Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke éles kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Véleménye szerint a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. A boszniai sajtó fontosabb szereplői lényegében szó szerint idézve tették közzé a Dodik által mondottakat, vélhetően azok súlyára tekintettel.

Elítélte a nemzetközi elfogatóparancsot

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke alig pár órával maradt le Aleksandar Vučić szerbiai államfő mögött a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) által kiadott elfogatóparancsról alkotott vélemény kinyilvánításában, bár ő kevésbé árnyaltan fogalmazott, mint az anyaországi vezető, aki szerint az elfogatóparancs „sok mindent komplikáltabbá” tesz.

A Drina jobb partján élő szerbség vezetője elsőként a Twitteren jelezte, hogy belgrádi kollégájához hasonlóan neki is megvan a véleménye a Putyin ellen kiadott elfogató paranccsal kapcsolatban, majd az általa vezetett szerb entitás hírügynökségének (Novinska Agencija Republike Srpske, SRNA) adott rövid, de annál velősebb nyilatkozatot a témában.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a korábbi hónapokban mutatott EU-integráció iránti nyitottság attitűdjét pillanatok alatt sutba vágta, amikor az ICC a számára mára már a Belgrádot is megelőző fontosságú Moszkva ellen lépett fel.

A Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének éles kritikával illetése az orosz oldal melletti hangos állásfoglalás mellett alkalmat teremtett Dodiknak arra is, hogy a saját szavazóihoz szóljon, és felemlegesse a boszniai szerbség ellen a nyugat által elkövetett egyes bűnöket, amelyek kapcsán hiányolta az ICC fellépését.

Dodik elfogultsággal vádolja az ICC-t

Dodik a SRNA-nak adott nyilatkozatát azzal kezdte, hogy „a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. Annak más célja nincs.”

– állapította meg minden internetes platformon, és az azokat összefogó honlapján, amely a dodik.net címen érhető el kizárólag boszniai szerb tájszólásban.

A Putyinnal szembeni elfogató parancs Dodik szerint Oroszországgal szembeni politikai véleménynyilvánításként értelmezhető, az sem ténynek, sem pedig jogi aktusnak, vagy bármi egyébnek nem minősíthető.

A boszniai szerb vezető továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, és maga a testület szerinte inkább politikai, mintsem jogi tevékenységet végez.

Történelmi sérelmek

Dodik a boszniai szerbség történelmi sérelmeit sem mulasztotta el felhozni, amikor kifejtette, hogy „azok, aki most azt állítják, hogy gyermekek jogellenes elszállításáról van szó, nem tettek semmit azokban az esetekben, amikor boszniai árvákat szállítottak nyugatra”.

Dodik ezzel a kilencvenes évek háborús konfliktusa során a boszniai gyerekek ellenőrizetlen nyugat-európai elszállásolására utalt.

A mondandója végén a legfőbb boszniai szerb vezető azzal próbálta a nyugati hatalmak felé szalonképesebbé tenni az orosz vezetés melletti határozott kiállását, hogy közölte: „minden háborúban követnek el háborús bűntetteket, legyen az akár a mostani háború Ukrajnában, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni”.

A boszniai szerb elnök ugyanakkor igyekezett felerősíteni a nyugat felelősségének kérdését azzal, hogy szóba hozta a boszniai háború során az amerikai légierő által alkalmazott szegényített urániumot tartalmazó lövedékek kérdését.

Ennek kapcsán Dodik kijelentette, hogy „azoknak is felelniük kellett volna a tetteikért, akik szerbeket bombáztak két alkalommal szegényített uránnal, amivel szerb gyermekek halálát is okozták.

A boszniai szerb elnök hiányolta a kilencvenes években a srebrenicai ENSZ-enklávéba bedobott Naser Orić felelőségre vonását is, aki bosnyák fegyvereseivel a környező szerb falvakba támadott ki, ahol civileket öltek meg.

– jelentette ki a boszniai szerb elnök, aki szerint ennek megmutatása azonban soha az életben nem történik meg.

Milorad Dodik többnapos szóváltásba keveredett az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő intézményeinek vezetőivel. A szerb entitást szerinte megillető vagyon elvonását olyan vörös vonalnak minősítette, aminek átlépése kapcsán kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, immár nem először. Majd jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság életbe kívánja léptetni az USA-ban érvényben lévő szabályozást a külföldi ügynöki tevékenységet végzők nyilvántartásba vételéről.

Az amerikaiak kritizálták Dodikot

A 2022 februárjában vele szemben életbe léptetett amerikai szankciós csomag után Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő szervezeteinek célkeresztjébe került.

A legfőbb boszniai szerb vezető ezúttal az általa vezetett országrész vagyonának kezelése kapcsán újfent életbe léptetni tervezett törvénnyel vívta ki az amerikai diplomácia haragját.

Dodik az USA nagykövetével bizonyára nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen. A képen balról Igor Kalabuhov orosz nagykövet (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Dodik a szerb entitás autonómiájának egyik pillérjeként tekint az entitást megillető vagyonra, aminek a körébe olyan természeti erőforrásokat is besorol, amelyek a boszniai alkotmánybíróság 2022 nyarán meghozott döntése alapján összállami tulajdonba tartoznak, vagyis azokról a Szerb Köztársaság vezetése nem rendelkezhet.

Bár a boszniai alkotmánybíróság a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az entitási vagyonról elfogadott törvényt hatályon kívül helyezte, a 2022 őszi választások után a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) Dodikkal az élén kilátásba helyezte a jogszabály újbóli elfogadását.

Mindezt az USA szarajevói nagykövetségét vezető Michael J. Murphy nagykövet és Samantha Power, a boszniai fejlesztési projektekben élharcos szerepet betöltő USAID vezetője komoly kritikával illette.

Nyilatkozataikban Dodikot a Kreml érdekei mentén tevékenykedő, anti-demokratikus vezetőnek minősítették, aki veszélyt jelent a régió más országainak stabilitására is.

Dodik meghúzta a vörös vonalat

Dodik az amerikai bírálatokra válaszul a koalíciós partnerekkel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormánya készen áll az entitási vagyonról szóló törvény újbóli elfogadására. A szerb entitást vezető hatpárti koalíció minden lépést meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy megakadályozzák a Szarajevóban erőltetett centralizációs törekvéseket.

– fogalmazott a boszniai szerbek legfőbb vezetője, aki alig két és fél hónappal a boszniai kormány megalakulása után újból elővette a szerb entitás kiválásával való fenyegetést. A korábbi években erre rendre azokban az esetekben került sor, amikor valamilyen módon a nyugati hatalmak vagy a szarajevói vezetés kísérletet tett volna az RS (Republika Srpska) autonómiájának csökkentésére.

Dodik szempontjából a világ legszerencsésebb országa az Egyesült Államok, mert ott nincs amerikai nagykövet, viszont van orosz. (Forrás: Twitter)

Dodik a mondandója nyomatékosítása érdekében kijelentette, hogy az entitási vagyon kérdése olyan vörös vonal, amelynek kapcsán a boszniai szerb vezetés nem hajlandó engedményeket tenni.

Az SNSD vezetője a kialakult helyzetért az USA szarajevói nagykövetségét tette felelőssé, amiért szerinte nyíltan háborús uszító retorikát alkalmaznak, és ebben még a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica Bosne i Hercegovine) vezetőjét, Husein ef. Kavazović főmuftit is támogatják.

A boszniai szerbek Miléje ezzel a kijelentésével összekötötte az RS vagyonával kapcsolatos álláspontját, és a bosnyákok „önvédelmi kényszere” kapcsán az Igman tv-nek múlt héten adott Kavazović-nyilatkozatot.

Jelenleg ez a két téma az, ami a boszniai közvéleményt nemzetiségi alapon a legjobban megosztja. Kavazović komoly visszhangot kiváltó kijelentéseiről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

Az SNSD vezetője azzal folytatta, hogy az ő ismeretei szerint a boszniai Szerb Köztársaság nincs Bosznia-Hercegovinának alárendelve, még akkor sem, ha az amerikai fél ezt akarja elérni. Majd közölte, hogy „Bosznia-Hercegovina nem is állam, és nem is lesz az soha, így nem is fog soha rendelkezni ezzel a vagyonnal”.

Szerinte ezek a vagyonelemek a boszniai Szerb Köztársaságot illetik, és ezt az USA külügyi adminisztrációja sem akadályozhatja meg.

Dodik amerikai szabályozást vezetne be

Az USA igazságügyi minisztériumának „logója”

Dodik külön üzent a nyilatkozatában Michael J. Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövetnek, amikor kijelentette, hogy nem akadályozhatja meg, hogy a boszniai Szerb Köztársaság amerikai mintára szabályozást vezessen be a külföldről finanszírozott szervezetek külföldi ügynökké nyilvánításáról.

Dodik a tervezett szabályozás kapcsán mindössze annyit árult el, hogy az megfelelne az uniós tagállamokban és az USA-ban érvényben lévő rendelkezéseknek, így azzal kapcsolatban az amerikai külügyi vezetés sem vádolhatná meg a boszniai szerb entitást antidemokratikus szabályozás bevezetésével.

Dodik bár nem nevezte meg a konkrét amerikai jogszabályt, a boszniai sajtóban ehhez kötődően a külföldi ügynökök regisztrációját szabályozó (Foreign Agent Registration Act, FARA) törvényre hivatkoznak, ami alapján az idegen államok érdekei mentén lobbi tevékenységet végző személyeket és külföldről finanszírozott nem-kormányzati szervezeteket az USA-ban nyilvántartásba veszik, és azok tevékenységét ellenőrzik.

Szerbiában egyre gyakrabban szerveznek Szent Száva-napi bálokat, az önálló szerb ortodox egyház alapítójára emlékezve. Már a XIX. században is ünnepnapnak számított január 27-e, vagyis Szent Száva napja, 1990-ben pedig a szerbiai művelődési minisztérium iskolai ünneppé léptette elő, miközben az országban ünnepi műsorok keretében emlékeznek meg a nagy elődről, akinek a tisztelete falusi „táncestek” formájában is megnyilvánul.

A Szent Száva-napi bálok

A balkáni ország egyre több városában szerveznek Szent Száva-napi bálokat, bár ezt a szokást a Covid-járvány némileg visszavetette. Ilyenkor művelődési programokat tartanak, amelyeken részt vesz a település apraja és nagyja, hogy lerója tiszteletét a szerb történelem emblematikus alakja előtt, aki a szerb oktatás és a szerb kultúra védőszentje.

Az esti órákban sokfelé Szent Száva-napi bálokat tartanak, amelyeken kaja-pia-tánc a program, ki-ki mehet a „maga kedvesével”, vagy éppen a kedvese nélkül.

A szerb elit azonban nem a falusi ünnepségeket helyezi előtérbe, szívesebben bálozik Bécsben, ahol a Szerb Központ (Srpski centar/Serbisches Zentrum) biztosítja a „glamourt”, vagyis a fényűző Szent Száva-bált.

Ha bál, akkor legyen bécsi

Az idei „elit” bálat a bécsi Hofburgban tartották, ahol többek között feltűnt a szerb elnök felesége, Tamara Vučić is, miközben férje otthon azt számolgatta, hogy pártja milyen esélyekkel indulhat az új választásokon, ha azokat netalán még idén megtartanák.

A szerbiai „bulvár szaklapok” beszámolói szerint az elnöki feleség erre az alkalomra Stefan Đoković szerb ruhatervező bolyhos ruháját választotta.

Szent Száva-bál a bécsi Hofburgban (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)

Az egyik ilyen szaklap szerint „Tamara romantikusan nézett ki egy érdekes mintájú púderrózsaszín ruhában. A pánt nélküli ruhát toll formájú bolyhokkal díszítették, amelyek elbűvölő megjelenést kölcsönöztek neki”.

A „szerb first lady” maga sem titkolta, hogy milyen viseletben jelent meg a bécsi Szent Száva-bálon, inkább azt mondhatnánk, hogy az Instagramon dicsekedett el vele.

A szerb elnök felesége az Instagramon dicsekedett el, hogy milyen ruhában „tündököl” a bécsi Hofburgban (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)

A szerb bulvársajtó megjegyezte, hogy „Tamara finom, csillogó fülbevalót és egyszerű frizurát viselt”.

A szerb elnök felesége az Instagramon csak annyit fűzött a bécsi Szent Száva-bálra történt kiruccanáshoz, hogy „mágikus este a bálok fővárosában”.

Milorad Dodik is bálozott

A bálon a szerb elnököt Milorad Dodik helyettesítette – bár azt nem mondanánk, hogy gardírozta annak a feleségét – mert ilyen információkkal nem rendelkezünk, a felvételekből az viszont kiderült, hogy sokat tartózkodott a szerb „első dáma” társaságában.

A bécsi Szent Száva-bál: a bájos mosolyú szerb first lady, és az átszellemült Dodik (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)

A fotókon jól látható, hogy a boszniai szerbek Miléje puccparádéba vágta magát, hollófekete öltönyben és ugyanolyan csokornyakkendőben feszített a bécsi bálon

Vesna De Vinča televíziós újságírónőtől és rendezőtől tudjuk, hogy az esten Milorad Dodik, akárcsak Tamara Vučić az est meghívott, „különleges vendége” volt.

A bálozásról maga a boszniai szerb elnök is beszámolt a Twitteren, ahova egy rossz minőségű, de a hangulatot mégis csak tükröző videót is kitett, amelyet a saját aláírásával „hitelesített”.

– írta nem kis pátosszal a Twitteren Dodik, aki természetesen a (boszniai) szerb népet képviselte a bécsi bálon, mint bármikor máskor, ehhez „aligha fér kétség”!

Dodik azzal folytatta a Twitteren, hogy a Szent Száva iránti elkötelezettség a szerb nép identitásának része, ami minden szerb számára, különösen a diaszpórában élők esetében, további kapcsolatot jelent az anyaországgal.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke azt írta a „madárkás csatornán”, hogy szerencsésnek érezte magát azért, hogy szemtanúja lehetett a csodálatos bécsi estének, vagyis inkább a bécsi estélynek.

Egy másik bejegyzésben Dodik arról is megemlékezett, hogy az idei bécsi Szent Száva-bálnak humanitárius karaktere is volt a rászoruló gyermekek támogatását illetően, mint majd arról alább még szó lesz.

Feleségek bálja

A Szent Szávának szentelt bécsi estélyen megjelent Jelena Đoković, az ismét világelső szerb teniszező, Novak Đoković felesége is.

A bécsi Szent Száva-bálon megjelent a „jótékonykodó” Jelena Đoković is (Forrás: jelenadjokovicndf)

A szerbiai bulvár szaksajtó szerint Jelena Đoković vállat felfedő, „szexi sliccel” ellátott, csillogóan barna ruhában jelent meg a rendezvényen, ő viszont erről alig posztolt, az előbb már említett Vesna De Vinča videójából azonban megtudhattuk, hogy Jelena igencsak jól érezte magát.

A „hirtelen szőkített” szerb újságírónő instagramos beszámolójából az is kiderül, hogy a bécsi Szent Száva-bálon humanitárius aukciót is tartottak, amelynek keretében 11 000 euróért kelt el egy Novak Đoković által aláírt mez.

És most jön az egyáltalán nem váratlan fordulat, merthogy ez a pénzt a koszovói szerbek kapják, Vesna De Vinča ugyanis arról számolt be, hogy a „Novak Foundation (@novakfoundation), valamint a csodálatos Jelena Đoković (@jelenadjokovicndf) és Novak Đoković (@djokernole) döntése alapján a pénzt a Kosovska Mitrovica-i (szerb) óvodák felszerelésére különítik el.