...
Connect with us

NATO

MEGADTÁK AZ ÁRÁT: Törökország megkapta, amit akart, így bővülhet a NATO

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A KOCKA: Négy oldalú találkozó Madridban Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról
Olvasási idő: 3 perc

Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába – jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében. Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint a két ország várhatóan már szerdán megkaphatja a hivatalos felkérést a csatlakozásra, amelyet ugyan még mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia, de a két skandináv ország így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjává válhat.

Nyitott ajtók politikája

Médiajelentések szerint Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO „nyitott ajtók politikája” történelmi sikert ért el, az újonnan csatlakozók tovább erősítik a szövetséget. Hozzátette, hogy a sajtó előtt aláírt memorandum tekintettel van Törökország aggodalmaira, beleértve a fegyverexportot és a terrorellenes harcot is.

Mint mondta, Finnország és Svédország jól képzett katonákkal, modern technológiával és szilárd demokratikus intézményekkel járul hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ráadásul megváltoztatja a geostratégiai helyzetet a Baltikumban.

Bármelyik ország megválaszthatja jövőjét

– jelentette ki Jens Stoltenberg, majd kitért arra, hogy Vlagyimir Putyin a NATO bővítésének ellenzésével épp annak ellenkezőjét érte el.

Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz agresszióra hivatkozva.

A tagországok közül egyedül Törökország vétózta meg a csatlakozást, azzal érvelve, hogy Svédország és Finnország pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

A török kormány követelte a PKK tagjainak, valamint a velük szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását, továbbá a 2019 októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását.

Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta: a finn és a svéd kormány vállalta, hogy együttműködik Törökországgal a terroristagyanús személyek kiadatásában a jogállamiság keretein belül, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

Az esetleges török vétó miatt egyébként Stockholm módosította a terrorizmus-ellenes törvényét, vagyis ezt gesztust is megtette azért, hogy Oroszország elől menekülve a NATO karjaiba vesse magát.

Az övéké volt a pálya

De nem csak svédek és finnek örülnek, hanem a törökök is elégedettek a fejleményekkel, és természetesen a maguk győzelmének tekintik a finnekkel és svédekkel aláírt megállapodást.

Más kimenetele nem is nagyon lehetett volna az északiakkal folytatott találkozónak, a török eleve győztesként ültek tárgyalóasztalhoz, mert a svédek és a finnek „kutya-, illetve medveszorítóba” kerültek (madár-madár), nekik volt fontos a csatlakozás.

A török internet népe ezt valahogy úgy fogalmazta meg, hogy ha Svédország és Finnország nem tartja be az ígéreteit, akkor Törökország élni fog a vétójogával. Az „övéké volt a pálya, az övéké volt a tárgyalóasztal”, amit magyarul úgy mondhatnánk, hogy lejtett a pálya, lejtett a tárgyalóasztal.

A megállapodást követően Recep Tayyip Erdoğan török elnök hivatala közölte, hogy Törökország megkapta Svédországtól és Finnországtól, amit akart annak fejében, hogy beleegyezzen a két ország csatlakozásába a nyugati katonai szövetséghez.

Törökország jelentős eredményeket ért el a terrorszervezetek elleni harcban, Törökország elérte, amit akart

– olvasható az ankarai közleményben, amely „didalmasan” hozzáteszi, hogy a svédek és a finnek megállapodtak Törökországgal a „teljes mértékű együttműködésben a PKK és más kurd fegyveres csoportok elleni harcban”.

Abba is beleegyeztek, hogy feloldják a Törökországba irányuló fegyverszállításokra vonatkozó embargóikat, amelyeket Ankara 2019-es szíriai katonai betörése miatt vezettek be

– fogalmaz a török elnöki közlemény.

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) évtizedek óta harcol a török állam ellen, ami már több tízezer emberéletet követelt. A PKK-t Ankara és legtöbb nyugati szövetségese terrorista szervezetnek minősítette, így a nagyobb problémát a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia jelentette, amely fontos szereplője volt az Iszlám Állam ellen indított háborúnak, ennek során az Egyesült Államok által vezette nemzetközi szövetség egyik tagjának számított.

A megállapodás túl későn jött létre ahhoz, horvát részről az ország elnöke reagáljon a fejleményekre, de várható, hogy Zoran Milanović csendesen, vagy nem is éppen csendesen őrjöngeni fog, mert a horvát delegáció „nem alkotott valamit” Bosznia-Hercegovina, értsd a boszniai horvátok érdekében.

A Večernji list egyik késő esti cikkében fel is tette a kérdést, hogy az ügyben tesz-e valamit Milanović?

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Románia

SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Hadgyakorlat
NATO-hadihajók hadgyakorlat közben az Északi-tengeren (Forrás: Twitter, NATO)
Olvasási idő: 1 perc

Konstanca kikötőjében délelőtt tartották meg a „Sea Shield 2023” multinacionális hadgyakorlat nyitóünnepségét. A Duna deltájában és a Fekete-tengeren zajló katonai manővereket Románia szervezte, és további tíz NATO-tagállam vesz részt rajtuk, úgymint Törökország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Portugália, Nagy-Britannia, Hollandia, Észak-Írország, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, de meghívót kapott rá Moldova és Grúzia (Georgia) is.

A hadgyakorlat résztvevői

A román haditengerészet közleménye szerint a műveletek április 2-ig tartanak, és 3400 katona érintett bennük.

A gyakorlat során Románia 30, Bulgária pedig 2 hadihajójót vonultat fel, Franciaország, ezenkívül Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere is bekapcsolódik a feladatok végrehajtásába.

Bevonják a hadgyakorlatba a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádját, de részt vesz rajta 57 szárazföldi katonai jármű, és tüzérségi eszközöket is felvonultatnak.

A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.

A végrehajtásra kerülő feladatok

Szerdán a román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok, valamint a román szárazföldi egységek éleslövészetet tartanak a Konstancától erősen északra lévő babadagi lőtéren.

Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, a még északabbra lévő Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben.

A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant egységet kell ártalmatlanná tenniük.

A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os varsói NATO-csúcson tett javaslatot, amivel a katonai szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, valamint a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez kíván hozzájárulni.

Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg a hadgyakorlatot.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.