Connect with us

Szerbia

DRÓNOK: A szerb elnök szerint ez agresszió egy szuverén ország ellen, ráadásul a NATO is használ drónokat

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

elnok babmezok
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 1 perc

A szerb elnök szerint a drónok megjelenése nem újkeletű történet, és már korábban is tudtak hasonló „behatolási kísérletekről”. Aleksandar Vučić egy éppen zajló hadgyakorlat megtekintésekor arról is beszélt, hogy a drónok nemcsak szerbiai laktanyák környékén jelentek meg, hanem két közúti átkelőnél is a koszovói oldalon, de azokat nem lőhetik le. A szerb hadsereg tegnap délután hatástalanított (lelőtt) egy drónt a Raškában lévő laktanya közelében.

A szerb elnök a Ništől északra lévő Babmezőkőn (Pasuljanske livade) folyó hadgyakorlatot megtekintve úgy nyilatkozott, hogy tegnap (november 2-án) egész nap NATO-drónok tűntek fel a brnjaki és jarinjei átkelőnél.

– Ezek a drónok 200-500 méterre voltak a közigazgatási határtól, a másik oldalon. A NATO tiszteletben tart minden eljárást, de láttuk a drónokat, ám nincs jogunk lelőni őket a 1244-es számú BT-határozat és a Kumanovói Megállapodás értelmében

– jelentette ki a szerb elnök, aki szerint a NATO-drónok bizonyára nem azért jelentek meg a határátkelők térségében, hogy „matricákat gyűjtsenek vagy hogy klikkerezzenek”, hanem különböző dolgok miatt, amelyek természetével kapcsolatban nem nyilatkozott. Vučić szerint ez egy „Szerbia elleni összefogás.

– Nem mondanám, hogy ellenséges, mert az idehaza és a régióban más-más konnotációt hordozna, és azzal gúnyolódnának, hogy nem látnak jól a műholdakról, így hát kellenek a drónok

– nyilatkozta a szerb államfő, aki szerint azért kerülnek kereskedelmi drónok bevetésre, hogy ne derüljön ki: honnan jöttek.

Vučić úgy vélte, hogy a kaszárnyák környékén történő az agresszió bizonyos formája egy szuverén ország ellen.

A szerb államfő úgy fogalmazott, hogy az emberek áldalában a 20-30 évvel ezelőtti időkben élnek, miközben a dolgok már megváltoztak.

– Szerbia sokkal erősebb, de ne gondoljuk, hogy olyan erősek vagyunk, hogy képesek vagyunk megbirkózni a legnagyobb világhatalommal

– fogalmazott a szerb államfő némi realitásérzékről is tanúbizonyságot téve, és egyúttal sokadik alkalommal elismételte, hogy Szerbia a béke megőrzésére törekszik, és mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon.

Koszovó

BÜNTETÉS: Az amerikaiak lemondták Koszovó részvételét a Defender Europe 23 hadgyakorlaton

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

büntetés, nagykövet
Az amerikai nagykövet szerint Washington a továbbiakban nem kíván aktívan dolgozni azon, hogy Koszovó előrehaladjon az euro-atlanti integráció terén
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Az Egyesült Államok megbüntette Koszovót a feszültség szítása miatt. Az USA pristinai nagykövete bejelentette, hogy törölték Koszovó részvételét a „Defender Europe 2023” hadgyakorlaton. Jeffrey Hovenier szerint ez az első következménye annak, hogy a pristinai kormány nem vette figyelembe a washingtoni figyelmeztetéseket, amelyek arra vonatkoztak, hogy ne eszkalálják a helyzetet a szerbek lakta északi területeken.

Ez csak az első büntetés

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter május 26-án figyelmeztette a koszovói vezetést, hogy a szerb többségű területeken lévő önkormányzatokkal kapcsolatos intézkedései hatással lesznek a koszovói-amerikai kapcsolatokra.

Hovenier szerint ennek első jele az amerikai hadsereg európai parancsnokának tegnap esti döntése volt, amellyel amerikai részről lemondták Koszovó részvételét a „Defender Europe 2023” hadgyakorlaton.

– Koszovó számára ezek a gyakorlatok véget értek

– tette hozzá az amerikai nagykövet, aki szerint az Egyesült Államok más döntéseken is gondolkodik a történtek miatt.

– Arra kértük Albin koszovói miniszterelnököt, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket az északi területeken uralkodó helyzet enyhítésére. Ezekre a kérésekre nem válaszolt. Ezért most azt fontolgatjuk, hogy mi lesz a következő lépésünk

– nyilatkozta Hovenier, és egyúttal megjegyezte, hogy ez egy „nagyon közvetlen” kérés volt a koszovói kormányfő irányába.

Az uniós integráció is elakad

Az amerikai nagykövet hangsúlyozza, hogy jelenlegi körülmények között az USA nem lelkesedik azért, hogy reagáljon a Koszovó egyéb érdekeivel kapcsolatos kérdésekre.

– Például azoknak a kapcsolatfelvételeknek a vonatkozásában, hogy azok is ismerjék el Koszovó függetlenségét, akik ezt eddig nem tették meg

– mondta Hovenier, aki szerint az USA a történteket követően azon sem kíván aktívan dolgozni, hogy Koszovó előrehaladjon az euro-atlanti integráció terén.

büntet, nagykövet

Jeff Hovenier május 21-én Albin Kurti koszovói miniszterelnök és Vjosa Osmani államfő társaságában részt vett a Koszovóban kezdődött Defender Europe 23 nemzetközi hadgyakorlat megnyitóján

Az amerikai nagykövet reméli, hogy Kurti megfogadja az Egyesült Államok tanácsát, és azonnali lépéseket tesz az északi szerb többségű területeken kialakult helyzet deeszkalációja érdekében.

Az Egyesült Államok ezzel kapcsolatban két dolgot követel a koszovói miniszterelnöktől, az egyik, hogy az április 23-án megválasztott polgármesterek ne a községházáról dolgozzanak, és hogy vonják ki a rendkívüli alakulatokat ezekből az épületekből.

A nagykövet azt szeretné, hogy a három százalékos részvétellel megválasztott polgármesterek csak adminisztratív feladatokat lássanak el, mert – mint mondta – „nem rendelkeznek erős mandátummal”.

Szerinte a „felesleges északi konfliktus” elvonja a figyelmet a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálásának kérdéséről is.

Hovenier a tegnapi zvečani incidensekre hivatkozva leszögezte, hogy „mélyen frusztrált” a történtek miatt, és sajnálja, hogy a KFOR tagjai megsérültek, és azt is, hogy „békefenntartókat ért támadás”.

Kurti közben fasisztázott

Albin Kurti koszovói miniszterelnök közben beszélt Lord Stuart Peach brit balkáni megbízottal, a rendőrség, a KFOR és az újságírók elleni „felháborító támadásokról”.

– Egy demokráciában nincs helye a fasiszta erőszaknak, a golyók nem válthatják fel a szavazólapokat

– írta a Twitteren a koszovói miniszterelnök, majd hozzátette, hogy bármely nemzetiségű polgárnak joga van ahhoz, hogy választott tisztségviselői teljes körű és zavartalan szolgálatot teljesítsenek.

Kurti beszélt Antonio Tajani olasz külügyminiszterrel is, akinek kormánya és népe nevében mélységes háláját fejezte ki a KFOR katonáinak bátor tevékenységéért, amellyel megőrizték a békét az erőszakos szélsőségesekkel szemben.

A koszovói miniszterelnök teljes és gyors felépülést kívánt a hétfői zavargásokban megsérült olasz katonáknak.

Arra vonatkozóan nincsenek információink, hogy Albin Kurti esetleg kezdeményezett-e beszélgetést Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel, vagy netalán Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava