SÍITÁK VS ZSIDÓK: Izrael kiállt a boszniai horvátok mellett, ami nem tetszik Iránnak

A cikk meghallgatása

Izrael és Irán közti diplomáciai összecsapást eredményezett a bosznia-hercegovinai választási törvény módosítása kapcsán hónapok óta húzódó vita. A folyamatos belpolitikai csatározások mellett a törvénymódosítást a külföldi szereplők beavatkozása is nehezítette. Ebben a szerepbe találta magát Izrael, miután a legutóbbi horvát módosítási javaslat mellett tört pálcát. Ezt a diplomáciai aktust nem hagyta válasz nélkül a boszniai közéletben a szaúdi és a török diplomácia mellett magának helyet követelő Irán, amikor a Twitteren kommunikációs háborúba keveredett Izraellel annak állásfoglalása miatt.

Twitter-diplomácia

Augusztus 8-án Izrael tiranai diplomáciai képviselete közleményben jelezte, hogy a Bosznia- Hercegovinával való kapcsolattartásért felelős intézményként támogatja a boszniai horvát Dragan Čović vezette HDZ BiH javaslatát a boszniai választási törvény módosítására.

A közlemény a horvátok melletti szokatlanul direkt kiállást azzal magyarázta, hogy Izrael, mint demokratikus állam fontosnak tartja a diszkriminációmentességet, ugyanakkor azt is, hogy a három államalkotó nemzetnek megfelelő parlamenti képviselettel kell rendelkeznie.

Az izraeli fellépés nem maradt sokáig válasz nélkül, azonban nemvárt irányból, Irán felől érkezett az erős kritika. Irán szarajevói nagykövetsége Twitter-üzenetben kezdte meg a digitális diplomáciai ütés-váltást. Ebben kifejtették, hogy a “cionista apartheid rezsimnek nincs jogalapja ahhoz, hogy kommentálja Bosznia- Hercegovina politikai sorsát.”

Ilan Mor Izrael jelenlegi zágrábi nagykövete is indokoltnak érezte, hogy a komoly médiafigyelmet kapott üzenetváltásba becsatlakozzon. A 2011 és 2016 között budapesti nagykövetként tevékenykedő Mor ezt annak ellenére tette, hogy a Bosznia- Hercegovinával való diplomáciai kapcsolattartásért a Tiranába akkreditált izraeli nagykövet felelős.

Mor amiatt érezhette magát illetékesnek a “perzsa oroszlán” megfékezésére, mert az állomáshelye Horvátország, és valószínűleg így akart a horvát kormánynál szerezni pár jó pontot. Mor ennek érdekében “veszélyes mollahnak” nevezte Twitter üzenetében Gholamreza Ghelichkhant, Irán szarajevói nagykövetét.

Kispadról a pályára

A síita és a zsidó állam kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az internetes üzengetéssel a boszniai politikai mérkőzés kispados szereplői közül hírtelen a pályára léptek, mintegy 12. és 13. játékosként.

A korábbi években nem tartoztak azon országok sorába, amelyek komoly befolyással bírhatnak a boszniai politikai történésekre. Izrael a kis létszámú zsidó közösséggel való kapcsolattartás érdekében nem is működtet az országban nagykövetséget. Külföldi tőkebeáramlás szempontjából pedig messze elmarad az élmezőnytől.

Ezzel szemben a síita Irán “sötét lóként” komoly lépéseket tett a korábbi években a szunnita bosnyákok felé.

A szarajevói iráni nagykövetség és a kulturális intézet igyekszik részt vállalni a boszniai főváros mindennapi pezsgésében. Bár iráni befektetésekről a perzsa állammal szemben bevezetett nemzetközi szankciók miatt érdemben beszélni nem lehet, a síita állam azonban azonban “soft power” eszközökkel próbál benyomulni a hanyatló gazdasága miatt meggyengülni látszó török befolyási övezetbe.

Mindezt az teszi lehetővé, hogy az iszlám szunnita ágán belül a hanefita irányzathoz tartozó bosnyák lakosság elfogadó a síita irányzatot követő irániakkal, így a két ország között korábban sem volt diplomáciai konfliktus.

Az iráni fellépés egyértelműen a bosnyákok politikai dominanciája melletti kiállásnak minősíthető, aminek kapcsán nem lehet kizárni, hogy mindez hasonló gesztus-diplomáciára fogja késztetni a bosnyákok hagyományos közel-keleti szövetségeseit és Törökországot.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy Bosznia- Hercegovina belső viszonyainak formálása érdekében folytatott iszapbirkózás hagyományos szereplői nem tűrik sokáig válasz nélkül az új játékosok pályára lépését.

Feszültség külügyi körökben

Az Izrael és Irán közti rövid Twitter-alapú ütésváltás a felszínre hozta a boszniai külügyminisztériumon belüli megosztottságot is.

Az izraeli nyilatkozatra válaszul Bisera Turković boszniai külügyminiszter arra szólította fel a tiranai izraeli nagykövetséget, hogy “pontosítsa a közleménye céljait”. Hangsúlyozta, hogy a boszniai parlament pártjainak többsége elutasította a választási reform minden olyan elemét, ami a boszniai állampolgárok diszkriminációjához vezethet.

Erről Bisera asszony tiltakozó jegyzéket bocsátott ki, amivel már a diplomácia mezejére terelte a Twitterről az üzengetést.

Turković helyettese, a horvát nemzetiségű Josip Brkić (HDZ BiH) nyíltan szembe ment a főnökével az eset kapcsán.

A horvát nemzeti érzelemtől fűtött Brkić telefonon tájékoztatta a boszniai hírportálokon megjelentek szerint Noah Gal Gendlert, a Tiranába akkreditált izraeli nagykövetet arról, hogy Turković tiltakozó jegyzéke nem tekinthető Bosznia- Hercegovina hivatalos álláspontjának, hanem az csak a bosnyák orientációjú Demokratikus Akciópárt (SDA) érdekeit szolgálja.

A miniszter-helyettes közölte emellett az izraeli féllel, hogy Turković visszaél a hivatalával, mivel a boszniai külkapcsolatok fő irányvonalát a három államelnökségi tag határozza meg. Más kérdés, hogy akkor mi szükség külügyminisztériumra a nyugat-balkáni csodaországban?