Egyesült Államok
ELVESZÍTIK A FÓKUSZT: Amerika kezd belefáradni a hosszú ukrajnai háborúba?
Ezt a kérdést a brit liberális újságírás Mekkájának számító Economist teszi fel. A nagynevű hetilap a cikk alcímében megjegyzi, hogy az infláció, az emelkedő üzemanyagárak és a méregdrága amerikai politika csökkenti az Oroszország elleni proxykonfliktus támogatottságát. Ez főleg a republikánusokra vonatkozik, akik az évvégi félidős választásokon megszerezhetik az amerikai kongresszus mindkét házának irányítását.
“Ameddig csak kell”
A washingtoni keltezésű cikk emlékeztet arra a bideni ígéretre, hogy “az Egyesült Államok addig támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell”, aminek szellemében Amerika már mintegy 8 milliárd dollárt költött az Ukrajnának szánt katonai segélyekre.
Májusban az amerikai kongresszus újabb 40 milliárd dolláros kiegészítő költségvetést fogadott el Ukrajna támogatására, és a háború globális következményeinek kezelésére.
Ez több, mint amennyit Joe Biden amerikai elnök kért, és annál is több, mint amekkora éves védelmi költségvetéssel az Egyesült Államok legtöbb európai szövetségese rendelkezik.
Az Economist ezt követően megjegyzi, hogy az ukrajnai háború közel hat hónapját követően, egy hosszú hadakozás kilátásaival a horizonton, még az amerikai elnök legközelebbi szövetségesei is azt kérdezik, hogy vajon Amerika belefárad-e ennek a tehernek a viselésébe.
A brit hetilap ezt a felvetést azzal támasztja alá, hogy Biden a jelen pillanatban népszerűtlenebb, mint Donald Trump volt elnökségének ezen a pontján, hiszen az infláció és a magas üzemanyagárak gyengítik az amerikaiak vásárlóerejét, és ezáltal nyilván az elnök iránt érzett szimpátiát is.
Félidős választás
A Marylandi Egyetem közvéleménykutatása szerint növekszik a szakadék a háborús költségek viselésének tekintetében a demokraták és a republikánusok között, a demokraták 78 százaléka elfogadja a benzinár emelkedését és 72 százalékuk az infláció növekedését is, miközben a republikánusok esetében ez az arány csak 44, illetve 39 százalék.
Az Economist úgy véli, hogy ezért a republikánusok fontos eredményeket érhetnek el a novemberi félidős választásokon: várhatóan átveszik ugyanis az irányítást a képviselőház és esetleg a szenátus felett is.
Az Economist amerikai kongresszusi tanácsadókra hivatkozva azt írja, hogy Ukrajna támogatását nagymértékben befolyásolja, hogy a republikánusok megtudják-e szerezni a kongresszus mindkét házának vezetését.
A jelen pillanatban arra lehet számítani, hogy megkezdődik a MAGA-hívek (Make America Great Again) feltüzelése, ezt szolgálja például Donald Trump volt amerikai elnöknek az a kijelentése is, hogy a “demokraták 40 milliárd dollárt küldenek Ukrajnának, miközben az amerikai szülők azért küzdenek, hogy enni adjanak a gyerekeiknek”.
A brit hetilap ezzel kapcsolatban idézi Chris Coons demokrata szenátort, Biden közeli szövetségesét, aki néha “árnyék külügyminiszternek” nevezi az amerikai elnököt, nyilván annak korábbi külpolitikai érdeklődése miatt.
Nos, Coons aggódik amiatt, hogy az amerikai nép és a választott vezetők megtartják-e az eddigi irányt, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök számol azzal, hogy a Nyugat “elveszíti a fókuszt”, főleg miután a republikánusok szkeptikusak a demokrata adminisztráció által vezetett proxyháborút illetően.
Egyesült Államok
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Szerbia nagyszabású katonai mozgásokat hajt végre a koszovói határ mentén. Erről a Fehér Ház szóvivője nyilatkozott, aki felszólította Belgrádot, hogy állítsa le ezeket a hadmozdulatokat, mert ezt amerikai részről “nagyon destabilizálónak” tartják. Közben az amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról.
Szerb katonai erők a határ mentén
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a szerb hadsereg mozgását a koszovói határ irányába, és felszólítja Belgrádot, hogy állítsa le a műveleteket, és aktívan vegyen részt a Banjska melletti támadás körülményeinek feltárásában.
– Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a szerb hatóságok részt vegyenek a vizsgálatban
– mondta Kirby, aki szerint a támadás mértéke, a járművek száma, valamint a felhasznált lőszerek és fegyverek fajtái meglehetősen magas szintű szofisztikációt, erőforrásokat és kiképzést jelez.
A szóvivő szerint a puszta lépték az aggasztó, mert a körülmények nem arra utalnak, mintha néhány srác hirtelen csak úgy döntött volna, hogy ilyesmit tesz.
A szóvivő azt is közölte, hogy aktívan vizsgálják Szerbia esetleges részvételét a szeptember 24-i banjskai támadásban.
Kirby „nagyon destabilizáló fejleménynek” nevezte a szerb hadsereg jelenlétét a koszovói határ mentén, ami az elmúlt egy hétben vált egyre kifejezettebbé.
– Figyelemmel kísérjük a szerb hadsereg nagyszabású mozgását a koszovói határ mentén, ami magában foglalja a fejlett tüzérség, harckocsik és gépesített gyalogsági egységek példátlan felvonultatását. Ezt nagyon destabilizáló fejleménynek tartjuk
– mondta a Fehér Ház szóvivője, akinek a szavai szerint amerikai részről mindezt azért hozták nyilvánosságra, hogy így támogassák meg a zárt ajtók mögött folyó megbeszéléseket, miután a szerb csapatmozgások puszta léptéke, mérete és a szerb katonák jelenléte önmagában destabilizáló tényező, és aggasztja az embereket, köztük az amerikaiakat is.
Az Amerika Hangja szerb nyelvű hírportálja szerint a washingtoni szóvivő azonban rámutatott, hogy nem rendelkezik részletes információval arról, hogy mi a határon történő csapatfelhalmozás célja.
A katonai mozgás körülbelül egy héttel ezelőtt kezdődhetett, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban tartózkodott az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán, és cáfolta, azokat a híreket, hogy ismételten harci készültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután már akkor katonai mozgásokról érkeztek hírek a koszovói határ közelében lévő Raška térségéből.
Vučić akkor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs ugyan harci készültség, megerősítették viszont a rendszeres napi tevékenységet, ami több gyakorlást, hadműveletet, katonai mozgást és több lövészetet jelent.
A BALK akkor mindebből azt a következtetést vonta le, hogy nem csak a szerb diplomáciában van nagyüzem a Biztonsági Tanács Koszovóval kapcsolatos rendkívüli ülésének összehívására, hanem ezzel párhuzamosan katonai téren is van mozgolódás.
Diplomáciai nyomás
Kirby megerősítette, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel, hogy kifejezze az Egyesült Államok aggodalmát a fejleményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy azonnali deeszkalációra és a párbeszédhez történő visszatérésre van szükség.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról a szeptember 24-én történt erőszakot és egy koszovói (albán) rendőr halálát követően.
A State Department közlése szerint Blinken hangsúlyozta, hogy a banjskai támadás elkövetőinek, akik jelenleg Szerbiában vannak, viselniük kell a felelősséget a tetteikért.
Az amerikai külügyminiszter támogatta a KFOR és az EULEX ezen eseményre reagáló intézkedéseit, és rámutatott arra, hogy az incidensek, mint például azok, amelyek a Banjska kolostor közelében történtek, elfogadhatatlan kihívást jelentenek a KFOR és a nemzetközi közösség számára, és egyúttal üdvözölte a KFOR fokozott jelenlétét, valamint az Észak-atlanti Tanács döntését, miszerint további erőket küld a térségbe.
Blinken a beszélgetés során megismételte, hogy Szerbiának sürgős deeszkalációra kell törekednie, és maradéktalanul végre kell hajtania a normalizációról szóló megállapodásból eredő kötelezettségeit az EU közvetítésével folytatott párbeszéd keretében.
Nem volt könnyű beszélgetés
A szerb elnök a Blinkennel folytatott telefonos beszélgetéssel kapcsolatban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az eszmecsere nem volt könnyű, de egyetértettek abban, hogy “deeszkalációra” van szükség, és hogy jelentős mértékben növelni kell a KFOR szerepét, amit Szerbia bármikor támogat, és ezzel kapcsolatban azt szeretné, hogy a KFOR jelenléte esetleg kizárólagos legyen az északi szerb területeken.
Vučić a szerb igazságról is beszélt az amerikai külügyminiszternek (Forrás: Screenshot)
Vučić cáfolta azokat a “hamis információkat”, hogy a legnagyobb készültségbe helyezték a szerbiai erőket, mert ezzel kapcsolatban semmit sem írt alá, és ez nem is felel meg a valóságnak, ugyanis fele annyi erővel sem rendelkeznek a határnál, mint két vagy három hónappal ezelőtt.
A szerb államfő megjegyezte, hogy a történtek természetét illetően nem volt egyetértés közte és az amerikai külügyminiszter között, főleg ami Koszovó szuverenitását illeti, mivel Szerbia ezzel nem ért egyet.
Vučić szerint az amerikai külügyminiszter beszélt azokról az esetleges intézkedésekről, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia nem a megfelelő módon viselkedik, amire ő a következőket válaszolta:
– Az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt teszik, amit jónak látnak, én ezt abszolút ellenzem, és azt gondolom, hogy ez nagyon rossz
– jelentette ki a szerb elnök, aki a “rossz” jelző használatának pontos okát nem fejtette ki, viszont elmondta, hogy vannak dolgok, amihez szerb részről tartaniuk kell magukat: ezek között mindenek előtt az igazságot említette.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság