...
Connect with us

Horvátország

KIVÉGZIK-E? Halálbüntetés vagy életfogytiglani vár egy horvát zsoldosra Donyeckben

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

horvat hadifogoly
Olvasási idő: 4 perc

Az úgynevezett Donyecki Népköztársaság bejelentette, hogy zsoldos tevékenységgel és hatalomátvétel kísérletével vádol öt külföldit. Köztük van a horvát Vjekoslav Prebeg is, akit akkor fogtak el az oroszok, amikor megpróbálta elhagyni a Mariupol körüli háborús övezetet. Az orosz törvények szerint akár halálra is ítélhetik őket, és ez nem az első ilyen eset lenne.

Életfogytiglani vagy halál

Az orosz RIA Novosztyi jelentése szerint s Donyecki Népköztársaság lezárta a vizsgálatot öt külföldi zsoldos, vagyis három brit, egy svéd és egy horvát állampolgár esetében, akiknek az ügyét átadta a bíróságnak.

Az Ukrajnából önhatalmúlag kivált orosz bábállam azzal vádolja a szóban forgó külföldieket, hogy zsoldosként vettek részt a fegyveres konfliktusokban, és terrorista tevékenység végzésére irányuló kiképzést folytattak.

Olyan akciókat hajtottak végre, amelyek célja a hatalom erőszakos átvétele és a Donyecki Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntése volt

– olvasható a közleményben. A donyecki legfőbb ügyészség sajtószolgálata szerint az ottani törvények életfogytiglani- vagy halálbüntetést írnak elő a fent említett bűncselekményekért.

Júniusban a szakadár köztársaság bírósága halálra ítélte a 48 éves Sean Pinner és a 28 éves Aiden Aslin brit, valamint a 21 éves Brahim Saadoun marokkói állampolgárt, akiket szintén ezekkel a vádakkal állítottak bíróság elé.

Daria Morozova, az „erősen oroszbarát ország” ombudsmanja közben közölte, hogy a szintén zsoldos tevékenységgel vádolt Paul Ury brit állampolgár július 10-én meghalt a fogságban. Az ombudsman úgy fogalmazott, hogy Ury krónikus betegség és stressz következtében hunyt el, pedig az általa elkövetett bűn súlyossága ellenére kapott orvosi segítséget.

Kaszáltak-kapáltak & havat hánytak

A szerb sajtó május közepén számolt be arról, hogy az Ukrajnában elfogott horvát zsoldos, aki Zágrábból származik, interjút adott egy szerbiai újságírónak, illetve filmrendezőnek, aki dokumentumfilmeket forgat.

Az nem világos, hogy az interjú készítésekor nehezedett-e nyomás a horvát zsoldosra, aki két évvel ezelőtt, egészen pontosan 2020. május 25-én csatlakozott az ukrán hadsereghez. Illetve világos, csak ezt így szokás mondani.

Soha nem voltam az Azov zászlóalj tagja, és soha nem is lennék az, mert az egy erősen náci ideológiai beállítottságú szervezet, Horvátországban is menekültem az ilyenek elől

– nyilatkozta ekkor Prebeg, aki ezzel Az Azovnak is „behúzott egyet”, meg Horvátországnak is a szépen, illetve csúnyán megkonstruált interjúban. A horvát zsoldos esetében is a „keresd a nőt” effektus figyelhető meg, ha bármi is igaz a történetből.

Találkoztam egy nővel Ukrajnában, még soha nem találkoztam hozzá hasonlóval, és maradni akartam, amihez állampolgárságra volt szükségem. Néhány ember javaslatára elszegődtem a hadsereghez, mert azt mondták, hogy három év után megkaphatom az ukrán állampolgárságot

– mondta a horvát származású férfi, aki korábban a horvát hadseregnél szolgált.

A horvát zsoldos úgy nyilatkozott a szerb dokumentaristának, hogy az ukrán hadseregben töltött idő során nem került közvetlen konfliktusba a donbászi oroszbarát erőkkel, mivelhogy nyáron kapáltak és kaszáltak a földeken, télen pedig fát vágtak és havat hánytak.

Nagyon propagandára hajaz

Az oroszok által elfogott horvát zsoldos nyilatkozata nagyon propaganda jellegűnek tűnik, a célja – egyebek között – Ukrajna és az ukrán hadsereg lejáratása volt, aminek különös jelentőségét az adja/adta, hogy Horvátország ukrán oldalon áll a háborúban. Mellékesen jegyezzük meg, hogy vannak arra utaló jelek, hogy a horvát diplomácia kísérletet tesz a horvát zsoldos kiszabadítására, de erről a dolog természeténél fogva nem sokat tudni, így egyelőre „csak ízlelgethetjük” az orosz propagandát.

Nem az a benyomásom, hogy az ukrán hadsereg jól felszerelt, és képes lenne megbirkózni az orosz erőkkel

– jelentette ki Prebeg, de kérdés, hogy mondhatott volna-e esetleg bármi mást. A horvát férfi beszélt elfogásának körülményeiről is, miután április 11-én megérkezett az elfogatási parancs, ám amikor felszálltak a teherautókra, az orosz tüzérség lőni kezdte őket, így a szervezett visszavonulás terve meghiúsult, mindenki arra ment, amerre látott.

Zaporizzsja felé vettük az irányt. Nem volt parancsnokunk. Napok óta nem ettünk semmit. A társaim csupálták a füvet, és azt ették, én is. Végül 17-en maradtunk, és tizenkét 12 napig bolyongunk. Április 23-án hajnali 5 óra körül kaptak el bennünket. Éhesek és óvatlanok voltunk. Néhány óráig esett a hó

– mesélte a történetét a horvát zsoldos, aki csak „hálával tud gondolni” az orosz katonákra, mert azok az emberségesnél is emberségesebben bántak a hadifoglyokkal, még „édességekkel is kedveskednek nekik”.

Nem nyúltak a vallási jelképekhez és a jegygyűrűkhöz. Megkötözték a kezünket, és bekötötték a szemünket. A tisztjeik kihallgattak bennünket, semmiféle erőszak nem történt, kaptunk enni, engem pedig, mint külföldit, elvittek egy tábornok elé, akitől tiszta fehérneműt kaptam, és megparancsolta, hogy ne bántsanak

– mesélte a horvát zsoldos, aki mindent cáfolt, amit „rosszindulatú emberek” az oroszok viselkedésével kapcsolatban netalán állítanak. Ki tudja, hogy mi áll közelebb az igazsághoz, esetleg az, hogy az oroszok meggyalázzák mások vallási jelképeit, leszedik a foglyok ujjairól a jegygyűrűket, bántalmazzák a rabokat, és a „bátran nyilatkozó” emberünket annyira „sz@rrá verték”, hogy fehérneműt kellett váltania.

A horvát zsoldos arról is beszélt, hogy a hadifogság során megváltozott a háborúról és az oroszokról kialakult képe.

Tizenhét ellenséges személyt hatékonyabban megsemmisítettek, mintha lelőttek volna bennünket. Nem hiszem, hogy közülünk bárki fegyvert fognak ismét ellenük

– magasztalta az egekig az oroszokat a horvát zsoldos, aki arról is beszélt, hogy az egységében más nem volt a Balkánról.

Hallottam, hogy az Azov zászlóaljban voltak horvátok, nálunk öt brit és egy amerikai szolgált, aki azonnal dezertált

– mondta Prebeg, aki így nem csak az oroszokról zengett dicshimnuszt, hanem egyúttal az amerikaiakat is degradálta, ebben a „tragikomikus” interjúban, ami leginkább egy jól megrendezett kirakatperhez hasonlít.

A horvát zsoldos tisztában van azzal, hogy miután nincs ukrán állampolgársága, viszont szerződött az ukrán hadsereggel, az orosz törvények szerint túl sok esélye nincs, ezért „felkészült a legrosszabbra, de a legjobbat reméli”.

Mit meg nem tesz az ember egy nőért.




Horvátország

Luka Modrić és Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Luka Modrić
A horvát celeb, Ivana Knoll Luka Modrić híve (Forrás: Twitter, Ivana Knoll)
Olvasási idő: 4 perc

A horvát országgyűlés (szábor) nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén kiderült, hogy sem Luka Modrić, sem Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak, mint ahogy azt korábban a „szerb világból” kísértő egyik élemedett korú szerb katonatiszt mostanában állította, korábban pedig a belgrádi Blic hírportál/napilap írta. Az említett bizottsági ülésnek a legfontosabb témája a horvát polgári és a katonai titkosszolgálat 2022-es éves beszámolójának előterjesztése volt, ám a címben szereplő közlés mindent háttérbe szorított, egyrészt, mert mint már többször megállapítottuk a BALK hasábjain, Horvátország hárommillió szövetségi kapitány országa, másrészt meg, mert a horvát hímeket is bűvöletbe ejtik a vonzó külsejű fiatal nők.

Nem kémnő a szép nő

A horvát nemzetbiztonsági bizottság zárt üléséről eddig egyetlen érdekes információ szivárgott ki, illetve egyetlen nyilatkozat került be a médiatérbe, amely felkeltette a bizottság tagjainak őszinte érdeklődését, főleg azért mert, a szóban forgó közlést Daniel Markić, a Biztonsági-Hírszerző Ügynökség (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) igazgatója egy fotóval is alátámasztotta.

A képen természetesen nem Luka Modrić, hanem Ivana Knoll volt látható, amint bájait Horvátország, vagyis a hírszerzés szerint inkább csak a horvát foci szolgálatába állította, minekutána ő volt a csapat tizenkettedik embere, aki nem a gyepen, hanem a „lelátókon küzdött a haza becsületéért”.

Meg kell azonban vallani, hogy akadt egy-két vetélytársa is, például a zágrábi illetőségű Claudia Rivier személyében, akit akkortájt az Instagramon csak 620 ezer ember követett, ma már a követőinek a száma megugrotta az egymilliót, de ide sorolható még a némileg celebbabérokra is törő volt horvát államfő, Kolinda Grabar-Kitarović is, aki szintén Katarban csápolt, és akinek szintén több százezres tábora van az Instán.

Ivana Knoll piros-fehér kockás öltözékben készült fotói a világbajnokság idején elárasztották a külföldi médiát, Instagram-profilja pedig hatalmas növekedést ért el a követők tekintetében, de erről még majd szó lesz.

Luka Modrić

Modrićnak szurkolt, de Messivel flörtölt (Forrás: Twitter, Ivana Knoll)

A zágrábi Index a „nem kémnő a szép nő” tézissel foglalkozva megjegyezte, hogy a világbajnokság idején néhány szerb közszereplő „azzal az őrült tézissel állt elő”, hogy Knoll valójában egy horvát titkosszolgálati személyiség, akinek a szépségét különböző titkosszolgálatok használják fel rejtett célok elérésére.

Ezt az elméletet nyilvánosan Ilija Kajtez szerb szociológus, filozófus, pedagógus, nyugalmazott katonatiszt vezette elő a belgrádi Studio B televízióban, akit a szerb hazafias média „biztonsági kérdésekben jártas személyiségnek” nevez.

A legtöbb ember vonzódik a pornográfiával határos meztelenséghez, és ez csali a férfi lakosság számára, hogy aztán politikai üzeneteket küldjenek nekik. A végén a lebilincselő képeket valószínűleg Horvátországnak, a horvát függetlenségnek és a neousztasa ideológiának a javára fordítják, ellenünk, szerbek ellen, mert ez a Nyugat és a horvát média, valamint a horvát szolgálatok kedvenc témája
Luka Modrić, Ivana Knoll

Ivana Knoll a helyi erők figyelmét is felkeltette, csak ők a fejükön viselik a kockás ruhadarabot (Forrás: Twitter. Ivana Knoll)

– jelentette ki az erősen kiöregedő Kajtez. A nyugalmazott szerb katonatisztet a horvát sajtó Dušan Kovačević szerb drámaíró Balkáni kém (Balkanski špijun) című művében feltűnő Ilija Čvorovićhoz hasonlította, aki meg volt győződve arról, hogy „semmi sem az, aminek látszik”.

A Čvorović beszélő név, a čvor szó „csomót” jelent, a színpadi darabból 1987 film is készült, a kor nagy délszláv színészeinek főszereplésével.

Nos, a Čvorović-utánzat tavaly decemberben azt fejtegette, hogy Ivana Knoll mögött nagyon komoly hatalmi központok húzódnak meg, és mindezt teszik tudományos alapon, különböző think tank csoportok támogatását élvezve, merthogy a nyugati agytrösztök azt kutatják, hogy miként nyerhetők meg az emberi lelkek, amelyeken keresztül aztán hatással lehetnek az emberi tudatra.

Stb, stb!

Knoll Katarból válaszolt

Knoll, vagy ahogy Instragram-profilját sokan ismerik, KnollDoll Katarból szólt hozzá a kiöregedett szerb nacionalista csotrogány „politikai szárnypróbálgatásaihoz”, aki ezen a témán keresztül is egy furfangos csavarral a „szerb világot” igyekezett népszerűsíteni, mert akkor ugyanis az volt a politikai túltermelésre berendezkedett szerbiai körökben a sláger.

A nyugati titkosszolálatok titkos ügynöke jelentkezik. Üdvözletemet küldöm Dohából, ahol titkos feladatot hajtok végre Világbajnokság kódnév alatt

– nyilatkozta a Horvátországban igencsak népszerű Nova tévén keresztül Ivana Knoll decemberben.

Be kell vallanom, hogy ennél nagyobb hülyeséget még nem hallottam
Luka Modrić, Ivana Knoll

– tette még hozzá KnollDoll, aki csak azt sajnálja, hogy a szerb baráti televíziós műsorban egy pontatlan információ is elhangzott, miszerint az Instagramon kétmillió követője van, holott már akkor közel hárommillió volt, mára viszont ez a szám már a 3,5 milliót súrolja, egy-két fotó lájkolóinak, illetve „szívecskézőinek” a száma pedig elérte az egymilliót is.

Zágrábi médiajelentések szerint a horvát polgári titkosszolgálat vezetője Luka Modrićot most csak futólag említette, miután a SOA már a 2020-as jelentésében visszautasította a szerb Blic azon állítását, hogy a horvát válogatott szövetségi kapitánya szerbiai titkosszolgálati tevékenységet finanszírozott, hogy azáltal járassa le az „ellene áskálódó” horvát ügyészt.

A Blic ezt annak idején nem az ujjából szopta, az erre vonatkozó adatokat a szerbiai Biztonsági Tájékoztató Ügynökség (Bezbednosna Informativna Agencija, BIA) szivárogtatta ki 2019-ben, bár ebben az ügyben nem könnyű tisztán látni.

Maradjunk inkább KnollDollnál, és az egyéb horvát celebeknél, jobbat tesz az a léleknek!




Az olvasás folytatása

Horvátország

A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Behívó
A horvát rendőrök és a fiumei polgári védelem ballonok segítségével vontatta ki a kikötőből a második világháborús repülőbombát (Forrás: YouTube, Fiumei Polgári Védelem)
Olvasási idő: 4 perc

A horvát védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, hogy hadiállapot esetére megkapják a beosztásukat, ami az ukrajnai háború miatt nem hangzik túl jól. És történik mindez azt követően, hogy a hétvégén a nagyérdemű a fiumei (Rijeka) kikötőben egy II. világháborúból visszamaradt jókora akna ártalmatlanítását szurkolhatta végig, ha nem akadt okosabb dolga. A bomba miatt egy egész városrészt ürítettek ki. Haladjunk időrendi sorrendben, előbb a bomba, aztán a háborús beosztás.

Világháborús takarítás

A majd hétszáz kiló robbanóanyagot tartalmazó akna érdekessége, hogy tulajdonképpen még az első világháborús feleslegekből származó mágneses akna, amit aztán az ügyes friccek átdolgoztak repülőbombává.

A „luftmine” volt a legnagyobb méretű német repülőbomba, és általában ejtőernyővel felszerelten pottyantották alá, például Londonra, ahol egy ilyen gyilok körülbelül 100 méteres körzetben pusztított el mindent, de repeszei akár 1,6 kilométeres körzetben is veszélyt jelentettek.

Az elővigyázatos horvátok mindenesetre kiürítették a kikötő közelében fekvő városnegyedet, biztos, ami biztos.

Az ember ugyan elmerenghet rajta, hogy az iszapba süllyedt micsoda bármikor felrobbanhatott volna, nem várva 70+ évet az ártalmatlanításra, vagy mindenféle egyéb hülyeség juthatott az eszébe, mint például az, hogy sietni kell a világháborús takarítással, mert éppen nyakunkon a következő világégés, de szerencsére minden úgy ment mint a karikacsapás.

A hadsereg búváraival kiegészített tengeri mentőszolgálat simán biztonságos távolságra vonszolta az aknát, és akkurátusan felrobbantotta.

A művelet úgy zajlott, hogy az aknát levegővel telt ballonok segítségével 19 méter mélyből hét méter mélyre emelték, és két mérföldes óránkénti sebességgel arra a helyre vontatták, ahol a vízben történő detonációval megsemmisítették.

Hogy mennyi hal pusztult el az akció folyamán, azt nem tudni, de a búvárok és a biztonsági személyzet bizonyára nem maradna éhen a következő fél évben, ha beütne az ínség.

Ha a postás csönget, be kell vonulni

A hétfő nem indult különösebben jól: a Dnevnik.hr portál világgá röpítette a hírt, hogy a védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, igaz egyenlőre még csak azzal a céllal, hogy meghatározzák beosztásukat egy beköszönő hadiállapot esetére.

A Dnevnik után persze a hírre rámozdultak a többiek is, az ukrajnai háborúskodásra való tekintettel senkinek sem tetszett túlzottan az időzítés.

behívó

Horvát katonák (Illusztráció, forrás: horvát védelmi minisztérium)

Végül a védelmi minisztérium is kegyesen leereszkedett az Olümposzról, és kibocsátott egy közleményt.

Ennek értelmében az elkövetkező időszakban, májussal bezárólag 10 ezer tartalékost fognak berendelni a katonai ügyosztályra, hogy kijelöljék a beosztásukat hadiállapot esetér.

A védelmi minisztérium szerint ez egy teljesen rutinintézkedés, lényegében ezt 2020 és 2022 között kellett volna végrehajtani, de nem lehetett a koronavírus-járvány miatt.

Az emberek hisznek is a minisztériumnak, is meg nem is: ha el lehetett napolni három évig, miért éppen most került sor a mozgolódásra? A tudósító személy szerint ezúttal hajlamos hinni a védelmi minisztériumnak, ha meg véletlenül valamilyen turpisság lenne a dologban, az úgyis gyorsan kiderül. (De akkor már régen rossz.)

Mate Rimac, az ügyeletes optimista

Az egykor csodagyereknek tartott üzletember vasárnap interjút adott a horvát közszolgálati televíziónak. Véleménye szerint Horvátország jó irányba halad, és hihetetlenül jó technológiai vállalatokkal rendelkezik.

Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne ennél 10-szer több is, amint ezt Izrael példájából is láthatjuk. A célom az, hogy kis mértékben hozzájáruljunk ahhoz, hogy még inkább Izrael felé haladjunk, hogy jobban támaszkodjunk a technológiai szektorra, amely pénzt, befektetéseket és munkahelyeket hoz

– nyilatkozta Rimac, aki szerint adminisztráció igen nagy akadályt jelent, amikor a vállalat még kicsi.

Hasonló a helyzet más országokban is, talán még rosszabb is

– mondta Rimac, aki szerint „Angliában például, „lehetetlen küldetés” bankszámlát szerezni egy cégnek.

Nálunk néhány dolog sokkal jobb. Azt hiszem, a legnagyobb probléma számunkra a tőkehiány volt, nem volt pénz. Ez eleinte számomra is problémát jelentett, nem tudtam befektetőket bevonzani

– vallotta be a „horvát Elon Musk”. Ma már más a történet, mutatott rá Rimac, aki szerint újabban a legnagyobb befektetők a németek, japánok, koreaiak, amerikaiak.

Nem hiszem, hogy ma már hátrányt jelentene, hogy egy cég Horvátországban működik. Több egyszarvúnk van, vagyis több egymilliárd dollár feletti értékkel rendelkező vállalatunk van egy főre vetítve, mint a legtöbb európai országban, azt hiszem, Észtország után a második helyen állunk Európában

– jelentette ki Rimac, aki szerint sokkal nagyobb országokban, például Olaszországban vagy Lengyelországban egészen a közelmúltig nem voltak ehhez fogható vállalatok.

Ha a dolgok továbbra is jó irányba haladnak, úgy gondolom, hogy néhány éven belül Horvátország Észtországhoz vagy Izraelhez hasonlóan olyan országgá válhat, amely következetesen ilyen egyszarvúkat hoz létre

– tette hozzá, majd megjegyezte: sok példát tudna mondani arra, hogy vannak, akik azért mennek Horvátországba, hogy ilyen cégeket alapítsanak, miközben semmi közük sincs Horvátországhoz.

Ismerek egy amerikait, aki néhány évvel ezelőtt több mint egymilliárd dollárért jegyezte be a cégét az amerikai tőzsdén, a minap azonban felvette a kapcsolatot velem, és azt mondta, hogy eladta a részvényeit, és Horvátországba jön

– magyarázza Rimac, aki szerint a külföldieket lenyűgözi az az „ökoszisztéma”, amely Horvátországban épült fel, amin azt a „technológiai közösséget” értette, amelyben mindenki ismeri, tiszteli és támogatja egymást.

Ez talán a legfontosabb, mert ebben a közösségben nincs féltékenység vagy gonoszság, tényleg figyeljük, hogyan segíthetünk egymásnak önzetlenül

– fejezte be az interjút Rimac, aki irigylésre méltó birodalmat épített fel a horvátországi Szentnedelében (Sveta Nedelja).




Az olvasás folytatása

Horvátország

FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

fuzios energia
A mesterséges csillagközi objektum potenciálisan egy olyan anyahajó lehet, amely sok kis szondát bocsát ki a Földre való közeli áthaladása során (Forrás: YouTube, IFMIF-DONES España)
Olvasási idő: 3 perc

Talán annak is köszönhetően, hogy meglehetősen furcsa kisfiú voltam – már poétikusan ifjú koromban kedvenc szórakozásom az volt, hogy behúzódtam a zongora alá, és olvastam – még most, hajlott koromban sem veszítettem el érdeklődésemet a világ dolgai iránt. Többek között nagy sci-fi rajongó vagyok, és ennek megfelelően legszívesebben az űrben száguldoznék egy összkomfortos űrhajóban, de sajna, ez úgy tetszik, még jócskán odább van. Viszont, a dolgok fejlődnek, és ahogy erre a ChatGPT-is cikkem is igyekezett rávilágítani, a jövő ajtóstól tör ránk, tetszik, nem tetszik.

A horvátok és a fúziós energia

Például, pár évvel ezelőtt is még csak április elsejei viccelődésnek számított volna az a hír, hogy a spanyolok és horvátok csütörtökön Granadában közös igazgatóságot alakítottak a fúziós erőmű építéséhez szükséges anyagok tesztelésére, egy 707 millió eurós uniós projekt keretében.

Az IFMIF-Dones névre keresztelt projekt elnöke Staša Skenžić, a horvát oktatási minisztérium nemzetközi együttműködési osztályának vezetője lesz.

A dél-spanyolországi Granadában tartott ülésen megállapodás született arról, hogy két horvát, két spanyol és két megfigyelő országból származó tag ül majd a testületben.

Az IFMIF-Dones projekt keretében egy létesítményt építenek Escuzarban, mintegy 20 kilométerre Granada városától. A kísérleti telephelyen a fizikusok az Európai Unió első fúziós erőművének megépítéséhez szükséges anyagok kutatásával foglalkoznak majd.

A projektben egyenlőre Spanyolország 50 százalékos, Horvátország pedig 5 százalékos részesedéssel vesz részt.

Pénteken 13 másik ország és három intézmény képviselői gyűltek össze Granadában, amelyek részt vehetnek a fennmaradó 45 százalékos részesedésben.

Minden ország részt vett a vitában, és nagyon örülünk a projektbe való belépés iránti érdeklődésnek

– mondta Tonči Tadić fizikus, a horvát csapat vezetője a Hina, horvát állami hírügynökségnek.

Véleménye szerint a japán küldöttséggel való találkozó különösen sikeres volt, és Németország is nagy érdeklődést mutatott.

Az ülésen olaszországi, franciaországi, belgiumi, szlovéniai, szlovákiai, csehországi, romániai, ausztriai, finnországi, litvániai, lettországi és magyarországi küldöttségek, valamint az EURATOM, az EUROfusion és a Fusion for Energy (F4E) nemzetközi szervezetek is részt vettek.

Az EURATOM várhatóan 20 százalékos részesedéssel lép be

– mondta Tadić, hozzátéve, hogy a szervezet először a vezetőség ülését akarja megtartani a befogadás megvitatására.

A Pentagon mindenre rátromfolt

A „Vissza a jövőbe” érzést erősíti az az elképesztő híradás is, melynek értelmében fennáll a lehetősége, hogy földönkívüli anyahajók és kisebb szondák látogathatnak meg bolygókat a Naprendszerünkben, beleértve a Földet is.

A mesterséges csillagközi objektum potenciálisan egy olyan anyahajó lehet, amely sok kis szondát bocsát ki a Földre való közeli áthaladása során. Ez egy olyan működési elv által valósulhat meg, amely nem különbözik túlságosan a NASA küldetéseitől

– írta Sean Kirkpatrick, a Pentagon azonosítatlan légijelenség-kutató irodájának vezetője egy kutatási jelentésben, amelyet Abraham Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének elnöke társszerzőként jegyez.

Fúziós energia

Szóval nem egy oregoni erdőcsősznek káprázott a szeme, minek következtében UFO-kat vélt felfedezni a csillagos égen, hanem a fent jelzett tiszteletreméltó urak hivatalos jelentésében szerepel a sztori, az ember meg csak kapkodja a fejét.

És ez csak két érdekesség, amit ötletszerűen kiragadtam az információk örvényéből. Szinte követhetetlen a tudomány és a technológiák fejlődése, a médiába csak nagy ritkán törnek be az efféle hírek, és ezért még arról sem beszélhetünk, hogy csak a jéghegy csúcsát látjuk, hanem annak elenyészően kicsi csücskét.

Teljesen vad dolgok kerülnek szóba, az élet meghosszabbításától kezdve a zero point energia megcsapolásáig, a fény sebességét meghaladó utazás lehetőségétől az ezer évig tartó elemig.

Fúziós autó

Mindezt lehet hogy már holnap, de lehet, hogy soha sem fogjuk látni. Csak az a biztos, hogy vágtatunk a jövőbe, még ha ezt nem is tudjuk.

Én személy szerint belenyugodtam abba, hogy el sem tudom képzelni, mit hoz a holnap, viszont van egy valami amit hiányolok a nagy fene futurizmusból.

Hol van a repülő autó, kérdem én? Már a múlt század ötvenes éveitől ígérgetik, de sehogy valósul meg. Pedig nagy szükség volna rá. Az ember egy óra alatt felugorhatna Pestre megnézni a haverokat, vagy fél óra alatt leérhetne az Adriára friss halat venni, vagy húsz perc alatt Szlavónországba, ahol a fekete malac túr…




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.