Horvátország
A KUTYA ÉS A KARAVÁN: Magyar mintára extraprofit adót vezet be Horvátország?

Miután lemondott a horvát kormány egyik erőssége, Zdravko Marić pénzügyminiszter és Horvátország ugyanazon a napon pert veszített a MOL ellen, egy pillanatra úgy tűnt, hogy Andrej Plenković miniszterelnök keserves időszaknak néz elébe, mert hogy másnap ráadásul az Európai Ügyészség utasítására a rendőrség bekísérte Tomislav Tolušić volt mezőgazdasági minisztert. Őt, rövidebben szólva, csalással és visszaéléssel vádolják, minek köszönhetően 300 ezer eurónyi összeggel károsította meg az európai alapokat. Hogy is fordulhatott elő?
Ürömre öröm
A lekapcsolt férfiút – aki azóta borásznak csapott fel – minisztersége idején kedvenc lábbelije után „Spiccpatának” (špic papak) csúfolták. Tolušić sorsa várhatóan a bíróságon dől el, ám tekintettel arra, hogy az ugyancsak az Európai Ügyészség utasítására még tavaly előállított másik ex-miniszter, Gabrijela Žalac ügyében meglehetősen lassan őrölnek Isten malmai, a Tolušić-ügy is elhúzódhat pár évecskét: no, de mit tehetünk, nem a fergeteges sebesség jellemzi a horvát igazságszolgáltatást.
Viszont, mint ez mostanra talán még a horvát ellenzéknek is világos, Plekovićon a botrányok nem tudnak kifogni. Pénteken ugyanis ismét nagy diadalt hirdetett, miután Gordan Grlić Radman külügyminiszter bejelentette, hogy Horvátország hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD). „
– mondta Grlić Radman, majd hozzátette, hogy Horvátország számára ez történelmi pillanat, miután a schengeni- és az euróövezethez való csatlakozás után az OECD-tagság már igazán „hab a tortán”.
És már az a veszély sem fenyeget, hogy a svédek vagy a finnek keresztbe tesznek, mert a mindig „egyenes beszédű” horvát elnök – ki tudja milyen isteni vagy más sugallatra – megszavazta a két északi ország csatlakozását a NATO-hoz.
Pletykák és fejlemények
Sanja Musić Milanović háborgó anyai ösztönei kapcsán kirobbant kisebbfajta botrány – miután a „first mother” erélyes beavatkozással harcolta ki, hogy megemeljék csemetéje iskolai osztályzatait – teljes mértékben az elvárások szerint alakult.
Egyrészt szinte teljesen elmosta a „váratlan” pénzügyminiszteri lemondás, valamint a borásszá felcsapott Tolušić letartóztatása körül támadt zűrzavar, másrészt pedig az Oktatásügyi Minisztérium bejelentette, hogy figyelmeztetésben részesíti a zágrábi Klasszikus Gimnáziumot, amely az anyai közbenjárásra színkitűnő diákot csinált az elnöki csemetéből. Pont. Ennyi.
Zdravko Marić pénzügyminiszter sajtótájékoztatója sem hozott váratlan fordulatot. Mint elmondta, lemondásának személyes okai vannak, a jövőben családjával szeretne több időt tölteni, a politikától távol. Jelen pillanatban még nincsenek semmilyen konkrét tervei, még senki sem kínált fel neki semmilyen pozíciót, és köszöni szépen, de a parlamenti mandátumát sem fogja aktiválni.
Az újságírók majd két órán keresztül faggatták, keresték rajta a fogást, de Marić nem hagyta magát kiprovokálni. Még azután sem, hogy nyíltan mellének szegezték a kérdést, hogy vajon mit gondol, ki fogja elhinni neki, hogy „csak úgy”, ok nélkül távozott.
Az ex-pénzügyér angyali nyugalommal annyit válaszolt, hogy ő megérti azokat, akik gyanakodva fogadják lemondását, de sajnos ez ügyben semmit sem tehet. Marić választékos szavakkal méltatta utódját, Marko Primoracot, mondván, hogy jó kezekben hagyja a minisztériumot, és hogy meg van győződve arról, hogy Primorac meg tud majd felelni minden kihívásnak.
A jövendőbeli pénzügyminiszternek – aki különben koronavírus-fertőzés miatt izolációban leledzik -, mindenestre jól fel kell kötni majd azt a bizonyos ruhadarabot, mert máris megindult ellene a hajtóvadászat. Egyesek azt kifogásolják, hogy majd 10 ezer eurót szedett be egy 18 oldalas recenzióért, amit különben állami megrendelésre készített.
Mások ezzel párhuzamosan a körül szimatolnak, hogy Primorac 2020. szeptember elején engedélyeztette az Economic üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozást, majd 2021. február végén megalapította az Economica Consulting d.o.o. céget.
A vállalkozási engedély megszerzése és a párhuzamos cégalapítás önmagában nem illegális, de a horvát adóhivatal, különösen az elmúlt néhány évben, nem nézi jószemmel, mert gyakran találkoztak olyan esetekkel, amikor az érintettek így igyekeznek elkerülni a ÁFA-körbe történő belépést.
Szóval Primoracra máris rászálltak, pedig még be sem iktatták.
Ezenfelül egyes szerfelett gonosz emberek azt híresztelik, hogy Primorac első feladata az extraprofit adó kivetése lesz, követve a magyar példát. És akkor csodálkoznak rajta, hogy Marić lemondott. Mint már számtalanszor elmondtam, nemcsak miniszterelnöknek, de miniszternek sem könnyű lenni. Minden sajnálatunk az övéké, különös tekintettel Spiccpatára.

Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
Montenegró
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton
Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.
Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.
– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.
– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.
Nagyok az adóterhek
A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.
– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.
– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.
A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia17 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban