Connect with us

Szerbia

AZ ELSŐ FÉLÉVBEN Kína megelőzte az Európai Uniót a szerbiai befektetések terén, hosszú távon azonban még van mit ledolgozni

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

smederevo szendro scale
A cikk meghallgatása

A kínaiak kihasználják, hogy némileg gyengült az Európai Unió gazdasági jelenléte Szerbiában. Ezeken az oldalakon többször is figyelmeztettünk arra, hogy az uniós jelenlét gyengülésével más erők vehetik át a kezdeményezést, és nyomulhatnak be a térségbe. Ezt erősíti meg a Szerb Nemzeti Bank legfrissebb pénzügyi jelentése, amely szerint az Európai Unió érdeklődése mintha visszaesett volna Szerbia iránt, legalábbis ami az első félévet illeti, kérdés azonban, hogy ez a továbbiakban állandósul-e.

A Szerb Nemzeti Bank (Narodna Banka Srbije, NBS) előzetes fizetési mérlegének adatai szerint 2022 első kilenc hónapjában 3,011 milliárd eurót tett ki a külföldi működőtőke-beáramlás Szerbiába, ami szinte ugyanazon a szinten van, mint egy évvel ezelőtt, tavaly szeptemberig ugyanis ez a szám 3,003 milliárd euró volt.

– Fontos hangsúlyozni, hogy a külföldi pénz érkezése márciusban és áprilisban történt átmeneti lassulása után májustól folytatódott a 2021-es rekordot meghaladó pozitív tendencia. Ezek a fejlemények megerősítik, hogy a beáramlás lassulása átmeneti volt, és az ukrajnai konfliktus kirobbanását követő kezdeti sokk okozta

– jegyezte meg a szerb jegybank, amelyet a szerbiai államfő régi ismerőse, valamint “párt- és harcostársa”, Jorgovanka Tabaković vezet.

A működő tőke négy irányból érkezik Szerbiába, de ha csak a dobogós helyezésekről szeretnék beszélni, akkor le kell hagynunk a magát negyedik helyen pozícionáló Oroszországot, amely 30,4 millió euróval vette ki a részét a szerbiai befektetésekből az idei év első hat hónapjában.

A harmadik helyen van az Egyesült Államok 56,7 millió euróval, ami közel a duplája az oroszok gazdasági jelenlétének, de az igazi verseny nem köztük folyik, hanem a két másik szereplő, a távoli Kína és a földrajzi értelemben közeli Európai Unió között, mégpedig úgy, hogy most éppen csere történt az élen.

Az idei év első felében Kína 491,5 millió eurót fektetett be Szerbiában, ami egyik esettben majdnem, a másik esetben pedig jócskán tízszer annyi, mint a másik két szereplőnek betudható összeg.

Kína ezzel ráadásul megelőzte a földrajzi tekintetben közeli Európai Uniót, amely 401 millió eurót helyezett el Szerbiában, ebben természetesen benne van Magyarország is.

A kínaiaknak hosszú távon azonban van mit ledolgozniuk, 2010 óta az Európai Unió ugyanis 19,2 milliárd euróval jelent meg Szerbiában, Kínából viszont csak közel 3,3 milliárd eurós befektetés érkezett, beleértve ebbe Hongkongot, Tajvant és Makaót is.

Más a sorrend az Oroszország és az Egyesült Államok között is, az oroszok ugyanis a fent említett időszakban majdnem 2,5 milliárd eurót fektettek be Szerbiában, az amerikaiak pedig csak 733 millió eurót.

Az idei évben történt változások nem teljes mértékben jelentik a tavalyi év folytatását, 2021-ben ugyanis az Európai Unió 1,76 milliárd, Kína pedig 630,4 millió eurót helyezett el a volt Jugoszlávia legnagyobb tagállamában. Ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok 105,6, Oroszország pedig 39.9 millió euróval vette ki a részét a szerb gazdaság fellendítéséből.

A sok számból az derül ki, hogy Szerbia esetében némileg változott a befektetési kedv, megfigyelhető a nagyobb kínai és amerikai jelenlét, és mintha csökkenne vagy stagnálna az európai és az orosz érdeklődés az ország iránt. A számok ugyanakkor nem tudják kimutatni, hogy a kínai jelenléttel szemben sok esetben elég nagy a lakossági ellenszenv az elavult nehéz- vagy bányaipari technológiák szerbiai alkalmazása, és ezáltal a környezetszennyezés miatt.

A külföldi pénzek általában az exportorientált cégekbe érkeznek, elsősorban a feldolgozóiparban, másodsorban pedig a közlekedési vállalatokban összpontosulnak. Kína és Oroszország ugyanakkor az építőiparba fektet be, az Európai Unió pedig a pénzügyi szektorba, amit a magyar jelenlét is némileg megerősít.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava