Magyarország
DIVERZIFIKÁCIÓ: Orbán megkülönbözteti a történelmi és a Nagy-Magyarországot
Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján ismét előkerült, hogy a magyar-görög meccset követően a magyar miniszterelnök Nagy- Magyarországot ábrázoló sálat viselt, amely Horvátországot is magában foglalja. Egy újságírói kérdésre válaszolva Orbán azt fejtegette, hogy ebben semmi különös nem volt, hiszen Magyarország esetében egy ezeregyszáz országról beszélünk, ő pedig személy szerint egyértelmű különbséget tesz a történelmi Magyarország és a Nagy- Magyarország között.
Nagy- Magyarország és az olajtranzit
Egy horvát újságíró kérdésére válaszolva a magyar miniszterelnök szétnézett a teremben, és azt mondta, hogy ennek az ezerszáz éves múltnak köszönhetően “történelmi szimbólumok vesznek bennünket körül”, amelyek a mindennapi élet részeként a nemzeti egységet jelképezik. Ezzel kapcsolatban a magyar címerre mutatva azt is megjegyezte, hogy akár az ellen is lehetne protestálni, mert hogy kétszáz évvel ezelőttről származik.
– Ami engem illet, én mindig világos különbséget teszek a között, amit Ön Nagy- Magyarországnak hív, és amit én “történelmi Magyarországnak” nevezek. A Nagy- Magyarország egy intellektuális képződmény azzal összefüggésben, hogy miként válhat valaki nagyobbá, mint amekkora. Én nem vagyok ennek a tradíciónak a része. Én a történelmi tradíciót követem, miszerint Magyarország a történelem során valaha ilyen volt, mint ahogy ezt a szimbólumok mutatják. Menjen el a parlamentbe, soha senki nem tiltakozik az ott lévő jelképek ellen, mert ez egy régi ország. A történelmi szimbólumok az életünk normális részét képezik, és ebben nincs semmi különös
– ismertette a magyar miniszterelnök a jelképek használatával kapcsolatos felfogását, amivel úgy gondolja nem provokál senkit sem.
– Lennének sokkal jobb ötleteim is, ha valakit provokálni akarnék, nem ilyen kicsinységek
– jegyezte meg Orbán, aki reagált arra is, hogy nincs egyetértés az Adria-vezetéken áthaladó (orosz) olaj tranzitdíját illetően Magyarország és Horvátország között, ami miatt a magyar kormány az Európai Bizottsághoz fordult. A magyar miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Magyarország fair árat akar fizetni, Horvátország pedig fair árat szeretne kapni, ám a kettő nem esik egybe, és a vita ezért alakult ki, ami miatt “tárgyalni kell”.
– A külügyminisztert hatalmaztuk meg azzal, hogy tárgyaljon Önökkel, és próbáljuk meggyőzni Önöket arról, hogy ahogy mi értjük a fair árat, az Önök számára sem hátrányos, vagy legalábbis elfogadható
– válaszolta Orbán a horvát újságírói kérdésre. A CNN közeli N1 televízió zágrábi csatornájának munkatársának érdeklődésére elmondta azt is, hogy ezzel kapcsolatban Magyarország még nem kapott választ az Európai Bizottságtól.
Az ukrán katonák kiképzése
A magyar miniszterelnök többek között arról is beszélt, hogy Magyarország miért nem vesz részt az ukrán katonák kiképzésében, amivel kapcsolatban ismertette az idetartozó “magyar filozófiát”, megjegyezvén, hogy Magyarország nem teljesen marad ki ebből a programból. Az újságíró megjegyezte, hogy Orbán álláspontja ebben az ügyben megegyezik Zoran Milanović horvát elnök véleményével, és teljesen eltér Andrej Plenković nézeteitől.
– Úgy gondolom, hogy Horvátország szuverén ország hosszú történelemmel. Ez az Önök döntése, és nem hiszem, hogy Magyarország véleményezheti, hogy ez jó, vagy nem jó, ezt Önök döntik el
– mondta Orbán, aki annyi kiigazítást azonban tett, hogy Magyarország bizonyos értelemben részt vesz ennek a kiképzési folyamatnak egy kis részében, nem vesz részt ugyan ukrán fegyveresek kiképzésében, viszont “szanitéceket kiképez”, mert azt Magyarország “humanitárius ügyhöz tartozó tréningprogramnak” tekinti.
Az újságírót az is érdekelte, hogy mi volt a legfőbb oka annak, hogy magyar részről visszautasították az ukrán katonák magyarországi kiképzését.
– Nem hiszünk a fegyverekben, és nem szeretnénk katonai tevékenységet/eszközöket finanszírozni, mert a magyar álláspont az, hogy ez nem a mi háborúnk. Viszont szeretnénk mindenkit arra sürgetni, hogy először kössenek tűzszünetet, majd béketárgyalásokat kezdjenek
– jelentette ki Orbán, aki szerint Magyarország ez okból mindig is kimarad a konfliktus katonai aspektusaiból.
Szerbia
A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak
Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.
Már tízszer próbálkozott
Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.
– De nem adom fel!
– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.
Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.
Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.
A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.
A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.
A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”
A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.
Elveszik a migránsok telefonját
A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.
– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat
– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.
A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.
Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)
Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.
Dzsungel a határ mentén
Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.
A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.
A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.
A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.
– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom
– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.
Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.
Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.
A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.
– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez
– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.
Szerb rendőrök és migránsok
Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.
A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)
Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.
Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.
– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek
– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.
A Frontex számol
A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.
Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.
Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)
Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.
Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.
– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.
A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.
Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?
Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.
(A Courrier des Balkans nyomán)
-
Koszovó18 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia5 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?