AZ ELSŐ SZÁZ DINÁR: Amerika által szankcionált szerb fegyverkereskedő állhat a Kavalánál történt tragédia hátterében

Miközben a görög ügyészség a szerb fegyvereket szállító ukrán gép Kavala közelében történt katasztrófájának okait vizsgálja, a szerbiai ellenzéki N1-es televízió ismét feltette a kérdést, hogy valójában ki és hogyan exportálja a szerb hadiipari termékeket, és ki profitál a megkötött üzletekből. A közvélemény egy része a vitatott szerbiai fegyverkereskedőt, Slobodan Tešićet sejti a kavalai események mögött.

55 milliószoros haszon

Az ukrán gép görögországi tragédiája rávilágított a fegyverkereskedelemmel foglalkozó, belgrádi székhelyű Valir szédítő gyorsasággal történő felemelkedésére.

– Ha nem zuhan le az ukrán gép Kavala közelében, nem is tudnák, hogy egyáltalán létezik egy Valir nevet viselő cég

– jelentette ki a CNN-hez közeli N1 csatornának nyilatkozva Ivan Ninić ügyvéd, aki kiderítette, hogy a Valirt 2019. december 23-án regisztrálták 100 dináros (alig több, mint 300 forintos) alaptőkével. Ezért Szerbiában egy burekot sem nagyon lehet venni.

A Valir valószínűleg a világ egyik leggyorsabb növekvő cége, 2020-ban ugyanis 13 millió euró bevételt valósított meg, vagyis 13 milliószorosára növelte a befektetett alaptőkét, és ezt a pénzt fegyverkereskedelemből termelte ki.

A második működési évben azonban ezt is túlszárnyalta, a bevétel ugyanis 21-ben 55 millió euróra rúgott.

– El tudja képzelni, hogy Ön vagy én, vagy bárki más bemegy az utcáról a céghivatalba, és száz dináros tőkével alakít egy céget, amelyből két év múlva 55 millió eurót vesz ki a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok között?

– tette fel a kérdést Ninić, aki nem érti, hogy a szerb államnak miért van szüksége közvetítő cégre például egy bangladesi üzlet megkötéséhez, és mi az, ami gátolja a fegyverkereskedelemmel foglalkozó állami cégeket abban, hogy egy ilyen üzletet kiizzadjanak magukból.

– Miért jelenik meg közvetítőként egy belgrádi cég, és vajon a Valir vajon milyen áron szerezte be, és mennyiért adta el a fegyvereket?

– hangzottak a kérdéseket, amelyeket akár az újságíró is feltehetett volna, Ninić azonban így magát szorította sarokba, mert nem tudott válaszolni a saját felvetéseire.

Sok még a kérdés

Az sem világos, hogy a Valir kitől vásárolta a Kavala közelében felrobbant aknákat, a szerbiai hatóságok ezzel kapcsolatban is hallgatnak, annyit lehet tudni csak, amennyit a honlapján maga a szerb cég közölt.

A weboldal szerint együttműködnek a szerbiai honvédelmi minisztériummal, és öt hadiipari céggel vannak kapcsolatban.

Közöttük van a dél-szerbiai, vagyis a valjevói Krušik is, amelytől korábban a Nebojša Stefanović védelmi miniszter azóta elhunyt édesapjához kötődő cég is kedvezményes áron vásárolt fegyvereket.

A Krušik hadiipari létesítmények körüli visszaéléseket feltáró, és emiatt azóta kémkedés vádjával lecsukott Aleksandar Obradović szerint a kiváltságos helyzetben lévő magánkereskedők „igencsak lepusztítják” az állami hadiipari cégeket.

A mindössze három alkalmazottal működő Valir kereskedelmi partnerei közé tartozik még a kragujevaci Zastava oružje (oružje = fegyver) is, amely az állami könyvvizsgálók szerint a Slobodan Tešić cégeivel folytatott kereskedelem során 3,5 millió eurós kárt „valósított meg”.

– Nem számítok Tešić nevének felbukkanására ebben az ügyben, de biztos vagyok benne, hogy az ő csapatát kell keresni a Valir mögött

– jelentette ki az N1-nek nyilatkozó ügyvéd, de nem ő az egyedüli, aki Tešićre gyanakszik. Az Arms watch portál szerint nem lehet véletlen, hogy a Valir elnevezésű céget mindössze két héttel azt követően jegyezték be, hogy az Egyesült Államok szankicókat vetett ki a szerb fegyverkereskedőre, és irányítása alatt álló kilenc tagú csapatra.

Különböző beszámoló szerint miközben Tešić az amerikai szankciók „nevelő hatását” élvezte, a Valir 2021-ben és 2022-ben 249 tonna szerb fegyvert szállított az Egyesült Államokba. A Görögországban lezuhant ukrán repülőgép rakterében mindössze 11,5 tonna hadifelszerelés volt.

A belgrádi székhelyű Valir 2021. november 9-e és 2022. június 20-a között 98,7 tonna töltényt (5,56×45 mm és 9×19 mm) exportált Németországból tengeri úton a dél-karolinai Charleston kikötőjébe, a montenegrói Barból pedig az észak-karolinai Wilmingtonba, vagyis szintén az USÁ-ba szállított 150 tonna lőszert.

2021. február 2-án a Valir 10 millió darab 5,65×45 mm-es töltényt exportált az amerikai NEMO Arms Inc. cégnek, ezeket a NATO szabványnak megfelelő töltényeket a szerb állami tulajdonban lévő užicei Prvi Partizan gyártja, amellyel a szóban forgó szerb cég együttműködik.

Ha a katonai vonatkozásoktól eltekintünk, akkor mindebből az következik, hogy Szerbiában is meg lehet gazdagodni mindössze néhány év alatt, csak tudni kell jól befektetni az első száz dinárt.