Connect with us

Szerbia

PÉLDÁTLAN CIRKUSZ: Gyilkosságért 40 évet kapott, majd kisétált a bíróságról

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

ESZTRÁDMŰVÉSZEK: Az elítélt és az áldozat
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Zoran Marjanovićot 40 évre ítélték, mert megölte a ét, majd az ítélet kimondását követően szabadon engedték! A férfi a bíróságról kilépve betért egy közeli kávézóba, majd elhajtott egy ezüst színű Mercedesszel. A rendőrségnek most az a dolga, hogy megtalálja, és letartóztassa.

A történet

Zoran Marjanović, miután felesége Jelena meggyilkolásáért 40 év börtönbüntetésre ítélték, barátnője, Zorica és családja kíséretében kisétált a tárgyalóteremből, és elhagyta a bíróság épületét.

Bár 40 évet kapott, Marjanović egy papírlappal – valószínűleg az ítélettel a kezében – kisétált a tárgyalóteremből.

Az elítéltet láthatóan megviselte a kimondott büntetés, megtörten és kisírt arccal lépett ki a tárgyalóteremből, ahol az első házasságából származó fia ölelte át.

Marjanović a bírósági épületből kilépve barátnőjével, Zoricával, testvérével és fiával először egy közeli kávézóba ment, majd nem sokkal később beültek egy ezüst színű Mercedesbe, és nagy valószínűséggel a borčai családi ház felé vették az irányt. Borča Belgrád egyik külvárosa a Duna vajdasági oldalán.


Érte mentek

Mégsem kellett egy-két nap ahhoz, hogy a szerb rendőrség őrizetbe vegye a délelőtt első fokon elítélt, majd hazaengedett Zoran Marjanovićot. Minden bizonnyal a nagy médiafelhajtásnak köszönhetően a rendőrök már 14 óra körül őrizetbe vették a férfit, akit otthon találtak. A helyszínt a készenléti rendőrség két egysége, a rendőrség különleges egységének tucatnyi tagja szállta meg. A rendőrök bementek a borčai családi házba, majd néhány perccel később kihozták a megbilincselt kezű férfit, akit felesége brutális meggyilkolása miatt ítéltek el. A bíróság szerint Marjanović egy kemény tárggyal nyolc-tíz csapást mért az asszony fejére, vagyis addig ütötte, amíg nem halt meg.


A Blic napilap/hírportál érdeklődésére hivatalosan azt közölték, hogy Marjanovićot azért nem vitték azonnal a börtönbe, mert előbb át kell adni a belügyminisztériumnak, illetve a rendőrségnek a férfi letartóztatására vonatkozó határozatot, a rendőrök majd csak ezt követően intézkedhetnek.

A Blic úgy tudja, hogy a “megalkotott határozatot” a Szerbiai Belügyminisztérium Kutatási Főosztálya kapja, amely majd végrehajtja. A rendőrök tehát csak ezt követően mennek ki Marjanovićért, és viszik börtönbe – feltéve, ha megtalálják, az átfutási időn arra éppen elegendő, hogy a férfi kikerüljön a hatóságok látóköréből.

A papirológia és a végrehajtás várhatóan egy-két napon belül zajlik le, ha minden simán megy.

Esztrádművészek

Jelena Marjanović a “Grand Csillagai” (Zvezde Granda) produkció énekesnője volt, 2016 április 2-án gyilkolták meg, amikor egy töltésen kocogott.

A hosszas vizsgálódás során a gyanú végül férjére, Zoran Marjanović zeneszerzőre terelődött, akit a belgrádi felsőbíróság első fokon negyven év börtönre ítélt.

A Zoran és Jelena Marjanovićnak egy közös lányuk van. A gyilkosság napján hármasban mentek ki a töltésre, ahol a későbbi áldozat kocogott, férje és lánya pedig sétáltak.

Nem sokkal később a férfi felhívta a rendőrséget, hogy bejelentse felesége eltűnését, a nő holttestét a következő napon egy csatornában találták meg.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Szerbia

MADE BY PUTIN: A szerb szélsőjobb a szerb és az orosz “nemzeti ügyért”

Közzététel:

a megjelenés dátuma

SZERB SZÉLSŐJOBB: A Wagner Csoport "tiszteletére" készült falfestmény Belgrádban. a jobb alsó sarokban a Népi Járőrség neve olvasható
SZERB SZÉLSŐJOBB: A Wagner Csoport "tiszteletére" készült falfestmény Belgrádban. a jobb alsó sarokban a Népi Járőrség neve olvasható (Forrás: Blic)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 6 perc

Nehéz lenne nem észrevenni, hogy Szerbiában szélsőjobboldali és neonáci csoportok Koszovó és Ukrajna ellen hergelnek, bár a belgrádi ügyészség elutasította azokat a feljelentéseket, amelyeket egy belgrádi ügyvéd és három szerbiai civil szervezet tett a Wagner Csoporttal “szimpatizálókkal” szemben. A BALK tavaly arról számolt be hogy szerb szélsőjobboldali csoportok vezetői “ellenőrizték” az oroszok által rendezett ukrajnai népszavazási bohózatot, akik arról álmodoztak, hogy már idén orosz tankokon vonulnak be Koszovóba. A belgrádi Blic most diplomáciai és biztonsági forrásokra hivatkozva hosszú cikket közölt arról, hogy Oroszország milyen szélsőjobbos és neonáci csoportokat támogat Szerbiában. A Blic szóhasználta igen erős, de nem áll messze a valóságtól, a BALK rendszeres olvasóit aligha lepik meg az alábbiak.

Kevesen vannak, de veszélyesek

Az Blic hírportál szerint a szélsőjobbos és neonáci szervezetek arra használják fel a koszovói helyzet rendezésére kidolgozott francia-német javaslatot, hogy rendbontást idézzenek elő Belgrádban, és a Koszovóval határos területeken. A nemzetközi közvetítők által összetákolt irományt egyébként nevezzük inkább csak egy újabb “non papernek”, mind igazi javaslatnak, amely vélhetően semmi másra nem jó, minthogy felborzolja a kedélyeket, és hogy teret nyisson a szerb szélsőjobb tobzódásának, valamint a nacionalizmus erősödésének Koszovóban – egyik és másik oldalon is.

A Blic arról ír, hogy a szerb szélsőséges csoportok zavargások előidézésére törekszenek Belgrádban és Koszovó határán. A balközép portál az utóbbit természetesen “adminisztratív vonalnak” nevezi a szerb “mandarin nyelvből” származó kifejést használva.

Ez a forgatókönyv leginkább az orosz rezsimnek felel meg, amely már régóta zavargásokat és zűrzavart szeretne előidézni Európában, és ehhez a Balkán a leghatékonyabb terep

– írja a Blic, amely arról számol be, hogy a szerbiai parlamentben történteket követően csütörtökön párszáz fős csoport jelent meg a szerbiai parlament környékén és az odavezető utcákban.

A csoportban már korábbról ismert arcok és oroszbarát aktivisták tűntek fel, őket Damjan Knežević, a Népi Járőrség vezetője, Srđan Nogo, a Dveri volt parlamenti képviselője, valamint Nemanja Šarović, a “Szeretet, hit, remény” (Ljubav, vera, nada) mozgalom elnöke vezette.

Ilyen és hasonló videókat osztanak meg egymással a TikTokon és a Twitteren a szerb szélsőségesek : Jövőre az orosz Kijevben, és a szerb Prizrenben

A Blic szerint ezeknek a szélsőséges csoportoknak látszólag kicsi a táborúk, de jól szervezettek, és erőszakos incidenseket provokálhatnak ki.

Valamennyien szerény megélhetést biztosító foglalkozással rendelkeznek a lakóhelyükön, ezért megalapozottan hihető, hogy Moszkvából kapnak pénzt és eszközöket tevékenységük folytatásához.

Erőszakos akció Belgrádban és Koszovó határán

Az említett szélsőséges csoportok által szervezett oroszbarát séták és összejövetelek nem ritkák, ezek aztán néha erőszakos megmozdulásokba csapnak át. Mondjuk akkor, ha ez Moszkva érdekeit szolgálja.

A legutóbbi “erőszakba torkolló tüntetés” 2020-ban volt Belgrádban, amely mögött feltehetően az orosz vezetés állt.

A tüntetés kiváltó okaként a Covid-elleni intézkedéseket említették, a Blic szerint azonban hamar kiderült, hogy a tüntetés politikai és ideológiai töltetű volt.

A demonstráció a szerb parlament megszállását eredményezte, 43 rendőr és 17 tüntető súlyosan megsérült. Öt hatósági járművet felgyújtottak, a zavargások során három rendőrló megsérült, több mint 70 pajzs és egyéb felszerelés pedig használhatatlanná vált.

A belgrádi lap & hírportál arra emlékeztetett, hogy egy hónappal ezelőtt erőszakos megmozdulás volt “Koszovó és Metohia” közigazgatási vonalán (nem határán!), a tömeg dulakodni kezdett a rendőrökkel és kisebb csetepaté is kialakult.

Erőszakos akciókra is kaphatók

A 2020-as parlamenti inváziót követően a rendőrség Damjan Kneževićet nevezte meg szervezőként, és ezért akkor őrizetbe is vették.

A koszovói határon egy hónappal ezelőtt rendezett megmozduláson feltűnt Knežević is, aki korábban a “” (Az eskü őrzői) alelnöke volt, ezúttal pedig a hírhedt Wagner Csoport zsoldosainak brandjével díszített sapkával a fején vonult fel.

SZERB SZÉLSŐJOBB: Damnjan Knežević a Wagner "logóval", madarát tolláról, embert a jelképekről (Screeenshot)

WAGNER: Damnjan Knežević a Wagner “logóval”, madarát tolláról, embert jelképekről (Screeenshot)

Tavaly tett oroszországi látogatását Knežević arra is felhasználta, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök ellen fordítsa a vendéglátóit.

A Blic megállapítja, hogy Moszkva évek óta több Szerbiában működő szervezet és magánszemélyt támogat, de természetesen valamennyien tagadják a Kremlhez fűződő közvetlen kapcsolatukat, végképp pedig azt, hogy Vlagyimir Putyin rezsimje finanszírozza őket.

Ezek a szélsőséges csoportok hazafinak mondják magukat, akik egyaránt a szívükön viselik Oroszország és Szerbia ügyét, mindeközben a testvéri kapcsolatok ürügyén számos Telegram-profilon nyomatják a nacionalista propagandát és küldik a háborúra uszító üzeneteket Koszovóval kapcsolatban, de tanácsokat adnak arra is, hogy a szerbek miként viselkedjenek Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban, persze ők nem így fogalmaznak.

Ki uszít Oroszországból?

Az Oroszországból uszítók közül néhányan gyakran tartózkodtak Szerbiában, ezek a személyek különösen azóta aktívak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A Kreml “politikai szatelitjei” ma már napi kapcsolatot tartanak fenn a szerbiai szélsőjobboldali és neonáci szervezetekkel, a Blic szóhasználata szerint.

Damjan Knežević 2014 óta aktív “politikus” Szerbiában, 2020 óta a Népi Járőrség élén jelenik meg. Akkor kezdték meg fekete ruhába öltözve zaklatni a migránsokat, majd később oltásellenes magatartást vettek fel.

A Népi Járőrség vezetője Andrej Liszovval, a Sasok (Orlovi) “orosz-szerb” kulturális központ első emberével, ismertebb nevén a “Gonosz Sasok” elnökével tart fenn kapcsolatot, a szervezet nemrég költözött be a Wagner Csoport szentpétervári székházába.

Knežević az egyik első látogatója volt a félkatonai (vagy egészen katonai) zsoldoscsoport újonnan megnyílt haditechnikai központjának.

Szerbia az utóbbi időben többször is negatív kontextusba került a külföldi médiában, miután a belgrádi homlokzatokon és falakon a “Wagner” szimbólumai jelentek meg.

Szeribában általános elterjedt vélemény, hogy ezeket a graffitiket/murálokat a Népi Járőrség ültette át szerb környezetbe, különösen azt követően, hogy az egyikem ott díszeleg a szélsőjobboldali szervezet neve. Ezt csak a szerbiai ügyészségnek nem tűnik fel.

Orosz Birodalmi Mozgalom és a Srbska akcija

A Népi Járőrségen kívül a “Srbska akcija” (Szerb Akció) is rendelkezik oroszországi kapcsolatokkal, mégpedig az Orosz Birodalmi Mozgalommal, amelyet az Egyesült Államok és EU is terrorista csoportnak nyilvánított.

Két szerb szélsőjobboldali vezető, aki ellenőrizte az "orosz régiókkal" kapcsolatos kvázi népszavazást

Két szerb szélsőjobboldali vezető, aki ellenőrizte az “orosz régiókkal” kapcsolatos kvázi népszavazást

Nyugati vélekedés szerint az orosz hírszerzés a cári eszméket hirdető mozgalom közvetítésével találja meg azokat a szélsőségeseket, akiket saját céljaira használ fel Európa szinte bármely pontján.

Szerbiában vélhetően ezzel a csoporttal működik együtt Srđan Nogo, a Dveri volt képviselője, aki több szerbiai & belgrádi megmozdulás szervezetője.

A Blic nem tett említést Miša Vacićról, a Szerb Jobboldal (Српска десница) és Ivan Ivanovićról, a Mieink (Наши) Konzervatív Mozgalom vezetőjéről, akik a négy ukrajnai körzetet érintő orosz népszavazási bohózat ellenőrei voltak, és Volgográd környékén portyáztak, nyilván nem saját költségen.

Kézzel festett farmerek

Vacić egy ott készült fotón “három ujjas” szerb karlendítéssel pózol, Ivanović pedig az itt látható képhez azt fűzte a Twitteren, hogy “jövőre (a koszovói) Prizrenben az orosz testvérekkel”.

Vacić azóta már a Wagner Csoportról készült “falfestménnyel” dekorálta ki a Twitter-profilját, a képen az olvasható, hogy “Wagner Csoport – Orosz Vitézek”.

Szerb szélsőjobb

A szerb szélsőjobbos “műkedvelő” egy csütörtöki bejegyzésében azt írta, hogy a koszovói helyzetnek egyetlen megoldása van, ami nem más, mint Koszovó elfgolalása.

Kérdések

A Nyugat, illetve az Egyesült Államok által felügyelt EU, Quinta vagy akármi/akárki választás elé állította Szerbiát.

A szinte osztódással szaporodó nyugati közvetítők állítólag azt is felvázolták, hogy a nyugati terv elutasítása milyen következményekkel járhat, arról viszont szinte szó sem esik, hogy mi történik akkor, ha Szerbia netalán elfogadja a szóban forgó javaslatot.

Hogyan reagál erre a szerb szélsőjobb? Vajon utcára vonulnak-e Szerbiában az szélsőjobboldal által dirigált erők, amelyek kisebb dolog miatt is tobzódtak már Belgrádban & Szerbiában, mint például legutóbb a Pride idején.

És az is kérdés, hogy mit tesz Oroszország ezeknek az erőknek a “megerősítésére”, vagy mit tesznek az Éjszaka Farkasai Putyin-barát motorosbanda szerbiai tagjai.

Kérdésként esetleg az is felmerülhet, hogy a Nyugat részéről épeszű ötlet volt-e éppen most elmérgesíteni a balkáni helyzetet, és esetleg egy újabb frontot nyitni Európában, főleg akkor, amikor eléggé nyilvánvaló volt, hogy Oroszország éppen ezt szeretné.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

Vučić: a magyarokkal közösen akadályoztam meg Koszovó tagságát az UNESCO-ban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

AZ UNESCO-RÓL IS SZÓ VOLT: Az elnöki beszámolóra 154 képviselő szavazott igennel, 23 nemmel, 8-an pedig tartózkodtak a jelenlévő 185 szerb honatya közül
AZ UNESCO-RÓL IS SZÓ VOLT: Az elnöki beszámolóra 154 képviselő szavazott igennel, 23 nemmel, 8-an pedig tartózkodtak a jelenlévő 185 szerb honatya közül (Forrás: Parlament RS, Tanjug, screenshot)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 6 perc

A szerb elnök a szkupstina pénteki ülésén arról is beszélt, hogy a magyarokkal és a japánokkal közösen akadályozta meg felvételét az UNESCO-ba, de húzott még néhány váratlant, miközben tovább becsmérelte az ellenzéket. A szerbiai parlament egyébként két napos vita után elfogadta az elnöki jelentést, amely a Koszovóval folytatott tárgyalásokról szól. A beszámolóra 154 képviselő szavazott igennel, 23 nemmel, 8-an pedig tartózkodtak a jelenlévő 185 szerb honatya közül. A Vajdasági Magyar Szövetség már korábban jelezte, hogy megszavazza a jelentést, amit a szerb elnök illő módon meg is köszönt.

Nem ez a harc lesz a végső

A jelentés a “pristinai ideiglenes önkormányzati intézményekkel” folytatott tárgyalási folyamatról szólt a 2022. szeptember 1-e és 2023. január 15-e közötti időszakban, ami természetesen csak “munkacím”, mert a parlamenti ülésen a legnagyobb ökölrázás éppen a január 15-ét követő időszak eseményei miatt történt.

A balkáni ügyekben jártás olvasók tudják, hogy nem csak az oroszok, hanem a szerbek is imádnak “politikai mandarin nyelven beszélni”, így a koszovói kormányt “pristinai ideiglenes önkormányzati intézményeknek”, vagy röviden csak Pristinának nevezik.

Ez azért van, mert nem ismerik el Koszovó függetlenségét, illetve mert a jelenlegi helyzetet ideiglenesnek tekintik, amiből máris lazán levonható a magvas megállapítás, hogy a francia-német “non paper” nyomán kialakult parlamenti és egyéb “műbalhé” aligha hoz előrelépést szerb oldalon, jó esetben is csak “helybenjárásról” beszélhetünk.

A szerbiai parlament ülésének második napján a purparlé jóval nyugodtabban telt, mint egy nappal korábban, miután az ellenzéki hangadók nem vettek részt az ülésen.

Nincs UNESCO, nincs kapituláció!

Transzparens a szerb parlamentben: Nem a kapitulációra! (Forrás, Twitter, Boško Obradović)

Így minden simábban ment, mert a szerb államfőnek nem kellett minden kerülőre-fordulóra kiosztania a renitenseket, ami csütörtökön az “ökölharc közeli állapotot” idézte elől.

Persze, nem kell azt hinni, hogy Vučić pénteken visszafogta magát az ellenzék gyalázásban, ez a habitusának része, és rögtön önkéntelenül előjön belőle, amint megpillant egy kamerát, de a szerb elnök szellemi fejlődésének elemzésétől itt most eltekintünk.

A szerb elnök jelentésében egyébként a Belgrád és a szerbség “békés természetére” igyekezett rámutatni, azt hangoztatva, hogy a “szerb fél” nem riad vissza attól, hogy békepolitikája révén “a tárgyalási folyamatban való aktív részvétel által megakadályozza a pristinai (!) felet abban, hogy rosszindulatú (maliciózus) hozzáállása során bármilyen alapja legyen ahhoz, hogy Szerbiát hamisan, nem konstruktív és “bomlasztó tényezőként” mutassa be”.

Ez elég fifikás összegzése annak az inkább igazinak tekinthető célnak, hogy a csütörtöki és minden más zűrzavar keltésével olyan politikai összevisszaság keletkezzen, amelyet nem öt, hanem ötven nyugati közvetítő sem képes megoldani. Merthogy a szerb szándék egyértelmű: Koszovó nem lehet Albánország része, nem lehet, nem, soha!

Még néhány körmönfont megfogalmazás

Van még néhány “körmönfont és nyakatekert” mondat az elnöki jelentésben, mint például az a megállapítás, amely szerint “az EU közvetítői és más releváns nemzetközi tényezők az elmúlt időszakban Belgrádot minden válsághelyzetben konstruktív félként jellemezték”.

Vagy az a megközelítés, hogy Szerbia hozzáállása a “Koszovó és Metóhia” térségében élő valamennyi polgár békéjének megteremtésére irányuló kompromisszumkészségen alapul, és ez nagyban befolyásolja, hogy az összes szituáció megoldása a szerb fél érdekében álljon.

Stb, stb, stb. Ezt nem csak az nem érti, aki tegnap pottyant ide e Holdról, hanem a némileg edzett megfigyelők is szájtátva állapítják meg, hogy a balkáni irracionalitás milyen újabb csodákra képes, beleértve szerebeket, albánokat zusammen.

UNESCO? Nem, hanem nem az ultimátumra.

Nem, hanem nem az ultimátumra. (Forrás: Screenshot)

Persze, harc az lesz, amire a parlamenthez intézett zárszavában Vučić nem először tett ígéretet, szoktatni kell az embereket ahhoz, hogy súlyos áldozatokat kell hozniuk a koszovói Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozásáért.

Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy “minden egyes döntést a lakossággal együttműködve fognak meghozni (királyi többesben), mert hogy “nem marad el a nyomás” azzal kapcsolatban, hogy szerb részről ne tartsák tiszteletben, ami eddig már aláírásra került.

Ez a megfogalmazás a “fordított megerősítés” kitűnő példája, a szerb elnök ugyanis verbális szinten nem azt mondta, hogy Szerbia követeli a 2013-ban aláírt Brüsszeli Szerződés, valamint a Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban 2015-ben szintén aláírt szerződés betartását, hanem azt helyezte kilátásba, hogy a szerbekre nyomás nehezedik majd, hogy az eddig már aláírt szerződéseket ne tartsák be, de természetesen ők ezt, mint “jog- és nemzetközi jogkövető” emberek, nem tehetik meg.

A magyarok és a japánok majd segítenek

A parlamenti ülésen Milica Đurđević Stamenkovskit, az erősen jobb oldali Zavetnici Szerb Párt (zavetnici, fordítsd: az eskü őrzői) vezetőjét egyebek között az is érdekelte, hogy Koszovó függetlenségének és ENSZ-tagságának elutasításán túl a szerb elnöknek mi az álláspontja Koszovó felvételéről az Interpolba és az Unescoba.

Vučić ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Abe Sinzóval és a magyarokkal folytatott személyes tárgyalásai révén annakidején megakadályozta, hogy az úgynevezett Koszovó csatlakozzon az UNESCO-hoz. A tavaly meggyilkolt japán miniszterelnök ezt nem tudja cáfolni, magyar részről pedig nevet nem említett, de egyébként sem könnyű értelmezni, hogy a szerb elnök valójában mire gondolt.

Koszovónak 2015 novemberében egy hajszál híján nem sikerült megszereznie az UNESCO-tagságot, mert a szükséges 94 támogató szavazat helyett csak 92 igent gyűjtött be, 50 ország nemmel szavazott, 20 pedig tartózkodott.

A döntést követően Szerbiában ünnepi hangulat uralkodott, Ivica Dačić szerb külügyminiszter – aki némi kihagyás után ma is ezt a posztot tölti be – akkor úgy nyilatkozott, hogy az UNESCO-ban született döntés azt a szándékot tükrözi, hogy Szerbia soha nem adja fel Koszovót.

Japán tartózkodott a Koszovó felvételéről szóló UNESCO-szavazáson

Japán tartózkodott a Koszovó felvételéről szóló UNESCO-szavazáson (Forrás: Beta)

A szerbek számára jól jött ez a “kis győzelem”, miután Koszovó 2009-ben már felvételt nyert a Világbankba és a Nemzetközi Valutaalapba.

Visszalapozva az internetet, az UNESCO-tagsággal kapcsolatban azonban kiderült, hogy a 2015-ös szavazás idején Magyarország támogatta Koszovó tagságát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében, Japán pedig tartózkodott a szavazáskor.

A japán külügyminiszter 2019 augusztusában járt Belgrádban, az akkor is külügyminiszterkedő Ivica Dačić arra kérte Kóno Tarót, hogy Japán ismét tartózkodjon Koszovó felvételének megszavazásától az UNESCO-ba és az Interpolba, ha ez netalán ismét felmerülne.

Koszovó, az Interpol & UNESCO

A téma a mai napig nem ment ki a divatból, Ana Brnabić szerb miniszterelnök az Egyesült Arab Emírségekben tett év eleji látogatása során ugyanis találkozott Ahmed Nasszer al-Raiszi tábornokkal, az Interpol elnökével.

Brnabić, a szerb kormány kihelyezett stúdiójának számító Pink Televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a Szerbiával különösen barátságos közel-keleti országból származó interpolos vezetőtől biztosítékokat kapott arra, hogy Koszovó tagságának kérdése az ő hivatali ideje alatt, vagyis 2025-ig nem merül fel.

Az igazi haladó politikusság idomult Brnabić szerint ez különösen fontos Szerbia számára, mert az ország az Interpolt és az UNESCO-t két kulcsintézménynek tekinti, és nem szeretné, ha Koszovó tagsági kérelme ismét napirendre kerülne.

A szerb miniszterelnök január 11-i nyilatkozata ugyanakkor bizonyíték arra, hogy Szerbia küzd Koszovó tagságának meghiúsításáról a nemzetközi szervezetekben, függetlenül attól, hogy mit tartalmaz a francia-német “non paper”, és ezáltal jogosak az ezzel kapcsolatos koszovói vádak, amelyeket az utóbbi napokban Albin Kurti miniszterelnök hozott fel.

“Az áruló ajtaja nyitva áll”

Boško Obradović nem az UNESO iránt érdeklődött, ő inkább a francia-német tervre kíváncsi

Boško Obradović nem az UNESO iránt érdeklődött, ő inkább a francia-német tervre kíváncsi

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html

A két napos szerbiai parlamenti szomorújátéknak, talán szerencsésebb így nevezni, mint komédiának, mert ez egyáltalán nem vicces, az lett az eredménye, hogy valaki mégis csak láthatja a francia-német “non papert”, amely tervnek igencsak szegényes, legalábbis abból ítélve, ami eddig kiszivárgott belőle.

A jóságos arcát is felvillantó Vučić meghívta Boško Obradovićot, a Dveri elnökét, hogy hétfőn menjen be hozzá az elnöki hivatalba, és nézze meg a “megállapodást”, valamint az arra adott szerb választ.

Mutatok Önnek valamit, amit kérni kellett volna (a parlamenti ülés során), de senkinek sem jutott az eszébe. Megmutatom, hogy olvassa el részletesen és alaposan azt a több oldal komoly szöveget tartalmazó non papert, amit Szerbia készített válaszul

– mondta a szerb elnök Obradovićnak arra a kijelentésére reagálva, hogy Koszovó ENSZ-tagságával kapcsolatban nem fordult levélben az orosz és a kínai elnökhöz, pedig korábban a parlentben ezt kérték tőle.

A levelekről beszél, én választom meg a pillanatot, hogy mikor írok levelet, és mikor kivel beszélek. Senki sem látta még képeslapon sem annyiszor Hszi Csin-ping kínai elnököt, mint ahányszor én találkoztam és beszéltem vele. Vlagyimir Putyinnal vagy hússzor találkoztam életemben, majd Ön mondja meg, hogy mikor kell őket hívnom

– jelentette ki elnöki nagyság kidomborítva Vučić, aki most azoknak az uniós tagállamok a vezetőinek írt, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Albin Kurti ezeknek a leveleknek a visszavonását követeli tőle.

A szerb elnök arra biztatta Obradovićot, hogy hétfőn szabadon vigyen magával másokat is, és további információk megosztását ígérte, ha azokat nem hozzák nyilvánosságra.

Mindenesetre, nekünk az a dolgunk, hogy harcoljunk, és az áruló – aminek nevezett – a diktátor, a zsarnok ajtaja mindig nyitva áll Ön előtt, és az áruló, a diktátor és a zsarnok mindig készen áll arra, hogy meghallgassa minden kifogását és minden tanácsát, és hogy megmutassa, hogy mi történik, és mit lehet tenni

– mondta Vučić, aki “ad absurdum” barátkozós kedvében még azt is lehetővé tenné a Dveri vezetőjének, hogy átlépjen a Szerb Haladó Pártba, mint azt a Zavetnici öt tagja már nagy hírverés közepette pénteken (február 3-ám) megtette. Isten és Vučić szeszélye kiszámíthatatlan.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Koszovó

A koszovói kormányfőnek 6 feltétele van a Szerb Községek Közösségével kapcsolatban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Albin Kurti a feltételeit ismerteti a koszovói parlamenttel
Albin Kurti a feltételeit ismerteti a koszovói parlamenttel a Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban. Az egyik feltétel a szervezet (szerbezet) nevének a megváltoztatása (Forrás: Screenshot)
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A koszovói albánok is makacskodnak, és elfogadhatatlan feltételekhez kötik Szerb Községek Közösségének létrehozását. Csütörtökön nem csak Szerbiában ülésezett a parlament, hanem Koszovóban is, bár ez a fogalom – mint tudjuk – a szerb szótárakban nem létezik. Albin Kurti koszovói miniszterelnök a koszovói parlament ülésén napirenden kívül tért ki arra, hogy milyen feltételekkel hajlandó elfogadni a Szerb Községek Közösségének létrehozását, miután ez a kérdés nem szerepelt a napirendi pontok között.

Hat pontba szedte

Albin Kurti koszovói miniszterelnök – aki közben már elutazott Törökországba, hogy Isztambulban találkozzon Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnökkel – hat feltételt terjesztett a koszovói képviselőház elé.

Az első pont szerint az általa “egyesületnek” nevezett szervezetnek összhangban kell lennie a koszovói alkotmánnyal és törvényekkel”.

A második pont alapján a szerbek által “a Szerb Községek Közösségének (ZSO) nevezett szervezet nem lehet “monoetnikus” vagyis egy nemzetiségű, ezért a nevét is meg kell változtatni, ráadásul csak az önkormányzatok “horizontális együttműködését” szolgálhatja.

Az utazónak feltétlenül tudnia kell, hogy hol jár, feltéve, ha ismeri a cirill betűket: Ez a ZSO!

Az utazónak feltétlenül tudnia kell, hogy hol jár, feltéve, ha ismeri a cirill betűket: Ez a ZSO!

A harmadik feltétel szerint a nemzeti kisebbségek jogainak és a vonatkozó védelmi mechanizmusoknak erősíteniük kell a viszonosság elvét – mint fogalmazott – a „két állam” között, és figyelembe kell venniük az európai szabványokat és modelleket.

Kurti kifejtette azt is, hogy a ZSO létrehozása előtt Koszovó északi részén fel kell számolni a Szerbia által létrehozott “illegális struktúrákat”, és minden illegálisan tartott fegyvert le kell adni.

Ötödik feltételként a koszovói miniszterelnök azt szabta, hogy a szervezet létrehozásáról a végleges szerződésnek/megállapodásnak kell kell rendelkeznie, és – mint mondta – csak a „kölcsönös elismerés” után kerülhet rá sor.

A hatodik pontban Kurti követeli, hogy a szerb elnök vonja vissza a Koszovó elismerését megtagadó öt uniós tagállam legmagasabb tisztségviselőinek küldött levelét, amelyben Aleksandar Vučić azt kérte, hogy ezek az országok ne fogadják el Koszovó uniós tagsági kérelmét. Ennek a részleteit a kapcsolódó cikk tartalmazza!

(NEM CSAK) FELTÉTELEZÉS: Ezek a koszovói községek tartoznának a szerbek által követelt Szerb Községek Közösségéhez

(NEM CSAK) FELTÉTELEZÉS: Ezek a koszovói községek tartoznának a szerbek által követelt Szerb Községek Közösségéhez

Kurti ellenáll a Nyugat minden zsarolási kísérletének

A koszovói miniszterelnök közben interjút adott a francia hírügynökségnek, amelyben hangsúlyozta, hogy ellenáll a Nyugat minden „zsarolási” kísérletének”, merthogy “ő csak egyenlőséget és kölcsönös elismerést akar”.

Minket nem lehet zsarolni. Nem lehet megfélemlíteni. Bátor emberek vagyunk, és amit követelünk, az az igazságos bánásmód, az egyenlőség és a kölcsönös elismerés

– nyilatkozta Kurti, aki szerint nem helyes nyomást gyakorolni a Nyugat-Balkán leginkább Európa- és Amerika-barát, valamint leginkább demokratikus országára.

Belgrádra kell nyomást gyakorolni

– jelentette ki a koszovói miniszterelnök, aki szerint Szerbia destabilizálja a Nyugat-Balkánt, és hozzátette, hogy a kölcsönös elismerés nélkül Koszovó számára nincs stabilitás.

Elmondása szerint a társulásról, mármint a Szerb Községek Közösségének létrehozásáról 2013-ban született megállapodás, vagyis az egyik előző kormány idején, de “sok más megállapodással együtt ez sem valósult meg mindkét oldalon”.

Kurti itt arra emlékeztetett, hogy Szerbia például beleegyezett, hogy a továbbiakban nem akadályozza Koszovó nemzetközi elismerésének és integrációjának folyamatát, amit nem tartott be, és amit még Belgrádban még ratifikálnia kell. Emlékeink szerint ezt a nem kötelező érvényű Washingtoni Szerződés tartalmazza.

Az albán diákok tüntetést szerveznek a ZSO ellen

Kurti hatpontos tervére reagált a koszovói ellenzék is, amely azzal vádolja a koszovói miniszterelnököt, hogy a Szerb Községek Közösségének megalakításával kapcsolatos korábbi véleményének a módosításával félrevezette a közvéleményt.

Mint ismeretes a koszovói (albán) miniszterelnök korábban explicite elutasította a Szerb Község Közösségének létrehozását, amit azzal indokolt, hogy Koszovóban nem jöhet létre olyan szervezet, mint Bosznia-Hercegovinában a Szerb Köztársaság.

Vlora Çitaku, a Koszovói Demokrata Párt vezetője, az ország nemrég hazatért washingtoni nagykövete, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egykori szóvivője úgy fogalmazott, hogy Kurtinak az általa támasztott feltételekről nem a koszovói parlamenttel, hanem Szerbiával kell tárgyalnia.

A tárgyalásokon a miniszterelnök előtt Szerbia van, köztük pedig a közvetítők. Velük kell tárgyalnia, nem velünk. Nekik kellene elmondani a feltételeket, nem nekünk
Vlora Çitaku is reagált azokra a feltételekre, amelyeket a koszovói miniszterelnök terjesztett a koszovói parlament elé

Vlora Çitaku is reagált azokra a feltételekre, amelyeket a koszovói miniszterelnök terjesztett a koszovói parlament elé (Forrás: Facebook, Vlora Çitaku)

– fogalmazott Çitaku, aki szerint a miniszterelnökkel ellentétben pártja következetes álláspontot képvisel a szerb-albán párbeszédet illetően, és csak a kölcsönös elismerésre összpontosító átfogó megállapodást támogatja.

Bírálta a koszovói miniszterelnököt a PDK egyik parlamenti képviselője, Abelard Tahiri is, aki azzal vádolta meg Albin Kurtit, hogy “nem volt bátorsága napirendre tűzni a közösség (értsd: Szerb Községek Közösségének) létrehozását.

Részletesen el kell magyaráznia a képviselőknek és az ország ának, hogy mi késztette egyik napról a másikra a közösség elfogadására

– mondta Tahiri, aki megjegyezte, hogy Szerbiában külön napirendi pont keretében vitatták meg a kérdést, a koszovói miniszterelnök viszont napirenden kívül hozta fel a témát.

A pristinai egyetemisták mindeközben bejelentették, hogy február 15-re menetelést szerveznek a Szerb Községek Közösségének megalakításával kapcsolatban, amelyet az “Együtt az egyesület ellen” jelszó alatt tartanak meg.

A pristinai egyetem diákparlamentje szerint „a szerb többségű önkormányzatok szövetsége nem jelent több jogot a koszovói szerb közösségnek, viszont nagyobb befolyást biztosít Szerbia számára Koszovó területén”.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: