Connect with us

Románia

ÁTJÁRÓHÁZ: Románia egyelőre nem számít bevándorlási célországnak

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

NEM JÁTÉK: Román önkéntesek játékokkal várták az Ukrajnából érkező menekült gyerekeket
Olvasási idő: 2 perc

Románián több, mint másfélmillió menekült érkezett az ukrajnai konfliktus kitörése óta, de közülük jóformán senki sem maradt ott. A nagyszebeni tudományegyetem egy migrációs kérdéseket tanulmányozó szociológusa szerint az ország egyelőre nem számít bevándorlási célpontnak. Anatolie Cosciug – akinek az ukrajnai menekülthullám romániai hatásait vizsgáló tanulmánya hétfőn jelent meg az elemzéseket és publicisztikákat közlő Contributors.ro honlapon – egyebek között megállapította, hogy Románia a térség egyik lenyitottabb országának számít a menekültek befogadását illetően.

Román-szír párhuzamok

Cosciug megállapítása szerint az utóbbi három évtizedben Romániából milliók költöztek el, de az utóbbi évtizedben megháromszorozódott azoknak a száma, akik nem Romániában születtek. Ebben az időszakban kétszeresére (137 ezerre) emelkedett a Romániában élő külföldi állampolgárok száma, közülük 80 ezren számaznak harmadik (EU-n kívüli) országból.

Bár a határrendészet közlései szerint február 10. óta 1 millió 683 ezer ukrán állampolgár érkezett – közvetlenül vagy Moldova felől – Romániába, túlnyomó többségük továbbutazott, és a szerző becslései szerint július közepén csak mintegy 84 ezer ukrán menekült élt Romániában.

Előrejelzések szerint a számuk év végéig elérheti a százezret, ami a Romániában élő külföldiek számának megduplázását jelentené a tavalyi adatokhoz képest. Cosciug szerint ezzel együtt Románia továbbra sem számít bevándorlási célországnak – legalábbis egyelőre.

A román szociológus Romániát és Szíriát összehasonlítva rámutatott, hogy Ukrajnából öt hónap alatt ötmillió ember menekült el, ugyanakkor Szíria esetében több évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ekkora tömeg elhagyja az országot.

Az ukrán menekültek 60 százaléka a szomszédos országokban maradt, ahol nem volt korábban ilyen arányú menekültáradat fogadására kialakított infrastruktúra, míg a szíriai migrációs hullám 70 százaléka Németországba, Ausztriába vagy Svédországba irányult.

Romániában az ukrán menekültek alig több mint a fele (45 ezer ember) igényelt ideiglenes védelmet (menedékstátuszt), ami az egyik legkisebb arány a térségben.

A tanulmány szerzője szerint ez azzal magyarázható, az ukrajnai menekültek 48 százaléka olyan országba jutni, ahol rokonaik, barátaik vannak, vagy kedvezőbb a menekültellátás (17 százalék), és főleg csak azok maradnak Romániában, akik nem akarnak messze költözni, mert a háború gyors lezárásában és a gyors hazatérésben reménykednek.

Lesz-e belpolitikai vita?

Romániában – a világ más térségeivel ellentétben – eddig nem váltott ki élénk társadalmi vitát a bevándorlás témája, a szerző azonban azt valószínűsíti, hogy ez megváltozhat a soron következő választásokig.

Tavaly – egy akkori felmérés szerint – a románok többsége (55 százaléka) még elutasította a bevándorlók beengedését, most azonban több mint 85 százalékuk támogatja az ukrán menekültek befogadását, és a szíriai menekültekkel szemben is 55 százalékra nőtt ez a készség. Románia ezzel a térség egyik lenyitottabb országának számít.

A tanulmány arra is kitér, hogy az ukrán menekültek többségére kedvező benyomást tett és meglepetésként hatott a román hatóságok részéről tapasztalt barátságos fogadtatás – ennek egyik jelképe például az, hogy számos román intézményre kitűzték az ukrán zászlót.

A szerző szerint azonban korai lenne ebből messzemenő következtetéseket levonni az újabb menekülthullámmal érkezők társadalmi integrációjának tekintetében, mivel az ukrajnai háború miatt bevezetett menekültjogi enyhítések hosszú távú következményeiről még senkinek sincsenek tapasztalatai.

Romániában ráadásul a menekültek kétharmada négy térségben – Bukarest, illetve Konstanca, Brassó és Galac megyében – lakik, ezért fennáll a veszélye, hogy elszállásolásuk, egészségügyi ellátásuk, iskoláztatásuk gondja túlterheli az illető régiók helyi hatóságait.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Románia

SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Hadgyakorlat
NATO-hadihajók hadgyakorlat közben az Északi-tengeren (Forrás: Twitter, NATO)
Olvasási idő: 1 perc

Konstanca kikötőjében délelőtt tartották meg a „Sea Shield 2023” multinacionális hadgyakorlat nyitóünnepségét. A Duna deltájában és a Fekete-tengeren zajló katonai manővereket Románia szervezte, és további tíz NATO-tagállam vesz részt rajtuk, úgymint Törökország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Portugália, Nagy-Britannia, Hollandia, Észak-Írország, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, de meghívót kapott rá Moldova és Grúzia (Georgia) is.

A hadgyakorlat résztvevői

A román haditengerészet közleménye szerint a műveletek április 2-ig tartanak, és 3400 katona érintett bennük.

A gyakorlat során Románia 30, Bulgária pedig 2 hadihajójót vonultat fel, Franciaország, ezenkívül Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere is bekapcsolódik a feladatok végrehajtásába.

Bevonják a hadgyakorlatba a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádját, de részt vesz rajta 57 szárazföldi katonai jármű, és tüzérségi eszközöket is felvonultatnak.

A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.

A végrehajtásra kerülő feladatok

Szerdán a román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok, valamint a román szárazföldi egységek éleslövészetet tartanak a Konstancától erősen északra lévő babadagi lőtéren.

Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, a még északabbra lévő Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben.

A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant egységet kell ártalmatlanná tenniük.

A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os varsói NATO-csúcson tett javaslatot, amivel a katonai szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, valamint a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez kíván hozzájárulni.

Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg a hadgyakorlatot.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: