Connect with us

Horvátország

NIKOLA TESLA SZELLEME: Mi a manó a stYpe, eszik-e vagy isszák?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bbc studio gigapixel standard scale
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Kedves feleim, a stYpe, avagy magyarosan piSta, vagy inkább pYsta, egyike a rejtőzködő horvát IT/műszaki cégeknek, amelyről Magyarországon szinte senki sem hallott az égvilágon, viszont ez nem gátolta meg őket abban, hogy nagy dolgokat vigyenek végbe a televíziózás világában. Bár a stYpe-rendszereket Horvátországban is használják, pl. a Nova TV kereskedelmi adó, vagy az RTL, a kenyerüket inkább az angolszász világban keresik meg (értsd az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban).

Tesla szelleme tovább él Horvátországban

A cég létezéséről – szégyen, vagy sem – úgy értesültem, hogy a stYpe (pYsta) az idén megkapta a világ legrangosabb televíziós díját, az Emmy-t, amelyet a tudományos és technológiai kategóriában adományoztak neki a TV-technológia terén elért különleges eredményeiért.

Miután az ilyesmi nem igazán szokványos a középkelet-európai cégek esetében felkaptam a fejem. Aztán meg lekonyultam, mint Bözse ángyom fikusza, mert egy 2014 óta folyamatosan tartó sikersztorit követhettem végig. Végig itt volt, a saját udvaromban, és nem tudtam róla egy mukkot sem, pedig két másik céggel ők csinálták a 2018-as Superbowl médiáját, technológiájukat a BBC, a Sky, a FOX, az MTV, a Viasat, a Star Sports, a mexikói Azteca és még számtalan más TV állomás használja.

De hogy ne maradjunk ennyiben az idei Superbowl after-partyja sem múlhatott el a stYpe nélkül, ahol a Foo Fighters fellépését bütykölték meg VR (virtual reality) elemekkel.

Szóval Nikola Tesla (horvát-szerb-amerikai) feltaláló szelleme – úgy tetszik – még mindig él Horvátországban, mert az inkább Európa fagyizójaként ismert picinyke országban valósággal nyüzsögnek a tech-cégek, melyek létezéséről nyilván nemcsak nekem, de az államnak sincs gőze.

Az hogy az Egyesült Államokban milliókat keresnek, szintúgy senkit sem érdekel, ha csak az adóhivatalt nem.

Műszaki izé

Szóval a stYpe technológiájának alapja a RedSpy-rendszer, amely a TV-stúdiók kameráinak automatizálását segíti elő.

A vicc abban van, hogy a kamerára rászerelnek egy kis infravörös reflektort, amely a mennyezetre festett markereket – lényegében fehér pontokból álló rácsrendszer – követi és bármely pillanatban precízen meg tudják határozni a kamera helyzetét.

A RedSpy-t természetesen külön e célra kifejlesztett szoftver vezérli. Ez a valós életben valahogy úgy néz ki, mint ahogy a BBC a 2018-as oroszországi VB-re felállított stúdiójának példáján láthattuk.

Itt a nagyméretű kijelzőkön úgy változott a Vörös tér animációs látványa, ahogy változott a kamerák látószöge, három dimenziós látványt képezve.

A fiúk időközben továbbléptek, és megalkották a StypeLand-rendszert, amelynek segítségével nem létező tárgyakat, fantázialényeket tudnak varázsolni bármilyen helyszínre.

A számítógépes népség számára az biztosan jelenteni fog valamit, hogy a StypeLand az Unreal Enginen alapuló rendszert használ, vagyis ennek segítségével rajzolja ki a megjeleníteni kívánt bármit.

A rendszer legújabb része a Follower, ami egy olyan kütyü, amelynek segítségével a virtuális kiselefánt hűen követni fogja gazdáját bárhová a stúdióban.

Megáll az ész, hogy miket bütykölnek össze az emberek!

Horvátország

Atyaisten! Nincs krumpli!

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

krumpli
A krumpli különböző előfordulási formái
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A krumpli, amit alantasabb elmék burgonyának neveznek, hogy ilyen módon is megkülönböztessék magukat tőlünk, parasztoktól, Horvátországban is egyike az alapélelmiszereknek. A tengerparton jellegzetesen főtten adják, mángolddal (lásd blitva, Beta vulgaris var. cicla). Likában szinte mást sem esznek, sülve-főve, jellegzetes delikátesz a pola, ami jól megmosott, felébe vágott krumplit jelent, amit némi zsiradékkal kemencében, sütőben sütnek barna-pirosra. Az ország kontinentális részén ismerik a krumplis tésztákat is, amiből mindenféle mennyei gombócot, vagy akár sufnúdlit gyártanak, vagy zsemlegombócot. Ez utóbbi megfelelő vadas mártással nejem szakértői véleménye szerint akár egytálételnek is megteszi, kell a fenének a hús hozzá. A gyerekek pomfri néven fogyasztják a hasábburgonyát, azzal az undok ketchupnak nevezett vegyszerrel, amit Magyarországon valami miatt kecsöpnek hívnak. (Dettó ugyanaz a misztérium, mint a dönhill, a Dunhill nevezetű finom ánglius cigaretta esetében. Emlékezetes Novák Laci esete a pesti trafikos nénivel, aki miután kért egy danhillt, szigorúan rendre lett utasítva, hogy talán dönhillt kér az úr? Laci erre meggondolta magát és inkább egy mörlbörőt kért…)

A tavalyi nagy megkésett következménye

Szóval, a helyzet az, hogy Horvátországban kifogytak a krumpliból, a kereskedelmi láncok egyiptomi, ciprusi importtal igyekeznek orvosolni a helyzetet, de importból sincs elég.

A Poslovni dnevnik is felfigyelt a válságra, és az egyik legnagyobb termelőnél, a muraközi Belica helységben székelő Damir Mesarićnál érdeklődött a helyzet után.

Mesarić úr elmondása szerint a mostani krumplihiány részint a magasabb üzemanyag- és vegyszerárakkal kapcsolatos, egyre erősebb vegyszerek kellenek, amiért egyre kevesebb termelő akar burgonyát termeszteni. Egyúttal a változó klíma nyomán a kultúrát sújtó betegségek száma is növekszik, és ez egész Európára nézve igaz.

– Évek óta figyelmeztetünk a dömpingárakra, merthogy ez végül a termelők számának csökkenéséhez vezet, és most éppen ez történt

– mondta Mesarić. Ehhez hozzá kell számítani, hogy a tavalyi nagy szárazság következtében a hozam a megszokottnak csupán 50-60 százaléka volt.

krumpli

KRUMPLISZEDÉSI EMLÉK: Damir Mesarić egy korábbi krumpliszedés alkalmával (Forrás: Twitter)

Mindazonáltal, a helyzet 15 napon belül rendeződik, mert megkezdik a krumpli szedését a Muraközben és Isztriában is, úgy hogy nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem az idegenforgalmi szezonra is jut elegendő.

A horvát nagytermelő ugyanakkor egy érdekes mozzanatra is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a kereskedelmi láncok nemegyszer dömpingáron beszerzett importja miatt a horvátországi termelőknek külföldön kellett értékesíteni a krumplijukat, leginkább Magyarországon és Szlovéniában.

Ha elővesszük az 1×1-et, csak egy valamit vonhatunk le a történetből: az élelmiszerárak további növekedése várható.

Zoki Bond hozta a formáját

A horvát köztársasági elnök, aki a napokban azzal botránkoztatta meg a kormánypárti politikusokat, hogy tüntetőleg nem vett részt az Államiság Napjának megünneplésén (május 30-a, a hivatalos indoklás szerint ezt a napot az első demokratikusan megválasztott többpárti parlament 1990-es első ülésszakának emlékére ünneplik, amely fordulópont volt Horvátország történetében, mert a volt Jugoszláviától történő függetlenedésének kezdetét jelentette), szerdán (május 31-én) ismét nagyot rúgott a horvát-ukrán örökbarátságba.

Zoran Milanović Zágráb város díjának átadási ünnepségén állt mikrofonok és kamerák elé: a mondókáját pedig azzal kezdte, hogy Plenković miniszterelnök, ahelyett hogy rajta kéri számon, miért nem vett részt az Államiság napjának megünneplésén, inkább azokat büntesse meg, akik Zágráb központjában nem tettek eleget törvényes kötelezettségüknek, és nem lobogózták fel az épületeket.

Miután erre valaki oldalról bekiabált, hogy dicsőség Horvátországnak, dicsőség Ukrajnának, Zoki Bond vett egy mély lélegzetet, és kifejtette, hogy éppen ez az amit nem szeretne hallani, ugyanis a Szláva Ukrájini ugyanolyan jellegű jelmondat, mint a horvát Za Dom spremni!

– Ez Nyugat-Ukrajna legradikálisabb sovinisztáinak a kiáltása, akik együttműködtek a nácikkal, és zsidók, lengyelek ezreit ölték meg… Ezt nem akarom hallani Horvátországban. Az, hogy néhány vezető rákattant, nem érdekel. Találjanak ki más üdvözlési módot. Távolítsák el Oroszországot és Ukrajnát a társalgási etikettből

– jelentette ki a mi drága Zoki Bondunk, aki megjegyezte még, hogy Kijev messze van, Moszkva meg még messzebb.

Most az egyszer Milanović egy fontos dolgot mondott, és teljes mértékben igaza van, mert Sztepan Andrijovics Bandera körülbelül annyira számít „nemzeti hősnek”, mint Szálasi Ferenc, vagy mint Vidkun Abraham Lauritz Jonssøn Quisling.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava