Connect with us

Szlovénia

21. SZÁZAD: A szlovén Szabadság Mozgalom szerint a kerítés embertelen

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

SZABADSÁG MOZGALOM: Embereket és állatokat öl a kerítés
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Lenart Žavbi, a szlovén Szabadság Mozgalom országgyűlési képviselője ismertette a Szlovénia és Horvátország közötti kerítés eltávolításának néhány okát. Ezek közé tartozik, hogy a kerítés embertelen, és ráadásul nem is hatékony, mert elriasztja a turistákat – természetesen az igaziakat, és nem a keletről érkezőket. A kerítés lebontását nemrég kezdeményezte az új szlovén kormány, erről itt írtunk.

Egy előre bejelentett eltávolítás krónikája

A legnagyobb szlovén kormánypárt, a Szabadság Mozgalom honlapján publikálta Lenart Žavbi országgyűlési képviselő nyilatkozatát, amely szerint az ország déli határán lévő kerítés eltávolítása a helyi lakosság számára fontos. Mondjuk, mintha a szegediek tartanák fontosnak a lánykori nevén „műszaki határzárnak” nevezett magyar kerítés lebontását.

Bela Krajina és néhány más határ menti terület kifejezetten turisztikai célpont. Ha a turisták a szálláshely kertjéből a kerítést látják, akkor az kimondottan kontraproduktív

– mondta a Szabadság Mozgalom képviselője, aki szerint a kerítés megöli az állatokat, de nem ezért embertelen.

Embereket is megöl vagy sebesít meg, és megakadályozza, hogy a gazdák hozzáférjenek a földjeikhez, vagy hogy karban tartsák a töltéseket. Ráadásul nem csak embertelen, hanem a hatékonysága is alacsony

– mondta a szlovén képviselő, aki szerint pártja felhatalmazást kapott a szavazóktól a kerítés eltávolítására, mert már a választási kampány során a kerítés lebontását ígérték, vagyis az emberek tudták, hogy mire szavaznak.

Nem alkalmaznak „középkori módszereket”

Žavbi úgy fogalmazott, hogy évek során megváltozott a biztonsági helyzet – a kerítés felhúzásakor naponta több migráns lépte át a szlovén határt, mint most egész évben.

A szlovén kormánypárti politikus megjegyezte, hogy a kerítés eddig senkit sem tántorított el senkit attól a szándékától, hogy átlépje a határt.

A kormány jól megtervezte a kerítés eltávolítását, ismeri a lebontásával kapcsolatos kockázatot, és egyeztetni fog minden érintettel – a civil szervezetektől a helyi közösségekig

– mondta a Szabadság Mozgalom képviselője, aki szerint „a kormány gondoskodik mind az állampolgárok, mind a migránsok biztonságáról”. Mellékesen szólva Szerbiában is ezt mondják, de az egy másik migránstábor.

Žavbi úgy fogalmazott, hogy a szlovén határok ellenőrzését továbbra is a rendőrség végzi, mert hogy a Szabadság Mozgalom „21-dik századnak megfelelő migránspolitikát folytat, és nem valami középkori módszert.”

Lehet, hogy szólni kellene a magyar határ mentén jelenleg tobzódó migránsoknak, hogy a továbbiakban Szlovénia felől közelítsék meg Európát, mert az egy 21. századi módszer. Persze, a Szerbiában tevékenykedő embercsempészek ezt aligha vennék jó néven, mert hatalmas bevételtől esnének el.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Horvátország

A horvát gazdasági miniszter üdvözli az OMV Slovenija átvételét a MOL & INA részéről

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Horvát gazdasági miniszter
A horvát gazdasági miniszter szerint az INA szempontjából kedvező fejlemény, hogy nem csak a saját kútjainak tud szállítani, hanem elláthatja a MOL szlovéniai hálózatát is (Forrás: Nova TV)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A horvát gazdasági miniszter úgy véli, hogy az INA szempontjából „jó lépés” az OMV szlovéniai kútjainak átvétele. Davor Filipović erről a zágrábi Nova TV stúdiójának nyilatkozott. Az INA horvát olajipari vállalat és a MOL tavalyelőtt, vagyis 2021 nyarán állapodott meg az OMV Slovenija többségi részesedésének felvásárlásáról. Ennek kivitelezéséhez uniós jóváhagyásra van szükség, aminek a feltétele, hogy a MOL adja el 39 szlovéniai benzinkútját.

Az utolsó szakasz

Az INA kedden (március 14-én) közölte, hogy a MOL-csoport eladja 39 szlovéniai benzinkútját, ezzel szeretne ugyan is eleget tenni az OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének átvételéhez támasztott uniós feltételeknek.

Ezzel összhangban a MOL-csoport 2023. március 9-én az említett szlovéniai benzinkutakkal kapcsolatban adásvételi szerződést kötött a Shell-lel, az eladott kutak egy része a MOL Slovenijához, néhány pedig az OMV Slovenijához tartozott.

Nem ő gazdasági miniszter

Eljön a búcsú ideje (Forrás: YouTube, OMV Slovenija)

Az INA sajtóközleménye szerint „a MOL-csoport ezzel a lépéssel megerősítette elkötelezettségét a piaci versenyképességre vonatkozó valamennyi uniós követelmény teljesítése és az átvételi folyamat befejezésére mellett a következő hónapokban”.

Az OMV Slovenija a második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkezett Szlovéniában, amely 120 benzinkutat foglalt magába, és több különböző márkanév alatt működött, úgymint OMV, Euro Truck és Avanti/DISKONT.

Az INA eddig 7,75 százalékos részesedéssel rendelkezett az OMV Slovenijaban, a MOL-lal kötött szerződés értelmében ezt a részesedést 33 százalékra növeli, amit a horvát gazdasági miniszter üdvözölt, mint az a következő alcím után kiderül.

A horvát gazdasági miniszter üdvözölte

Davor Filipović, horvát gazdasági miniszter kedden este a zágrábi Nova TV vendége volt, és az OMV Slovenija átvételét „jó lépésnek” nevezte az INA szempontjából.

Az INÁ-nak jelenleg öt benzinkútja van Szlovéniában, az átvételt követően ez 25-30-ra emelkedik, és ezáltal értékesítni tudja a szlovén piacon azokat a termékeket, amelyek a fiumei (Rijeka) finomítóban készülnek

– jelentette ki a horvát gazdasági miniszter, aki ezért „jó dolognak” nevezete, hogy az INA „terjeszkedik” a szlovén piacon.

Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a Nova TV studiójában (Forrás: Nova TV)

Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a Nova TV studiójában (Forrás: Nova TV)

Filipović megjegyezte még, hogy az is kedvező az INA szempontjából, hogy nem csak a saját kútjainak tud szállítani, hanem elláthatja a MOL szlovéniai hálózatát is, ami összességében több mint száz benzinkutat jelent Szlovéniában.

A Nova televízió minden bizonnyal azért fordult a horvát gazdasági miniszterhez az INA és a MOL szlovéniai terjeszkedésével kapcsolatban, mert a horvát állam közvetlen tulajdonosa az INÁ-nak, elletéttel Magyarországgal, ahol ez „áttéttelesen valósul meg” a MOL-on keresztül.

Magyar részről ezért szokták a kormányzati szereplők azzal elhárítani az INÁ-val kapcsolatos kérdéseket, hogy a horvátokkal fennálló „osztozkodásban” nem a magyar kormány, hanem a MOL illetékes.

A termelési kapacitások hasznosítása

A MOL közleményében megerősítette a fent említett tranzakció részleteit, és egyebek között azt írta, hogy az OMV Slovenija megvásárlása erősíti a versenyképességet a szlovén piacon.

A közlemény szerint a tranzakciókat és a régiós terjeszkedést követően a MOL-csoport teljes termelési, logisztikai és feldolgozó kapacitását a jelenleginél nagyobb mértékben tudja hasznosítani, és mint láthattuk, ez is tetszett a horvát gazdasági miniszternek.

A közleményben a MOL „fényezte” is egy kicsit magát azzal, hogy „a regionális piacon a kőolajtermékek egyik vezető független beszállítója, minekután sikeresen irányítja és fejleszti a teljes logisztikai láncot”.

Az ügylet lebonyolítása alatt az összes benzinkút – beleértve az eladott 39-et is – változatlanul üzemel.

A MOL szlovén nyelvű internetes oldalán közölte, hogy a Shell-lel kötött adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően az adásvétel tárgyát képező benzinkutak dolgozói igény szerint megtarthatják a munkahelyüket.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Horvátország

Cipész és a kaptafa: Milanović némileg magyarázkodott

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Milanović horvát elnök szlovén kollégáját látja vendégül
Milanović horvát elnök szlovén kollégáját látja vendégül (Forrás: Facebook, Nataša Pirc Musar)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Zoran Milanović horvát elnök ma (szerdán, február 1-jén) Zágrábban találkozott Nataša Pirc Musar szlovén elnökkel, majd a találkozó után sajtótájékoztatót tartottak, amelyen egy cipészes mondás is előkerült. Az általunk gyakran a legendás brit nulla-nullás ügynökök legnevezetesebbikéhez hasonlított Milanović, a Dnevnik.hr-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a beszélgetés kellemes volt, és hogy a nyitott kérdésekről volt szó köztük, például a választott bíróság határozatáról, de beszéltek a régióról is. Pirc Musar karácsony környékén történt beiktatásakor jelezte, hogy első külföldi útja a Balkánra fog vezetni, hogy folytassa elődje, Borut Pahor térségre összpontosító erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo-Brijuni-folyamatban.

Jogászok egymás közt

A szlovén elnök nem feledkezett meg azidőtájt tett ígéretéről, és most megerősítette, hogy a Brdo-Brijuni folyamat esetében ott szeretné folytatni, ahol elődje abbahagyta.

Azt szeretném tovább ápolni. Amíg a régió politikusai beszélgetnek, az csak hasznos lehet. Hálás vagyok Milanović elnök úrnak, aki velem együtt fog dolgozni ezen a projekten. Ami a választott bíróság határozatát illeti, álláspontunk egyértelmű, mindketten jogászok vagyunk. Ebből kiindulva arra kérem a kormányainkat, hogy kezdjék el megvitatni ezt a kérdést

– mondta Pirc Musar, aki még hozzátette, hogy tudni fogják, miként oldjuk meg a problémákat.

A szlovén elnök elárulta, hogy lényegében már a következő találkozón gondolkozik.

Rejtett kívánságom, hogy a fiatalokra helyezzük a hangsúlyt, ők azok, akik elhagyják a régiót

– jelentette ki a szlovén elnök, majd megjegyezte, hogy szeretne eltávolodni az ideológiai témáktól.

Ki a megtévesztett szerető?

Milanović nem volt hajlandó kommentálni a szomszédos országban zajló kémügyet, de ugyanakkor Ukrajnával kapcsolatosan is alaposan begombolkozott. Úgy nyilatkozott, hogy nem beszéltek Ukrajnáról.

Van egy közmondás, amely azt mondja, hogy a cipész maradjon a kaptafánál, én ezúttal ragaszkodtam a kaptafához

– mondta Milanović. Persze, a visszafogottsággal kissé elkésett, miután a „szabad világ” kollektíve felhördült afelett ahogy Krím és Koszovó sorsáról értekezett. A Krím-ügyet meg sem kísérelte megmagyarázni, viszont Koszovóval kapcsolatban megosztott egy pár gondolatot az újságírókkal.

Az elmélázó cipész

Arra a kérdésre, hogy beszélt-e a szerb elnökkel, Milanović azt mondta, hogy Vučić elnökkel utoljára 2015 őszén beszélt telefonon.

Abban az időben mindketten miniszterelnökök voltak. Emlékezetünk szerint Milanović az akkori „titkos beszélgetés során” arra kínált megoldást Vučićnak, hogy a magyarok háta mögött miként kezeljék az Európára zúduló migránsáradatot!

A horvát elnök most követendő példának nevezte Vučić hozzáállását, aki azt mondta, hogy mielőtt bármit mond Milanović Koszovóról tett kijelentéséről, tüzetesen át akarja tanulmányozni, hogy mit mondott a horvát elnök. (Vučić azért „nem volt képben”, mert az inkriminált horvát elnöki nyilatkozat idején búcsúlátogatáson látta vendégül Belgrádban „öreg barátját”, Miloš Zeman cseh elnököt.)

Ám Zoki Bond, ha már mikrofon közelében volt, sietve megállapította, hogy Szerbia nyugati csatlakozásához néhány dolognak meg kell változnia.

Az ukrajnai helyzet egy látszólagos szerb-orosz románc végének a pillanata, vagy éppenséggel a kezdete, amely által Szerbia végül megértheti, hogy ő a megtévesztett szerető

– mondta Milanović. Azt is hozzátette, hogy Szerbiának valahogy el kell ismernie Koszovót.

Tudom ez most nem fog tetszeni nekik

– viccelődött a horvát köztársasági elnök.

Milanović egyúttal röviden kitért a legújabb korrupciós botrányféleségre – napvilágra került ugyanis a korrupcióval vádolt Gabriela Žalac és a knini ex-polgármester Josipa Rimac levelezése a WhatsAppon – amire rádobott még néhány lapáttal a Nacional nevet viselő bulvárlap, nyilvánosságra hozva a Horvát Erdőgazdaság (Hrvatske šume) letartóztatott vezetőjének, Krunoslav Jakupčićnak a mobiltelefonjáról származó üzeneteket.

A botrány körülbelül arról szól, hogy a horvát vezetők egyike-másika hogyan szerzett munkát valamelyik ismerőse ismerősének.

Milanović véleménye szerint ez nagyon komoly dolog, szemben a kormányfővel, aki röviden „nemtémának” nyilvánította az egészet.

Visszatérve a kaptafához

A Horvát Köztársaság viselt dolgairól az átlagnál kissé jobban tájékozott hírlapíróként most én térnék vissza a kaptafához.

A kígyót-békát kiáltó kollégák, ellenzéki politikusok egy teljesen hétköznapi dologból szeretnének affért kreálni, Horvátország megalapítása óta, már több mint három évtizede, így működnek a dolgok. Ti., ha valakinek van valahol valakije a hatalmi struktúrákban, könnyen, vagy könnyebben jut jól fizető szinekúrához, mint az, aki ilyennel nem rendelkezik.

Persze, ez nem igazán horvát különlegesség – nagy a gyanúm, hogy már réges-régen is nagyobb eséllyel pályázhatott az ember a varázslói státusra, ha jóban volt a törzsfőnök feleségével – valahogy ez a legliberálisabb demokráciákat sem kerülte el. Sőt az autokráciákat, vagy az átkos kommunizmust sem.

Amióta világ a világ, az járt jól, aki megfelelő ismeretségekkel rendelkezett. Ez természetesen felháborító, de vajmi keveset tehetünk ellene.

A meritokrácia – ha ilyen valaha is létezett -, amelyben csak az ember tehetsége, tudása, rátermettsége számít, nem a Földnek nevezett bolygó „nevezetessége”, és ezért fordul elő, hogy a jól fizető állásokban rendre azokat az emberek találjuk, akik az égvilágon semmihez sem értenek, csak egyvalamihez: az érvényesüléshez.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: