Bosznia
TÖRÖK ÁFIUM: A választási kampányba való beavatkozásként értékeli a legtöbb szakértő Erdoğan szarajevói látogatását

Szeptember 6-án Recep Tayyip Erdoğan török államfő Szarajevóba érkezett. A meglehetősen feszes időbeosztásúra sikerült látogatás során a török elnök igyekezett a boszniai-török bilaterális kapcsolatok szempontjából legfontosabb intézmények vezetőivel személyesen találkozni. Erdoğan egynapos szarajevói tartózkodása megosztotta a boszniai közéletet, mert azt a legtöbb elemző a csökkenő népszerűségű Bakir Izetbegović és a Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) melletti kiállásnak minősítette.
A gesztus-diplomácia megmaradt
Erdoğan szarajevói látogatása kisebb közlekedési káoszt idézett elő a boszniai fővárosban, mert a török elnök ugyanazon a napon hat különböző helyszínen vett részt hivatalos találkozón. A korábbi évekhez hasonlóan a helyi média komoly figyelmet szentelt a jelenkori török szultán boszniai látogatásának. A török delegáció érkezése amiatt is kiemelt figyelmet kapott, mert hivatalosan szeptember 2-án kezdődött az októberben esedékes bosznia-hercegovinai választásokat megelőző kampány.
A török államfő igyekezett minden olyan bosznia-hercegovinai intézmény vezetőjével találkozni, amelyek relevánsak a két ország közti bilaterális kapcsolatok szempontjából. A korábbi években a Törökországgal meglévő gazdasági kapcsolatok értéke csökkent, ahogy a török működőtőke Bosznia-Hercegovinába áramlása lelassult.
A boszniai politikai elit megosztott Törökország szerepe kapcsán, mivel a török gazdaság elhúzódó hanyatlása miatt Ankara szerepe fokozatosan visszaszorult a koronavírus okozta recessziót hatékonyabban kezelő nyugat-európai államokkal szemben. Ennek ellenére a török diplomácia jelentős részben „softpower eszközökkel” szeretné megőrizni a Bosznia-Hercegovina egyik kulcsszövetségesének kijáró pozíciót.
Ezt a török vezetés a korábbi években is igyekezett bizonyítani különböző diplomáciai gesztusokkal. A jelen látogatás kapcsán ez abban nyilvánult meg a legélesebben, hogy Erdoğan a nyugat-balkáni körútját Szarajevóban kezdte, ahonnan továbbutazott a török befektetők számára lényegesen fontosabb Belgrádba, majd pedig Zágrábba.
Az államelnökséget összehozta
A boszniai iszlám közösség (Islamska Zajednica) vezetői, Bisera Turković külügyminiszter és Selmo Cikotić biztonsági miniszter mellett Erdoğan tárgyaló asztalhoz ült a boszniai államelnökség három tagjával, nem külön-külön, hanem egyszerre, így a török államfő tekintélye megteremtette az államelnökség féléve egymást rendre szapuló tagjai között a „nemzeti egységet”.
Érdemes megjegyezni, hogy ugyanezen a próbán az uniós vezetők rendre elbuktak a közelmúltban. Sőt a pár napja hivatalba lépett brit miniszterelnök asszony, Liz Truss is komoly szóváltásba keveredett legutóbbi szarajevói látogatása során Milorad Dodikkal, az elnökség szerb tagjával. Ezzel szemben a mostani kétoldalú tárgyalás mind a négy szereplője elégedettségét fejezte ki a találkozó zárását követően.
Šefik Džaferović, az államelnökségben a bosnyákokat képviselő politikus a rá egyébként is jellemző visszafogottsággal nyilatkozott a találkozó után. Rövid nyilatkozatában megköszönte Erdoğannak, hogy Törökország az EUFOR misszióban való szerepvállalásával „a béke egyik őrzője Bosznia-Hercegovinában”, majd kifejtette, hogy több fontos gazdasági projekt mellett a Belgrád-Szarajevó autópálya megépítésében és finanszírozásában való török részvételről szót ejtettek.
Az államfői testületben a boszniai szerbeket képviselő Milorad Dodik örömét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a török elnök „pragmatikusan tekint a boszniai helyzetre, és a konfliktusok helyi politikai szereplők általi rendezését részesíti előnyben, nem pedig a nyugati hatalmak által diktált megoldásokat.”
Dodik különösen fontosnak minősítette, hogy Erdoğan megérti a NATO-hoz való csatlakozás kapcsán Bosznia-Hercegovinában kialakult ellentmondásos helyzetet. Állítása szerint a török elnök elfogadónak mutatkozott a csatlakozást ellenző állásponttal is. A boszniai szerbek legfőbb vezetője miután realizálta, hogy a török diplomácia lényegesen megengedőbb vele szemben az uniós és angolszász tengelynél, újfent javaslatot tett az Ankara – Belgrád – Zágráb részvételével Bosznia-Hercegovina helyzete kapcsán lefolytatandó trilaterális tárgyalásokra.
A horvát nemzetet képviselő elnökségi tagnak járó helyet betöltő/bitorló Željko Komšić örömét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az Erdoğannal megtárgyalt témákban mindhárom államelnökségi tag azonos állásponton volt. Komšić öröme érthető, mivel hasonló helyzet vagy két éve nem volt Bosznia-Hercegovinában.
A nyilatkozat további részében a „közös boszniai identitásra a kampányát felépítő” Komšić szolidan megfenyegette a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjét, amikor megjegyezte, hogy „Christian Schmidtnek alaposan meg kell fontolnia az által tervezett választási törvény módosítás lehetséges következményeit.” Megítélése szerint Bosznia-Hercegovinának új alkotmányra van szüksége és nem a Daytoni Egyezmény revíziójára.
A Fényességes Porta kegyeltje
A választási kampány idejére időzített látogatás legkevesebb két okból minősíthető szerencsétlennek. Egyfelől a korábbi hetekben készített közvélemény kutatások szerint az államelnökség bosnyák tagját megillető helyért induló Bakir Izetbegvić (SDA) és a vele szemben nyolc párt által közös jelöltként támogatott Denis Bečirović (SDP) közti különbség csak pár százalékos.
Izetbegović az Erdoğannal meglévő szoros kapcsolatát még az apjától, Alija Izetbegovićtól örökölte. A két vezető közti kapcsolat mélységét jól példázza, hogy a korábbi években rendre családtagjaik körében fogadták egymást. 2021-ben Erdoğan és neje részt is vettek Szarajevóban Bakir Izetbegović Jasmina nevű lányának esküvőjén.
Mindezek ellenére furcsán hatott, hogy a török elnök a boszniai politikai szervezetek vezetői közül kizárólag Bakir Izetbegovićtyal találkozott pártelnöki minőségben. Jól mutatja, hogy a szofisztikált megoldásokra máskor nagy hangsúlyt fektető török diplomácia annyira törekedett egyértelművé tenni az SDA melletti kiállást, hogy sehol se jelenítették meg Izetbegović közfunkcióját. Tudni illik a derék bosnyák pártvezér jelenleg a boszniai parlament felső házának elnöke, így lehetősége lett volna ebben a minőségében is találkozni Erdoğannal.
Az Izetbegović és Erdoğan közti négyszemközti találkozón elhangzottakról nem adtak ki közleményt. Ennek ellenre ez a találkozó volt az, ami a sokat látott boszniai politikai elemzőknek a legtöbb magyaráznivalót adta.
A szakértői vélemények abban a pontban találkoznak, hogy az SDA elnöke kommunikációs eszközként használhatja a négyszemközti találkozót annak a bizonyítására, hogy még mindig ő a Fényességes Porta porta elsőszámú pártfogoltja a nyugat-balkáni csodaországban. Mindez annak a fényében bír jelentőséggel, hogy Erdoğan hasonlóan magas népszerűségnek örvend a boszniai muszlimok körében, mint Vlagyimir Putyin a szerbség soraiban.
A boszniai horvátok tiltakoztak
Erdoğan távozását követően a mostari székhellyel működő Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor, HNS) hivatalos közleményt adott. Ebben a boszniai-horvát pártok ernyőszervezete azzal vádolta meg a török diplomáciát és magát Erdoğant, hogy a látogatás valós célja nem a két ország közti kapcsolatok további elmélyítése, hanem a török vezetéssel évtizedek óta közeli viszonyt ápoló Bakir Izetbegović és az SDA kampányának támogatása volt.
A HNS meglehetősen határozottra sikerült közleményét az előzte meg, hogy Erdoğan a boszniai sajtónak adott nyilatkozatában elvetette a horvát nemzeti érdekek megóvása mentén Christian Schmidt főképviselő által szorgalmazott választási törvény módosítást.
A török elnök ehelyett a „három államalkotó nemzet konstruktív egyetértésén alapuló változtatást” minősített támogathatónak. Azt azonban már nem kezdte el kifejteni, hogy ez milyen is lenne, pedig segíthetett volna az államelnökség jelenlegi és az október 2. után regnáló tagjainak.
A Horvát Nemzeti Gyűlés közleménye szerint a török elnök fellépése a kampányidőszakban bátorítóan hat a nacionalista bosnyák politikai szervezetekre, különösen az SDA-ra, amelyek Erdoğant a szövetségeseik között tudva a nyugat-európai demokratikus berendezkedéssel ellentétes irányvonalat képviselnek.
A boszniai horvát pártok vezetői szerint Erdoğan látogatása kizárólag arra volt alkalmas, hogy tovább mélyítse a bosnyákok és a másik két államalkotó nemzet közti ellentéteket.
A HNS nyilatkozata kapcsán érdemes szem előtt tartani, hogy a szervezet a korábbi években igyekezett a török diplomácia szarajevói lépéseinek véleményezésétől távol maradni. Nyílt titok azonban a boszniai politikában, hogy a török fél elsődlegesen a nacionalista, muszlim bosnyákokat tekinti partnernek, ami a korábbi években is rendszeresen szolgáltatott muníciót a bosnyák jobboldal pártjaival szembeni horvát és szerb kritikákhoz.

Bosznia
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.
Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását
Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.
A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.
Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.
Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.
Büntetik a korábbi partnerüket
A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.
Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.
Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.
A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.
Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.
Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában
A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović
Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.
A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.
A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.
Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.
A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.
Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.
Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.
Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.
A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.
Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.
Kapcsolódó cikk
Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.
Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.
A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.
Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.
Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat
Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.
Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.
Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.
Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.
Az SDA védelmébe vette
Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.
Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.
Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.
A bosnyák Tito is szankciós listára került
A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)
A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.
Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.
Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.
A kishalakat is büntetni fogják
Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.
Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.
A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)
Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.
Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.
Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.
Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország7 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
Románia7 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)