Connect with us

Horvátország

KÉSLEKEDIK, VAGY SEM? A horvát gázsejkek és a Financial Times

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

janaf terminal ommisalj krk
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Több horvát lap és portál átvette a Financial Times tegnapi, budapesti írását, amely Horvátország esetleges regionális energetikai elosztó központtá válását boncolgatja. Senki sem kommentálta, de engem szörnyen zavart, hogy a cikk feltételes módon beszél a dolgokról, sőt olyasmit is mond, hogy „Horvátországra senki sem fog várni, ha késlekedik”. Persze, oké, értem én, nem könnyű rálátni a dolgokra egy budapesti íróasztal mellől, de elbeszélgethettünk volna olyan magyar emberekkel ugyanezen a Budapesten, akik értik, és tudják mi történik Horvátországban, sőt első kézből, mert a krki terminál és az Adria-kőolajvezeték bővítése egyben magyar érdek is. Bár a témáról eddig többször is értekeztünk a BALK-on, úgy érzem, nem árt még egyszer körüljárni az ügyet.

Kezdjük az elején

A nagy horvát mázli a geográfiából fakad. Az ország ott helyezkedik el, ahol és ez előnyös helyzetbe juttatja a régióban. A második szerencsés körülmény, hogy még a volt Nagy- Jugoszlávia idején megépült az Adria-kőolajvezeték, ami a háború, illetve az ország függetlensége után horvát kezekben maradt. A harmadik, lottó nyereménnyel felérő mozzanat az volt, hogy erőteljes amerikai nyomásra, a horvát kormány végül mégis beadta a derekát, és a meglévő krki olajterminál mellett létrehozott egy LNG-terminált is.

Nota bene, az LNG-terminál körül annakidején meglehetősen nagy volt a perpatvar, mert akkoriban még egyáltalán nem volt biztos, hogy a vállalkozás kifizetődő lesz.

Sokan elfelejtik, de a horvát LNG abban az időben épült, amikor még az olcsó orosz földgáz uralta a piacot, és az LNG igencsak drága mulatság volt. A teljesség kedvéért, a zöldek is ellenezték, és vitézül tüntettek is ellene – mintha a meglévő kőolajterminál mellett éppen az LNG-terminál jelentene csernobili méretű veszélyt a quarnerói öbölre és városára.

Ki tudja, hogyan végződött volna a történet, ha a koronajárvány idején nem lőnek az égbe a gázárak, illetve ha Oroszország nem érzi úgy, hogy okvetlenül támadást kell indítania Ukrajna ellen.

De a fekete hattyú belibbent a színtérre – a „black swan”, azaz a fekete hattyú az angolszász terminológiában egy előre nem látható, súlyos következményekkel járó eseményt jelent – és most itt állunk mi, európaiak nyakig az excrementumban. A kormány kritikusai ezt vakszerencsének szokták beállítani, de az igazság ezúttal sem fekete-fehér.

Katari kapcsolat és brüsszeli pedálozás

Mint már volt róla szó, annakidején a horvát kormánynak nem nagyon akarózott LNG-terminált építtetni – el is húzódott több mint tíz évig, ki- és belépő befektetőkkel, cs. kir. totojázással – de miután kisvártatva átadása után kiderült, hogy ez remek dolog, a kormány megragadta az alkalmat, és előbb szorosabbra fűzte kapcsolatait az LNG-nagyhatalomnak számító Katarral, majd beindította a brüsszeli pedálozást némi EU-alapokból származó pénzeszközök ügyében, amit az energetikai hálózat bővítésére lehet fordítani.

Mindez jócskán a háború kitörése előtt játszódott le, amikor még senki sem tudott elképzelni egy jelenlegihez hasonló helyzetet. Mindazonáltal – és hangsúlyozom, még jócskán a krach beütése előtt – Horvátországnak sikerült tekintélyes összegeket biztosítani a rendelkezésre álló EU-s forrásokból az ország energetikai hálózatának fejlesztésére, bár ekkor még csak a rendelkezésre álló források diverzifikálásáról volt szó.

Ahogy a gázárak növekedtek, úgy kezdett dagadni a horvát mellény is, és egyre sűrűbben hangzott el, hogy az ország Közép- Európa elosztó központjává kíván válni. Amikor megtörtént az elképzelhetetlen, és ismét háború tört ki Európában, a Plenković-kormány villámgyorsan reagált, és már áprilisban elrendelte az LNG-terminál kapacitásainak bővítését, amelyet további bővítés terve követett.

A horvát lobbizás koronájaként október elején Luxemburgban, az EU-tagországok pénzügyminiszterei elfogadták az orosz energiahordozóktól való függetlenséget célzó REPowerEU tervet, és ennek keretében a horvát JANAF-ot és a gázvezetéket európai stratégiai jelentőségű létesítményként nevezték meg. Tehát, visszatérve az FT-re, azt kell mondanom, hogy nem sikerült a legjobban tájékozódni a témában. Az igazság az, hogy Horvátország nem fog késlekedni, illetve ha igen, mindenki várni fog rá, pláne a térségben.

Horvátország

Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

sztrájk, multiplex
Széleskörű találkozó a kormány "tartalék főhadiszállásán" (Forrás: Twitter, Andrej Plenković )
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.

Szabad sztrájkolni

Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.

– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó

– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.

Salamoni döntés

A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.

A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

sztrájk, multiplex

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)

Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.

– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről

– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.

– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni

– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.

Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.

Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.

Új mozi Koszovóban

Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

megamozi pristian

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)

A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.

A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.

A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.

Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.

Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava