Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Fegyverzet

AZ ELSŐ SZÁZ DINÁR: Amerika által szankcionált szerb fegyverkereskedő állhat a Kavalánál történt tragédia hátterében

100 DINÁR: Jól jövedelmező üzlet Szerbiában a fegyverkereskedelem
100 DINÁR: Jól jövedelmező üzlet Szerbiában a fegyverkereskedelem
Olvasási idő: 3 perc

Miközben a görög ügyészség a fegyvereket szállító gép Kavala közelében történt katasztrófájának okait vizsgálja, a szerbiai ellenzéki N1-es televízió ismét feltette a kérdést, hogy valójában ki és hogyan exportálja a szerb hadiipari termékeket, és ki profitál a megkötött üzletekből. A egy része a vitatott szerbiai fegyverkereskedőt, Slobodan Tešićet sejti a kavalai események mögött.

55 milliószoros haszon

Az ukrán gép görögországi tragédiája rávilágított a fegyverkereskedelemmel foglalkozó, belgrádi székhelyű szédítő gyorsasággal történő felemelkedésére.

Ha nem zuhan le az ukrán gép Kavala közelében, nem is tudnák, hogy egyáltalán létezik egy Valir nevet viselő cég


– jelentette ki a CNN-hez közeli N1 csatornának nyilatkozva Ivan Ninić ügyvéd, aki kiderítette, hogy a Valirt . december 23-án regisztrálták 100 dináros (alig több, mint 300 forintos) alaptőkével. Ezért Szerbiában egy burekot sem nagyon lehet venni.

A Valir valószínűleg a világ egyik leggyorsabb növekvő cége, 2020-ban ugyanis 13 millió euró bevételt valósított meg, vagyis 13 milliószorosára növelte a befektetett alaptőkét, és ezt a pénzt fegyverkereskedelemből termelte ki.

A második működési évben azonban ezt is túlszárnyalta, a bevétel ugyanis 21-ben 55 millió euróra rúgott.

El tudja képzelni, hogy Ön vagy én, vagy bárki más bemegy az utcáról a céghivatalba, és száz dináros tőkével alakít egy céget, amelyből két év múlva 55 millió eurót vesz ki a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok között?

– tette fel a kérdést Ninić, aki nem érti, hogy a szerb államnak miért van szüksége közvetítő cégre például egy bangladesi üzlet megkötéséhez, és mi az, ami gátolja a fegyverkereskedelemmel foglalkozó állami cégeket abban, hogy egy ilyen üzletet kiizzadjanak magukból.

Miért jelenik meg közvetítőként egy belgrádi cég, és vajon a Valir vajon milyen áron szerezte be, és mennyiért adta el a fegyvereket?


– hangzottak a kérdéseket, amelyeket akár az újságíró is feltehetett volna, Ninić azonban így magát szorította sarokba, mert nem tudott válaszolni a saját felvetéseire.

Sok még a kérdés

Az sem világos, hogy a Valir kitől vásárolta a Kavala közelében felrobbant aknákat, a szerbiai hatóságok ezzel kapcsolatban is hallgatnak, annyit lehet tudni csak, amennyit a honlapján maga a szerb cég közölt.

A weboldal szerint együttműködnek a szerbiai honvédelmi minisztériummal, és öt hadiipari céggel vannak kapcsolatban.

Közöttük van a dél-szerbiai, vagyis a valjevói Krušik is, amelytől korábban a Nebojša Stefanović védelmi miniszter azóta elhunyt édesapjához kötődő cég is kedvezményes áron vásárolt fegyvereket.

A Krušik hadiipari létesítmények körüli visszaéléseket feltáró, és emiatt azóta vádjával lecsukott Aleksandar Obradović szerint a kiváltságos helyzetben lévő magánkereskedők “igencsak lepusztítják” az állami hadiipari cégeket.

A mindössze három alkalmazottal működő Valir kereskedelmi partnerei közé tartozik még a kragujevaci oružje (oružje = fegyver) is, amely az állami könyvvizsgálók szerint a Slobodan Tešić cégeivel folytatott kereskedelem során 3,5 millió eurós kárt “valósított meg”.


Nem számítok Tešić nevének felbukkanására ebben az ügyben, de biztos vagyok benne, hogy az ő csapatát kell keresni a Valir mögött

– jelentette ki az N1-nek nyilatkozó ügyvéd, de nem ő az egyedüli, aki Tešićre gyanakszik. Az Arms watch portál szerint nem lehet véletlen, hogy a Valir elnevezésű céget mindössze két héttel azt követően jegyezték be, hogy az szankicókat vetett ki a szerb fegyverkereskedőre, és irányítása alatt álló kilenc tagú csapatra.

Különböző beszámoló szerint miközben Tešić az szankciók “nevelő hatását” élvezte, a Valir 2021-ben és 2022-ben 249 tonna szerb fegyvert szállított az Egyesült Államokba. A Görögországban lezuhant ukrán repülőgép rakterében mindössze 11,5 tonna hadifelszerelés volt.

A belgrádi székhelyű Valir 2021. november 9-e és 2022. június 20-a között 98,7 tonna töltényt (5,56×45 mm és 9×19 mm) exportált Németországból tengeri úton a dél-karolinai Charleston kikötőjébe, a montenegrói Barból pedig az észak-karolinai Wilmingtonba, vagyis szintén az USÁ-ba szállított 150 tonna lőszert.

2021. február 2-án a Valir 10 millió darab 5,65×45 mm-es töltényt exportált az amerikai NEMO Arms Inc. cégnek, ezeket a NATO szabványnak megfelelő töltényeket a szerb állami tulajdonban lévő užicei Prvi gyártja, amellyel a szóban forgó szerb cég együttműködik.

Ha a katonai vonatkozásoktól eltekintünk, akkor mindebből az következik, hogy Szerbiában is meg lehet gazdagodni mindössze néhány év alatt, csak tudni kell jól befektetni az első száz dinárt.

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!



Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!





Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: