Horvátország

KÉSLEKEDIK, VAGY SEM? A horvát gázsejkek és a Financial Times

Közzétéve:

8 hónap telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.10.17.

Írta

Kalapis Rókus

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Több horvát lap és portál átvette a Financial Times tegnapi, budapesti írását, amely Horvátország esetleges regionális energetikai elosztó központtá válását boncolgatja. Senki sem kommentálta, de engem szörnyen zavart, hogy a cikk feltételes módon beszél a dolgokról, sőt olyasmit is mond, hogy „Horvátországra senki sem fog várni, ha késlekedik”. Persze, oké, értem én, nem könnyű rálátni a dolgokra egy budapesti íróasztal mellől, de elbeszélgethettünk volna olyan magyar emberekkel ugyanezen a Budapesten, akik értik, és tudják mi történik Horvátországban, sőt első kézből, mert a krki terminál és az Adria-kőolajvezeték bővítése egyben magyar érdek is. Bár a témáról eddig többször is értekeztünk a BALK-on, úgy érzem, nem árt még egyszer körüljárni az ügyet.

Kezdjük az elején

A nagy horvát mázli a geográfiából fakad. Az ország ott helyezkedik el, ahol és ez előnyös helyzetbe juttatja a régióban. A második szerencsés körülmény, hogy még a volt Nagy- Jugoszlávia idején megépült az Adria-kőolajvezeték, ami a háború, illetve az ország függetlensége után horvát kezekben maradt. A harmadik, lottó nyereménnyel felérő mozzanat az volt, hogy erőteljes amerikai nyomásra, a horvát kormány végül mégis beadta a derekát, és a meglévő krki olajterminál mellett létrehozott egy LNG-terminált is.

Nota bene, az LNG-terminál körül annakidején meglehetősen nagy volt a perpatvar, mert akkoriban még egyáltalán nem volt biztos, hogy a vállalkozás kifizetődő lesz.

Sokan elfelejtik, de a horvát LNG abban az időben épült, amikor még az olcsó orosz földgáz uralta a piacot, és az LNG igencsak drága mulatság volt. A teljesség kedvéért, a zöldek is ellenezték, és vitézül tüntettek is ellene – mintha a meglévő kőolajterminál mellett éppen az LNG-terminál jelentene csernobili méretű veszélyt a quarnerói öbölre és Fiume városára.

Ki tudja, hogyan végződött volna a történet, ha a koronajárvány idején nem lőnek az égbe a gázárak, illetve ha Oroszország nem érzi úgy, hogy okvetlenül támadást kell indítania Ukrajna ellen.

De a fekete hattyú belibbent a színtérre – a „black swan”, azaz a fekete hattyú az angolszász terminológiában egy előre nem látható, súlyos következményekkel járó eseményt jelent – és most itt állunk mi, európaiak nyakig az excrementumban. A kormány kritikusai ezt vakszerencsének szokták beállítani, de az igazság ezúttal sem fekete-fehér.

Katari kapcsolat és brüsszeli pedálozás

Mint már volt róla szó, annakidején a horvát kormánynak nem nagyon akarózott LNG-terminált építtetni – el is húzódott több mint tíz évig, ki- és belépő befektetőkkel, cs. kir. totojázással – de miután kisvártatva átadása után kiderült, hogy ez remek dolog, a kormány megragadta az alkalmat, és előbb szorosabbra fűzte kapcsolatait az LNG-nagyhatalomnak számító Katarral, majd beindította a brüsszeli pedálozást némi EU-alapokból származó pénzeszközök ügyében, amit az energetikai hálózat bővítésére lehet fordítani.

Mindez jócskán a háború kitörése előtt játszódott le, amikor még senki sem tudott elképzelni egy jelenlegihez hasonló helyzetet. Mindazonáltal – és hangsúlyozom, még jócskán a krach beütése előtt – Horvátországnak sikerült tekintélyes összegeket biztosítani a rendelkezésre álló EU-s forrásokból az ország energetikai hálózatának fejlesztésére, bár ekkor még csak a rendelkezésre álló források diverzifikálásáról volt szó.

Ahogy a gázárak növekedtek, úgy kezdett dagadni a horvát mellény is, és egyre sűrűbben hangzott el, hogy az ország Közép- Európa elosztó központjává kíván válni. Amikor megtörtént az elképzelhetetlen, és ismét háború tört ki Európában, a Plenković-kormány villámgyorsan reagált, és már áprilisban elrendelte az LNG-terminál kapacitásainak bővítését, amelyet további bővítés terve követett.

Kapcsolódó cikk

KÉTSZER ANNYI: Az EU-megduplázná a krki LNG-terminál kapacitását, Horvátország új gáztárolót épít a magyar határ közelében

A horvát lobbizás koronájaként október elején Luxemburgban, az EU-tagországok pénzügyminiszterei elfogadták az orosz energiahordozóktól való függetlenséget célzó REPowerEU tervet, és ennek keretében a horvát JANAF-ot és a gázvezetéket európai stratégiai jelentőségű létesítményként nevezték meg. Tehát, visszatérve az FT-re, azt kell mondanom, hogy nem sikerült a legjobban tájékozódni a témában. Az igazság az, hogy Horvátország nem fog késlekedni, illetve ha igen, mindenki várni fog rá, pláne a térségben.

Felcímkéztük:A Háború Adria Amerika amerikai Arad árak Atv bővítés Brüsszel Budapest energia EU Európa fekete Fiume földgáz függetlenség gáz gázár gáztároló gázvezeték háború határ horvát horvát kormány Horvátország INA Janaf járvány jugoszláv Jugoszlávia Katar kőolaj kormány korona Krk krki LNG-terminál LNG LNG-terminál lobbizás magyar magyar határ Most obi olaj orosz Oroszország pénzügyminiszter Plenković támadás Times TV Ukrajna USA vissza

Horvátország

Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Közzététel:

2 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

Kalapis Rókus

Széleskörű találkozó a kormány "tartalék főhadiszállásán" (Forrás: Twitter, Andrej Plenković )

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.

Szabad sztrájkolni

Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.

– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó

– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.

Salamoni döntés

A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.

A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)

Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.

– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről

– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.

– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni

– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.

Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.

Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.

Új mozi Koszovóban

Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)

A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk

A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között

A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.

A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.

A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.

Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.

Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.

Az olvasás folytatása