ELVESZÍTIK A FÓKUSZT: Amerika kezd belefáradni a hosszú ukrajnai háborúba?

Ezt a kérdést a brit liberális újságírás Mekkájának számító Economist teszi fel. A nagynevű hetilap a cikk alcímében megjegyzi, hogy az infláció, az emelkedő üzemanyagárak és a méregdrága amerikai politika csökkenti az Oroszország elleni proxykonfliktus támogatottságát. Ez főleg a republikánusokra vonatkozik, akik az évvégi félidős választásokon megszerezhetik az amerikai kongresszus mindkét házának irányítását.

“Ameddig csak kell”

A washingtoni keltezésű cikk emlékeztet arra a bideni ígéretre, hogy “az Egyesült Államok addig támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell”, aminek szellemében Amerika már mintegy 8 milliárd dollárt költött az Ukrajnának szánt katonai segélyekre.

Májusban az amerikai kongresszus újabb 40 milliárd dolláros kiegészítő költségvetést fogadott el Ukrajna támogatására, és a háború globális következményeinek kezelésére.

Ez több, mint amennyit Joe Biden amerikai elnök kért, és annál is több, mint amekkora éves védelmi költségvetéssel az Egyesült Államok legtöbb európai szövetségese rendelkezik.

Az Economist ezt követően megjegyzi, hogy az ukrajnai háború közel hat hónapját követően, egy hosszú hadakozás kilátásaival a horizonton, még az amerikai elnök legközelebbi szövetségesei is azt kérdezik, hogy vajon Amerika belefárad-e ennek a tehernek a viselésébe.

A brit hetilap ezt a felvetést azzal támasztja alá, hogy Biden a jelen pillanatban népszerűtlenebb, mint Donald Trump volt elnökségének ezen a pontján, hiszen az infláció és a magas üzemanyagárak gyengítik az amerikaiak vásárlóerejét, és ezáltal nyilván az elnök iránt érzett szimpátiát is.

Félidős választás

A Marylandi Egyetem közvéleménykutatása szerint növekszik a szakadék a háborús költségek viselésének tekintetében a demokraták és a republikánusok között, a demokraták 78 százaléka elfogadja a benzinár emelkedését és 72 százalékuk az infláció növekedését is, miközben a republikánusok esetében ez az arány csak 44, illetve 39 százalék.

Az Economist úgy véli, hogy ezért a republikánusok fontos eredményeket érhetnek el a novemberi félidős választásokon: várhatóan átveszik ugyanis az irányítást a képviselőház és esetleg a szenátus felett is.

Az Economist amerikai kongresszusi tanácsadókra hivatkozva azt írja, hogy Ukrajna támogatását nagymértékben befolyásolja, hogy a republikánusok megtudják-e szerezni a kongresszus mindkét házának vezetését.

A jelen pillanatban arra lehet számítani, hogy megkezdődik a MAGA-hívek (Make America Great Again) feltüzelése, ezt szolgálja például Donald Trump volt amerikai elnöknek az a kijelentése is, hogy a “demokraták 40 milliárd dollárt küldenek Ukrajnának, miközben az amerikai szülők azért küzdenek, hogy enni adjanak a gyerekeiknek”.

A brit hetilap ezzel kapcsolatban idézi Chris Coons demokrata szenátort, Biden közeli szövetségesét, aki néha “árnyék külügyminiszternek” nevezi az amerikai elnököt, nyilván annak korábbi külpolitikai érdeklődése miatt.

Nos, Coons aggódik amiatt, hogy az amerikai nép és a választott vezetők megtartják-e az eddigi irányt, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök számol azzal, hogy a Nyugat “elveszíti a fókuszt”, főleg miután a republikánusok szkeptikusak a demokrata adminisztráció által vezetett proxyháborút illetően.