FÉLSIKER: Észak-Macedónia tett egy lépést az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése felé

Észak- Macedónia parlamentje heves vita után támogatta a bolgár vétó feloldását célzó francia javaslatot. Több napos törvényhozási vitát követően a 120 fős parlament 68 képviselője szavazta meg a francia javaslatot tartalmazó kezdeményesést.

Vége az identitásvitának?

Hírügynökségi jelentések szerint az észak-macedóniai parlament szombaton felhatalmazást adott a szkopjei kormánynak a szomszédos Bulgáriával fennálló vita megoldására, megnyitva valamelyest az utat a csatlakozási tárgyalások megkezdése felé.

Háromnapos törvényhozási vitát követően a 120 fős parlament 68 képviselője szavazta meg a francia javaslatot tartalmazó kezdeményesést, amely rávenné Bulgáriát, hogy hagyjon fel a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdésének akadályozásával.

A francia kompromisszum értelmében Észak- Macedóniának el kell köteleznie magát az ország alkotmányának módosítása mellett, amelyben elismeri a bolgár kisebbséget, és más kisebbségvédelmi intézkedéseket is hoz, megtiltja például a bolgárokkel szembeni gyűlöletbeszédet.

A megállapodást határozottan ellenző jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért Macedónia (VMRO- DPMNE, röviden csak VMRO) és a baloldali (Levica) képviselői elhagyták a termet, ahol a szavazás után a szocialista vezetésű kormány képviselői uniós és macedón zászlót bontottak.

Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök köszönetet mondott az igennel szavazó képviselőknek.

– Végül a macedón nyelv mindenütt visszhangozni fog Európában

– mondta a macedón miniszterelnök nem kis pátosszal.

A szkopjei kormánynak nem egyedül kellett megvívnia a harcot a parlamentben, ehhez közvetlen segítséget kapott Brüsszelből, méghozzá a “legilletékesebb” személyében, aki ezúttal nem a magyar bővítési biztost küldte ki, nehogy Várhelyi Olivér “összezavarja az ügyeket”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke maga utazott Szkopjéba, hogy a parlamenti képviselőket a megállapodás támogatására buzdítsa.

Von der Leyen csütörtökön azt mondta, hogy amennyiben a macedón parlament támogatja a megállapodást, a brüsszeli bizottság azonnal megkezdi az átvilágítási folyamatot, és már “a jövő héten” beindulhatnak a csatlakozási tárgyalások.

– Azért akartam itt lenni, hogy közvetlenül elmondjam Önöknek, hogy tőlem hallják meg, Európa mennyire várja Önöket, várja, és reméli, hogy még egy lépést tesznek az unió irányába

– jelentette ki az uniós bizottsági elnök, aki máris üdvözölte a szavazás eredményét, akárcsak Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Az ellenzék hívei a Twitteren ezzel szemben úgy fogalmaztak, hogy egy “hihetetlen esetnek” lehettek szemtanúi tanúi, miszerint az Európai Bizottság elnöke azért kereste fel a macedón fővárost, hogy a parlamentben beszédet mondjon a megalázó francia javaslat mellett, amely alárendelt helyzetbe taszítja Észak- Macedóniát.

Ez csak félsiker

A macedón kormány a csatát megnyerte, de még hátra van a döntő ütközet: az ország alkotmányának módosításához ugyanis kétharmados parlamenti többségre van szükség, ami nincs meg.

Az ellenzéki VMRO többször is közölte, hogy nem támogatja az alkotmány ilyen irányú módosítását, a mai 68 igen pedig közel sincs a kétharmadhoz.

Hrisztijan Mickoszki, a VMRO vezetője egy héttel ezelőtt egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a franciák által felkínált javaslat, semmi mást nem jelent, mint a macedón nép és a macedón identitás “klasszikus asszimilációját”.

A legnagyobb ellenzéki párt hívei szerint a bolgárokkal történő kiegyezés veszélyezteti Észak- Macedónia nemzeti identitását, és túl sok engedményt tesz Bulgáriának azzal az állítással kapcsolatban, hogy az ország nyelve és maga a macedón nép bolgár eredetű.

Szkopjéban július 1-je óta szinte napi rendszerességgel tartanak tiltakozásokat a megállapodás ellen – ezek közül nem egy erőszakos formát öltött. A megmozdulásokat a kormánynak az a bejelentése váltotta ki, hogy támogatja a franciák által felkínált kompromisszumot.