Connect with us

Horvátország

KÉSLEKEDIK, VAGY SEM? A horvát gázsejkek és a Financial Times

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Több horvát lap és portál átvette a Financial Times tegnapi, budapesti írását, amely Horvátország esetleges regionális energetikai elosztó központtá válását boncolgatja. Senki sem kommentálta, de engem szörnyen zavart, hogy a cikk feltételes módon beszél a dolgokról, sőt olyasmit is mond, hogy “Horvátországra senki sem fog várni, ha késlekedik”. Persze, oké, értem én, nem könnyű rálátni a dolgokra egy budapesti íróasztal mellől, de elbeszélgethettünk volna olyan magyar emberekkel ugyanezen a Budapesten, akik értik, és tudják mi történik Horvátországban, sőt első kézből, mert a krki terminál és az Adria-kőolajvezeték bővítése egyben magyar érdek is. Bár a témáról eddig többször is értekeztünk a BALK-on, úgy érzem, nem árt még egyszer körüljárni az ügyet.

Kezdjük az elején

A nagy horvát mázli a geográfiából fakad. Az ország ott helyezkedik el, ahol és ez előnyös helyzetbe juttatja a régióban. A második szerencsés körülmény, hogy még a volt Nagy- Jugoszlávia idején megépült az Adria-kőolajvezeték, ami a háború, illetve az ország függetlensége után horvát kezekben maradt. A harmadik, lottó nyereménnyel felérő mozzanat az volt, hogy erőteljes amerikai nyomásra, a horvát kormány végül mégis beadta a derekát, és a meglévő krki olajterminál mellett létrehozott egy LNG-terminált is.

Nota bene, az LNG-terminál körül annakidején meglehetősen nagy volt a perpatvar, mert akkoriban még egyáltalán nem volt biztos, hogy a vállalkozás kifizetődő lesz.

Sokan elfelejtik, de a horvát LNG abban az időben épült, amikor még az olcsó orosz földgáz uralta a piacot, és az LNG igencsak drága mulatság volt. A teljesség kedvéért, a zöldek is ellenezték, és vitézül tüntettek is ellene – mintha a meglévő kőolajterminál mellett éppen az LNG-terminál jelentene csernobili méretű veszélyt a quarnerói öbölre és Fiume városára.

Ki tudja, hogyan végződött volna a történet, ha a koronajárvány idején nem lőnek az égbe a gázárak, illetve ha Oroszország nem érzi úgy, hogy okvetlenül támadást kell indítania Ukrajna ellen.

De a fekete hattyú belibbent a színtérre – a “black swan”, azaz a fekete hattyú az angolszász terminológiában egy előre nem látható, súlyos következményekkel járó eseményt jelent – és most itt állunk mi, európaiak nyakig az excrementumban. A kormány kritikusai ezt vakszerencsének szokták beállítani, de az igazság ezúttal sem fekete-fehér.

Katari kapcsolat és brüsszeli pedálozás

Mint már volt róla szó, annakidején a horvát kormánynak nem nagyon akarózott LNG-terminált építtetni – el is húzódott több mint tíz évig, ki- és belépő befektetőkkel, cs. kir. totojázással – de miután kisvártatva átadása után kiderült, hogy ez remek dolog, a kormány megragadta az alkalmat, és előbb szorosabbra fűzte kapcsolatait az LNG-nagyhatalomnak számító Katarral, majd beindította a brüsszeli pedálozást némi EU-alapokból származó pénzeszközök ügyében, amit az energetikai hálózat bővítésére lehet fordítani.

Mindez jócskán a háború kitörése előtt játszódott le, amikor még senki sem tudott elképzelni egy jelenlegihez hasonló helyzetet. Mindazonáltal – és hangsúlyozom, még jócskán a krach beütése előtt – Horvátországnak sikerült tekintélyes összegeket biztosítani a rendelkezésre álló EU-s forrásokból az ország energetikai hálózatának fejlesztésére, bár ekkor még csak a rendelkezésre álló források diverzifikálásáról volt szó.

Ahogy a gázárak növekedtek, úgy kezdett dagadni a horvát mellény is, és egyre sűrűbben hangzott el, hogy az ország Közép- Európa elosztó központjává kíván válni. Amikor megtörtént az elképzelhetetlen, és ismét háború tört ki Európában, a Plenković-kormány villámgyorsan reagált, és már áprilisban elrendelte az LNG-terminál kapacitásainak bővítését, amelyet további bővítés terve követett.

A horvát lobbizás koronájaként október elején Luxemburgban, az EU-tagországok pénzügyminiszterei elfogadták az orosz energiahordozóktól való függetlenséget célzó REPowerEU tervet, és ennek keretében a horvát JANAF-ot és a gázvezetéket európai stratégiai jelentőségű létesítményként nevezték meg. Tehát, visszatérve az FT-re, azt kell mondanom, hogy nem sikerült a legjobban tájékozódni a témában. Az igazság az, hogy Horvátország nem fog késlekedni, illetve ha igen, mindenki várni fog rá, pláne a térségben.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország1 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava