HÉT ÉV UTÁN ESZMÉLNEK: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán közös felelőssége a migráció kezelése

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A növekvő migrációs nyomás az Európai Unió és a Nyugat- Balkán előtt álló közös kihívás, és a két térség közös felelőssége, hogy megfelelően kezeljék – állapították meg az EU-tagországok és a nyugat-balkáni államok (Albánia, Bosznia- Hercegovina, Észak- Macedónia, Szerbia, Montenegró és Koszovó) vezetői keddi (december 6-i) tiranai találkozójuk után kiadott közös nyilatkozatukban. Hangsúlyozták, hogy kitartó és tovább növelt erőfeszítéseket kell tenni a nyugat-balkáni útvonalon idén ismét megerősödött illegális bevándorlás elleni fellépésben, valamint az embercsempészet elleni harcban.

Migráció és csatlakozás

A találkozó résztvevői emlékeztettek arra is, hogy az unió egy új program révén 40 millió euróval támogatja a határok védelmét a Nyugat- Balkánon, és elfogadás előtt áll az embercsempészet elleni fellépés erősítését segítő 30 millió eurós program.

– Az EU továbbra is elkötelezett abban, hogy politikailag és pénzügyi téren is támogassa a térséget e küzdelemben

– áll a tiranai nyilatkozatban, amelyben az uniós országok sürgették balkáni partnereiket, hogy mielőbb csatlakozzanak az EU vízumpolitikájához, és erősítsék az illegálisan érkezettek visszaküldését célzó kapacitásaikat.

Az EU-tagországok a tiranai találkozón megerősítették elkötelezettségüket aziránt, hogy az uniót kibővítsék a Nyugat- Balkán országaival, és fel is gyorsítsák ezt a folyamatot. Hozzátették azonban, hogy a folyamatnak a partnerországokban végrehajtott hiteles reformokon kell alapulnia, és minden érintett állam a saját teljesítményéhez mérten haladhat előre.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón hangoztatta, hogy az uniónak is van feladata a bővítés felgyorsítása érdekében, mert meg kell teremtenie az új tagok teljes körű beilleszkedését segítő feltételeket.

A politikai szférában egyre inkább divattá válik, hogy a politikusok nem egy-két mondatos bejegyzést tesznek közzé a világhálón, hanem rövid, mintegy egy perces videóval kápráztatják el a híveiket és „kevésbé híveiket”.

Ezt a példát követtet Michel, aki a „videócskában” nagy beleéléssel beszélt arról, hogy abban a mélységes hitben él, miszerint „gyermekeink jövője biztonságosabb és virágzóbb lesz a Nyugat- Balkánnal az Európai Unión belül”.

Edi Rama, a házigazda Albánia miniszterelnöke kijelentette: az, hogy Tiranában tartották a csúcstalálkozót, egyértelműen jelzi, hogy hogy az EU-nak éppannyira szüksége van a Nyugat- Balkánra, mint a Nyugat- Balkánnak az EU-ra.

Mindketten hangoztatták: történelmi jelleget adott a mostani csúcstalálkozónak az, hogy először rendezték meg egy nem EU-tag nyugat-balkáni országban. A zárónyilatkozatban egyúttal megerősítették, hogy folytatódnak a rendszeres csúcstalálkozók ebben a körben.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: az EU-nak mély meggyőződése, hogy összetartozik a Nyugat- Balkánnal. Olaf Scholz német kancellár pedig úgy fogalmazott, hogy a találkozón újfajta, az eddiginél pozitívabb általános hozzáállást érzékelt a bővítési folyamat felgyorsításához.

A nyugat-balkáni államok a csatlakozási folyamat különböző szintjénél tartanak. Tiranában többen bizakodóan nyilatkoztak arról, hogy következő lépésként Bosznia- Hercegovina hamarosan elnyerheti a hivatalos tagjelölti státust. Vjosa Osmani- Sabriu koszovói elnök pedig itt jelentette be, hogy Pristina még az idén benyújtja uniós csatlakozási kérelmét.

Ukrajna és Oroszország

A találkozón szóba került az ukrajnai helyzet is. A zárónyilatkozat tanúsága szerint egységesen elítélték Oroszország Ukrajna elleni háborús fellépését.

Megállapították, hogy a jelenlegi energia- és gazdasági válságért „egyedül Moszkva” a felelős. Charles Michel megerősítette, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújt a balkáni országoknak a háború kedvezőtlen hatásai ellen.

Ursula von der Leyen pedig emlékeztetett arra, hogy az EU egymilliárd eurós támogatásról döntött a balkáni háztartások és a kisebb vállalatok azonnali segítésére, valamint az energiabeszerzés könnyítésére és a megújuló energiaforrások részesedésének növelésére.

Edi Rama albán kormányfő rámutatott, hogy a béke és a stabilitás szempontjából is fontos a balkáni bővítés, és úgy vélte, az hozzájárul az orosz befolyás csökkentéséhez is.

Az uniós tagállamok aláhúzták, hogy az EU marad a Nyugat- Balkán fő befektetője és kereskedelmi partnere, valamint pénzügyi támogatója. Emlékeztettek, hogy az EU nemrégiben átfogó gazdasági és befektetési tervet indított el a térség javára, ez a várakozások szerint 30 milliárd eurónyi befektetést mozgat meg.

Magyar létérdek

Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán videót tett közzé a tiranai csúcsértekezletről, amelyben úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak létérdeke a nyugat-balkáni országok mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz.

A magyar kormányfő kijelentette, hogy „létkérdés Magyarország számára, a biztonságunk szempontjából, mert csak Szerbia segítségével tudjuk végleg lezárni a migrációs útvonalat. Létkérdés Magyarország energiabiztonsága szempontjából is, hiszen ma gázt csak délről, a Balkánról, Szerbia felől kapnak a magyar családok és a magyar vállalkozások”

Orbán hangsúlyozta, hogy Szerbia a Nyugat- Balkán lehet az olcsó energia kapuja, amely délről érkezik Közép- Európába, és így nemcsak Magyarország, hanem egész Közép- Európa energetikai függetlenségét megoldhatja .

– Itt az ideje, ezt fogjuk most képviselni. Ne hezitáljunk tovább! Az Európai Unió vegye fel végre tagjainak sorába Szerbiát és a többi nyugat-balkáni országot is

– mondta a magyar miniszterelnök, aki a videó kedvéért egy percre átvette a riporter szerepét.