Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

TÖRÖK ÁFIUM: A választási kampányba való beavatkozásként értékeli a legtöbb szakértő Erdoğan szarajevói látogatását

Fb r3laXgAEX6LO
A SZULTÁN ÉS A HÁROM TESTŐR: A török elnök a bosznia-hercegovinai elnökség három tagjával

Olvasási idő: 5 perc

Szeptember 6-án török államfő Szarajevóba érkezett. A meglehetősen feszes időbeosztásúra sikerült látogatás során a török elnök igyekezett a -török bilaterális kapcsolatok szempontjából legfontosabb intézmények vezetőivel személyesen találkozni. egynapos szarajevói tartózkodása megosztotta a boszniai közéletet, mert azt a legtöbb elemző a csökkenő népszerűségű Bakir Izetbegović és a Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) melletti kiállásnak minősítette.

A gesztus-diplomácia megmaradt

Erdoğan szarajevói látogatása kisebb közlekedési káoszt idézett elő a boszniai fővárosban, mert a török elnök ugyanazon a napon hat különböző helyszínen vett részt hivatalos találkozón. A korábbi évekhez hasonlóan a helyi média komoly figyelmet szentelt a jelenkori török szultán boszniai látogatásának. A török delegáció érkezése amiatt is kiemelt figyelmet kapott, mert hivatalosan szeptember 2-án kezdődött az októberben esedékes bosznia-hercegovinai választásokat megelőző kampány.

A török államfő igyekezett minden olyan bosznia-hercegovinai intézmény vezetőjével találkozni, amelyek relevánsak a két ország közti bilaterális kapcsolatok szempontjából. A korábbi években a Törökországgal meglévő gazdasági kapcsolatok értéke csökkent, ahogy a török működőtőke Bosznia-Hercegovinába áramlása lelassult.



A boszniai politikai elit megosztott Törökország szerepe kapcsán, mivel a török gazdaság elhúzódó hanyatlása miatt Ankara szerepe fokozatosan visszaszorult a koronavírus okozta recessziót hatékonyabban kezelő nyugat-európai államokkal szemben. Ennek ellenére a török diplomácia jelentős részben “softpower eszközökkel” szeretné megőrizni a egyik kulcsszövetségesének kijáró pozíciót.

Ezt a török vezetés a korábbi években is igyekezett bizonyítani különböző diplomáciai gesztusokkal. A jelen látogatás kapcsán ez abban nyilvánult meg a legélesebben, hogy Erdoğan a nyugat-balkáni körútját Szarajevóban kezdte, ahonnan továbbutazott a török befektetők számára lényegesen fontosabb Belgrádba, majd pedig Zágrábba.

Az államelnökséget összehozta

A boszniai iszlám közösség (Islamska Zajednica) vezetői, Bisera Turković külügyminiszter és Selmo Cikotić biztonsági miniszter mellett Erdoğan tárgyaló asztalhoz ült a boszniai államelnökség három tagjával, nem külön-külön, hanem egyszerre, így a török államfő tekintélye megteremtette az államelnökség féléve egymást rendre szapuló tagjai között a “nemzeti egységet”.

Érdemes megjegyezni, hogy ugyanezen a próbán az uniós vezetők rendre elbuktak a közelmúltban. Sőt a pár napja hivatalba lépett miniszterelnök asszony, is komoly szóváltásba keveredett legutóbbi szarajevói látogatása során Milorad Dodikkal, az elnökség szerb tagjával. Ezzel szemben a mostani kétoldalú tárgyalás mind a négy szereplője elégedettségét fejezte ki a találkozó zárását követően.

Šefik Džaferović, az államelnökségben a bosnyákokat képviselő politikus a rá egyébként is jellemző visszafogottsággal nyilatkozott a találkozó után. Rövid nyilatkozatában megköszönte Erdoğannak, hogy Törökország az EUFOR misszióban való szerepvállalásával „a béke egyik őrzője Bosznia-Hercegovinában”, majd kifejtette, hogy több fontos gazdasági projekt mellett a Belgrád-Szarajevó autópálya megépítésében és finanszírozásában való török részvételről szót ejtettek.

Az államfői testületben a boszniai szerbeket képviselő Milorad Dodik örömét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a török elnök „pragmatikusan tekint a boszniai helyzetre, és a konfliktusok helyi politikai szereplők általi rendezését részesíti előnyben, nem pedig a nyugati hatalmak által diktált megoldásokat.”



Dodik különösen fontosnak minősítette, hogy Erdoğan megérti a NATO-hoz való csatlakozás kapcsán Bosznia-Hercegovinában kialakult ellentmondásos helyzetet. Állítása szerint a török elnök elfogadónak mutatkozott a csatlakozást ellenző állásponttal is. A boszniai szerbek legfőbb vezetője miután realizálta, hogy a török diplomácia lényegesen megengedőbb vele szemben az uniós és angolszász tengelynél, újfent javaslatot tett az Ankara – Belgrád – Zágráb részvételével Bosznia-Hercegovina helyzete kapcsán lefolytatandó trilaterális tárgyalásokra.

A nemzetet képviselő elnökségi tagnak járó helyet betöltő/bitorló Željko Komšić örömét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy az Erdoğannal megtárgyalt témákban mindhárom államelnökségi tag azonos állásponton volt. Komšić öröme érthető, mivel hasonló helyzet vagy két éve nem volt Bosznia-Hercegovinában.

A nyilatkozat további részében a „közös boszniai identitásra a kampányát felépítő” Komšić szolidan megfenyegette a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjét, amikor megjegyezte, hogy „Christian Schmidtnek alaposan meg kell fontolnia az által tervezett választási törvény módosítás lehetséges következményeit.” Megítélése szerint Bosznia-Hercegovinának új alkotmányra van szüksége és nem a Daytoni Egyezmény revíziójára.

A Fényességes Porta kegyeltje

A választási kampány idejére időzített látogatás legkevesebb két okból minősíthető szerencsétlennek. Egyfelől a korábbi hetekben készített közvélemény kutatások szerint az államelnökség tagját megillető helyért induló Bakir Izetbegvić (SDA) és a vele szemben nyolc párt által közös jelöltként támogatott Denis Bečirović (SDP) közti különbség csak pár százalékos.

Izetbegović az Erdoğannal meglévő szoros kapcsolatát még az apjától, Alija Izetbegovićtól örökölte. A két vezető közti kapcsolat mélységét jól példázza, hogy a korábbi években rendre családtagjaik körében fogadták egymást. 2021-ben Erdoğan és neje részt is vettek Szarajevóban Bakir Izetbegović Jasmina nevű lányának esküvőjén.

Mindezek ellenére furcsán hatott, hogy a török elnök a boszniai politikai szervezetek vezetői közül kizárólag Bakir Izetbegovićtyal találkozott pártelnöki minőségben. Jól mutatja, hogy a szofisztikált megoldásokra máskor nagy hangsúlyt fektető török diplomácia annyira törekedett egyértelművé tenni az SDA melletti kiállást, hogy sehol se jelenítették meg Izetbegović közfunkcióját. Tudni illik a derék bosnyák pártvezér jelenleg a boszniai parlament felső házának elnöke, így lehetősége lett volna ebben a minőségében is találkozni Erdoğannal.

Az Izetbegović és Erdoğan közti négyszemközti találkozón elhangzottakról nem adtak ki közleményt. Ennek ellenre ez a találkozó volt az, ami a sokat látott boszniai politikai elemzőknek a legtöbb magyaráznivalót adta.



A szakértői vélemények abban a pontban találkoznak, hogy az SDA elnöke kommunikációs eszközként használhatja a négyszemközti találkozót annak a bizonyítására, hogy még mindig ő a Fényességes Porta porta elsőszámú pártfogoltja a nyugat-balkáni csodaországban. Mindez annak a fényében bír jelentőséggel, hogy Erdoğan hasonlóan magas népszerűségnek örvend a boszniai muszlimok körében, mint Vlagyimir Putyin a szerbség soraiban.

A boszniai tiltakoztak

Erdoğan távozását követően a mostari székhellyel működő Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor, HNS) hivatalos közleményt adott. Ebben a boszniai-horvát pártok ernyőszervezete azzal vádolta meg a török diplomáciát és magát Erdoğant, hogy a látogatás valós célja nem a két ország közti kapcsolatok további elmélyítése, hanem a török vezetéssel évtizedek óta közeli viszonyt ápoló Bakir Izetbegović és az SDA kampányának támogatása volt.

A HNS meglehetősen határozottra sikerült közleményét az előzte meg, hogy Erdoğan a boszniai sajtónak adott nyilatkozatában elvetette a horvát nemzeti érdekek megóvása mentén Christian Schmidt által szorgalmazott választási törvény módosítást.

A török elnök ehelyett a „három államalkotó nemzet konstruktív egyetértésén alapuló változtatást” minősített támogathatónak. Azt azonban már nem kezdte el kifejteni, hogy ez milyen is lenne, pedig segíthetett volna az államelnökség jelenlegi és az október 2. után regnáló tagjainak.

A Horvát Nemzeti Gyűlés közleménye szerint a török elnök fellépése a kampányidőszakban bátorítóan hat a nacionalista bosnyák politikai szervezetekre, különösen az SDA-ra, amelyek Erdoğant a szövetségeseik között tudva a nyugat-európai demokratikus berendezkedéssel ellentétes irányvonalat képviselnek.





A boszniai horvát pártok vezetői szerint Erdoğan látogatása kizárólag arra volt alkalmas, hogy tovább mélyítse a bosnyákok és a másik két államalkotó nemzet közti ellentéteket.

A HNS nyilatkozata kapcsán érdemes szem előtt tartani, hogy a szervezet a korábbi években igyekezett a török diplomácia szarajevói lépéseinek véleményezésétől távol maradni. Nyílt titok azonban a boszniai politikában, hogy a török fél elsődlegesen a nacionalista, muszlim bosnyákokat tekinti partnernek, ami a korábbi években is rendszeresen szolgáltatott muníciót a bosnyák jobboldal pártjaival szembeni horvát és szerb kritikákhoz.

Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: