Connect with us

Magyarország

SZABADSÁGHARCOS: Dodik Magyarországhoz hasonlította a Szerb Köztársaságot, miközben magát már szinte Gavrilo Principnek képzeli

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

szavazo dodik princip
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Október 23-a alkalmából gratulált Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjára pályázó Milorad Dodik, akinek a győzelmét még mindig nem erősítette meg a bosznia-hercegovinai választási bizottság, miután ellenzéki riválisai választási csalással vádolták meg, és a szavazatok újraszámlálását kérték. A boszniai szerb politikus – akinek a győzelméhez Orbán már személyesen is gratulált – a Twitteren köszöntötte a magyar miniszterelnököt. A maga hatalmát veszélyben érző boszniai szerb vezető ezzel párhuzamosan egy videóban arra szólította fel követőit, hogy – talán “igazi szabadságharcosként” – tegyenek tanúbizonyságot, és mutassák meg, hogy Gavrilo Princip leszármazottai.

A két nép közötti hasonlóság

Gratulálok Orbán Viktor miniszterelnöknek a nemzeti ünnephez, amelyen az 1956-os forradalom kezdetére emlékeznek

– írta bejegyzésében Milorad Dodik, aki kihasználta az alkalmat, hogy megkeresse a hasonlóságot a “magyar és a szerb forradalmárok között”.

Ezen a napon felismerem a két nép közötti hasonlóságot, a két népet ugyanis az örök szabadságeszményért folytatott küzdelem köti össze, ez volt a legmagasabb szerb cél is, amiért – mint az Ön esetében is – sok életet áldoztak

– jegyezte meg “folytatásos bejegyzésében” Milorad Dodik, aki a következőképpen folytatta:

Azzal a kívánsággal, hogy békében és jólétben ünnepelje ezt a napot, még egyszer őszintén gratulálok.

A saját “szabadságharca”

Ami a “saját szabadságharcát” illeti, Dodik arról is értekezett a Twitteren, ahol azt ígérte, hogy megvédik “a boszniai Szerb Köztársaság népének választási akaratát”.

Magyarra fordítva, a dodiki “hazafias szótárban” ez azt jelenti, hogy semmiáron sem hajlandó kiengedni a kezéből a hatalmat, amit egy október 25-i nagygyűlés szervezésével kíván alátámasztani.

Felszólítom a polgárokat, hogy csatlakozzanak hozzánk október 25-én a “Mladen Stojanović” parkban, hogy mindenki lássa mekkora erőt képviselünk, és hogy mennyire szeretjük a Szerb Köztársaságot.

Dodik ehhez az elszánt “szabadságharcosi bejelentéshez” egy egy perces videót csatolt, amely kürtszóval kezdődik, miközben egy férfihang a haza védelmére, a nép szolgálatára és a Szerb Köztársaság megőrzésére szólít fel.

A boszniai szerb vezető annak a bizonyítását várja el az interneten megszólított követőitől, hogyan legyenek méltók az elődök harcához, és a leszármazottak örökségéhez, s most is, mint eddig annyiszor, álljanak ki a bátor ősök mellett a hódítokkal szemben.

A Dodik-féle hazafias videó nem nevezi meg a külföldi hódítókat (talán Brüsszel, talán Amerika), viszont arra buzdítja a nézőket, hogy emeljék magasabbra a szerb trikolort az “árulás zászlajánál”.

A sok “hazafias közhely” sorában a következő elég markáns dobpergés közepette hangzik el, és azzal az igénnyel lép fel, hogy a megszólított emberek “mutassák meg a világnak és maguknak, hogy semmi sem erősebb a népnél”.

A “boszniai szerb nemzeti téboly” akkor éri el a tetőfokát a Dodik által közzétett videóban, amikor elhangzik a felhívás, miszerint a boszniai szerb politikus híveinek meg kellene megmutatniuk, hogy Gavrilo Princip, és egy szerb katonatiszt, Milan Tepić leszármazottai.

Az itt emlegetett Tepić 1991-ben “hősiesen felrobbantotta magát” az újkori délszláv háborúk során, és ezzel a cselekedetével több mint tíz horvátot rántott magával a halálba.

A második fél percben, amikor már a kürt és a dob majdnem elnyomja az átszellemült férfihangot, körülbelül ugyanaz hangzik el, mint az első fél percben, ami végül arra a végszóra fut ki, hogy a hazát meg kell védeni, a Szerb Köztársaságot pedig meg kell őrizni.

Mindezek szerint a boszniai Szerb Köztársaságban akkor kezdődik az “igazi szabadságharc”, hogy ha a bosznia-hercegovinai választási bizottság ki meri mondani, hogy esetleg nem Dodik nyerte meg a választásokat. Az istenadta nép pedig kövesse Gavrilo Princip példáját. De talán az remélhető, hogy a nagygyűlés résztvevői nem robbantják fel magukat tömegesen az október 25-i rendezvényt követően.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Szerbia

ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Aranyban úszva
Meanwhile in Žagubica... Az aranyos bejelentésekkel kapcsolatban másféle reakciók is megjelentek a közösségi médiában, voltak akik reménykedni kezdtek, hogy Isten letekint Szerbiára (Forrás: Twitter)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Szerbiában leginkább olyankor találják a legtöbb aranyat, amikor válság van. A szerb a nemzethez intézett hétfői szózatának végén jelentette be, hogy újabb nagy aranylelőhelyre bukkantak, azt viszont nem árulta el, hogy hol. Ez már a második ilyen bejelentés, Vučić körülbelül egy hónappal ezelőtt jelezte először, hogy aranyat találtak egy “szegény településen az ország délkeleti részén”, akkor azt jósolta, hogy a meg nem nevezett körzet felvirágzása várható.

Aranyos Szerbia

A Nedeljnik című hetilap mostanában azt írta, hogy a szerencsés nyertes Žagubica, amely az ország kevésbé déli, inkább keleti részén van, nem messze Majdanpektől, ahol a kínai székhelyű Zijin Mining multinacionális bányászati ​​vállalat turkál, furkál és robbantgat arany után kutatva, ami önmagában is megérne egy misét.

Aranyat találtak

Körülbelül egy hónappal az első elnöki bejelentését követően a szintén a Szerbiában turkáló-furkáló kanadai Dundee Precious Metals Inc. (DPM) hivatalosan közölte, hogy egy Žagubica környéki lelőhelyen aranyat és rezet találtak az ott vett jóminőségű mintákban.

Az aranyat körülbelül ötszáz méteres mélységben találták, tehát odáig kellene leásni, hogy felszínre hozzák.

Nagy izgalommal jelenthetjük be, hogy a Čoka Rakita telephelyen nemrégiben befejezett fúrás kivételes eredményeket hozott. A környezetet nem károsító, kiterjedt fúrást több irányban végeztük el

– jelentette be szerb beszámolók szerint David Rae, a DPM elnök-vezérigazgatója.

Miután a fúrásokat 2022 negyedik negyedévében végezték, ezért a lelőhely feltérképezése még folyamatban van, de a legnagyobb kanadai független befektetési bank, a Canaccord Genuity abban bízik, hogy a Dundee Precious Metalsnak sikerül befektetőket találni a szerbiai “aranymező” feltárásához.

Dubravka Đedović bányászati ​​és energiaügyi miniszter a múlt héten megerősítette a hírt, bár ő némileg visszafogottabban nyilatkozott.

Meg kell jegyezni, hogy a projekt kutatási fázisban van, ezért szükséges ezeket a jó eredményeket új bizonyítékokkal megerősíteni, és ezt követően készülhet el a jelentés, amely tartalmazza a forrásokat és a tartalékok nagyságát

– hűtötte le a kedélyeket a miniszter, aki arra emlékeztetett, hogy a mostani lelőhely növeli a közelben korábban végzett fúrások eredményét, amelyek kanadai források szerint eddig még nem keltették fel a befektetők érdeklődését.

Predrag Mijatović, a Szerbiai Földtani Intézet igazgatóhelyettese közben a belgrádi Politikának nyilatkozva kijelentette, hogy ő nem tudja, hogy mire gondolt Vučić elnök, merthogy Szerbián 30 helyszínen folyik a kutatás arany után, ami legalább harminc alkalmat kínálhat hasonló bejelentés megtételére.

Azt sem nagyon lehet tudni, hogy mennyi aranyat rejt a föld Szerbiában, mert már harminc éve nem mérték fel a tartalékok nagyságát, az akkori becslések szerint körülbelül 500 tonnára tehető a tartalék, ami cirka 30 milliárd dollárnak felel meg.

A második bejelentés

A szerb elnök a nyugati közvetítőkkel folytatott kalandjairól beszámolva a sok kellemetlen hírt követően azzal vigasztalta meg hétfőn az ország népét, hogy újabb lelőhelyről kapott értesítést, amiről rajta kívül egyelőre csak egyetlen személy tud.

A bejelentés nem csak azért furcsa, mert a szerb elnök ezzel igyekezett ellensúlyozni a nyugati fenyegetéseket, hanem azért is, mert nem ő az első, aki nehéz helyzetben “aranyos álmokat szövöget”.

Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság alapítója és elnöke arra emlékeztetett, hogy Slobodan Milošević idejében, a NATO beavatkozása után, amikor a pénzügyi helyzet nagyon rossz volt, már egyszer előkerültek hasonló történetek, aztán felrobbantottak egy dombot, amely a legendák szerint kincset rejtett.

Akkor az egyik király aranyát keresték, most új lokációt találtak, amelyekről csak Vučić elnök és még egy ember tud

– jelentette ki Biserko, aki szerb és horvát lapbeszámolók szerint ezzel kapcsolatban megállapította, hogy ezek a történetek válságos időkben kerülnek elő, amikor külső nyomás nehezedik az országra, illetve annak vezetőjére, ezért az ilyen bejelentés – úgy tűnik – kezd bevett szokássá válni Szerbiában.

A történetnek az a célja, hogy mozgósítsa az embereket, a szerb médiatér pedig annyira mérgezett, hogy bármit el lehet adni

– jegyezte meg a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság vezetője, aki szerint a rossz gazdasági helyzet mellett azért került ismét elő ez a téma, mert a Nyugat szankciókkal fenyegeti Szerbiát, ha az nem fogadja el a Koszovóval kapcsolatos tervet.

Melléklet

Ennek a történetnek van magyar vonatkozása is, a második világháború során ugyanis Radnóti Miklós több verse is a cikk első felében említett Žagubica felett íródott, valahol a hegyekben.

Magyar arany: Radnóti bori notesze

A fenti kép a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiállítási anyagából származik, és az alábbi is.

Magyar arany: Radnóti Miklós Levél a hitveshez című verse

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Horvátország

ZOKI BOND A SZOMSZÉDBAN: Milanović tavalyelőtt még bohócnak nevezte Orbánt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Zoran Milanović (Zoki Bond) és Novák Katalin
POMPA: A magyar köztársasági elnök fogadta a horvát köztársasági elnököt (Forrás: Instagram, Novák Katalin)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 5 perc

Mint ezt a magyar média jobbára az MTI jelentését közölve hírül adta, Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, alias Zoki Bond, Budapestre látogatott, ahol a Sándor-palotában Novák Katalin magyar elnök fogadta. Ez annyiban tartozik a BALK-ra, hogy ismertesse az olvasókkal azokat a részleteket, amelyek a magyarországi hírekből kimaradtak. Merthogy a horvát elnök korábban ambivalens kijelentéseket tett Magyarországgal és Orbán Viktorral kapcsolatban. Amire mi még emlékszünk, mivel nálunk az írás megmarad, máshol meg a szó elszáll.

Olajbogyó a vodka-martiniban

Aki emlékszik James Bond kedvenc italára, amelyet mindig keverve, és nem összerázva kér, az tudja, hogy a martini a kánon szerint a száraz olasz ürmösbor mellett gint tartalmaz, és két dolog kerülhet bele: vagy pici savanyított gyöngyhagyma, vagy olajbogyó, mindkettő elegáns szurkapiszkára tűzve, hogy ne kelljen kézzel kihalászni az italból.

Ahogy “romlásnak indult a nyugati világ”, Amerikában feltalálták a vodka-martinit, nem is sejtve, hogy egykor milyen stílusos lesz. Mert Zoki Bondhoz egyértelműen a vodka-martini illik jobban, olajbogyóval. A vodka itt az oroszokat jelképezi, míg az olajbogyó a mediterrán kultúrát, amelynek Horvátország is az egyik leágazása.

Zoki Bond és Novák Katalin

KÉZ A KÉZBEN: Zoki Bond és Novák Katalin

Zoki Bond szépeket mondott a magyar köztársaságielnök-asszonynak. Azzal kezdte, hogy Magyarország Horvátország jó szomszédja. A történelem folyamán voltak kisebb nézeteltérések, de Magyarország soha nem támadta meg Horvátországot, inkább segítette, ha segítségre volt szüksége, mint legutóbb a horvát-szerb háborúban.

Hogy a ma divatos szófordulattal éljünk, Antall József annakidején úgy határozott, hogy a történelem “jó oldalára” áll, és – valószínűleg Graham Greene Havannai emberünk című regényétől inspirálva – több részletben tízezer Kalasnyikov típusú géppisztolyt küldött Horvátországnak Rakéta porszívónak álcázva.

Milanović szerint a magyar segítség részarányosan a legnagyobb volt.

A horvát elnök az INA-MOL sztorit egyszerűen lesöpörte az asztalról, mondván, hogy itt nincs semmilyen új fejlemény, nincs miről beszélni. Viszont annál inkább volt mit mondania a kisebbségvédelemről, különösen az időszerű ukrán-magyar disputára való tekintettel.

Az N1-es televíziónak nyilatkozva, a horvát elnök felhívta a figyelmet a dicső horvát múltra, amikor az újdonsült ország háborúban állt, miután egy nála erősebb ellenség támadta meg.

Nem volt fegyverünk, senki sem segített nekünk, általában a sorsunkra hagytak bennünket, magas kritériumokat szabtak, és embargót alkalmaztak. A legmagasabb szintű kisebbségvédelmi normákat vezettük be, és a kezdeti szerencsétlen események után az emberek elkezdtek visszatérni Horvátországba, és elkezdték követelni kisebbségi jogaikat. Horvátország ezeket maradéktalanul megadta

– nyilatkozta Milanović, alias Zoki Bond, aki ugyan beismerte, hogy ezt néha kicsit a nemzetközi közösség nyomására tették.

Évekkel később, amikor miniszterelnök voltam, Vukovárban, ahol szörnyű bűntettek és atrocitások történtek, a horvátországi szerbek jogot kaptak arra, hogy nyelvüket és írásukat használják, mert több mint 30 százalékban voltak képviselve a lakosság körében. Sokak számára ez vörös posztó volt, mint egy bikaviadalon. Ám a törvényt elfogadták a parlamentben, így küzdöttem a betartatásáért. Ha ilyen helyzetben a horvátok be tudták tartani a kisebbségvédelmi szabályokat, nem értem, hol vannak a problémák a kárpátaljai régióban, ahol 150 000 magyar él, és miért hallgat erről az EU. Vagy lehet, hogy ez amit mondok, szintén oroszbarát álláspont?

– kérdezte a horvát elnök. És ez lenne az olajbogyó vagy a savanyított gyöngyhagyma a vodka-martiniban.

Horvátországban élő, egykori vajdasági magyarként tanúsíthatom, nekünk soha nem volt bajunk a horvát kormánnyal, állami szervekkel, sőt a szomszédjainkkal sem nagyon.

Az ukránok nagyon bután csinálják, az EU nemkülönben, mert itt nem arról van szó, amit a magyar sajtóban idézett Mykola Siruk katonai elemző mondott, hogy “Orbán Viktor magyar miniszterelnök aggódik az ukrajnai Kárpátalján élő magyar kisebbség jogaiért”. Siruk szerint senki nem veszi el a magyarok jogait. Csak annyit kérnek tőlük, hogy “tanuljanak meg ukránul, ahogy a horvátországi magyarok horvátul vagy a szlovákiai magyarok szlovákul”.

Vajon Zoki Bond járt Cérnán?

Vajon Zoki Bond járt Cérnán?

De öntsünk tiszta martinit a pohárba! Itt inkább arról van szó, hogy a magyarok ne tanuljanak meg magyarul, hanem legyenek “jó ukránok”, mint a többiek. A kisebbségi ember a környezet nyelvét még akkor is megtanulja, ha ezt nem ambicionálja különösképpen, ezt persze azok nem értik, felfogni sem tudják, akik soha nem éltek kisebbségben.

Mondjuk, én gyermekkoromban, az utcán, játék közben tanultam meg szerbül, illetve huszonévvel később, kemény másfél éves munkával horvátul (azóta már nem csak a zágrábi nyelvjárást sajátítottam el, de a cérnai, szlavóniai tájszólást is).

A baj mindig az anyanyelvvel van, különösen azokon a helyeken, ahol nincs magyar iskola, magyar pap. Az ukránok jelenleg a magyarokkal és az oroszokkal problémáznak, de ebből egyenesen következik, hogy esetleg később az ukrajnai lengyel, román, stb. kisebbségek sem számíthatnak semmi jóra. De ne legyen így!

Mint ezt éppen a horvát példán láthattuk, a haza védelmének semmi köze sincs a kisebbségi jogok betartásához, még akkor sem, ha az ellenség, azaz a szerbek kisebbségi jogairól van szó, bár ezt időnként Horvátországban is elfelejtik, lásd a legfrissebb vukovári példát, miután mindig lesznek “hazafias fiúk”, akik gondoskodnak arról, hogy a kisebbségek ne érezzék jól magukat.

Pár szó a “proxy” háborúról

Milanović ugyanakkor pedzegette, hogy ellenzi Magyarország brüsszeli egzercíroztatását.

Amennyiben az EU tovább akar lépni, el kell fogadnia a meglévő különbségeket. Ez hamarosan meg fog történni egy Magyarországnál nagyobb tagállamban is, amelyet már nem lehet vertikálisan kezelni, mint Magyarországot. Jelenleg ezt nagyon komoly problémának tartom

– jelentette ki Milanović, és példának a lengyeleket hozta fel, akik ugyan miatt most “jó fiúkká” váltak, de véleménye szerint nem kell sokat várni arra, hogy ismét napirendre kerüljenek.

Végül a sokat támadott, Lavrov orosz külügyminiszter által viszont nyilvános dicséretben részesített nyilatkozatáról is szólt pár szót.

Amikor azt mondom, hogy ez egy proxy háború, vagyis egy közvetítő útján vívott háború, amelyben az egyetlen valódi áldozat Ukrajna, akkor nem teszek mást, csak a jelenlegi ukrán védelmi miniszter szavait idézem, aki azt mondta, hogy a NATO ukrán vérrel harcol Oroszország ellen. De ezt senki sem akarja meghallani

– mondta Milanović, majd Zoki Bondként hozzátette:

Nem engedem meg, hogy kiskutyává váljunk egy olyan falkában, amely csak megy és ugat.
Zoki Bond az általa korábban bohócnak nevezett Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt

Zoki Bond az általa korábban bohócnak nevezett Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt (Forrás: MTI, Screenshot)

A horvát elnök a cikk keletkezésének időpontjában éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel vacsorázott, holnap-holnapután talán erről is megtudunk majd valami érdemlegeset, miután ők ketten leginkább evés közben szeretnek beszélgetni, valahol Magyarországon, vagy éppen a “Pokoli szigeteken”, amiről a sajtót nemigen tájékoztatják, pedig érdekelne bennünket, hogy a martinit savanyított gyöngyhagymával vagy olajbogyóval szolgálták-e fel nekik.

De nem volt mindig ekkora a barátság.

Zoki Bond, az “igazság bajnokaként”, 2021 nyarán azt mondta, hogy Magyarországot ma (2021-ben) a brüsszeli repülőtérre sem engednék, nemhogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjenek vele, majd a mostanában az Európai Parlament által is gyakran elővett Várhelyit emlegetve megjegyezte, hogy az Európai Bizottságba “mindenféle silány kishal kerül”.

Az az állam, ahonnan az említett biztos érkezik, ma egyáltalán kezdhetne-e tárgyalásokat az uniós tagságáról? Nos, nem engednék őket a brüsszeli repülőtérre sem

– mondta akkor a magát “karakteres elnökként” meghatározó Zoki Bond, aki tőlünk “lehengerlő stílusa miatt” kapta ezt a nevet. Egyszer azonban a horvát államfő megfogadta, hogy ezentúl “ügyel arra, amit mond”.

Nem sokkal később azonban úgy fogalmazott, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség egykori bosnyák tagja “a mudzsahedinek hosztesze volt” Zenicában, majd egy kanyarral kitért a magyar miniszterelnökre is.

Ezek az emberek zavart elméjűek, egyeseket személyesen is ismerek, egyesek közülük rosszindulatúak, de nem lehet összehasonlítani őket… végsősoron itt van Orbán. Ki az az Orbán? Orbán egy harcos? Egy gyilkos? Orbán számomra egy bohóc… OK? He-he… Mit mondjak, erről beszélek öt éve: Orbán, Tuđman, Mladić…

Kellemes hétvégét kívánunk! És csirió!

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

Egy magyar politikus dühös az Európai Parlamentre, Vučić kimondottan fortyog

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Az Európai Parlament Vučićnál és Delinél is kihúzta a gyufát
Az Európai Parlament Vučićnál és Delinél is kihúzta a gyufát, de mi lesz Várhelyivel?
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A belgrádi kormánnyal “társutas média” igyekszik feldolgozni azt a “sokkot”, amelyet az Európai Parlament döntése okozott, a testület ugyanis megköveteli Szerbiától a közös uniós külpolitika követését, ami magyarra fordítva az Oroszország elleni szankciók bevezetését jelentené. Ráadásul új csatlakozási fejezeteket csak azt követően nyitnának meg az országgal, ha az a szankciók bevezetésén túl elkötelezné magát a demokráciára és a jogállamiság érvényesülésére vonatkozó reformok mellett. A szerbiai kormánybarát média ezzel kapcsolatban először egy vajdasági magyar politikust idézett, aki fideszes színekben ült be az EP-be, de aztán beérkezett a szerb elnöki vélemény is, ami arra utal, hogy Vučić “népiesen szólva” egyszerűen kiakadt. De mi lesz, ha megtudja, hogy a “Szerbia irányába már bizonyító Várhelyi is” az Európai Parlament célkeresztjébe került?

Dühös az Európai Parlamentre

A szerbiai kormány leginkább a bulvármédián keresztül népszerűsíti magát, így nem kell csodálkozni azon, hogy a belgrádi Alo! című “hazafias hírportál” az elsők között hozta le Deli Andor méltatlankodását az Európai Parlamentnek azzal a döntésével kapcsolatban, miszerint Szerbiának össze kell hangolnia a külpolitikáját az Európai Unióval.

EGY MAGYAR DÜHÖS LETT AZ EURÓPAI PARLAMETI KÉPVISELŐKRE: “Miért tették ezt Szerbiával? Mindez nem igaz!”
David McAllister, aki különböző kezdeményezéseket

David McAllister, aki különböző kezdeményezéseket “követett el” az Európai Parlamentben (Forrás: , David McAllister)

– népszerűsítette a Tanjug szerb állami hírügynökség beszámolóját az Alo!, amely azt idézte a “feldühödött magyartól”, hogy az EP-döntés “teljesen téves információkat tartalmaz Szerbiával kapcsolatban annak vonatkozásában, hogy Szerbia nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját”.

Sem a Tanjug, sem az Alo! nem tér ki arra, hogy Deli Andor a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatára a Fidesz színeiben került be az Európai Parlamentbe.

Deli úgy nyilatkozott a Tanjugnak, hogy az EP közös kül- és biztonságpolitikáról szóló mostani állásfoglalását “sajnos politikai sztereotípiák, sőt téves információk vezérelték”.

Tegnapi felszólalásomban elmondtam, hogy az EP elé terjesztett határozat teljesen pontatlan információkat tartalmaz Szerbiával kapcsolatban, illetve annak vonatkozásában, hogy az ország nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját

– jelentette ki a VMSZ & Fidesz uniós parlamenti képviselője, aki agressziónak nevezte Oroszország Ukrajna elleni támadását, ami Szerbiában, illetve szerbiai kormányzati körökben, vagy attól még inkább jobbra eső tájakon nemigen szokás.

Deli azt észrevételezte, hogy a Szerbiával kapcsolatos megállapítás, mármint, hogy az ország nem ítélte el az orosz agressziót, nincs összhangban a valósággal, ezért elmondása szerint felhívta kollégái figyelmét arra, hogy “az EP-szövegeknek a tényeken és a valóságon kell alapulniuk, nem pedig politikai és ideológiai elképzeléseken”.

Szerbia elfogadta az összes ENSZ-határozatot, amelyek elítélték Oroszország Ukrajna elleni támadását, ráadásul Ukrajna területi integritásának leghangosabb szószólója, ennek szellemében nem volt hajlandó elfogadni a népszavazást sem Ukrajna négy régiójáról

– mondta Deli, aki szerint tehát nem áll meg az Európai Parlamentnek, illetve az EP-jelentéstevőjének az az állítása, hogy Szerbia nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni támadását.

A szerb elnök kiakadt

A szóban forgó határozatot, amelyben felszólítják Szerbiát az uniós külpolitikával való összhang megteremtésére, az Európai Parlament 407 igen, 92 nem és 142 tartózkodás mellett fogadta el.

Sajtójelentések szerint a dokumentum sajnálatát fejezti ki amiatt, hogy “Szerbia folyamatosan alacsony szinten igazodik a közös külpolitikához”.

Az Európai Parlament szavazásának az eredménye

Az Európai Parlament szavazásának az eredménye

A szavazást a német illetőségű, de norvég-skót származású David McAllister, az EP külügyi bizottságának elnöke kezdeményezte.

A szerda esti órákra kiderült, hogy a butuska “udvari firkászok” épp a lényeget nem vették észre, a szerb elnök éberségét azonban a davosi feladatok sem tompították, így az Informer & Pink Televízió délután öt óra körül már arról számolt be, hogy a szerb államfő “rámutatott az igazi problémára”, mivel a Davosban bóklászó szerb elnök akkora került elő, hogy felvilágosítást adjon a fontosság kérdésében.

A belgrádi kormánybarát média ekkortájt jelentette, hogy “Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök szerint a ma elfogadott EP-határozat képmutató, a Koszovóval és Metohiával kapcsolatos rész pedig még annál is sokkal rosszabb”.

Az EU-nak az a dolga, hogy kérje a harmonizációt, de a Koszovóra és Metóhiára utaló rész sokkal rosszabb, merthogy üdvözli az ún. Koszovó EU-tagságra vonatkozó kérelmét

– nyilatkozta a szerb elnök, majd sebtében még hozzátette, hogy “csak a nyomás, a nyomás és a nyomás, semmi sem elég nekik, Istent nem ismernek, az erő az ő oldalukon van”.

Ők úgy vélik, hogy Koszovó független, és Belgrád egyoldalú erőszakos akciókat hajt végre.

Vučić – aki viszont úgy véli, hogy Koszovó nem független – arra is felhívta a butuska újságírók figyelmét, hogy az Európai Parlament milyen további galádságokat követett el, bár ezt nem minősítette ennyire keményen.

A kölcsönös elismerésen alapuló párbeszéd intenzívebbé tételét, valamint a Szerbia és a Szerbia által támogatott szereplők eszkalálódó lépéseinek elítélését kérik, melyek között szerepelnek az illegitim barikádok, valamint a támadások, és a katonai akciókkal történő fenyegetések

– sorolta a szerb államfő, aki a végére hagyta EP-megállapítást, miszerint Koszovó függetlensége visszafordíthatatlan, ami miatt felszólították azokat a tagállamokat, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét, hogy tegyék ezt meg.

Ez a történet nem ennél a pontnál nem ér véget, hanem éppenséggel itt kezdődik, a mindenféle politikusok gondoskodtak ugyanis róla, hogy a Nyugat-Balkánnal foglalkozó újságírók ne haljanak éhen, sem a kormánypárti, sem az ellenzéki oldalon, és úgy “en block” a Balkánon.

Az Európai Parlament másik döntése

David McAllisternek azonban “egyéb bűne is van”, ami Magyarországot is érzékenyen érinti, és ami a Balkántól sem független.

Várhelyi és az Európai Parlament

Várhelyi és az Európai Parlament esete (Forrás: Twitter)

A német néppárti politikus ugyanis kezdeményezte, hogy a bizottság indítson független vizsgálatot Várhelyi Olivér magatartása miatt, merthogy a szomszédsági és bővítési biztos szerinte „szándékosan igyekszik megkerülni és aláásni a demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos reformok központi jelentőségét az EU-hoz csatlakozó országok esetében”.

A vizsgálat megindítására a 632 képviselő közül 357 szavazott, 180 volt ellene és 95 tartózkodott.

Akármi lesz is a vizsgálat eredménye, az minden kétséget kizáróan megingatja a bizalmat Várhelyi irányában a Balkánon, de önmagában már maga ez a szavazás is megnehezítheti a bővítési biztos tárgyalási pozícióit, ha esetleg valamilyen oknál fogva nem indul eljárás vele szemben.

A magyar biztos munkáját nem először éri bírálat annak gyanúja miatt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök érdekeit képviseli, amikor Szerbia “kedvében jár”. Aleksandar Vučić szerb elnök pedig kimondottan kedveli Várhelyit, gyakran nevezte őt Szerbia barátjának, miután szerinte a magyar biztos “ezen a téren már bizonyított”.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: