Connect with us

Albánia

ALBÁN PALERMO: A szervezett bűnözés és a vérbosszú közötti összefüggések

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A cikk meghallgatása

Durresben hajnalban robbantás volt, a célpont egy étteremmel is rendelkező üzlet. Nem sokkal korábban Kavaja városában történt hasonló eset, ott egy rendőrautót röpítettek a levegőbe. Bár ezek a bűncselekmények Albániában szinte hétköznaposak, a külföldiek számára azonban megszokhatatlanok. Az említett két esemény során a merénylők gondosan ügyeltek arra, hogy emberi életben, testi épségbe ne essen kár, vagyis most “csak” nyomatékos figyelmeztetések történtek, de ez nem mindig van így.

Specifikus bűncselekmények

Mert hogy vannak direkt leszámolások is! A cikk írása előtti napon Tiranában végeztek ki egy “üzletembert”. Bosszúból, vagy üzleti vitákból eredően vesznek általában elégtételt az elszánt sértettek, vagy maguk gyilkolnak, vagy inkább jellemzően bérgyilkosokkal végeztetik ki a céláldozatot.

Az ilyen “specifikus bűncselekmények” azonban nem csak Tiranára jellemzők, hanem a vidéki városokra is, és azok közül is leginkább az északi fekvésű, politikai beállítottság alapján az ellenzéki Demokrata Párttal szimpatizáló Shkodrára.

A ’90-es évek végétől feljegyzett és rendszeres leszámolások, kivégzések miatt a városra ráragadt az “albán Palermo” elnevezés, maguk az albánok is így emlegetik.

Egy hete a 68 éves Naim Bajrit egy szép, napsütéses délelőtt végeztek ki Shkodrában, és ezzel több hónapos viszonylagos nyugalom után folytatódott a súlyos bűncselekmények sorozata az északi városban. Bajri halkereskedőként dolgozott, a reggeli kávéját itta, amikor a támadók végeztek vele. A támadás pillanatában ott volt mellette az alkalmazottja is, aki súlyosan megsebesült, és kórházba került.

Albániában évszázados hagyománya van a vérbosszú intézményének, ezzel kapcsolatban kötelező olvasmány Ismail Kadare Kettétört április című regénye. Mindennek alapja a világon egyedülálló ősi íratlan törvény, a “kanun”, amely kötelező jelleggel foglalja össze a szokásjogot.

A kanun négy “alappillére” közül az elsőt, a becsület fontosságát kell megértenünk. Minden albán ember legfőbb kincse a becsülete, és ha abban megsértik, akkor csak arányos, vagy az arányosnál súlyosabb bosszúval vehet elégtételt.

Így az “albán Palermóban” is két típusú cselekményről beszélhetünk.

Az első esetben olyan személyek meggyilkolásáról van szó, akik korábban elkövetők voltak, majd potenciális áldozattá válnak, mint az említett regény főszereplője, Gjorg is. Az áldozatok azonban lehetnek a hozzátartozók is.

Ezek olyan sorozatos gyilkosságok, amelyek a vérbosszú intézménye által szinte megállíthatatlan folyamattá válnak: a sértettek nem várják meg, hogy az igazságszolgáltatás cselekedjen, inkább maguk veszik kezükbe az “ügyet”. Ilyenkor nem választják ki konkrétan, hogy ki lehet az áldozat, hanem megölnek bárkit/mindenkit, aki közel áll az “ellenséghez”. Bosszút vesznek, de ezáltal ők maguk is céltáblává válnak.

Az agrárvárosnak számító Lushjában például több évtizedre visszanyúló, tipikusan vérbosszú jellegű leszámolás folyik, ahol a gyökerek a ’90-es évek közepére nyúlnak vissza. Lushjában két albán család harcol egymással, bosszút bosszúra halmozva, aminek úgy tetszik, sosem lesz vége.

A bűncselekmények másik formája a rendőrséget célozza meg. Csak az elmúlt napokban legalább négy rendőrt támadtak meg robbanóanyaggal. Ők olyan rendőrök, akik az utcákon járőröznek, egy-egy kijelölt területet ellenőriznek. Ezek azonban nem a hatóságot, vagyis magát a rendőrséget fenyegető cselekmények, hanem a rendőri korrupcióból eredő elszámolási viták.

Az albán Palermo

Shkodrában a bűnözői csoportok belső kapcsolatrendszerben, “törzsi” alapon működnek, mert nem bíznak a körükön kívül esőkben. Albánia Palermójában ugyanakkor megbújnak a nemzetközileg körözött bűnözők is, akiket már jogerősen elítéletek valahol Európában, de nem vonultak be a börtönbe, hanem itt bujkálnak.

A nyugati média is beszámolt már arról, hogy egy Rustemi nevű, Belgium által körözött bűnöző, akit 9 év börtönre ítéltek, birtokolja és üzemelteti Velipoja egyik legnagyobb strandját. Velipoja egy falu Albánia északnyugati részén, Shkodrától mintegy 30 kilométerre, az Adriai-tenger partján.

Az emberek úgy tudják, hogy az “albán Palermo” hat maffiacsalád kezében van, akiknek az egyik legfőbb bevételi forrásuk a privát strandok ellenőrzése.

2018. nyarán Shkodrában 2 hónap alatt 6 embert öltek meg lőfegyverrel, miközben két személy eltűnt, de az albán Palermo, 2019. évben is “hozta magát”, ekkor egy év alatt kilenc embert öltek meg, és kettő eltűnt.

A gyilkosságok körülményeit lehetetlen feltárni, az elkövetők szinte mind szabadlábon vannak, ha közben nem lőtték le őket.

Az állam szerepe

Az emberek szerint a súlyos bűncselekmények a maffia jelleget öltött családok közötti összecsapások miatt következnek be, amelyek főleg, de nem kizárólag védelmi pénz beszedésével, zsarolással és emberkereskedelem foglalkoznak.

Az ellenzék szerint az eseményeknek politikai hátterük van, Shkodrában mindenki tudja, hogy ezek a családok erős politikai kötelékekkel rendelkeznek. Korábban megfértek egymással anélkül, hogy egymás területére léptek volna, de most úgy tűnik, a politika felborította az egyensúlyt, és ami történik, az nagyon hasonlít a 70-es évek Palermójához vagy Nápolyához.

Az állam ereje nem érezhető, a bűnözői családok erődökké változtatták a külvárosokat, amelyek most minden eddiginél jobban érzik a szervezett bűnözés nyomását.

– A bűnözésből eredő kormányzás csak bűnözést szül

– szajkozzák az ellenzéki politikusok, utalva ezzel a hatalmon lévő szocialista párt bűnös és korrupt jellegére. Bár jó eséllyel ez csak politikai retorika, a bosszú és becsület az albán társadalomban ugyanis nem politikafüggő.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava