Albánia
A VILÁGFŐNÖK IS JÓVÁHAGYTA: Az EU megnyitotta a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával

Az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben bejelentette, hogy megnyitották az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Az Edi Rama albán és Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök részvételével tartott sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen elmondta: a bizottság azonnal megkezdi a munkát az Albániából és Észak-Macedóniából delegált tárgyalócsoportokkal.
Politikai kísértések
A folyamat első lépéseként megkezdődik az uniós vívmányok átvilágítása a két országban, amely lehetővé teszi számukra, hogy megismerjék az uniós jogokat és kötelezettségeket.
– tette hozzá Von der Leyen.
Szerinte a csatlakozási tárgyalások előrehaladtával lendületet kapnak majd a beruházások, javulni fognak a kereskedelmi kapcsolatok az EU és a két tagjelölt ország között:
Dimitar Kovacsevszki, Észak-Macedónia miniszterelnöke gratulált Észak-Macedónia polgárainak az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
– ismét elég nagy pátosszal a macedón miniszterelnök.
A tárgyalások megkezdésekor Rama az EU-csatlakozást az albán nemzet „élet-halál kérdésének” nevezte, ami „egyesítő erőként” hathat a Nyugat-Balkánon.
Szeretnék rámutatni, hogy hat ezzel a hat nyugat-balkáni országból nem csak kettő, hanem négy kezdte meg [a csatlakozási tárgyalásokat]. Egy olyan területen, mint a Balkán, ez azt jelenti, hogy a politikai életben kevesebb a történelem kísértés.
A világfőnök is jóváhagyta
Az Atlanti-óceán túloldaláról Joe Biden amerikai elnök üdvözölte a csatlakozási tárgyalások megkezdését a két nyugat-balkáni országgal, tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzetre.
– jelentette ki Joe Biden a Fehér Ház közleménye szerint.
Albánia és Észak-Macedónia újabb lépést tett előre az uniós tagság felé, miután a bolgár parlament június végén úgy döntött, visszavonja az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozását akadályozó vétót.
Észak-Macedónia 2005-ben kapott tagjelölti státuszt, Albánia viszont jóval később, csak 2014-ben. A csatlakozási tárgyalások megkezdése a „túszállapot” megszűnését jelenti számára, miután korábban az Európai Unió összekapcsolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését a két országgal.
A csatlakozási tárgyalások évekig, de akár évtizedekig is eltarthatnak, mert egyes EU-tagállamok közben is blokkolhatják az előrehaladást, mint ezt korábban láttuk Horvátország és Szlovénia esetében.
Két országot már majdnem egy, egy harmadikat pedig több mint három évtizede előszobáztat az Európai Unió.
Montenegró és Szerbia például 2012-ben, illetve 2014-ben kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, míg Törökország már 1999-ben tagjelölti státuszt kapott, de a tárgyalásokat gyakorlatilag befagyasztották.
Az áttörés ellenére az első EU-csatlakozási fejezetek megnyitása csak a második kormányközi konferencia után várható, amelyet azután tartanak, hogy Észak-Macedónia felveszi az alkotmányba a bolgár nemzetiséggel kapcsolatos módosítást, ami a bolgár vétó feloldásának egyik feltétele.
Észak-Macedónia esetében a dolog már itt elbukhat, mert a szkopjei kormánynak nincs meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többsége.

Albánia
Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.
Néhány romlott alma
A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.
Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.
Kapcsolódó cikk
Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.
Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.
A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.
Együttműködés az albán migráció visszaszorítására
Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.
A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.
Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.
Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.
A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.
Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.
Megállítanák a csónakázást a csatornán
A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.
Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)
A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.
Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.
Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.
A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.
A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Bosnia5 nap telt el azóta
Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat