Szlovénia
KARÁCSONYI ELNÖK: Hivatalba lépett Szlovénia első női államfője

Pénteken, december 23-án hivatalba lépett az első női államfő Szlovéniában, aki egy nappal ezt megelőzően letette a hivatali esküt. A csütörtöki beiktatáson a balközép pártok által támogatott Nataša Pirc Musar arra esküdött fel, hogy tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, lelkiismerete szerint cselekszik, és mindent megtesz Szlovénia jólétéért.
Pirc Musar november 13-án, a szlovéniai elnökválasztás második fordulójában függetlenként indult baloldali hátszéllel, és nyerte el a szlovén választópolgárok bizalmát a szintén függetlenként versenybe szálló, ám jobboldali támogatást élvező Anže Logar volt külügyminiszter ellen.
Ebből az következik, hogy bizonyos értelemben ezúttal is a jobb és a baloldal küzdött egymás ellen, ki-ki a „szívéhez közelálló kvázi független” jelölt által. Pirc Musar a szavazatok közel 54 százalékát, Logar a voksok mintegy 46 százalékát szerezte meg.
Kapcsolódó cikk
KVÁZI FÜGGETLENEK: A szlovén elnökválasztáson Anže Logar és Nataša Pirc Musar a második fordulóban
A necenzurirano.si internetes magazin Pirc Musar győzelmét követően azt írta, hogy Janez Janša volt szlovén miniszterelnök sorozatos vereségei után a 2022-es „szuperválasztási évben” kiderült, hogy Szlovénia minden megrázkódtatás után továbbra is működő demokrácia maradt, amely Európa magjának a része.
A „szuperévben”, amely során parlamenti, helyhatósági és elnökválasztásokat is tartottak Szlovéniában, Janša jobboldali pártja elveszítette a parlamenti és az elnökválasztást, az önkormányzati választásokon viszont a legtöbb szavazatot kapta, ám győzelme ellenére teljesen eltűnt a városokból, amit jól példáz a volt miniszterelnök által vezetett Szlovén Demokrata Párt ljubljanai elvérzése.
A necenzurirano.si ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha Janšát Napóleonhoz hasonlítanánk, akkor az április parlamenti választás volt ez ő „lipcsei csatája, a novemberi elnökválasztás pedig a Waterlooja”, amikor sikertelen kísérletet tett a „politikai száműzetésből” való visszatérésre.
A novemberben államfővé választott Pirc Musar kampányában a demokratikus állami és társadalmi rend mellett állt ki, és külön hangsúlyt fektetett az emberi jogokra, amelyekkel kapcsolatban megfogadta, hogy hallatja a hangját, ha úgy érzi, hogy ezek a jogok sérülnek, ugyanakkor jelezte, hogy nem avatkozik bele a napi politikába.
Mára már az is kiderült, hogy az új szlovén elnök első külföldi útja a Nyugat- Balkánra vezet, hogy folytassa elődje, Borut Pahor erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo- Brijuni-folyamatban. Szlovénia, amely viszonylag jó kapcsolatokat ápol Szerbiával, mindenek előtt a boszniai helyzet iránt érdeklődik, miután sok bosnyák vendégmunkás dolgozik a néha Kis- Ausztriának is nevezett délszláv országban.
Kapcsolódó cikk
Pirc Musar Szlovénia ötödik elnöke, ügyvéd, korábban információs biztos és újságíró volt. Donald Trump elnöksége idején a Szlovéniában született first lady ügyvédje volt egy sajtóperben, Melania Trump ugyanis 2016-ban Szlovéniában pert indított a Suzy magazin ellen, amely azt állította, hogy a volt amerikai elnök felesége elit escortként dolgozott nemzetközi modellkarrierje során. Az ügyben peren kívüli egyezség született.
Szlovéniában az államfőt közvetlenül választják. Főként reprezentatív, de politikailag sem elhanyagolható szerepet tölt be: ő a hadsereg főparancsnoka, és magas rangú tisztségviselőket is kinevez, többek között a nemzeti bank elnökét. A kinevezéseket a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az elnök megbízatása öt évre szól, és legfeljebb egy alkalommal választható újra.

Horvátország
NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

A szlovén Silicon Gardens kockázati tőkealap tanulmánya alapján, a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban a szlovén, horvát és szerbiai tech cégekbe irányuló befektetések erőteljesen növekedtek: a kezdeti 300 millió euróról a tavaly jegyzett 3,45 milliárd euróra. Azaz a vizsgált öt éves időszakban a befektetések összege 12 szeresére növekedett, a kezdeti értékhez viszonyítva.
Élen a horvát tech cégek
A részvények eladásából származó bevétel, az ún. exit összege is ötszörösére nőtt, 2022-ben 4,7 milliárd eurót tett ki. Mindez tükröződött az egész technológiai ökoszisztémában.
A régió három országában ma hat „egyszarvú” van, ebből kettő Horvátországban (Rimac és Infobip), négy pedig Szlovéniában (Outfit7, httpool, Sportradar és Outbrain).
Horvátország hajtotta végre a legtöbb beruházást 2021 és 2022 között – 1,86 milliárd eurót. A szlovén technológiai vállalatok 1,25 milliárd, a szerb vállalatok pedig 325 millió euró beruházást vonzottak be.
Horvátország nemcsak a régióban végrehajtott beruházások teljes összegét tekintve vezet, hanem a legnagyobb beruházásokat is itt hajtották végre.
A régió öt legnagyobb beruházása közül az első a Rimac Groupé, amely 690 millió eurót tett ki. Ezt követte az Infobip 545 millió euróval, míg a szlovén httpool, az Aleph Holding része, a harmadik 450 millió eurós befektetéssel.
Az elemzés azt is kimutatja, hogy az Adria régió – ami legalább ugyanolyan nyakatekert találmány, mint a Nyugat-Balkán – leggyakoribb és legnagyobb befektetői a kockázati tőkealapok.
2021-ben és 2022-ben összesen 1,9 milliárd eurót (a teljes beruházás 57%-át) fektettek be a régió három országában. Horvátországban ez az arány magasabb, 69%, és 1,2 milliárd eurót tesz ki.
Ráadásul a teljes beruházásnak csak egy százaléka származik Horvátországból. A térség induló vállalkozásai (startup) leggyakrabban az Egyesült Államokból és az EU-ból vonzzák a befektetőket. Ezért gyakran kénytelenek áthelyezni a cég székhelyét más országokba, figyelmeztetett a Silicon Gardens tanulmánya.
Az elemzés egyúttal arra is rámutatott, hogy döntő fontosságú a munkavállalói részvétel optimális adózási rendszerének létrehozása a térségben, mivel a jelenlegi adóstruktúra arra ösztönzi az alapítókat, hogy külföldre költözzenek”.
Horvát fejlődési stratégia
A fenti tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy mint a politika általában, a törvényhozók is kimondottan tájékozatlanok a technológiai fejlődés területén.
Így például a horvát parlamentben jelenleg az ország 2030-ig terjedő fejlődési stratégiájáról folyik a vita.
A kormánypárt nevében Šime Erlić regionális fejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter válaszolt a képviselők kérdéseire, de ugyanakkor azt is elmondta, hogy 2030-ra Horvátországot a legfejlettebb uniós tagállamok között látja.
Erlić rámutatott, hogy a kormányt „objektív tényezők” ösztönzik ennek elérésére, tekintettel a várható nagy beruházási potenciálra és a beruházásokra olyan területeken, mint a zöld politika, a digitalizáció, a szociális jólét, az egészségügy és az oktatás.
– Hatalmas, soha nem látott beruházási ciklus zajlik jelenleg a Horvát Köztársaságban az uniós és egyéb alapok segítségével. Hinni kell abban, hogy ez versenyképesebb társadalmat teremt, még jobb feltételeket és olyan életszínvonalat, amellyel minden lakos elégedett lehet
– mondta a hosszú nevű tárca vezetője.
Összeszerelő üzemek helyett
Számunkra leginkább az érdekes, hogy a miniszter úr a választások előtti kötelező optimizmusával szemben az ellenzék még mindig régimódi paraméterek szerint igyekszik fogást találni a kormányon, teljesen szem elől tévesztve az új technológiákra alapuló fejlődést.
Így például Emil Daus, az isztriai IDS-ből (Istarski demokratski sabor), akit az érdekelt, hogy a miniszter általában hogyan látja Horvátországot 2030-ban, tekintettel arra, hogy Horvátország a kereskedelem és a szolgáltatások társadalmává vált, kevés termeléssel, ahol a GDP mintegy 20 százalékát a turizmus adja.
Itt a hangsúly az alacsony ipari termelésen van, és nyilvánvaló, hogy Daus úr, mint a politizáló polgárok többsége, akkor lenne boldog, ha megfelelő mennyiségű csavargyár vagy összeszerelő üzem működne az országban, kiegészítve némi könnyűiparral, hogy „az asszonyoknak is legyen hol dolgozniuk”.
Az hogy a szoftveripar repeszt, és százmilliókat exportál, akárcsak a Rimac-féle fejlett akkumulátoros technológiák, autóalkatrészek, vagy az olyan „gyerekes” dolgok, mint a számítógépes játékok ipara, az sokaknak nem számít.
A jaj-jaj akkor van, amikor ezek a hölgyek és urak meghozzák a gazdaságfejlesztési stratégiát egy olyan világban, és olyan körülmények között, amelyeket nem értenek. Vagy például, ha a mesterséges intelligencia szabályozásával kell foglalkozniuk.
Szerencsére, úgy tűnik, nem sokat tudnak ártani, és már ez is valami.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt