Connect with us

Nyugat-Balkán

HÉT ÉV UTÁN ESZMÉLNEK: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán közös felelőssége a migráció kezelése

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

FjTeq5vXgAAnvrh
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A növekvő migrációs nyomás az Európai Unió és a Nyugat-Balkán előtt álló közös kihívás, és a két térség közös felelőssége, hogy megfelelően kezeljék – állapították meg az EU-tagországok és a nyugat-balkáni államok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Koszovó) vezetői keddi (december 6-i) tiranai találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban. Hangsúlyozták, hogy kitartó és tovább növelt erőfeszítéseket kell tenni a nyugat-balkáni útvonalon idén ismét megerősödött illegális bevándorlás elleni fellépésben, valamint az embercsempészet elleni harcban.

Migráció és csatlakozás

A találkozó résztvevői emlékeztettek arra is, hogy az unió egy új program révén 40 millió euróval támogatja a határok védelmét a Nyugat-Balkánon, és elfogadás előtt áll az embercsempészet elleni fellépés erősítését segítő 30 millió eurós program.

Az EU továbbra is elkötelezett abban, hogy politikailag és pénzügyi téren is támogassa a térséget e küzdelemben

– áll a tiranai nyilatkozatban, amelyben az uniós országok sürgették balkáni partnereiket, hogy mielőbb csatlakozzanak az EU vízumpolitikájához, és erősítsék az illegálisan érkezettek visszaküldését célzó kapacitásaikat.

Az EU-tagországok a tiranai találkozón megerősítették elkötelezettségüket aziránt, hogy az uniót kibővítsék a Nyugat-Balkán országaival, és fel is gyorsítsák ezt a folyamatot. Hozzátették azonban, hogy a folyamatnak a partnerországokban végrehajtott hiteles reformokon kell alapulnia, és minden érintett állam a saját teljesítményéhez mérten haladhat előre.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón hangoztatta, hogy az uniónak is van feladata a bővítés felgyorsítása érdekében, mert meg kell teremtenie az új tagok teljes körű beilleszkedését segítő feltételeket.

A politikai szférában egyre inkább divattá válik, hogy a politikusok nem egy-két mondatos bejegyzést tesznek közzé a világhálón, hanem rövid, mintegy egy perces videóval kápráztatják el a híveiket és “kevésbé híveiket”.

Ezt a példát követtet Michel, aki a “videócskában” nagy beleéléssel beszélt arról, hogy abban a mélységes hitben él, miszerint “gyermekeink jövője biztonságosabb és virágzóbb lesz a Nyugat-Balkánnal az Európai Unión belül”.

Edi Rama, a házigazda Albánia miniszterelnöke kijelentette: az, hogy Tiranában tartották a csúcstalálkozót, egyértelműen jelzi, hogy hogy az EU-nak éppannyira szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az EU-ra.

Mindketten hangoztatták: történelmi jelleget adott a mostani csúcstalálkozónak az, hogy először rendezték meg egy nem EU-tag nyugat-balkáni országban. A zárónyilatkozatban egyúttal megerősítették, hogy folytatódnak a rendszeres csúcstalálkozók ebben a körben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az EU-nak mély meggyőződése, hogy összetartozik a Nyugat-Balkánnal. Olaf Scholz német kancellár pedig úgy fogalmazott, hogy a találkozón újfajta, az eddiginél pozitívabb általános hozzáállást érzékelt a bővítési folyamat felgyorsításához.

A nyugat-balkáni államok a csatlakozási folyamat különböző szintjénél tartanak. Tiranában többen bizakodóan nyilatkoztak arról, hogy következő lépésként Bosznia-Hercegovina hamarosan elnyerheti a hivatalos tagjelölti státust. Vjosa Osmani-Sabriu koszovói elnök pedig itt jelentette be, hogy Pristina még az idén benyújtja uniós csatlakozási kérelmét.

Ukrajna és

A találkozón szóba került az ukrajnai helyzet is. A zárónyilatkozat tanúsága szerint egységesen elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborús fellépését.

Megállapították, hogy a jelenlegi energia- és gazdasági válságért “egyedül Moszkva” a felelős. Charles Michel megerősítette, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújt a balkáni országoknak a háború kedvezőtlen hatásai ellen.

Ursula von der Leyen pedig emlékeztetett arra, hogy az EU egymilliárd eurós támogatásról döntött a balkáni háztartások és a kisebb vállalatok azonnali segítésére, valamint az energiabeszerzés könnyítésére és a megújuló energiaforrások részesedésének növelésére.

Edi Rama albán kormányfő rámutatott, hogy a béke és a stabilitás szempontjából is fontos a balkáni bővítés, és úgy vélte, az hozzájárul az orosz befolyás csökkentéséhez is.

Az uniós tagállamok aláhúzták, hogy az EU marad a Nyugat-Balkán fő befektetője és kereskedelmi partnere, valamint pénzügyi támogatója. Emlékeztettek, hogy az EU nemrégiben átfogó gazdasági és befektetési tervet indított el a térség javára, ez a várakozások szerint 30 milliárd eurónyi befektetést mozgat meg.

Magyar létérdek

Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán videót tett közzé a tiranai csúcsértekezletről, amelyben úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak létérdeke a nyugat-balkáni országok mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz.

A magyar kormányfő kijelentette, hogy “létkérdés Magyarország számára, a biztonságunk szempontjából, mert csak Szerbia segítségével tudjuk végleg lezárni a migrációs útvonalat. Létkérdés Magyarország energiabiztonsága szempontjából is, hiszen ma gázt csak délről, a Balkánról, Szerbia felől kapnak a magyar családok és a magyar vállalkozások”

Orbán hangsúlyozta, hogy Szerbia a Nyugat-Balkán lehet az olcsó energia kapuja, amely délről érkezik Közép-Európába, és így nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa energetikai függetlenségét megoldhatja .

Itt az ideje, ezt fogjuk most képviselni. Ne hezitáljunk tovább! Az Európai Unió vegye fel végre tagjainak sorába Szerbiát és a többi nyugat-balkáni országot is

– mondta a magyar miniszterelnök, aki a videó kedvéért egy percre átvette a riporter szerepét.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Nyugat-Balkán

BERLIN VAGY A MARS? Hat nyugat-balkáni állam írt alá mobilitási megállapodás-csomagot Berlinben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

BERLINI FOLYAMAT
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Angela Merkel távozott a kancellár posztról, és sokáig úgy tűnt, hogy vele együtt a Berlini Folyamat is nyugdíjba vonult, ami az első lépcső a történelmi süllyesztő felé. A decemberi uniós csúcstalálkozó előtt azonban csütörtökön (november 3-án) aláírásra került egy mobilitási megállapodás-csomag, amelyet a brüsszeli bizottsághoz közeli média mérföldkőnek tekint a Nyugat-Balkán tekintetében. A házigazda Olaf Scholz úgy fogalmazott, hogy “Európa nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül”, majd gyorsan Kínába utazott. Az Európai Unió nincs könnyű helyzetben, mert az Európai Tanács nyári ülése óta szinte minden nyugat-balkáni országban válsághelyzet alakult ki, ezért a Berlini Folyamat mintha elkésett volna némelyest a mostani (berlini) csúcstalálkozóval.

Elég a személyi

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia vezetői a lendületet veszett csatlakozási folyamat alternatívájaként „mobilitási szerzősédcsomagot” írtak alá az Európai Bizottság asszisztálása mellett Berlinben.

A multilaterális szerződéscsomag elfogadására a Mini Schengen néven emlegetett regionális közös piac kialakítását célzó cselekvési terv részeként került sor. A megállapodás csomagban három egyezmény aláírása történt meg.

A legfontosabb, hogy az érintett államok állampolgárai számára lehetővé válik a közeljövőben a személyigazolvány használatával való határátlépés a régión belül.

A második megállapodás a munkaerő áramlást egyszerűsíti le azzal, hogy uniós mintára lehetővé teszi az aláíró államok által kiadott felsőfokú bizonyítványok és diplomák kölcsönös elismerését. Külön megállapodás született az orvosi, fogorvosi és építész végzettséget igazoló okiratok teljes körű elismeréséről.

A konferencia részeként a nyugat-balkáni hatok együttműködési megállapodást írtak alá a régiós energetikai politikák összehangolására és a megújuló energiák felé történő elmozdulásra. Ennek keretében a résztvevők nem vállaltak nagyot, mert a távoli 2050-re tűzték ki a szén alapú villamosenergia termelés megszüntetését.

Csak a Mini Schengen a realitás

A szerződéskötést kétéves tárgyalási sorozatot követően a Régiós Együttműködési Központ (Regional Cooperation Centre, RCC) néven, uniós finanszírozásból működtetett NGO hozta tető alá. Az RCC vezetője, Mailinda Breguleg utóbb azzal került be a hírekbe, hogy nagy nehézségek árán tető alá tudta hozni a nyugat-balkáni államok közti távközlési roaming díjak eltörlését.

Olaf Scholz német szövetségi kancellár az uniós integrációs folyamat felgyorsítását vizionálta az egyezmény csomag aláírásából. Ursula von derLeyen, az EU Bizottság elnöke már jobbnak látta, ha hallgat az uniós csatlakozási folyamatról, és a munkaerő áramlásban rejlő regionális lehetőségeket hangsúlyozta.

Nem voltak az uniós vezetők könnyű helyzetben a találkozón, mert az idén nyár elején Ukrajnának és Moldovának nagy sebbel-lobbal megadott tagjelölti státusz miatt magukra haragították azoknak a nyugat-balkáni államoknak a lakosságát, amelyek már hosszú évek óta keményen igáznak azért, hogy a tagjelöltséget elérjék. Ez egy kicsit persze, túlzás, de legalább még nem szorongatják egymás torkát, ha nem is állnak messze attól.

A bővítési folyamat lassulása, vagy inkább megrekedése abból a szempontból is az öngól kategóriájába sorolható az uniós vezetők szemszögéből, mert az EU Tanács nyári ülése óta Albániát leszámítva valamennyi érintett államban volt, illetve van valamilyen alkotmányos válsághelyzet.

Észak-Macedóniában és Montenegróban kormányválságok során vannak túl, utóbbiban ráadásul a radikális szerb jobboldal pártjai erősödtek meg. Bosznia-Hercegovinában az amúgy is pattanásig feszített politikai helyzetben kapott nagyobb lendületet szerb részről az orosz, míg bosnyák részről a török-katari orientáció.

Szerbia és Koszovó pedig napok óta az összecsapás szélén táncol a regionális mobilitásnak nem túl jó példáját mutató „rendszámtábla háború miatt”. Ebben a térségben az úttorlaszok állítása közelebbi realitásnak számít, mint a zavartalan határátlépés.

A régión belüli mobilitás az ezredfordulót követően soha nem volt messzebb a valóságtól, mint éppen most, amikor az Európai Unió ébredezni látszik. Mindezek alapján inkább az tűnik valószínűnek, hogy az uniós vezetők a Mini Schengennek nevezett illúzióba akarják belekényszeríteni a nyugat-balkáni államokat, mert ha egyszer dőlne a balkáni dominó, jobb, ha az a közös házon kívül történik.

Egy német lapot parafrazálva, ezek után már csak az a kérdés, hogy a Nyugat-Balkán Berlin vagy a Mars érintésével jut-e be az Európai Unióba. Az egyik közelebb, a másik hamarabb.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Balkán

TÖRÖK ÜZENET: Mindenki nyugodjon meg, Törökország stabilitást hoz

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Törökország kiállt Bosznia-Hercegovina mellett
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu június 15-19-e között nagy balkáni körutat tett. A Törökország érdekszférájába tartozó régiónak ezúttal öt államát kereste fel: az utazás Szerbiával vette kezdetét, majd következett Horvátország, Bosznia-Hercegovina és végül Koszovóval ért véget. Eközben pedig beugrott június 16-án az észak-macedóniai (második) Preszpa Dialógus Fórumra, így a körútból csak Albánia és Montenegró maradt ki, illetve Szlovénia, bár az az ország inkább (Közép-)Európához húzna, mivelhogy eléggé a Balkán nyugati mezsgyéjén van.

Török üzenetek

A látogatásokra az ukrán háború árnyékában, növekvő geopolitikai feszültségek között került sor: itt volt az ideje demonstrálni a régió iránti török elkötelezettséget. Annál is inkább, mert komolyabb látogatásra legutóbb az év elején, Aleksandar Vučić szerb államfő ankarai útjának alkalmával került sor, amely a kétoldalú kapcsolatok megerősítése mellett alapvetően arról szólt, hogy a szerb választások után rendezik a feszültségeket Ankara, Belgrád és Zágráb bevonásával, a helyi erők asszisztálása mellett. Bár akkor az áprilisi választásokra gondoltak, közben kiderült, hogy a szerb kormányalakítás nehézkes lesz és hosszan elhúzódik, Bosznia viszont nem várhat.

A legnagyobb nyugat-balkáni államba tett látogatás nemcsak Szerbia fontosságát jelezte. Ankara Vučićot tartja a boszniai viszonyok rendezésének és a régió stabilitásának egyik kulcsfigurájának, így Belgrád felkeresése Erdoğan látogatásának előkészítését is szolgálta, a török államfő ugyanis menne; pár héten belül várhatóan el is látogat Belgrádba, bár ez egyelőre még nem biztos.

A folyamatosan bővülő kétoldalú kapcsolatok és együttműködés keretében a szerbek ráadásul megint megerősítették, hogy hajlandóak Bayraktar TB2-es drónokat vásárolni.

A magas rangú találkozásokból is kijutott a külügyminiszter számára. A szerb vezetés – államfő, miniszterelnök, külügyminiszter – felkeresése után Horvátországban Andrej Plenković miniszterelnökkel ült le tárgyalóasztalhoz.

Boszniában a főképviselővel, Christian Schmidttel is találkozott, akivel megállapodtak, hogy az ország területi integritását és stabilitását mindenképp fenn kell tartani; rajta kívül az államelnökség tagjaival – kivéve a Szentpétervárra látogató Dodikot, igaz, ő pont a napokban tette tiszteletét Törökországban – és a külügyminiszterrel, illetve a legfőbb országos szövetségessel, Bakir Izetbegovićtyal találkozott.

Boszniában a bosnyák szövetségesek ugyan nehezményezték, hogy Dodikot fogadták; erre Çavuşoğlu úgy reagált, hogy ő is az elnökség tagja, vele is le kell ülni tárgyalni. Ankarának minden esetre megfelel, ha Dodik oda (is) jár, mert könnyebben tudja befolyásolni a boszniai folyamatokat, igaz, ennek a közeledésnek még meglehet az ára.

A török külügyminiszter azért nem volt rest meglátogatni Alija Izetbegović sírját sem. Az észak-macedóniai fórum örve alatt kétoldalú megbeszélést folytatott Zoran Milanović horvát elnökkel, sőt még az EP-képviselő (bulgáriai török) Ilhan Küçükkel is. Çavuşoğlunak arra is jutott ideje, hogy az osztrák külügyminiszterrel, Alexander Schallenberggel is áttekintse a régiós ügyeket és az ukrán háború kihívásait.

Koszovóban fogadta Vjosa Osmani-Sadriu államfő és Albin Kurti miniszterelnök, de találkozott kollégájával Donika Gërvalla-Schwarz-cal is. A török külügyér hangsúlyozta, hogy támogatja Koszovó euroatlanti integrációját – ami a beígért finn-svéd NATO-csatlakozási vétó függvényében érdekesen hangzik. Persze, a koszovói realitások tükrében inkább hangzatos “bon mot”: az országot számos NATO- és EU-tagállam sem ismeri el (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, az uniós fronton pluszban Ciprus), de Pristinában mindenképp értékelték a gesztust.

Török ékszerdobozok a Balkánon

A gazdaságról se feledkezzünk meg. A török külügyminiszter büszkén nyugtázta, hogy Koszovóban tavaly 53%-kal nőtt a kétoldalú kereskedelem, ami ebben az évben is szépen bővült. A török cégek pedig nagyon aktívak, mintegy 10 ezer koszovóinak adnak munkát, a befektetéseik elérik a 410 millió dollárt.

Persze, a török külkereskedelem főleg Szeribába irányul, itt nagyjából 2 milliárdos a forgalom (de 5 milliárd a cél), míg Boszniában 1 milliárd környékén alakul. A gazdasági kapcsolatokban a szerbek dominálnak persze,: miközben onnan 300 ezer turistát vár az ország, ráadásul úgy tervezik, hogy a közeljövőben a törökök útlevél nélkül utazhatnak majd Szerbiába, elég lesz a személyi igazolvány (Azerbajdzsánhoz, Georgiához, Moldovához, Ukrajnához és az Észak-Ciprusi Török Köztársasághoz hasonlóan).

A körút során a külügyminiszter még a hazai közösségnek (nem mintha a törökországi bosnyák diaszpóra nem lenne érdeklődő Bosznia sorsa iránt) is demonstrálta, hogy a török állam gondját viseli a török “kényszerkisebbségeknek”: Koszovóban ellátogatott Mamuşába, a török többségű településre, illetve a szintén pár ezer fős török közösségnek otthont adó Prizrenbe, amely egyfajta oszmán ékszerdobozként őrzi történelmét az ország délnyugati csücskében.

Észak-Macedóniában találkozott a török kisebbségi politikusokkal. Egyúttal nyugtázta, hogy a török “softpower” intézményrendszer, így a Török Fejlesztési és Segélyezési Ügynökség (TİKA), a Yunus Emre Kulturális Intézetek, a vallási ügyekért felelős Diyanet, az okatásban utazó Maarif Vakfi továbbra is nagyon aktív a régióban, ahova a török légitársaság, egyre több járatot indít.

A nagy egymásra borulás mellett kijutott a bírálatból is: Ankara nincs megelégedve azzal, hogy minden országban többszöri kérése ellenére továbbra is működnek gülenista iskolák és hálózatok, még akkor is, ha az előző években voltak olyan országok (pl. Koszovó), amely “konstruktívan” állt egyes gülenisták kiadatásához.

A török külügyminiszter pár nap alatt végiglátogatta a Nyugat-Balkánt, és találkozott a legfontosabb vezetőkkel. A fő üzenet az, mint korábban: Törökország a béke és stabilitás mellett kötelezi el magát. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa nem fogja engedni, hogy a régióba visszatérjenek a kilencvenes évek sötét napjai. A koszovói külügyminiszter nem is felejtette el megjegyezni, hogy Ankara egy semleges közvetítő az ukrajnai konfliktusban és a Balkánon is, Bosznia kapcsán.

Bosznia pedig kulcsfontosságú ország a régió szempontjából

– tette hozzá Çavuşoğlu.

Persze, arról már megoszlanak a vélemények, hogy Törökország mennyire semleges, hiszen rendre a bosnyákokat veszi védelmébe, és a leszorosabb kapcsolatok a Boszniában a bosnyák közösséggel vannak.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Németország

SCHOLZ ÜZENETE: A Nyugat-Balkán és Ukrajna egy kalapban

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Olaf Scholz es a Balkan
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 1 perc

Olaf Scholz a német parlamentben bejelentette, hogy az Európai Tanács jövő hónapra tervezett rendkívüli ülése előtt a Nyugat-Balkánra utazik, ahol hat országot keres fel. A látogatással azt szeretné világossá tenni a régió számára, hogy van helye az Európai Unióban. A kancellár arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak Ukrajnát ugyanúgy kellene kezelnie, mint a Nyugat-Balkánt.

A német kancellár Szerbiát, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót keresi fel. Ezek az országok egyaránt az Európai Unióba igyekeznek. A hat ország közül a csatlakozási folyamat különböző szakaszában van, belépésük azonban igencsak távolinak tűnik.

Scholz a bejelentés alkalmával úgy fogalmazott, hogy az említett országok integrációja a jelen pillanatban Brüsszelnek még inkább “stratégiai érdeke”, mint bármikor valaha.

Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, a térségben növekszik a külföldi hatalmak, köztük Oroszország befolyása, ezért véleménye szerint a nyugat-balkáni államokkal szembeni uniós kötelezettségek tiszteletben tartása “nem csak hitelességi kérdés”.

A szerbiai Tanjug tájékoztatása szerint Scholz június közepén keresi fel Belgrádot, ahol találkozik Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Hírügynökségi jelentések szerint a német kancellár ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy nem lehet mesterségesen felgyorsítani Ukrajna uniós át: az Európai Uniónak ugyanúgy kellene kezelnie Ukrajnát, mint a Nyugat-Balkánt, ami azt is jelentené, hogy Ukrajna nem részesülhet különleges elbánásban a Nyugat-Balkánhoz képest.

A nyugat-balkáni tagjelöltekkel szembeni méltányosság is azt követeli, hogy Ukrajna ne kapjon könnyítéseket. Ugyanakkor gyors és gyakorlatias segítséget kell biztosítani az európai családba tartozó országnak. Ezért létre kell hozni az Ukrajnát támogató szolidaritási alapot, amely a háború utáni újjáépítést is szolgálná

– mondta Olaf Scholz, aki ezzel csatlakozott francia elnök pozíciójához. Emmanuel Macron a múlt héten úgy fogalmazott, hogy a csatlakozási folyamat nem néhány hónap vagy néhány év kérdése.

A német álláspont a balkáni országok számára egyaránt bátorító és lesújtó. Bátorító, mert támogatásáról biztosítja a térséget, lesújtó viszont, mert eloszlatja azokat a balkáni reményeket, hogy az esetleges gyors ukrajnai csatlakozás farvizén beevezhetnek az Európai Unióba.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: