Connect with us

Magyarország

ENERGIA: Magyarország összekötötte villamosenergia rendszerét Szlovéniával, a következő lépés a gázvezetékek terén várható

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

orban golob
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 5 perc

Az energetikai infrastruktúra összekötése Magyarország és Szlovénia között szimbolizálja a két nép jövőbe vetett reményét is – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a szlovéniai Cirkovcében a Cirkovce-Pince villamosenergia-távvezeték átadóünnepségén, amelyen részt vett Robert Golob szlovén kormányfő is. Golob az ünnepségen kiemelte, hogy 30 év után most három rendszert kötnek össze: a szlovén, a magyar és a horvát elektromos hálózatot. A szlovéniai Cirkovce és Pince közt 80,5 kilométer hosszan épült, kétszer 400 kilovoltos távvezeték a Szlovénia-Magyarország-Horvátország összeköttetés része. A távvezeték-építés a szlovén oldalon 2020 augusztusától folyt. Szlovénia volt az utolsó szomszédos ország, amellyel Magyarországnak eddig nem volt ilyen kapcsolata.

A fényes jövő

A magyar kormányfő Szlovéniában rámutatott arra, hogy az egykori jugoszláv területen élő népek és a magyarok el voltak vágva egymástól. Emiatt a magyarok minden kapcsolatot kelet-nyugat összefüggésben építettek ki, legyen szó gázról, olajról, villanyról.

A magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szétválasztottság Jugoszlávia megszűnése után is megmaradt, és Magyarország egyetlen szomszédja Szlovénia volt, amellyel sem a gáz, sem az olaj, sem pedig a villamosenergia rendszer nem volt eddig összekötve. Orbán Viktor felidézte: 1999-ben az általa vezetett akkori magyar kormány hozta le a magyar határ végéig a villamosenergiavezetéket majd összekötötték azt a horvát rendszerrel.

A magyar miniszterelnök köszönetet mondott a szlovén kormányoknak, amelyek részt vettek a távvezeték kiépítésében, illetve a szlovén embereknek is, akik kitartottak, és szintén fontosnak érezték a villamosenergia-rendszer észak-déli összeköttetését.

A kormányfő szerint világos a feladat a magyaroknak: meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a még hiányzó többi összeköttetés is létrejöjjön Szlovénia és Magyarország között. Egyúttal abban a hitben nyilatkozott, hogy Közép-Európa amelyhez mindannyian tartozunk, fényes jövő előtt áll.

Olyan népek élnek itt, amelyek rendkívül tehetségesek, képesek és tudnak sokat dolgozni, hajlandóak kockázatot vállalni, szeretik a hazájukat és családjukat, ez pedig olyan energiát ad, hogy sikeressé tesz bennünket

– mondta a Orbán, majd megjegyezte, hogy “bár különböző nyelveken beszélünk, az életösztönök összekapcsolnak bennünket. A politikusok, ha ezt megértik, “és jól engedelmeskednek ezeknek a népi ösztönöknek”, akkor Közép-Európa vesztes helyett nyertese lehet a történelemnek, le tudja dolgozni a hátrányát, és Európa legboldogabb legjómódúbb, legbiztonságosabb térségévé tudjuk alakítani.

Az átadóünnepséget követő sajtókonferencián Orbán Viktor közölte: Európa és Magyarország előtt három kockázat áll, biztonsági, gazdasági és energiaellátási. Bizonytalan időkben a jó szomszédi kapcsolat felértékelődik, ezért nagy értéknek és megbecsülendőnek nevezte, hogy Magyarország és Szlovénia jó kapcsolatban áll egymással.

Erről szólva kiemelte: Magyarország a NATO keretén belül légtérrendészeti feladatok ellátásában is együttműködik Szlovéniával. Emellett a két ország közti gazdasági kapcsolatok is kiválóak, a szlovén-magyar kereskedelmi forgalom 35 százalékkal nőtt, egyre több a két ország közti beruházás és létrehoztak egy közös alapot is a határmenti fejlesztésekre.

A két országot összeköti az is, hogy egymás országaiban élő kisebbségi közösségeket értéknek tekintik – jelentette ki Orbán Viktor. Jelezte: amióta a Fidesz-KDNP kormány van hatalmon, a Magyarországon élő szlovén közösség támogatásai hatszorosukra nőttek, és Szlovénia is értéknek tekinti az országban élő magyarokat.

Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: a szerb-osztrák-magyar együttműködés célja közösen védeni a határokat a migrációval szemben, amelyben örömmel fogadnak segítséget más országoktól, akár Szlovéniától is, hogy minél jobban lehessen védeni Európa külső határait, továbbá minél délebbre lehessen vinni a hatékony határellenőrzést.

A szlovén-magyar földgázvezeték tervekről Orbán Viktor kiemelte: egyetértés van abban, hogy a két országot össze kell kötni gázvezetékkel is. A magyar fél nagyobb átmérőjű vezetékben, míg Szlovénia közepes vagy kisebb volumenben gondolkodik, amely kapacitását később növelné. Orbán Viktor szerint ez áthidalható, a magyar fél számára a kisebb volumenű kezdés is elfogadható.

Energetikai kérdésekben Orbán Viktor azt mondta: Magyarországnak három lehetősége van, ha tovább akarja növelni függetlenségét az energiaforrásoktól Románia, Horvátország és Szlovénia irányában. Magyarországot mindhárom irány érdekli, mert a függőséget szeretné felszámolni, hogy minél több választási lehetőség legyen. Hozzátette: pragmatikus együttműködésre készül szlovén kollégájával.

Később a tőzsdei árakról szóló kérdésre válaszolva arról is beszélt: bár Magyarország Szlovéniától eltérően nagyrészt Oroszországból hozza be az energiát, a tőzsdei ár alakulása az oroszokkal kötött szerződésen keresztül a magyar árszintet is meghatározza.

Jöhet a gázösszeköttetés

Robert Golob szlovén kormányfő az északkelet-szlovéniai Cirkovcében tartott távvezeték átadási ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy Szlovénia számára sok szempontból történelmi projekt a Cirkovce-Pince magasfeszültségű távvezeték, nemcsak azért, mert ez a legnagyobb az állami tulajdonú villamosenergia-átviteli vállalat (ELES) történetében, és mert javítani fogja Szlovénia ellátásának biztonságát, hanem azért is, mert regionális és szélesebb körű jelentése is van.

A szlovén miniszterelnök kiemelte, hogy most három rendszert kötnek össze 30 év után: a szlovén, a magyar és a horvát elektromos hálózatot.

Van egy nemzetközi csomópont, amely ténylegesen hozzájárul a regionális rendszer stabil működéséhez. Ez a stabilitás, amelyet mindenki magától értetődőnek tekint, csak azért létezik, mert van elektromos áram. Ez pedig azért van, mert van elég távvezetékes összekötés

– hangsúlyozta a szlovén miniszterelnök, aki úgy fogalmazott, hogy most szimbolikusan is összekötik a két országot. Golob hozzátéve, hogy ennek érdekében lendületet is kaptak, mert az összeköttetés a legkritikusabb és legmegfelelőbb pillanatban történt.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió, és az ezt követő energiakrízis kezelésében az efféle összeköttetések a legfontosabbak

– húzta alá Golob, aki ezt követően azt fejtegette, hogy az energiahiány miatt miként vészelhető át a tél, és a takarékosság mellett a tél túlélését az határozza meg, milyen összeköttetések állnak rendelkezésre. Úgy vélte, hogy az új távvezeték rendeltetésének történő átadásával “a jövőnek dolgoztak”.

A szlovén kormányfő megjegyezte, hogy eljött az ideje annak, hogy az elektromos távvezeték után komolyan elgondolkodjanak és meg is valósítsák a gáz terén az összeköttetést, és kiépítsenek egy gázvezetéket Szlovénia és Magyarország között.

Van erre számos okunk, nem utolsó sorban, hogy Magyarország nagyon igyekszik megszabadulni az orosz gázfüggőségtől. Nekünk, mivel valamelyest nyugatabbra helyezkedünk el, már sikerült, és erre büszkék lehetünk

– hangoztatta, és egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy amikor az a kérdés, hogy miként lehet megszabadulni egy forrástól, jelen esetben az orosz gáztól, kulcsfontosságú egy-egy ország energetikai stabilitása.

Szlovénia megteszi az első lépést előre, kezet nyújt Magyarországnak, úgy ahogy Budapest megtette ezt a (villamos) távvezetékkel

– fogalmazott a szlovén kormányfő, aki szerint – mint mondta – a határon átnyúló baráti együttműködés és szolidaritás jegyében megtalálják annak a módját, hogy kiépítsék a gázvezetéket.

Szlovénia nem akarja magának megtartani az összes algériai gázt, hanem a szomszédos országok számára is lehetővé tenné a hozzáférést

– mondta a szlovén kormányfő, aki szerint a gázösszeköttetés kiépítése nem tartana olyan hosszú ideig, mint az az elektromos távvezeték esetében történt, és szerinte a mostani kormány mandátumának lejártáig nagyon közel kerülhetnének ennek a megvalósításához.

A magasfeszültségű távvezeték, és az összes többi összeköttetés is, kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy Európában megvalósítsák a zöld átállást, ám az említett beruházások nélkül, nem tudnak átállni a megújuló erőforrásokra.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Szerbia

Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Nemcsak Amerikáról szól a Transparency International legújabb jelentése
Nemcsak Amerikáról szól a Transparency International legújabb jelentése (Forrás: Transparency International)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A Transparency International legújabb indexe alapján Szerbia az elérhető 100 pontból mindössze 36-ot kapott, és ezzel visszaesett a századik hely alá a korrupció ellenes listán. Korábban a szerb legalább a deklarációk szintjén küzdött a korrupció ellen, ma már ez sem jellemző, miután az országnak “fontosabb” prioritásai vannak. Szerbiánál még a “rivális” Koszovónak is jobb eredményekkel dicsekedhet. A Transparency International 180 országot rangsorol a közszektorban tapasztalható korrupció alapján, Magyarország ezen a téren a 77. helyre csúszott vissza, egészen a nyugat-balkáni országok szintjére.

A megállíthatatlan korrupció

A Transparency International megállapítása szerint a 2022-es korrupciós index (CPI) azt mutatja, hogy a legtöbb ország nem képes megállítani a korrupciót.

A globális átlag több mint egy évtizede változatlan, mindössze 43 pont, az elérhető 100-ból.

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország

A Transparency International szerint a három legjobban és a három legrosszabbul teljesítő nyugati és uniós ország (Forrás: Transparency International)

Az országok több mint kétharmada 50 alatti pontszámot szerzett 2022-ben, miközben 26 ország az eddigi legalacsonyabb pontszámot produkálta korábbi teljesítményéhez képest.

A kimutatás szerint minden eddigi erőfeszítés ellenére – ha egyáltalán volt ilyen – 155 ország nem ért el jelentős előrelépést a korrupció elleni küzdelemben 2012 óta, vagy éppenséggel visszaesett ezen a téren.

A jelentás felhívja a figyelmet arra, hogy a korrupció aláássa az emberek védelmére irányuló törekvéseket, rontja a közbizalmat, ami egyre nehezebben kezelhető biztonsági fenyegetéseket vált ki.

A Transparency International megállapítja, hogy az utóbbi 15 évben egyre több a háború, vagyis visszaszorulóban van a béke a világban, aminek egyik fő oka éppen a korrupció, amit csak fokoz a békétlenség terjedése.

Magyarország nyugat-balkáni szinten teljesített

A BALK szempontjából különösen érdekes, hogy miként fest a Nyugat-Balkán, és a balkáni térséghez képest viszonyítva milyen értékelést kapott Magyarország.

A Nyugat-Balkán legnagyobb országa Szerbia, amely az előző évhez képest két pontot veszített, és a maga 36 pontjával a 101. helyen vert sátrat az Albániát, Ecuadort, Kazahsztánt, Panamát, Perut, Sri Lankát, Thaiföldet és Törökországot magában foglaló táborban.

Két ponttal kevesebbet szerzett Bosznia-Hercegovina, amely ötödmagával a 110. helyre pozícionálta magát, megjegyzendő viszont, hogy Koszovó a maga 41 pontjával a 84. helyen áll, így megelőzte Szerbiát, nem is beszélve Bosznia-Hercegovináról.

Magyarország csak egy ponttal szerzett többet, ezzel további hat országgal holtversenyben a 77. helyre futott be, vagyis a Transparency International szerint Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Timor-Leste, a feltörekvő Vietnám, valamint Trinidad és Tobago szintjén van.

Az itt felsorolt országoknál jobban teljesített Montenegró is, amely 45 pontot szerzett, ami a 65. hely megszerzésére volt elegendő, Észak-Macedónia ugyanakkor a 40 ponttal zárta a 2022-es éve, ezzel a 85. helyre küzdötte fel magát.

Az eredmények arra utalnak, hogy Magyarország a középmezőnyben van, ami viszont egyáltalán nem hízelgő, hogy 2010-hez képest több, mint húsz helyet csúszott vissza, és ezzel a leggyöngébb uniós országként a nyugat-balkáni országok szintjén van.

Az említett 2010-es esztendőben Magyarország az uniós országok közül megelőzte Csehországot, Szlovákiát, Lettországot, Olaszországot, a 2013-ban taggá váló Horvátországot, Romániát, Bulgáriát és Görögországot. Ezek az országok ma mind Magyarország előtt találhatók.

Teljesen irreleváns, hogy ki szereti, és ki nem szereti a Transparency Internationalt, ezek olyan számok, amelyek alapján a térség életét erősen befolyásoló politikai és gazdasági döntések születnek.

Szerbia most másra koncentrál

Szerbia sem dicsekedhet, miután az utóbbi 11 évben, vagyis a Szerb Haladó Párt kormányra kerülése óta, most teljesített a legrosszabbul, és ezzel a százas vonal alá csúszott.

A Transparency International szerbiai irodája szerint ez a visszaesés várható volt az évtizedes stagnálás után a korrupcióellenes törvények és szabályok nyílt megsértését követően.

Nemanja Nenadić, a Transparentnost Srbija (TS) programigazgatója belgrádi sajtótájékoztatóján megállapította, hogy Szerbia akkor is stagnált ennek a mutatónak a tekintetében, amikor a korrupció elleni küzdelmet az ország egyik legfontosabb prioritásának nyilvánították.

Ma viszont mondhatjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem még deklaratív szinten sem élvez prioritást. Szerbiának négy éve stratégiája sincs a korrupció ellen, és a kormány új programjába sem került bele

– jelentette ki Nenadić, aki szerint a mostani eredmények arra engednek következtetni, hogy Szerbia az elkövetkező időszakban még nehezebben találhat kifogásokat az igazságszolgáltatás reformjának halogatására és az ügyészség függetlenségének megteremtésének elodázására.

Nenadić a közpénzek kezelésével kapcsolatban is jogelleneségekre hívta fel a figyelmet, megállapította ugyanis, hogy Szerbiában a “legértékesebb”, államilag finanszírozott beruházásokat közvetlen szerződésekkel, nem pedig közbeszerzésekkel ítélik oda, és ez a gyakorlat “kétségtelenül hiteltelené teszi” a korrupcióellenes szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozatokat.

A baráti sajtó számára ez a hír nem létezik

Itt jegyzendő meg, hogy a szerbiai baráti sajtó számára ez a hír nem létezik, legalábbis a cikk keletkezésig egyetlen egyetlen beszámolót sem találtunk ezzel kapcsolatban, még negatív összefüggésben sem, ami természetesen nem zárja ki, hogy esetleg eldugva valahol megjelent néhány tudósítás, vagy eset később lesajnálásra kerül a Transparency International.

Ugyanakkor viszont a szerbiai ellenzéki térfélén focizó sajtó egyre gyakran hasonlítja Magyarországot Szerbiához, vagy éppen fordítva, így nem meglepő, hogy a Danas napilap hírpostálján azzal a címmel jelent meg a Transparency International jelentését taglaló cikk, hogy “Magyarországot az EU legkorruptabb országának tartják”.

A Danas ehhez a boszniai Vijesti.ba hírportált hívta segítségül, amely viszont azt jegyezte meg, hogy Horvátország öt pontot javított a maga mutatóján, miközben Bosznia-Hercegovinánál az európai kontinensen a korrupció tekintetében már csak a 116. Ukrajna és a 137. Oroszország rosszabb.

A teljes lista

Az alábbiakban közöljük a Transparency International 2002-es évre vonatkozó teljes listáját, hogy “némileg” alátámasszuk a cikkben megfogalmazott állításokat.

A Transparency International listájának első fele
A Transparency International listájának második fele

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Szerbia

ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Aranyban úszva
Meanwhile in Žagubica... Az aranyos bejelentésekkel kapcsolatban másféle reakciók is megjelentek a közösségi médiában, voltak akik reménykedni kezdtek, hogy Isten letekint Szerbiára (Forrás: Twitter)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

Szerbiában leginkább olyankor találják a legtöbb aranyat, amikor válság van. A szerb elnök a nemzethez intézett hétfői szózatának végén jelentette be, hogy újabb nagy aranylelőhelyre bukkantak, azt viszont nem árulta el, hogy hol. Ez már a második ilyen bejelentés, Vučić körülbelül egy hónappal ezelőtt jelezte először, hogy aranyat találtak egy “szegény településen az ország délkeleti részén”, akkor azt jósolta, hogy a meg nem nevezett körzet felvirágzása várható.

Aranyos Szerbia

A Nedeljnik című hetilap mostanában azt írta, hogy a szerencsés nyertes Žagubica, amely az ország kevésbé déli, inkább keleti részén van, nem messze Majdanpektől, ahol a székhelyű Zijin Mining multinacionális bányászati ​​vállalat turkál, furkál és robbantgat arany után kutatva, ami önmagában is megérne egy misét.

Aranyat találtak

Körülbelül egy hónappal az első elnöki bejelentését követően a szintén a Szerbiában turkáló-furkáló kanadai Dundee Precious Metals Inc. (DPM) hivatalosan közölte, hogy egy Žagubica környéki lelőhelyen aranyat és rezet találtak az ott vett jóminőségű mintákban.

Az aranyat körülbelül ötszáz méteres mélységben találták, tehát odáig kellene leásni, hogy felszínre hozzák.

Nagy izgalommal jelenthetjük be, hogy a Čoka Rakita telephelyen nemrégiben befejezett fúrás kivételes eredményeket hozott. A környezetet nem károsító, kiterjedt fúrást több irányban végeztük el

– jelentette be szerb beszámolók szerint David Rae, a DPM elnök-vezérigazgatója.

Miután a fúrásokat 2022 negyedik negyedévében végezték, ezért a lelőhely feltérképezése még folyamatban van, de a legnagyobb kanadai független befektetési bank, a Canaccord Genuity abban bízik, hogy a Dundee Precious Metalsnak sikerül befektetőket találni a szerbiai “aranymező” feltárásához.

Dubravka Đedović bányászati ​​és energiaügyi miniszter a múlt héten megerősítette a hírt, bár ő némileg visszafogottabban nyilatkozott.

Meg kell jegyezni, hogy a projekt kutatási fázisban van, ezért szükséges ezeket a jó eredményeket új bizonyítékokkal megerősíteni, és ezt követően készülhet el a jelentés, amely tartalmazza a forrásokat és a tartalékok nagyságát

– hűtötte le a kedélyeket a miniszter, aki arra emlékeztetett, hogy a mostani lelőhely növeli a közelben korábban végzett fúrások eredményét, amelyek kanadai források szerint eddig még nem keltették fel a befektetők érdeklődését.

Predrag Mijatović, a Szerbiai Földtani Intézet igazgatóhelyettese közben a belgrádi Politikának nyilatkozva kijelentette, hogy ő nem tudja, hogy mire gondolt Vučić elnök, merthogy Szerbián 30 helyszínen folyik a kutatás arany után, ami legalább harminc alkalmat kínálhat hasonló bejelentés megtételére.

Azt sem nagyon lehet tudni, hogy mennyi aranyat rejt a föld Szerbiában, mert már harminc éve nem mérték fel a tartalékok nagyságát, az akkori becslések szerint körülbelül 500 tonnára tehető a tartalék, ami cirka 30 milliárd dollárnak felel meg.

A második bejelentés

A szerb elnök a nyugati közvetítőkkel folytatott kalandjairól beszámolva a sok kellemetlen hírt követően azzal vigasztalta meg hétfőn az ország népét, hogy újabb lelőhelyről kapott értesítést, amiről rajta kívül egyelőre csak egyetlen személy tud.

A bejelentés nem csak azért furcsa, mert a szerb elnök ezzel igyekezett ellensúlyozni a nyugati fenyegetéseket, hanem azért is, mert nem ő az első, aki nehéz helyzetben “aranyos álmokat szövöget”.

Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság alapítója és elnöke arra emlékeztetett, hogy Slobodan Milošević idejében, a NATO beavatkozása után, amikor a pénzügyi helyzet nagyon rossz volt, már egyszer előkerültek hasonló történetek, aztán felrobbantottak egy dombot, amely a legendák szerint kincset rejtett.

Akkor az egyik király aranyát keresték, most új lokációt találtak, amelyekről csak Vučić elnök és még egy ember tud

– jelentette ki Biserko, aki szerb és horvát lapbeszámolók szerint ezzel kapcsolatban megállapította, hogy ezek a történetek válságos időkben kerülnek elő, amikor külső nyomás nehezedik az országra, illetve annak vezetőjére, ezért az ilyen bejelentés – úgy tűnik – kezd bevett szokássá válni Szerbiában.

A történetnek az a célja, hogy mozgósítsa az embereket, a szerb médiatér pedig annyira mérgezett, hogy bármit el lehet adni

– jegyezte meg a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság vezetője, aki szerint a rossz gazdasági helyzet mellett azért került ismét elő ez a téma, mert a Nyugat szankciókkal fenyegeti Szerbiát, ha az nem fogadja el a Koszovóval kapcsolatos tervet.

Melléklet

Ennek a történetnek van magyar vonatkozása is, a második világháború során ugyanis Radnóti Miklós több verse is a cikk első felében említett Žagubica felett íródott, valahol a hegyekben.

Magyar arany: Radnóti bori notesze

A fenti kép a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállítási anyagából származik, és az alábbi is.

Magyar arany: Radnóti Miklós Levél a hitveshez című verse

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Horvátország

ZOKI BOND A SZOMSZÉDBAN: Milanović tavalyelőtt még bohócnak nevezte Orbánt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Zoran Milanović (Zoki Bond) és Novák Katalin
POMPA: A magyar köztársasági elnök fogadta a horvát köztársasági elnököt (Forrás: Instagram, Novák Katalin)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Mint ezt a magyar jobbára az MTI jelentését közölve hírül adta, Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, alias Zoki Bond, Budapestre látogatott, ahol a Sándor-palotában Novák Katalin magyar elnök fogadta. Ez annyiban tartozik a BALK-ra, hogy ismertesse az olvasókkal azokat a részleteket, amelyek a magyarországi hírekből kimaradtak. Merthogy a horvát elnök korábban ambivalens kijelentéseket tett Magyarországgal és Orbán Viktorral kapcsolatban. Amire mi még emlékszünk, mivel nálunk az írás megmarad, máshol meg a szó elszáll.

Olajbogyó a vodka-martiniban

Aki emlékszik James Bond kedvenc italára, amelyet mindig keverve, és nem összerázva kér, az tudja, hogy a martini a kánon szerint a száraz olasz ürmösbor mellett gint tartalmaz, és két dolog kerülhet bele: vagy pici savanyított gyöngyhagyma, vagy olajbogyó, mindkettő elegáns szurkapiszkára tűzve, hogy ne kelljen kézzel kihalászni az italból.

Ahogy “romlásnak indult a nyugati világ”, Amerikában feltalálták a vodka-martinit, nem is sejtve, hogy egykor milyen stílusos lesz. Mert Zoki Bondhoz egyértelműen a vodka-martini illik jobban, olajbogyóval. A vodka itt az oroszokat jelképezi, míg az olajbogyó a mediterrán kultúrát, amelynek Horvátország is az egyik leágazása.

Zoki Bond és Novák Katalin

KÉZ A KÉZBEN: Zoki Bond és Novák Katalin

Zoki Bond szépeket mondott a magyar köztársaságielnök-asszonynak. Azzal kezdte, hogy Magyarország Horvátország jó szomszédja. A történelem folyamán voltak kisebb nézeteltérések, de Magyarország soha nem támadta meg Horvátországot, inkább segítette, ha segítségre volt szüksége, mint legutóbb a horvát-szerb háborúban.

Hogy a ma divatos szófordulattal éljünk, Antall József annakidején úgy határozott, hogy a történelem “jó oldalára” áll, és – valószínűleg Graham Greene Havannai emberünk című regényétől inspirálva – több részletben tízezer Kalasnyikov típusú géppisztolyt küldött Horvátországnak Rakéta porszívónak álcázva.

Milanović szerint a magyar segítség részarányosan a legnagyobb volt.

A horvát elnök az INA-MOL sztorit egyszerűen lesöpörte az asztalról, mondván, hogy itt nincs semmilyen új fejlemény, nincs miről beszélni. Viszont annál inkább volt mit mondania a kisebbségvédelemről, különösen az időszerű ukrán-magyar disputára való tekintettel.

Az N1-es televíziónak nyilatkozva, a horvát elnök felhívta a figyelmet a dicső horvát múltra, amikor az újdonsült ország háborúban állt, miután egy nála erősebb ellenség támadta meg.

Nem volt fegyverünk, senki sem segített nekünk, általában a sorsunkra hagytak bennünket, magas kritériumokat szabtak, és embargót alkalmaztak. A legmagasabb szintű kisebbségvédelmi normákat vezettük be, és a kezdeti szerencsétlen események után az emberek elkezdtek visszatérni Horvátországba, és elkezdték követelni kisebbségi jogaikat. Horvátország ezeket maradéktalanul megadta

– nyilatkozta Milanović, alias Zoki Bond, aki ugyan beismerte, hogy ezt néha kicsit a nemzetközi közösség nyomására tették.

Évekkel később, amikor miniszterelnök voltam, Vukovárban, ahol szörnyű bűntettek és atrocitások történtek, a horvátországi szerbek jogot kaptak arra, hogy nyelvüket és írásukat használják, mert több mint 30 százalékban voltak képviselve a lakosság körében. Sokak számára ez vörös posztó volt, mint egy bikaviadalon. Ám a törvényt elfogadták a parlamentben, így küzdöttem a betartatásáért. Ha ilyen helyzetben a horvátok be tudták tartani a kisebbségvédelmi szabályokat, nem értem, hol vannak a problémák a kárpátaljai régióban, ahol 150 000 magyar él, és miért hallgat erről az EU. Vagy lehet, hogy ez amit mondok, szintén oroszbarát álláspont?

– kérdezte a horvát elnök. És ez lenne az olajbogyó vagy a savanyított gyöngyhagyma a vodka-martiniban.

Horvátországban élő, egykori vajdasági magyarként tanúsíthatom, nekünk soha nem volt bajunk a horvát kormánnyal, állami szervekkel, sőt a szomszédjainkkal sem nagyon.

Az ukránok nagyon bután csinálják, az EU nemkülönben, mert itt nem arról van szó, amit a magyar sajtóban idézett Mykola Siruk katonai elemző mondott, hogy “Orbán Viktor magyar miniszterelnök aggódik az ukrajnai Kárpátalján élő magyar kisebbség jogaiért”. Siruk szerint senki nem veszi el a magyarok jogait. Csak annyit kérnek tőlük, hogy “tanuljanak meg ukránul, ahogy a horvátországi magyarok horvátul vagy a szlovákiai magyarok szlovákul”.

Vajon Zoki Bond járt Cérnán?

Vajon Zoki Bond járt Cérnán?

De öntsünk tiszta martinit a pohárba! Itt inkább arról van szó, hogy a magyarok ne tanuljanak meg magyarul, hanem legyenek “jó ukránok”, mint a többiek. A kisebbségi ember a környezet nyelvét még akkor is megtanulja, ha ezt nem ambicionálja különösképpen, ezt persze azok nem értik, felfogni sem tudják, akik soha nem éltek kisebbségben.

Mondjuk, én gyermekkoromban, az utcán, játék közben tanultam meg szerbül, illetve huszonévvel később, kemény másfél éves munkával horvátul (azóta már nem csak a zágrábi nyelvjárást sajátítottam el, de a cérnai, szlavóniai tájszólást is).

A baj mindig az anyanyelvvel van, különösen azokon a helyeken, ahol nincs magyar iskola, magyar pap. Az ukránok jelenleg a magyarokkal és az oroszokkal problémáznak, de ebből egyenesen következik, hogy esetleg később az ukrajnai lengyel, román, stb. kisebbségek sem számíthatnak semmi jóra. De ne legyen így!

Mint ezt éppen a horvát példán láthattuk, a haza védelmének semmi köze sincs a kisebbségi jogok betartásához, még akkor sem, ha az ellenség, azaz a szerbek kisebbségi jogairól van szó, bár ezt időnként Horvátországban is elfelejtik, lásd a legfrissebb vukovári példát, miután mindig lesznek “hazafias fiúk”, akik gondoskodnak arról, hogy a kisebbségek ne érezzék jól magukat.

Pár szó a “proxy” háborúról

Milanović ugyanakkor pedzegette, hogy ellenzi Magyarország brüsszeli egzercíroztatását.

Amennyiben az EU tovább akar lépni, el kell fogadnia a meglévő különbségeket. Ez hamarosan meg fog történni egy Magyarországnál nagyobb tagállamban is, amelyet már nem lehet vertikálisan kezelni, mint Magyarországot. Jelenleg ezt nagyon komoly problémának tartom

– jelentette ki Milanović, és példának a lengyeleket hozta fel, akik ugyan a háború miatt most “jó fiúkká” váltak, de véleménye szerint nem kell sokat várni arra, hogy ismét napirendre kerüljenek.

Végül a sokat támadott, Lavrov orosz külügyminiszter által viszont nyilvános dicséretben részesített nyilatkozatáról is szólt pár szót.

Amikor azt mondom, hogy ez egy proxy háború, vagyis egy közvetítő útján vívott háború, amelyben az egyetlen valódi áldozat Ukrajna, akkor nem teszek mást, csak a jelenlegi ukrán védelmi miniszter szavait idézem, aki azt mondta, hogy a NATO ukrán vérrel harcol Oroszország ellen. De ezt senki sem akarja meghallani

– mondta Milanović, majd Zoki Bondként hozzátette:

Nem engedem meg, hogy kiskutyává váljunk egy olyan falkában, amely csak megy és ugat.
Zoki Bond az általa korábban bohócnak nevezett Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt

Zoki Bond az általa korábban bohócnak nevezett Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt (Forrás: MTI, Screenshot)

A horvát elnök a cikk keletkezésének időpontjában éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel vacsorázott, holnap-holnapután talán erről is megtudunk majd valami érdemlegeset, miután ők ketten leginkább evés közben szeretnek beszélgetni, valahol Magyarországon, vagy éppen a “Pokoli szigeteken”, amiről a sajtót nemigen tájékoztatják, pedig érdekelne bennünket, hogy a martinit savanyított gyöngyhagymával vagy olajbogyóval szolgálták-e fel nekik.

De nem volt mindig ekkora a barátság.

Zoki Bond, az “igazság bajnokaként”, 2021 nyarán azt mondta, hogy Magyarországot ma (2021-ben) a brüsszeli repülőtérre sem engednék, nemhogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjenek vele, majd a mostanában az Európai Parlament által is gyakran elővett Várhelyit emlegetve megjegyezte, hogy az Európai Bizottságba “mindenféle silány kishal kerül”.

Az az állam, ahonnan az említett biztos érkezik, ma egyáltalán kezdhetne-e tárgyalásokat az uniós tagságáról? Nos, nem engednék őket a brüsszeli repülőtérre sem

– mondta akkor a magát “karakteres elnökként” meghatározó Zoki Bond, aki tőlünk “lehengerlő stílusa miatt” kapta ezt a nevet. Egyszer azonban a horvát államfő megfogadta, hogy ezentúl “ügyel arra, amit mond”.

Nem sokkal később azonban úgy fogalmazott, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség egykori bosnyák tagja “a mudzsahedinek hosztesze volt” Zenicában, majd egy kanyarral kitért a magyar miniszterelnökre is.

Ezek az emberek zavart elméjűek, egyeseket személyesen is ismerek, egyesek közülük rosszindulatúak, de nem lehet összehasonlítani őket… végsősoron itt van Orbán. Ki az az Orbán? Orbán egy harcos? Egy gyilkos? Orbán számomra egy bohóc… OK? He-he… Mit mondjak, erről beszélek öt éve: Orbán, Tuđman, Mladić…

Kellemes hétvégét kívánunk! És csirió!

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: