Szerbia
OROSZOK ÉS UKRÁNOK: Szerbia a menekültek & migránsok országa

Az elmúlt három évtizedben beigazolódott, hogy Szerbia a „menekültek országa”. A volt Jugoszlávia hadszíntereiről érkező szerbek és más nemzetek tagjait (romák) követően az Ázsiából és Afrikából érkező „menekültek és a nomádok” kezdtek betörni az országba. Ez év februárja óta csatlakoznak hozzájuk az orosz-ukrán háború elől menekülő ukrán és orosz állampolgárok is.
Oroszok és ukránok Belgrádban
Az ukrán menekültek csoportja nem túl népes. Több tucatnyian vannak az állami befogadóállomásokon, többnyire nők és gyerekek, viszont mindkét volt szovjet tagköztársaság területéről, vagyis Ukrajnából és Oroszországból is, egyre többet látni belőlük Belgrád utcáin, ahol sokan turistának néznék őket, ha nem lenne az ukrajnai fegyveres konfliktus.
Orosz szót nagyon gyakran hallani Belgrád különböző pontjain, főleg fiatalok ejtik ki, modern és európai megjelenésű fiatalok, nyilvánvalóan jómódúak. Vagyis olyan emberekről van szó, akik nem néznek ki menekültnek.
Kapcsolódó cikk
OROSZ MIGRÁCIÓ: A Yandex és az RT is megtelepszik Belgrádban
Ennek a cikknek a szerzője 2015-ben, az európai migránsválság kezdetén számos Közel-Keletről (főleg Szíriából) érkezett menekülttel találkozott. Ezek akkoriban többnyire jómódú, tanult és jólszituált emberek voltak, akik féltették az életüket, a biztonságukat és a vagyonukat. A helyzet az, hogy a szegényeknek általában esélyük sincs arra, hogy elmeneküljenek a bombák vagy az éhínség, legfőképp pedig a mozgósítás elől.
Ana (28) és Petro (31) fiatal házasok, nemrég Harkovból érkeztek Szerbiába, és még mindig nem tudják, hogy mihez kezdjenek. A családom barátai fogadták be őket a házukba, egy Belgrádhoz közeli külterületi településen, majd megkerestek, hogy irányítsam a jövevényeket az illetékes szolgálatokhoz információért és segítségért. A fiatal ukrán házaspár a háború végeztével haza kíván térni, de addig Szerbiában keresnek szállást maguknak.
Vannak más példák is. Rengeteg ukrán és orosz rendszámú autó cirkál Belgrádban, amelyek tulajdonosai kétségkívül kövér bugyellárissal érkeztek. Ez egyértelműen arra utal, hogy ezek az emberek Szerbiába helyezték át a székhelyüket. Vagyis nem csak ukrán állampolgárokról van szó, akiknek rakéták röpdösnek a fejük felett, hanem szankciók által érintett orosz állampolgárokról is.
Itt elsősorban az IT szektorban foglalkoztatott, külföldi (nyugati) cégekre alkalmazottairól van szó, akiknek a munkaadói intenzíven működnek valahol Európában és/vagy az Egyesült Államokban.
Sanja (25) orosz, moszkvai nő, aki egy hónapja került Belgrádba, miután egy amerikai informatikai cég Moszkvából Szerbiába szervezte át a székhelyét. Sanja programozó, nagyon jól keres, és csak az egyike a munkaadója által Belgrádba áthelyezett 700 alkalmazottnak.
Szerinte ez egy nagyon jó lehetőség az oroszok számára – Belgrád sokkal olcsóbb, a nyelv és a kultúra nagyon hasonló, az oroszokra általában szimpátiával tekintenek a helyiek, a város társadalmi és éjszakai élete pedig, ami a fiatalok számára a legfontosabb, a legmagasabb szinten van.
Egekben a lakásárak
Szerbiában a vastag pénztárcájú ügyfeleknek leginkább a kereskedők és a különböző szolgáltatásokat nyújtók örülnek, ennek a helyzetnek azonban vannak negatív vetületei is: a szerb fővárosban ugyanis az egekbe szöktek az ingatlanárak, legyen szó vételről vagy bérlésről.
A Zvezdara negyed egyes részein (Belgrádnak az a városrésze, ahol élek, 30 percnyi sétára a városközponttól) az egészen átlagos, körülbelül 40 négyzetméteres lakásokat minimum havi 500 euróért adják ki. Összehasonlításképpen: a hivatalosan foglalkoztatott szerbek több mint fele ennél kisebb fizetésért dolgozik. Néhány vonzóbb helyen azonban 800-1000 euróig is felmennek a bérleti díjak, amit az orosz és (egyes) ukrán vendégek gond nélkül megfizetnek.
A belgrádi bérlakás-tulajdonosok elégedetten dörzsölik a markukat, sok belgrádi alakítja át gyorsan-frissen az ingatlanát, és ad fel hirdetéseket a kelet-európai ügyfelekre specializálódott AirBnB és Booking platformokon.
Sok vidéki diák és munkás ugyanakkor kétségbe van esve, mert az árak kicsúsztak az ellenőrzés alól, ezért nem tudnak maguknak megfelelő áron lakást találni a fővárosban. Az egyetlen megoldás az lehet, hogy a külvárosokba menekülnek, ahol olcsóbban, vagy valakivel közösen bérelnek lakást, hogy megosszák a költségeket.
A helyzet netalán a véletlen műve? Nem mondanánk, nyilvánvaló ugyanis, hogy sok orosz és amerikai cég paravánként használja Szerbiát ahhoz, hogy folytassa egymással az üzletelést a Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók ellenére.
Ez a tény alátámasztja azt a tézist, miszerint Szerbia nem alkalmazhat szankciókat a Kreml ellen, ha nem akar lemondani arról, hogy sok cég Szerbián keresztül, elsősorban a nyugati nyilvánosságtól távol hajtson végre különféle ügyleteket. Ezzel Belgrád sajátos módon ismét fontos pont lesz a nemzetközi sakktáblán.

Szerbia
Mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja

A szerbiai statisztikai hivatal szerint januárban a keresetek alacsonyabbak voltak Szerbiában, mint decemberben. A fizetések tekintetében az ország nem az első helyen áll a régióban, mint ahogy azt Aleksandar Vučić állította egyik, múlt havi médiaszereplése alkalmával, és miután a szerb államfő csak 2025-re jósolja az ezer eurós átlagfizetés elérését, Szerbia így csak akkor hozza azokat a számokat, amelyeket Horvátország és Szlovénia már megugrott.
Mégsem annyira jó a kereset
A belgrádi Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) közlése szerint az emberek Szerbiában átlagosan 82 769 dinárt kerestek az idei év első hónapjában. Ez mintegy 268 ezer forintnak, azaz 705 eurónak felel meg, ez a nettó bér.
A szorgos szerb statisztikusok azt is kiszámolták, hogy az előző év azonos hónapjához képest 2023 januárjában a bruttó átlagkereset és a nettó átlagkereset nominálisan 16,7%-kal, reálértéken pedig 0,8%-kal volt magasabb.
Kapcsolódó cikk
ÍGY DÜBÖRÖG SZERBIA: Mire elég a szerb átlagbér, avagy a legkisebb vásárlóerővel Európa élén
Ebből viszont logikusan következik, hogy az éves infláció januárban 15,9% volt.
A közzétett számokból az is kiderült, 2022 decemberéhez képest a 2023. januárra számított bruttó átlagkereset nominálisan 0,9%-kal, reálértéken pedig 2,3%-kal alacsonyabbnak bizonyult, míg a nettó átlagkereset nominálisan 1,7%-kal, reálértéken pedig 3,1%-kal volt kisebb havi szinten.
A nettó medián kereset 2023. januárjában Szerbiában 62 964 dinár volt, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók 50%-a keresett ennyit, vagy ennél kevesebbet, vagyis fél országnak legfeljebb 536 eurónak megfelelő fizetéssel kellett beérnie.
Büszke a kínai táblájára
A szerb elnök televíziós szereplései alkalmával általában hatalmas gazdasági sikerekről számol be, amelyeket állítása szerint követ a bérek emelkedése is.

Vučić egy hónappal ezelőtt arról tájékoztatta az ország apraját és nagyját a közszolgálati televízióban tartott „vendégszereplése” alkalmával, hogy Szerbiában gyorsabban nőnek a fizetések, mint a régió összes országában, és – mint mondta – ma már ők az elsők, amit a kínaiaktól kapott digitális tábláján le is vezetett.
A szerb elnök a digitális tábláját legutóbb már az élőben közvetített „nemzeti sajtótájékoztatójára” is bevitte, de nem használta, pedig „fenyegetődzött vele”.
Vučić tavaly még a prezentációkat papíralapú flipchartok segítségével tartotta a Good Will Hunting főszereplőjét megszégyenítő gyorsasággal, a gondos kínaiak azonban látván, hogy a szerb elnök született matematikai zseni, ajándékoztak neki egy-két digitális táblát.
Azon mégis csak jobban festenek a számok a gazdasági jólétről, mellékesen szólva Vučić büszke is a tábláira, szinte gyermeki infantilizmussal ragaszkodik hozzájuk, amivel jó reklámot csinál a kínai IT-iparnak, bár név szerint egyik céget sem említette meg eddig.
Parasztvakítás elnöki szinten
A belgrádi Vreme című hetilap közben vette a fáradságot, hogy összehasonlítsa a szerbiai statisztikai hivatal számait a hasonló régiós közlésekkel.
Mondani sem kellene, hogy a számok egyáltalán nem azt mutatták, amit a szerb elnök állít, mert Montenegróban az átlagkereset 757 euró, Észak-Macedóniában 560 euró, Bosznia-Hercegovinában 616 euró, Horvátországban 1094, Szlovéniában pedig 1399 euró.
A belgrádi hetilap Koszovót külön nem említette, hiszen Szerbiában azt nem tekintik ország, de mi tagadás Koszovó a maga 432 eurós nettó keresetével (2021-es adat) aligha veszélyezteti a „szerb elsőséget”.
Szlovénia, Horvátország és Montenegró viszont igen, így Szerbia csak a negyedik helyen kullog a volt Jugoszlávia területén létrejött országok „versenyében”.

SZERB GOOD WILL HUNTING: A szerb elnök a kínai tábláján bizonyítja, hogy 718 nagyobb 726-nál (Forrás: Screenshot)
A szerb elnök az említett táblára Horvátországot és Szlovéniát azonban nem vitte fel, pedig a horvátokkal történő rivalizálás gyakran előkerül, ezért csak négy ország maradt a keresetekkel kapcsolatos nyugat-balkáni selejtező csoportban.
Ahhoz viszont kicsit csalni kellet, hogy Szerbia ebben a csoportban megszerezze az első helyet, így fordulhatott elő, hogy 718 nagyobb 726-nál.
Szerbia
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között

Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.
Homokvihar miatt ütköztek össze
A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.
Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.
Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.
A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.
Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között