Connect with us

Húsvéti gyermekkönyvek

Románia

ÁTJÁRÓHÁZ: Románia egyelőre nem számít bevándorlási célországnak

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

NEM JÁTÉK: Román önkéntesek játékokkal várták az Ukrajnából érkező menekült gyerekeket
A cikk meghallgatása

Románián több, mint másfélmillió menekült érkezett az ukrajnai konfliktus kitörése óta, de közülük jóformán senki sem maradt ott. A nagyszebeni tudományegyetem egy migrációs kérdéseket tanulmányozó szociológusa szerint az ország egyelőre nem számít bevándorlási célpontnak. Anatolie Cosciug – akinek az ukrajnai menekülthullám romániai hatásait vizsgáló tanulmánya hétfőn jelent meg az elemzéseket és publicisztikákat közlő Contributors.ro honlapon – egyebek között megállapította, hogy Románia a térség egyik lenyitottabb országának számít a menekültek befogadását illetően.

Román-szír párhuzamok

Cosciug megállapítása szerint az utóbbi három évtizedben Romániából milliók költöztek el, de az utóbbi évtizedben megháromszorozódott azoknak a száma, akik nem Romániában születtek. Ebben az időszakban kétszeresére (137 ezerre) emelkedett a Romániában élő külföldi állampolgárok száma, közülük 80 ezren számaznak harmadik (EU-n kívüli) országból.

Bár a határrendészet közlései szerint február 10. óta 1 millió 683 ezer ukrán állampolgár érkezett – közvetlenül vagy Moldova felől – Romániába, túlnyomó többségük továbbutazott, és a szerző becslései szerint július közepén csak mintegy 84 ezer ukrán menekült élt Romániában.

Előrejelzések szerint a számuk év végéig elérheti a százezret, ami a Romániában élő külföldiek számának megduplázását jelentené a tavalyi adatokhoz képest. Cosciug szerint ezzel együtt Románia továbbra sem számít bevándorlási célországnak – legalábbis egyelőre.

A román szociológus Romániát és Szíriát összehasonlítva rámutatott, hogy Ukrajnából öt hónap alatt ötmillió ember menekült el, ugyanakkor Szíria esetében több évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ekkora tömeg elhagyja az országot.

Az ukrán menekültek 60 százaléka a szomszédos országokban maradt, ahol nem volt korábban ilyen arányú menekültáradat fogadására kialakított infrastruktúra, míg a szíriai migrációs hullám 70 százaléka Németországba, Ausztriába vagy Svédországba irányult.

Romániában az ukrán menekültek alig több mint a fele (45 ezer ember) igényelt ideiglenes védelmet (menedékstátuszt), ami az egyik legkisebb arány a térségben.

A tanulmány szerzője szerint ez azzal magyarázható, az ukrajnai menekültek 48 százaléka olyan országba jutni, ahol rokonaik, barátaik vannak, vagy kedvezőbb a menekültellátás (17 százalék), és főleg csak azok maradnak Romániában, akik nem akarnak messze költözni, mert a háború gyors lezárásában és a gyors hazatérésben reménykednek.

Lesz-e belpolitikai vita?

Romániában – a világ más térségeivel ellentétben – eddig nem váltott ki élénk társadalmi vitát a bevándorlás témája, a szerző azonban azt valószínűsíti, hogy ez megváltozhat a soron következő választásokig.

Tavaly – egy akkori felmérés szerint – a románok többsége (55 százaléka) még elutasította a bevándorlók beengedését, most azonban több mint 85 százalékuk támogatja az ukrán menekültek befogadását, és a szíriai menekültekkel szemben is 55 százalékra nőtt ez a készség. Románia ezzel a térség egyik lenyitottabb országának számít.

A tanulmány arra is kitér, hogy az ukrán menekültek többségére kedvező benyomást tett és meglepetésként hatott a román hatóságok részéről tapasztalt barátságos fogadtatás – ennek egyik jelképe például az, hogy számos román intézményre kitűzték az ukrán zászlót.

A szerző szerint azonban korai lenne ebből messzemenő következtetéseket levonni az újabb menekülthullámmal érkezők társadalmi integrációjának tekintetében, mivel az ukrajnai háború miatt bevezetett menekültjogi enyhítések hosszú távú következményeiről még senkinek sincsenek tapasztalatai.

Romániában ráadásul a menekültek kétharmada négy térségben – Bukarest, illetve Konstanca, Brassó és Galac megyében – lakik, ezért fennáll a veszélye, hogy elszállásolásuk, egészségügyi ellátásuk, iskoláztatásuk gondja túlterheli az illető régiók helyi hatóságait.

A BALK Hírlevele


Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava