Macedónia
FÉLSIKER: Észak-Macedónia tett egy lépést az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése felé

Észak-Macedónia parlamentje heves vita után támogatta a bolgár vétó feloldását célzó francia javaslatot. Több napos törvényhozási vitát követően a 120 fős parlament 68 képviselője szavazta meg a francia javaslatot tartalmazó kezdeményesést.
Vége az identitásvitának?
Hírügynökségi jelentések szerint az észak-macedóniai parlament szombaton felhatalmazást adott a szkopjei kormánynak a szomszédos Bulgáriával fennálló vita megoldására, megnyitva valamelyest az utat a csatlakozási tárgyalások megkezdése felé.
Háromnapos törvényhozási vitát követően a 120 fős parlament 68 képviselője szavazta meg a francia javaslatot tartalmazó kezdeményesést, amely rávenné Bulgáriát, hogy hagyjon fel a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdésének akadályozásával.
A francia kompromisszum értelmében Észak-Macedóniának el kell köteleznie magát az ország alkotmányának módosítása mellett, amelyben elismeri a bolgár kisebbséget, és más kisebbségvédelmi intézkedéseket is hoz, megtiltja például a bolgárokkel szembeni gyűlöletbeszédet.
A megállapodást határozottan ellenző jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért Macedónia (VMRO-DPMNE, röviden csak VMRO) és a baloldali (Levica) képviselői elhagyták a termet, ahol a szavazás után a szocialista vezetésű kormány képviselői uniós és macedón zászlót bontottak.
Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök köszönetet mondott az igennel szavazó képviselőknek.
– mondta a macedón miniszterelnök nem kis pátosszal.
A szkopjei kormánynak nem egyedül kellett megvívnia a harcot a parlamentben, ehhez közvetlen segítséget kapott Brüsszelből, méghozzá a „legilletékesebb” személyében, aki ezúttal nem a magyar bővítési biztost küldte ki, nehogy Várhelyi Olivér „összezavarja az ügyeket”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke maga utazott Szkopjéba, hogy a parlamenti képviselőket a megállapodás támogatására buzdítsa.
Von der Leyen csütörtökön azt mondta, hogy amennyiben a macedón parlament támogatja a megállapodást, a brüsszeli bizottság azonnal megkezdi az átvilágítási folyamatot, és már „a jövő héten” beindulhatnak a csatlakozási tárgyalások.
– jelentette ki az uniós bizottsági elnök, aki máris üdvözölte a szavazás eredményét, akárcsak Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
Az ellenzék hívei a Twitteren ezzel szemben úgy fogalmaztak, hogy egy „hihetetlen esetnek” lehettek szemtanúi tanúi, miszerint az Európai Bizottság elnöke azért kereste fel a macedón fővárost, hogy a parlamentben beszédet mondjon a megalázó francia javaslat mellett, amely alárendelt helyzetbe taszítja Észak-Macedóniát.
Ez csak félsiker
A macedón kormány a csatát megnyerte, de még hátra van a döntő ütközet: az ország alkotmányának módosításához ugyanis kétharmados parlamenti többségre van szükség, ami nincs meg.
Az ellenzéki VMRO többször is közölte, hogy nem támogatja az alkotmány ilyen irányú módosítását, a mai 68 igen pedig közel sincs a kétharmadhoz.
Hrisztijan Mickoszki, a VMRO vezetője egy héttel ezelőtt egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a franciák által felkínált javaslat, semmi mást nem jelent, mint a macedón nép és a macedón identitás „klasszikus asszimilációját”.
A legnagyobb ellenzéki párt hívei szerint a bolgárokkal történő kiegyezés veszélyezteti Észak-Macedónia nemzeti identitását, és túl sok engedményt tesz Bulgáriának azzal az állítással kapcsolatban, hogy az ország nyelve és maga a macedón nép bolgár eredetű.
Szkopjéban július 1-je óta szinte napi rendszerességgel tartanak tiltakozásokat a megállapodás ellen – ezek közül nem egy erőszakos formát öltött. A megmozdulásokat a kormánynak az a bejelentése váltotta ki, hogy támogatja a franciák által felkínált kompromisszumot.

Szerbia
A szerbiai albánok Washingtonban lobbiznak saját közösségük létrehozásáért

Újabb fordulat Szerbia és Koszovó viszonyában: a Szerbiához tartozó Preševo-völgyben élő albánok Washingtonban követelik a szerbiai albánok közösségének létrehozását, amivel egyértelműen a koszovói szerb önkormányzatok létrehozására vonatkozó elképzelésekre reagálnak. Szerbia déli részén, a macedón-szerb-koszovói hármashatár térségében három község van, amelyben a lakosság többsége albán nemzetiségű. Az ott élő albánok már korábban szerettek volna bekapcsolódni az Egyesült Államok által diktált, és az Európai Unió által kivitelezett rendezési folyamatba, miután az előző évtizedben kudarcot vallottak a területcserére vonatkozó elképzelések.
Washingtonhoz fordulnak
A szerbiai albánok nem Brüsszelbe, hanem egyenesen Washingtonba mentek, hogy harcoljanak a maguk igazáért, és egyúttal támogassák Koszovó ügyét is Szerbiával szemben.
A medveđai, bujanovaci és preševoi albánok küldöttsége munkalátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol Shaip Kamberi, albán származású szerbiai parlamenti képviselő vezetésével felkeresik a szenátusát, hogy elpanaszolják, milyen diszkriminációnak vannak kitéve Szerbiában.
Kamberi kijelentette, hogy követelik a Preševo-völgyben élő albánok közösségének létrehozását, ezzel a koszovói szerbek által támasztott igényekre válaszolnak a maguk módján.
– jelentette ki Kamberi, aki szerint erre annál is inkább igényt tarthatnak, mert a Preševo-völgyben több albán él, mint amennyi szerb van Koszovóban.
A szerbiai albán politikus ennél is továbbment a reciprocitás elvének szellemében.
– mondta Washingtonban Kamberi, aki szerint már megkezdték a találkozókat az amerikai illetékesekkel.
Ezeknek a találkozóknak az előkészítésében részt vett Joni Ernst republikánus és Gary Peters demokrata szenátor, ők az amerikai szenátus albán ügyekkel foglalkozó választmányának társelnökei.
A szerbek nem tartják be az egyezményeket
Kamberi egyébként azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy nem tartja be azokat kötelezettségeit, amelyeket a Preševo-völgyben élő albánokkal kötött három szerződésben vállalt magára, amit szintén beleng a „reciprocitás szelleme”.

A völgy küldöttsége Washingtonban, Ritchie Torres amerikai képviselő irodája és egy amerikai zászló előtt (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)
– indokolta meg a Facebookon Kamberi, hogy miért kérik a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását.
A szerbiai albán politikus fontosnak tartja a szoros együttműködést a koszovói kormánnyal is, valamint politikájuk összehangolását a „nemzetközi barátaikkal”, nehogy feledésbe merüljenek a Preševo-völgyi albánok követelései.
Kamberi egyúttal köszönetet mondott a pristinai kormánynak, amiért lehetővé tette az általa vezetett küldöttség számára, hogy zsinórban immár harmadszor látogasson el az Egyesült Államokba.
Az albánok másutt is mozgolódnak
A Koszovóval szemben támasztott szerb követelések hatására Észak-Macedóniában is mozgolódni kezdtek egyes albán pártok.
Az Alternativa nevet viselő ottani albán politikai szervezet felkérte az albán származású községi (önkormányzati) vezetőket, hogy kezdeményezzék az észak-macedóniai Albán Községek Közösségének megalakítását, annak az elvnek az alapján, amelyet Szerbia szeretne érvényesíteni Koszovóval szemben.
Erre a felvetésre reagált Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki szerint a koszovói folyamatokat semmiképpen sem lehet Észak-Macedóniára kivetíteni, miután az önkormányzatok közötti együttműködésnek Észak-Macedóniában nincsenek törvényes akadályai.
– közölte Kovacsevszki szociáldemokrata uniójának egyik illetékese.
Az Alternativa kezdeményezése elfogadhatatlan a legnagyobb macedón párt, a VMRO DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki számára is, aki úgy ítélte meg, hogy az ilyen elképzelések csak ronthatják az etnikumok közötti kapcsolatokat.
Az Alternativa javaslatát a macedóniai albán pártok egyike-másika szintén elutasítja, az észak-macedóniai Albán Szövetség (Aleanca për Shqiptarët, AS) szerint is komolytalan és napi politikai célokat szolgál a kezdeményezés, indoklásuk szerint ugyanis az albánok Észak-Macedóniában tömbben, összefüggő területen, és nem enklávékban élnek.

Egy észak-macedóniai albán párt támogatja a szerbiai magyarokat és bosnyákokat
Az észak-macedóniai párt ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a koszovói szerbek, akárcsak a szerbiai albánok kisebbségeknek számítanak, ezért a kisebbségi normáknak kölcsönösen érvényesülniük kell, és ezt a maguk részéről teljes mértékben támogatják is, amivel kizárják a szerbek által prioritásként kezelt „egyirányú forgalmat”, amit a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozása jelentene.
A párt a Facebookon közzétett közleményében azt is megjegyezte, hogy véleményük szerint a szerbiai magyaroknak és a szerbiai bosnyákoknak szintén ennek megfelelő jogokkal kellene rendelkezniük.
Ezek a fejlemények mindenképpen arra utalnak, hogy a Balkánon a „túlhevített politizálás” rejt magában némi veszélyeket, és egyre inkább kirajzolódik, hogy hova vezet a belgrádi kormány követelése a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban, a Pristinával szemben támasztott elvárások ugyanis bumerángként üthetnek vissza, csak előbb kapnak egy gellert Észak-Macedóniában.
Energiaválság
CSOMAG: Az EU 500 millió eurós energiatámogatási csomagot jelentett be a Nyugat-Balkán számára

Az Európai Bizottság elnöke az észak-macedóniai miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón 500 millió eurós segélyt jelentetett be a nyugat-balkáni energiainfrastruktúra fejlesztésére. Ursula von der Leyen szerdán (október 26-án) kereste fel Észak-Macedóniát, majd csütörtökön Pristinában, Koszovó fővárosában az ottani vezetőkkel tárgyalt.
A bizottsági elnök látogatása nem lepte meg a szkopjei vezetést, Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa ugyanis már a múlt héten tájékoztatta az észak-macedón vezetést von der Leyen tervezett látogatásáról.
Kapcsolódó cikk
TAKARÉKOSSÁGI VERSENY + Az uniós bizottsági elnök a jövő héten energiacsomagot visz Szkopjéba
Várhelyi a Berlini folyamat külügyminiszteri találkozóján Berlinben azt is elárulta Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszternek, hogy a bizottsági elnök energiatámogatási csomagot fog kibontani Szkopjéban.
Ez így is történt, Ursula von der Leyen ugyanis Észak-Macedóniába érkezve bejelentette: a balkáni ország 80 millió eurós azonnali költségvetési támogatást kap, hogy kezelni tudja a magas energiaárak hatását.
– mondta von der Leyen, aki külön hangsúlyozta az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség megteremtésének fontosságát.
Hírügynökségi jelentések szerint a támogatás egy része közös gázvásárláson keresztül valósul majd meg a világpiacon.
Az EB-elnök idén immár másodszor kereste fel Észak-Macedónia fővárosát, ahol Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök vendége volt.
– jelentette ki Kovacsevszki.
Az euractiv.com véleménye szerint a hír valószínűleg örvendetes megkönnyebbülés lesz a Nyugat-Balkán számos országában, köztük Észak-Macedóniában is, ahol a hazai villamosenergia-termelés az ország éves szükségletének csak kétharmadát elégíti ki.
Ursula von der Leyen csütörtökön (október 27-én) Koszovóba látogatott, amelynek 75 millió eurót kínált fel ugyanarra a célra, amelyre egy nappal korábban Észa-Macedónia a 80 millió eurót kapta.
– írta a Twitteren a brüsszeli bizottság vezetője, aki hangsúlyozta, hogy ezekkel a befektetésekkel az „energiajövőt” teremtik meg.
Ursula von der Leyen Pristinában megbeszélést folytatott Vjosa Osmani államfővel és Albin Kurti miniszterelnökkel, az utóbbival a vízumliberalizációs kérdésekről is tárgyaltak.
– írta szintén a Twitteren a bizottsági elnök, aki jelezte, hogy a tárgyalások ebben a kérdésben újrakezdődtek, és a bizottság minden eszközzel támogatni fogja a vízummentességre vonatkozó pristinai kérést.
Az Európai Bizottság vezetője a következő napokban Albániát Montenegrót és Szerbiát is felkeresi, minden bizonnyal azért, hogy ott is átadja az említett országokat külön-külön megillető energiacsomagot.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English6 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught