Connect with us

Szerbia

IGAZI DRÁMA VAGY CSAK EGY JÁTSZMA: Belgrádban tovább tart a „koszovózás”, a helyzet egyre kilátástalanabb, ha minden igaz

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Aleksandar Vučić meggyilkolását tervezték

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

A szerbeknek erőteljes koszovói albán támogatással sikerület addig a pontig elvinniük a koszovói helyzetet, ahonnan már nemigen van visszaút, bár ismerve a szerb taktikázást, ezzel azért érdemes óvatosnak lenni. Társtettesként, illetve főbb szereplőként, itt említhető a pristinai kormány, amely Sam apó háta mögé bújva tovább szítja a jószomszédi iszonyt. Miközben a pristinai vezetés az amerikai nagybácsi és az önállóan járni is alig tudó európai kistestvér kezét fogja, a szerbiai vezetés az orosz, a kínai, és időnként az amerikai nagykövetet győzködi arról, hogy a szerbek semmiért sem felelősek, és ártatlanabbak, mint egy sarokba szorított, és lemerülőben lévő Duracell-nyuszi. A legrosszabb pillanatban pedig feltűnik a színen a boszniai szerbek vezetője, és teszik a dolgukat is a kilencvenes évekből hátramaradt médiaelemek is, miután nekik nagy tapasztalatuk van az uszításban. A helyzet tehát feszült és reménytelen, de akár nevetséges is lehetne, ha az egész nem egy szomorújáték lenne.

Felvezetés

A belgrádi vezetés napok óta mással sem foglalkozik, mint a koszovói helyzet súlyosbításával, amit igyekeznek koszovói rendezésnek átkeresztelni. Itt leginkább a koszovói szerbek legnagyobb patrónusának szerepében tetszelgő szerb elnököt kell említeni, aki már hónapok óta szorult helyzetben érzi magát. A némi élettapasztalattal rendelkezők tudják jól, hogy a nagy szorultságoknak nem szokott jó vége lenni, ha csak nincs egy mentő ötlet.

Az általában keveset emlegetett, de annál inkább kormánybarát hírportál egy nemzeti szempontból szépen illusztrált cikkben azt írja, hogy Aleksandar Vučić, úgy küzd, mint egy oroszlán. És nem úgy mint egy Duracell-nyuszi, ezért feledkezzünk is a plüssvilágról, és próbáljunk felvázolni, hogy mi is a helyzet.

Az „objektív irományhoz” csatolt illusztráció útbaigazításként szolgálhat, merthogy igencsak beszédesen képezi le a lassan már egyetlen szerb életcélt – a szerb élet egyetlen értelmét -, hogy Koszovó az maga Szerbia, azaz „Kosovo je Srbija”, és ebben senki sem kételkedhet, de ha esetleg netalán még lenne ilyen, azzal most az Objektiv láttatja, hogy Koszovó egész területét szerb zászló takarja, ebből pedig könnyen leszűrhető az üzenet albánnak és nem albánnak egyaránt.

Jöjjenek a tények!

vucic lajcal

Aleksandar Vučić, szerb elnöke pénteken (november 4-én) éjszakába nyúló megbeszélést folytatott Miroslav Lajčákkal, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízottal. Az este hét óra körül kezdődött találkozón Vučić erősítést kapott, mert az említett Objektiv tájékoztatása szerint nem sokkal a kezdést követően csatlakozott hozzá Ivica Dačić szerb külügyminiszter, ezért lehet, hogy a „munkanyelven” is váltottak, mert Lajčák jobban beszél szerbül, mint Dačić angolul. A szerb külügyminiszter – aki maga is koszovói születésű – viszont jól érvel, amivel őrületbe kergeti azokat, akik nem értenek egyet vele.

Lajčák szombaton (november 5-én) délelőtt – miután felébredt – azt írta a Twitteren, hogy hosszú és nehéz megbeszélést folytatott Aleksandar Vučić szerb elnökkel, Dačićot nem említette.

– Mindenkitől felelősségteljes magatartásra és önmérsékletre számítok a biztonság és a stabilitás megőrzése érdekében. El kell kerülni az erőszakot

– írta a tárgyalási mámorból ébredező Lajčák, aki még hozzátette: egyetértettek abban, hogy a párbeszéd során kötött minden megállapodást be kell tartani és maradéktalanul végre kell hajtani.

Ez vonatkozhat arra is, illetve pontosan arra vonatkozik, hogy a koszovói albánoknak engedélyezniük kellene a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) létrehozását, amelyet az úgynevezett Brüsszeli Szerződés tartalmaz. Ezt a fent említett Ivica Dačić 2013-ban miniszterelnökként írta alá Hashim Thaçi volt koszovói kollégájával közösen, ám ennek végrehajtását Albin Kurti jelenlegi koszovói kormányfő elutasítja, mert nem szeretné, hogy Koszovóba olyan képződmény jöjjön létre, mint a boszniai Szerb Köztársaság.

A pénteki és a szombati nap tárgyalási sorozatából kiderült, hogy a szerbek nem a koszovói albán miniszterelnök által tematizált rendszámcserével szeretnének foglalkoztatni – ami a jelenlegi feszültség generátora – hanem inkább azzal, hogy a pristinai vezetés nem hajlandó betartani az általuk aláírt szerződést, amivel egyúttal azt is sugallják, hogy a koszovói albánokban nem lehet megbízni, mert megszegik az adott (aláírt) szavukat, akkor meg mi értelme velük tárgyalni.

Munkás szombat

Amikor Lajčák valószínűleg csak ébredezett, Aleksandar Vučić már megkezdte a sokszereplős tárgyalási menetet, előbb részt vett a rendkívüli kormányülésen, majd találkozott a kínai és az orosz nagykövettel, valamint telefonon beszélt legfőbb amerikai kollégájukkal. Milorad Dodik boszniai szerb elnök társaságban felkereste Porfirije pátriárkát, bár ez lehet, hogy nem pontosan így igaz, bár készült egy közös fotó róluk.

– Nem adjuk fel a béke és stabilitás iránti felelős politikát

– jelentette ki a rendkívüli kormányülésén a szerb elnök. Ana Brnabić miniszterelnök az ülést követően közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a koszovói szerbek „bátor és méltóságteljes” emberek, akik semmi mást nem szeretnének, mint az aláírt szerződések betartását. Brnabić ugyan többes számban, szerződéseket emlegetett, de aligha kétséges, hogy arra az egyre gondolt, amelyről már beszéltünk.

A szerb elnök a kormányülésről távozva találkozott Csen Po kínai nagykövettel, akit tájékoztatott a válsággal kapcsolatos szerb álláspontról, mondván, hogy Szerbia folytatja a stabilitás és a béke iránti politikáját, kitart a nemzetközi jog, valamint az eddig megkötött szerződések mellett. Tehát ekkor – úgy dél körül – már jól látszik, hogy mi a szerb stratégia lényege.

Ezt követően jött a találkozó Aleszandr Bocan- Harcsenko orosz nagykövettel, belgrádi jelentések szerint a szerb elnök aggodalmát fejezte ki, az „egyoldalú” pristinai lépések miatt. Ezúttal is szóba került a stabilitás és a béke iránti szerb elkötelezettség, valamint a nemzetközi szerződések teljes betartása, tehát ismétlődik a mantra.

Az orosz nagykövete leszögezte, hogy a szerb elnöktől ma kapott valamennyi információt átadja a hivatalos Moszkvának, vagyis továbbítja – tudjuk, kinek – az orosz Nagyúrnak, Vlagyimir Putyin államfőnek.

Vučić ezután „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytatott Christopher Hill amerikai nagykövettel, amiről maga a szerb államfő tett említést az Instagramon a fenti jelzőkkel, és azt is közölte, hogy ezúttal is elhangzott a mai nap mantrája a nemzetközi szerződések be nem tartásáról.

vucic porfirije dodik

A szerb elnök Porfirije pátriárkát már Milorad Dodik társaságában kereste fel, de az is lehet, hogy Dodik nem Vučić, hanem ezúttal a szerb egyházfő oldalán vett részt a találkozón, az utóbbi időben ugyanis Dodik gyakoribb vendég a szerb ortodox egyház fejénél, mint Vučić, aki a találkozóval kapcsolatban meg sem említette a boszniai szerb vezetőt, bár közösen pózolt vele a pátriárkánál.

A szerb elnöki közleményben most nem került említésre a nemzetközi szerződések betartása, ennek a találkozónak a slusszpoénja az volt, hogy ebben a helyzetben a szerb állam és a szerb egyház összefog.

– Eltökélt szándékunk a létfontosságú, nemzeti és állami érdekek határozott és közös védelme

– írta délután három óra körül az Instagramon a szerb államfő, miközben a koszovói szerb területeken is zajlottak az események, a Vučić pártjának befolyása alatt álló Szerb Lista vezetésével az ottani szerbek ugyanis testületileg kivonultak a koszovói intézményrendszerből, aminek két következménye lehet. Az egyik, hogy megbénul a koszovói állam működése a szerb területeken, a másik, hogy az ottani szerbek a szerb állam fizetési listájára kerülnek át, merthogy Szerbia nem hagyja egyedül az ottani nemzettársakat.

Itt tart tehát most a helyzet, ezek után már csak az a kérdés, amit már a bevezetőben is sejtettünk, hogy ez valódi dráma-e, vagy csak egy jól megírt forgatókönyv sikeres ősbemutatója. Ezen érdemes elgondolkodni.

Szerbia

A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Koszovó
CHOU DE BUDAPEST: A szerb elnök aggodalmaskodva kérdezi Miroslav Lajčáktól, hogy ezt a gyanús alakot miért hozta magával (A kép forrása: Instagram, Aleksandar Vučić, szöveg: BALK)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.

Soha nem találkozó párhuzamok

A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.

Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.

Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.

A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.

Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.

Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.

Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.

Pristinában rossz a vétel

A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.

A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.

A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.

A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.

Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.

A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.

Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.

Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.

A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett Instagram-bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.

Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.

Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava