El lehet-e jutni vonattal Albániába, vagy ez a „fából vaskarika” kategóriába tartozik. Miután Albánia – amelynek partjait két tenger mossa – lassan felkerül a magyar és nemcsak a magyar nyaralók térképére, ez a kérdés jogosan merül fel, miközben a balkáni országban is folynak az építkezések, amelyekkel a turistákat szeretnék becsalogatni: elég például a komoly arab befektetéssel épülő „Durrës Yacht & Marina” projektre gondolni. Ehhez kapcsolódhat a Durrës és Budapest közötti vasúti kapcsolt megteremtése, ami persze nem ma lesz, de a türelmesebbek kivárhatják.

Újjá kell építeni

Az albánok hamarosan vonattal utazhatnak Durrësből és Tiranából Belgrádba vagy Budapestre, és ez fordítva is igaz lehet, ám a Balkánon a „hamarosan” időhatározót érdemes úgy értelmezni, hogy ettől kezdve bármikor, de lehet, hogy soha.

Vonattal nem lehet körbejárni Albániát (Forrás: Albán Vasutak)

Albániában ehhez fel kell újítani a Durrës és Tirana közötti szakaszt, valamint a Rinas repülőtérre vezető vonalat, ezen a téren azonban most még csak az első lépéseknél tartanak.

A beruházás nem csak a tenger és a turisták miatt fontos, a vasútépítés ugyanis olyan területekre terjed ki, amelyeken Albánia lakosságának csaknem a fele él, és jelentős gazdasági érdekek is kötődhetnek hozzá.

Az albán kikötővárost a fővárossal összekötő vonal 1947-ben épült, és nem csak az a probléma, hogy nem kompatibilis az uniós szabványokkal, hanem az is, hogy az eltelt hosszú idő „amortizálta és igencsak megrongálta” a vasútvonal számos elemét.

Leonard Jani, az Albán Vasúti Főigazgatóság tanácsadója példaként a limuthi híd 2004-es összeomlását hozta fel, ahol szerencsére személyi sérülés nem történt.

– mondta a vasúti szakember, aki közel 50 éve dolgozik a HSH-nál (Hekurudha Shqiptare – Albán Vasutak).

Szerinte a Durrës és Tirana közötti vonal nem változik, maradnak ugyanazok a megállók, viszont minden állomás újjáépül a mai kor igényeit kielégítő várótermekkel és kapcsolódó helyiségekkel.

– mondta a vasúti tanácsadó, hozzátéve, hogy a megbízott görög cég által kidolgozott projekt alapján a Durrës-Tirana közötti menetidő az eddigi 65-70 percről a nem is olyan távoli jövőben 22-25 percre rövidül, ennyi idő alatt lehet majd vonattal leérni a tengerre.

A vonalon közlekedő szerelvények tervezett sebessége 120 km/h lesz, de a valóságban aligha haladják meg a 80 km/órás átlagot.

Lesz kerítés és felsővezeték is

A pálya területének nagy részét dróthálókkal és korlátokkal „szigetelik el” a lakóközpontoktól, Albániában ez eddig nem volt gyakorlat a vasutak mentén.

A vasúti elektromos felsővezeték építésének 2024. végi befejezése ezen a szakaszon csak a kezdete a vasúti villamoshálózat megteremtésének.

Tiranai vasútállomás (Forrás: Wikipédia)

Az áruszállításra összpontosítva Leonard Jani elmondta, hogy a Durrës-Tirana vasútvonalon található Sukthi állomás kapcsolódik a helyi üzemanyagkikötőhöz és az újonnan épülő Porto Romano teherkikötőhöz.

Az újjáépülő vasúthálózat kikötői csatlakozása az Albániába importált üzemanyagok, valamint a különféle áruk szállítását és elosztását is elősegíti, de szerepet játszhat a nemzetközi fuvarozásban is.

Leonard Jani a HSH stratégiájára utalva elmondta, hogy a Durrës-Tirana vonal után tervezik a vasút felújítását a montenegrói határig, ami által az albán vasutak csatlakoznának a nyugat-balkáni hálózathoz.

Montenegrói oldalon létezik vasút az albán határig, így az albánok rácsatlakozhatnak a Belgrád-Bar vonalra, amely a montenegrói tengerparttal köti össze a szerb fővárost, és miután épül a Budapest-Belgrád vasútvonallal, már csak idő kérdése, hogy a magyar turisták mikor utazhatnak vonattal az albán tengerpartra.

Csak győzzük kivárni!

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.

Néhány romlott alma

A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.

Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.

Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.

Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.

A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.

Együttműködés az albán migráció visszaszorítására

Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.

A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.

Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.

Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.

A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.

Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.

Megállítanák a csónakázást a csatornán

A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.

Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)

A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.

Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.

Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.

A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.

A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.