádosdi után újraindulhatott a forgalom.

Ezt követően felkereste a Kosovska Mitrovica déli, albánok lakta részében lévő rendőrbázist is, ahol kitüntetéseket osztogatott a rendőröknek, akiknek az indoklás szerint hálával tartozik az ország szuverenitásának megőrzése és minden állampolgár biztonsága szempontjából, bármiféle megkülönböztetés nélkül.

Az energetikai infrastruktúra összekötése Magyarország és Szlovénia között szimbolizálja a két nép jövőbe vetett reményét is – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a szlovéniai Cirkovcében a Cirkovce-Pince villamosenergia-távvezeték átadóünnepségén, amelyen részt vett Robert Golob szlovén kormányfő is. Golob az ünnepségen kiemelte, hogy 30 év után most három rendszert kötnek össze: a szlovén, a magyar és a horvát elektromos hálózatot. A szlovéniai Cirkovce és Pince közt 80,5 kilométer hosszan épült, kétszer 400 kilovoltos távvezeték a Szlovénia-Magyarország-Horvátország összeköttetés része. A távvezeték-építés a szlovén oldalon 2020 augusztusától folyt. Szlovénia volt az utolsó szomszédos ország, amellyel Magyarországnak eddig nem volt ilyen kapcsolata.

A fényes jövő

A magyar kormányfő Szlovéniában rámutatott arra, hogy az egykori jugoszláv területen élő népek és a magyarok el voltak vágva egymástól. Emiatt a magyarok minden kapcsolatot kelet-nyugat összefüggésben építettek ki, legyen szó gázról, olajról, villanyról.

A magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szétválasztottság Jugoszlávia megszűnése után is megmaradt, és Magyarország egyetlen szomszédja Szlovénia volt, amellyel sem a gáz, sem az olaj, sem pedig a villamosenergia rendszer nem volt eddig összekötve. Orbán Viktor felidézte: 1999-ben az általa vezetett akkori magyar kormány hozta le a magyar határ végéig a villamosenergiavezetéket majd összekötötték azt a horvát rendszerrel.

A magyar miniszterelnök köszönetet mondott a szlovén kormányoknak, amelyek részt vettek a távvezeték kiépítésében, illetve a szlovén embereknek is, akik kitartottak, és szintén fontosnak érezték a villamosenergia-rendszer észak-déli összeköttetését.

A kormányfő szerint világos a feladat a magyaroknak: meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a még hiányzó többi összeköttetés is létrejöjjön Szlovénia és Magyarország között. Egyúttal abban a hitben nyilatkozott, hogy Közép-Európa amelyhez mindannyian tartozunk, fényes jövő előtt áll.

– mondta a Orbán, majd megjegyezte, hogy “bár különböző nyelveken beszélünk, az életösztönök összekapcsolnak bennünket. A politikusok, ha ezt megértik, “és jól engedelmeskednek ezeknek a népi ösztönöknek”, akkor Közép-Európa vesztes helyett nyertese lehet a történelemnek, le tudja dolgozni a hátrányát, és Európa legboldogabb legjómódúbb, legbiztonságosabb térségévé tudjuk alakítani.

Az átadóünnepséget követő sajtókonferencián Orbán Viktor közölte: Európa és Magyarország előtt három kockázat áll, biztonsági, gazdasági és energiaellátási. Bizonytalan időkben a jó szomszédi kapcsolat felértékelődik, ezért nagy értéknek és megbecsülendőnek nevezte, hogy Magyarország és Szlovénia jó kapcsolatban áll egymással.

Erről szólva kiemelte: Magyarország a NATO keretén belül légtérrendészeti feladatok ellátásában is együttműködik Szlovéniával. Emellett a két ország közti gazdasági kapcsolatok is kiválóak, a szlovén-magyar kereskedelmi forgalom 35 százalékkal nőtt, egyre több a két ország közti beruházás és létrehoztak egy közös alapot is a határmenti fejlesztésekre.

A két országot összeköti az is, hogy egymás országaiban élő kisebbségi közösségeket értéknek tekintik – jelentette ki Orbán Viktor. Jelezte: amióta a Fidesz-KDNP kormány van hatalmon, a Magyarországon élő szlovén közösség támogatásai hatszorosukra nőttek, és Szlovénia is értéknek tekinti az országban élő magyarokat.

Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: a szerb-osztrák-magyar együttműködés célja közösen védeni a határokat a migrációval szemben, amelyben örömmel fogadnak segítséget más országoktól, akár Szlovéniától is, hogy minél jobban lehessen védeni Európa külső határait, továbbá minél délebbre lehessen vinni a hatékony határellenőrzést.

A szlovén-magyar földgázvezeték tervekről Orbán Viktor kiemelte: egyetértés van abban, hogy a két országot össze kell kötni gázvezetékkel is. A magyar fél nagyobb átmérőjű vezetékben, míg Szlovénia közepes vagy kisebb volumenben gondolkodik, amely kapacitását később növelné. Orbán Viktor szerint ez áthidalható, a magyar fél számára a kisebb volumenű kezdés is elfogadható.

Energetikai kérdésekben Orbán Viktor azt mondta: Magyarországnak három lehetősége van, ha tovább akarja növelni függetlenségét az orosz energiaforrásoktól Románia, Horvátország és Szlovénia irányában. Magyarországot mindhárom irány érdekli, mert a függőséget szeretné felszámolni, hogy minél több választási lehetőség legyen. Hozzátette: pragmatikus együttműködésre készül szlovén kollégájával.

Később a tőzsdei árakról szóló kérdésre válaszolva arról is beszélt: bár Magyarország Szlovéniától eltérően nagyrészt Oroszországból hozza be az energiát, a tőzsdei ár alakulása az oroszokkal kötött szerződésen keresztül a magyar árszintet is meghatározza.

Jöhet a gázösszeköttetés

Robert Golob szlovén kormányfő az északkelet-szlovéniai Cirkovcében tartott távvezeték átadási ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy Szlovénia számára sok szempontból történelmi projekt a Cirkovce-Pince magasfeszültségű távvezeték, nemcsak azért, mert ez a legnagyobb az állami tulajdonú villamosenergia-átviteli vállalat (ELES) történetében, és mert javítani fogja Szlovénia ellátásának biztonságát, hanem azért is, mert regionális és szélesebb körű jelentése is van.

A szlovén miniszterelnök kiemelte, hogy most három rendszert kötnek össze 30 év után: a szlovén, a magyar és a horvát elektromos hálózatot.

– hangsúlyozta a szlovén miniszterelnök, aki úgy fogalmazott, hogy most szimbolikusan is összekötik a két országot. Golob hozzátéve, hogy ennek érdekében lendületet is kaptak, mert az összeköttetés a legkritikusabb és legmegfelelőbb pillanatban történt.

– húzta alá Golob, aki ezt követően azt fejtegette, hogy az energiahiány miatt miként vészelhető át a tél, és a takarékosság mellett a tél túlélését az határozza meg, milyen összeköttetések állnak rendelkezésre. Úgy vélte, hogy az új távvezeték rendeltetésének történő átadásával “a jövőnek dolgoztak”.

A szlovén kormányfő megjegyezte, hogy eljött az ideje annak, hogy az elektromos távvezeték után komolyan elgondolkodjanak és meg is valósítsák a gáz terén az összeköttetést, és kiépítsenek egy gázvezetéket Szlovénia és Magyarország között.

– hangoztatta, és egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy amikor az a kérdés, hogy miként lehet megszabadulni egy forrástól, jelen esetben az orosz gáztól, kulcsfontosságú egy-egy ország energetikai stabilitása.

– fogalmazott a szlovén kormányfő, aki szerint – mint mondta – a határon átnyúló baráti együttműködés és szolidaritás jegyében megtalálják annak a módját, hogy kiépítsék a gázvezetéket.

– mondta a szlovén kormányfő, aki szerint a gázösszeköttetés kiépítése nem tartana olyan hosszú ideig, mint az az elektromos távvezeték esetében történt, és szerinte a mostani kormány mandátumának lejártáig nagyon közel kerülhetnének ennek a megvalósításához.

A magasfeszültségű távvezeték, és az összes többi összeköttetés is, kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy Európában megvalósítsák a zöld átállást, ám az említett beruházások nélkül, nem tudnak átállni a megújuló erőforrásokra.