Connect with us

Bosznia

TAGJELÖLTEK: A bosnyákok vádaskodtak, Dodik pénzt kért, a horvátok éltették a főnit

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A bosnyákok megkezdhetik az EU-s csatlakozási folyamatot
Boszniában mindenki a maga vérmérséklete és prioritásai szerint fogadta a tagjelölti státuszt (Forrás: Twitter)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. A tagországok vezetői az Európai Bizottság december 13-i, keddi ajánlása után döntöttek úgy, hogy a balkáni ország megkezdheti a csatlakozási folyamatot. Bosznia-Hercegovina 2016-ban kérte felvételét az Európai Unióba. Az örömteli döntést a bosnyákok vádaskodásra használták ki a szerbek és a horvátok „retrográd” szerepét illetően, Dodik jó szokásához híven rögtön pénzt kért, a horvát vezető pedig a horvát miniszterelnököt magasztalta, mindenki a maga vérmérséklete és prioritásai szerint.

A bosnyákok vádaskodtak

Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint az Európai Unió vezetői csütörtöki (december 15-i) ülésükön megerősítették, hogy „Bosznia-Hercegovina jövőjét az Európai Unióban képzelik el”. Borrell azonban megjegyezte, hogy ez a döntés a „népnek szól”, a politikusok pedig ezentúl arra kellene felhasználniuk az ambícióikat, hogy a döntő reformok tető alá hozásával foglalkozzanak.

A „borrelli intés” azonban annyit ért, mint a falra hányt borsó, a bosznia-hercegovinai politikai szereplők ugyanis arra sem képesek, hogy elvonatkozzanak a maguk pozícióitól, és ne egymás gyalázására, anyagi haszonszerzésére vagy éppen politikai jó pontok gyűjtésére használjanak fel egy ilyen pozitív fejleményt.

A legerősebb bosnyák párt ugyan üdvözölte az Európai Tanács döntését, amellyel megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának, és köszönetet mondott azoknak az uniós partnereknek, akik támogatták az ország európai útját, illetve ezen az úton tevékenyen segítették az országot.

Bakir Izetbegović Demokratikus Akciópártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) azonban rögtön kiosztott két pofont is, az egyiket a horvátoknak, a másikat pedig a szerbeknek, a bosnyákok véleménye szerint ugyanis a három nemzetből összeálló ország előbb is megkaphatta volna a tagjelölti státuszt, ha a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjából (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) nem akadályozza az állami intézmények munkáját, illetve, ha a Dragan Čović irányítása alatt álló Horvát Demokratikus Közösség bosznia-hercegovinai fiókszervezete nem akadékoskodik a reformtörvények elfogadása terén.

Dodik rögtön pénzt kér

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke üdvözölte az Európai Tanács döntését, hogy tagjelölti státuszt adományozott Bosznia-Hercegovinának, és azonnal az iránt érdeklődött, hogy ebből mikor lesz pénz.

De mielőtt tartotta volna a markát, még belerúgott egy nagyot az Európai Unióba, azt hangsúlyozván, hogy a balkáni országok felvételével kapcsolatos 2003-as „nagy szalonioki döntés” óta eltelt időt az EU üres ígéretek és „tarka hazugságok” megfogalmazásával töltötte.

Szerinte eljött az ideje, hogy az Európai Unió a Bosznia-Hercegovinában, valamint az entitásokban élőkkel partnerként együtt zárja le ezt a folyamot a felek kölcsönös megelégedésre, ami az ő értelmezése szerint azt jelenti, hogy az Európai Unió nyissa meg a kasszát.

Ezt a célt szem előtt tartva javasolni fogom Bosznia-Hercegovina minden politikai szereplőjének és az entitásoknak, hogy 2027-ig 20 milliárd eurós pénzügyi támogatást kérjünk az EU-tól

– mondta a korántsem szégyenlős boszniai szerb vezető. A pénzéhes magatartás mellet az sem kerülheti el a figyelmünket, hogy Dodik kétszer is megemlítette az entitásokat, mert ha az Európai Unió csak a központi kormánynak utal, akkor ő a szerb entitás vezetőjeként abból nem sokat lát, és emiatt esetleg arra kényszerülhet, hogy máshol szerezzen pénzt, netalán ismét Magyarországon.

Čović a főnöknek köszönte meg

Dragan Čović a legnagyobb bosznia-hercegovinai horvát párt vezetője a Twitteren tájékoztatta követőit, hogy a bosnyákok megkapták az uniós tagjelölti státuszt.

Ez az első hatalmas mérföldkő a 2016-os pályázat után. Őszinte köszönet az uniós partnereknek, akik felismerték ennek a lépésnek a fontosságát, különösen pedig Andrej Plenković horvát miniszterelnöknek

– írta a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) bosznia-hercegovinai lerakatának vezetője, aki be is „kukacozta” a horvát miniszterelnököt, hogy az első kézből értesüljön a magasztalásról, mégpedig a következőképpen: especially ?? PM @AndrejPlenkovic!

Természetesen a főnök is megszólalt, aki úgy fogalmazott a horvátok és a maga nevében, hogy Horvátország folyamatosan és következetesen támogatta Bosznia-Hercegovinát annak európai útján a már tagjelölti kérés beadásakor, és az azóta eltelt időszakban is.

Horvátország, mint baráti ország, segíteni fogja Bosznia-Hercegovinát az EU felé vezető úton

– jelentette ki a horvát miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően, és egyúttal tiszta „szívből gratulált” az eredményhez, szerinte ugyanis a Horvátországgal baráti és szomszédos ?? Bosznia-Hercegovina „megérdemelte az ?? Európai Unió támogatását”.


grecso krisztian lanyos apa 728 nagy ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Bosznia

Border modification and territory exchange between Serbia and Bosnia-Herzegovina in the name of peace

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Határmódosítás és területcsere / border modification and territory exchange
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 5 perc

After a lengthy negotiation break, border modification and territory exchange between Serbia and Bosnia and Herzegovina may take place. This comes after the Bosnia and Herzegovina presidency accepted the proposal of a joint technical committee to consider changing the shared border with Serbia. The initiative aims to facilitate easier crossing of the border for Bosnia and the cancellation of Serbia’s substantial debts to Bosnian settlements along the Drina river.

It has been almost thirty years in the making

All three members of the Bosnia and Herzegovina presidency approved the final of the technical committee for border modification, which was appointed eight years ago.

The decision passed by the presidency will now go to the Council of Ministers (Vijeće Ministara), which represents the Bosnian government, to start the negotiation process with the appropriate Serbian authorities regarding the actual land exchange.

Határmódosítás és területcsere

A Miniszterek Tanácsának épülete Szarajevóban (Forrás: Savamedia)

The technical committee, which belongs to the Bosnian Ministry of Civil Affairs (Ministarstvo Civilnih Poslova), has faced difficulties in the past decades due to the dynamic and often tense bilateral relationship between Serbia and Bosnia and Herzegovina. As a result, the committee was last able to hold a meeting in the presence of Serbian representatives in 2010.

The first significant moment in the over two-decade-long history of territory exchange between the two countries was reaching the agreement in 2002 between the political leaders of Belgrade and Sarajevo. The agreement laid the groundwork for later negotiations, following the principle of „kilometer for kilometer.”

Then there was a negotiating break that lasted for over a decade and a half, which Aleksandar Vucic broke in 2017 when he once again supported the modification of the border along the Drina river and advocated for the „meter for meter” principle, which would have allowed for smaller border corrections for a faster agreement.

Serbia would save through territory exchange

The Bosnian public is deeply divided even over the transfer of a small portion of their territory, especially considering that it was Serbia, their former enemy in the war, that initiated the transfer of certain areas along the Drina river.

The decision made by the Bosnia and Herzegovina presidency regarding territory exchange emphasizes the promotion of regional peace and stability. Another factor to consider is to align the border with the needs of the local population’s way of life.

Határmódosítás és területcsere

The Serbian government has been trying to convince its Bosnian partner for over a decade to exchange certain areas in four districts along the Drina river. The areas of the hydroelectric plants near Zvornik and Bajina Basta, as well as the 12-kilometer section of the railway connecting Belgrade and Bar in Bosnia and Herzegovina, are the most important for Belgrade.

The areas concerned together amount to 45 square kilometers, in exchange for which, according to international legal practice, an area of equivalent size and extent is usually offered.

Accepting the proposal of the Serbian government would represent a real novelty in Bosnian public life, as since the formation of the Western Balkan state in 1995, no territorial correction agreement has been concluded with any of its neighbors.

The Belgrade leadership is also guided by the need to operate the affected transportation and industrial facilities, as well as by the objective of saving money.

In the areas affected by the land swap, industrial facilities and transportation infrastructure were built during the Yugoslav period that partly fell into Bosnian territory following the demarcation of the border at the end of the Bosnian War, but they have since been operated by Serbian companies.

The essential element of the story is the „utilization,” or rather the monetary benefit, for which Serbia should pay an annual usage fee under the agreement in force between the two states. Currently, the Serbian state pays the annual land use fee to Bratunac, Rogatica, Višegrad, and Zvornik on the Bosnian side of the border.

In the mentioned cities, the Serbian Power Industry (Elektroprivreda Srbije) operates hydropower plants and related systems, but Serbia regularly fails to fulfill its payment obligations.

As a result, the Serbian side has now accumulated debts of more than one million euros with Zvornik and half a million euros with Višegrad. The goal of the Belgrade government is no secret – to avoid the payment of substantial debts and late interest payments to Bosnia and Herzegovina through the land swap.

However, the Bosnian professional press has called on its readers in a sufficiently malicious tone to refrain from speculative purchases of land along the Drina River for the time being, as it took twelve years to obtain a proposal from a committee supporting the presidency, and due to the highly sensitive political nature of the issue, the relevant state leaders of the two affected countries have not discussed this subject for two parliamentary terms.

They would also simplify the border crossing

Along with the land swap promoted by the Serbian government, the speeding up of border traffic between the two countries has also been on the bilateral negotiation agenda of the competent ministries for over ten years.

As a result of the expert committee’s approved opinion, Denis Bečirović, a Bosnian Presidency member, proposed simplifying the border crossing between Serbia and Bosnia and Herzegovina. 

Határmódosítás és területcsere

Belépés Szerbiába Bosznia-Hercegovina felől (Forrás: YouTube)

To the surprise of the Bosnian public, Željka Cvijanović, who represents the Serbian nation, unreservedly accepted Bečirović’s proposal alongside Željko Komšić, who holds the position of a Croatian Presidency member.

As a result, in accordance with the presidency decision, the Bosnian Council of Ministers must begin drafting the relevant legislation and consult with the relevant Serbian state actors.

However, the future possibility of easier passage across the Drina River must still be treated with caution, as legislative procedures have become stuck in both the Council of Ministers and the Bosnian parliamentary horseshoe for many years.

In the extremely divided Bosnian political course, tensions can easily arise that could turn the issue of territorial exchange or facilitated border crossing into a political tool, and despite the encouragingly dynamic initial steps, it could be removed from the agenda.

Regarding border crossings and territorial exchanges, the open stance represented by Serbian Željka Cvijanović was surprising to non-Bosnian Serbian political actors, because in previous years, there was a unified position in the Bosnian Serb Republic on the issue that there can be no renegotiation of the rules of border crossing between Serbia and Bosnia and Herzegovina, as the two states concerned would have to reach an agreement without the involvement of the Serbian entity’s leadership.

Furthermore, Bosnian Serbs considered the territorial exchange between the two countries unacceptable because the issue would be negotiated by the Bosnian state authorities with the Belgrade government.

In addition, changing the territory of the Serbian entity without the approval of local leaders would be a clear indication that the Bosnian Serb Republic is not an independent international legal entity in the confused system of the Dayton Agreement, even if its leaders try to act that way.


danyi zoltan a dogeltakarito 728 120 ?c=4784&m=0&a=438898&r=DanyiZolt%C3%A1n%3AAd%C3%B6geltakar%C3%ADt%C3%B3&t=pi

Az olvasás folytatása

Bosznia

Határmódosítás és területcsere Szerbia és Bosznia-Hercegovina között a béke jegyében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Határmódosítás és területcsere / border modification and territory exchange
Határmódosítás és területcsere Szerbia és Bosznia-Hercegovina között (Forrás: Savamedia)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 4 perc

Hosszas tárgyalási szünet után határmódosításra és területcserére kerülhet sor Szerbia és Bosznia-Hercegovina között, miután a boszniai államelnökség elfogadta a Szerbiával közös határ megváltoztatásának lehetőségét vizsgáló szakbizottság javaslatát. A kezdeményezéssel a boszniai fél a határ egyszerűbb átjárhatóságát, míg Szerbia a Drina menti boszniai településekkel szemben felhalmozott tetemes adósságának elengedését szeretné elérni.

Majd harminc éve húzódik

A boszniai Államelnökség mindhárom tagja elfogadta a Szerbiával közös határmódosítása kérdésében állásfoglalásra nyolc éve kinevezett szakbizottság (Državna Komisija za Granicu BiH) végső jelentését.

Az Államelnökség tagjai által elfogadott határozat így a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeće Ministara) asztalára került, így megkezdődhet az illetékes szerbiai állami szervekkel a konkrét területcserére vonatkozó egyeztetés.

Határmódosítás és területcsere

A Miniszterek Tanácsának épülete Szarajevóban (Forrás: Savamedia)

A boszniai civilügyi minisztériumhoz (Ministarstvo Civilnih Poslova) tartozó szakbizottság munkáját a korábbi évtizedekben nehezítette a Szerbia és Bosznia-Hercegovina között meglehetősen komoly dinamikával változó bilaterális viszony. Emiatt a testület legutóbb 2010-ben tudott a szerbiai fél képviselőinek jelenlétében ülést tartani.

A két ország közti területcsere több mint két évtizede húzódó történetének első momentuma a belgrádi és a szarajevói politikai vezetés között még 2002-ben megkötött területcsere megállapodás volt. Ebben a felek a „kilométerért kilométer” elvet fektették le a későbbi tárgyalások alapjául.

Aztán beállt a másfél évtizedes tárgyalási szünet, amit 2017-ben Aleksandar Vučić tört meg, amikor 2017-ben újra felkarolta a Drina menti határ módosítását, és szorgalmazta a „méterért méter” elv alkalmazását, ami lehetővé tette volna a kisebb mérvű határkorrekciót is a gyorsabb megállapodás érdekében.

Szerbia területcserével spórolna

A boszniai közvéleményt a honi terület kis szeletének átadása is komolyan megosztja, különös tekintettel arra, hogy pont a korábbi háborús ellenség Szerbia kormánya kezdeményezte egyes Drina parti területek átadását.

Az bosznia-hercegovinai államelnökség által a területcsere tárgyában elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy a határmódosítás a regionális békét és stabilitást kívánják előmozdítani. További szempont, hogy a határvonal igazodjon a helyben élő lakosság életviteléből származó igényekhez.

Határmódosítás és területcsere

Vízierőművek Bajina Bašta térségében (Forrás: Google Maps)

A szerbiai kormány már vagy egy évtizede próbálja a boszniai partnerét rávenni négy Drina menti járásban egyes területek cseréjére. A Zvornik és Bajina Bašta melletti vízierőművek környéke, illetve a Belgrádot Barral összekötő vasútvonal Bosznia-Hercegovinába lévő 12 kilométeres szakasza a legfontosabbak Belgrád számára.

Az érintett területek összességében 45 négyzetkilométert tesznek ki, amiért cserébe a nemzetközi jogi gyakorlat alapján azzal egyenértékű és azonos kiterjedésű területet szokás felajánlani.

A szerbiai kormány javaslatának elfogadása amiatt jelentene igazi novumot a boszniai közéletben, mert a nyugat-balkáni Csodaország 1995. évi megalakulása óta még egyik szomszédjával sem kötött területkorrekciós megállapodást.

A belgrádi vezetést az érintett közlekedési és ipari objektumok működtetési igénye mellett a spórolási célzat is vezeti.

A területcserével érintett földdarabokra még a jugoszláv államiság éveiben építettek olyan ipari létesítményeket, illetve közlekedési létesítményeket, amelyek a boszniai háború lezárásakor a határ megvonását követően részben boszniai területre estek, azonban azok érdemi hasznosítását azóta is szerbiai cég végzi.

A történet lényegi eleme pedig a „hasznosítás”, jobban mondva a pénzbeli haszon, ami után Szerbiának éves használati díjat kell(ene) fizetnie a két állam között érvényben lévő megállapodás alapján. Jelenleg a határ boszniai oldalán lévő Bratunac, Rogatica, Višegrad és Zvornik részesül a szerb állam által évente kifizetett területhasználati díjból.

Az említett városokban a Szerbiai Elektromos Művek (Elektroprivreda Srbije) működtet vízi erőműveket, illetve azokhoz kapcsolódó rendszereket. Szerbia azonban rendre elmulasztja teljesíteni fizetési kötelezettségét.

Ennek eredményeként mostanra csak Zvornikkal szemben több mint egymillió euró, Višegraddal szemben pedig félmillió euró tartozást halmozott fel a szerbiai fél. A belgrádi kormány nem titkolt célja, hogy a területcserével elkerülje a tetemes adósság és a késedelmi kamatok Bosznia-Hercegovina felé történő teljesítését.

A boszniai szaksajtó azonban kellően maliciózus hangnemben felhívta az olvasók figyelmét, hogy egyelőre tartózkodjanak a Drina-parti telkek spekulatív célú felvásárlásától, mert pusztán az államelnökséget támogató szakbizottság javaslatára tizenkét esztendőt kellett várni, ráadásul a kérdés kiemelten érzékeny politikai jellege miatt a két érintett ország illetékes állami vezetői már két parlamenti ciklus óta nem egyeztettek ebben a tárgykörben.

Egyszerűsítenék a határátkelést is

A szerbiai kormány által szorgalmazott területcsere mellett a két ország közti határforgalom gyorsítása is már több mint tíz éve szerepel az illetékes minisztériumok közti bilaterális tárgyalásokon.

A most elfogadott szakbizottsági véleményhez kötődően Denis Bečirović, bosnyák elnökségi tag terjesztett be javaslatot a Szerbia és Bosznia-Hercegovina közti határátlépés egyszerűbbé tételére.

Határmódosítás és területcsere

Belépés Szerbiába Bosznia-Hercegovina felől (Forrás: YouTube)

A boszniai közvélemény meglepetésére a államelnökségi tag pozícióját betöltő Željko Komšić mellett a szerb nemzetet képviselő Željka Cvijanovićis fenntartás nélkül elfogadta Bečirović javaslatát.

Így az államelnökségi határozat alapján a boszniai Miniszterek Tanácsának meg kell kezdenie a vonatkozó jogszabály kidolgozását, és az egyeztetést az érintett szerbiai állami szereplőkkel.

Ennek ellenére még kellő óvatossággal kell kezelni a Drinán való egyszerűbb átjutás jövőbeli lehetőségét, mert a Miniszterek Tanácsában és a boszniai parlamenti patkóban is rekedt már meg jogalkotási eljárás hosszú évekre.

A végletesen megosztott boszniai politikai kurzus között könnyen kialakulhat olyan feszültségi pont, aminek a következtében akár a területcsere, akár a könnyített határátlépés kérdése politikai eszközzé válhat, illetve a bíztatóan lendületes kezdeti lépések ellenére lekerülhet a napirendről.

A határátlépés és a területek cseréje kapcsán a szerb Željka Cvijanović által képviselt nyitott álláspont amiatt volt meglepő a nem boszniai szerb politikai aktorok részére, mert a korábbi években a boszniai Szerb Köztársaságban egységes álláspont volt abban a kérdésben, hogy a Szerbia és Bosznia-Hercegovina közti határátlépés szabályainak újraszabályozására nem kerülhet sor, mert abban a két érintett államnak kellene megegyezésre jutnia a szerb entitás vezetésének közreműködése nélkül.

A két ország közti területcserét pedig a boszniai szerbek amiatt tartották megengedhetetlennek, mert abban a kérdésben is a boszniai állami szervek kötnének megállapodást a belgrádi kormánnyal.

Ráadásul a szerb entitás területének helyi vezetők jóváhagyása nélküli megváltoztatása ékes bizonyítéka lenne annak, hogy a Daytoni Egyezmény kusza rendszerében a boszniai Szerb Köztársaság nem önálló nemzetközi jogalany, még akkor sem, ha annak vezetői rendre úgy próbálnak eljárni.


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Az olvasás folytatása

Bosznia

Egy bosnyák portál szerint Orbán „lemezt cserélt”, és nem várt kijelentést tett

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Egy bosnyák lap szerint
Egy bosnyák lap szerint Orbán lemezt cserélt, és újonnan azt állítja, hogy Oroszország nem nyerhet az Ukrajnával folytatott háborúban (Forrás: Klix)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A liberális Klix bosnyák portál röviden reagált Orbán Viktor Twitter-bejegyzésére, amelyben a magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy Oroszország nem győzhet a háborúban, mert az egész nyugati világ Ukrajna mögött sorakozott fel. A Klix át is vette Orbán „madárkás” bejegyzését, amelyben még az olvasható, hogy „Oroszország ugyanakkor nukleáris hatalom, amelyet nem lehet sarokba szorítani, mert atomháborút idézhet elő, ezért tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, minél előbb, annál jobb”.

A bosnyák portál álláspontja

A Klix azzal címkézte fel a cikket, hogy „nem várt kijelentésnek” minősítette a magyar miniszterelnök fent idézet bejegyzését.

Bosnyák portál

A bosnyák portál arra a korábbi orbáni álláspontra emlékeztetett, hogy a háború csakis Oroszország győzelmével érhet véget, és hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök eddig azt sugallta, hogy ez elkerülhetetlen, hacsak a NATO-erők nem vonulnak be Ukrajnába, ami viszont egész Európát megsemmisítő atomháborút idézhet elő.

Az írásban a továbbiakban az olvasható, hogy Orbán 13 éve tartó hivatali ideje alatt szoros kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, elutasította, hogy fegyvert küldjön Ukrajnának, és a széles körű európai tilalom ellenére továbbra is kapja az orosz olajat.

A bosnyák portál átvette Orbánt tweetjét

A bosnyák portál átvette Orbánt tweetjét (Forrás: Twitter)

A Klix arra is kitért, hogy Orbán a The American Conservative című amerikai kiadványnak nyilatkozva január végén Ukrajnát a „senki földjének” nevezte, és azt „szuggerálta”, hogy Ukrajna olyan háborús övezet, amely nem képes visszatérni a békéhez.

A bosnyák portál megítélése szerint Orbán ugyanazokat a frázisokat ismételgette, amelyeket a Kreml következetesen szajkóz, miszerint az ukrajnai konfliktus egy proxy háború Oroszország és a Nyugat között, amit Kijev sértőnek tart, miközben katonák és százezrei halnak meg a Putyin hadseregének visszaszorítása történő kísérletek közben.

A szarajevói hírportál arra is emlékeztetett, hogy Orbán korábbi álláspontja szerint a „Nyugat áll háborúban Oroszországgal, és ez a valóság”, amihez még hozzátette, hogy „minden nap haladunk előre”.

A bosnyák portál úgy fogalmaz, hogy Orbán az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt elszigetelődött az Európai Unió vezetői között, miközben ő ezt a pozícióját arra használta fel, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetésére irányuló európai erőfeszítéseket.


visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: