Horvátország
VISSZA SZÍRIÁBA: Az INA visszatérhetne Szíriába, kérdés, hogy az EU és az USA ezt engedi-e?
Horvátország, illetve a horvát-magyar olajvállalat, az INA visszatérhetne Szíriába, amihez azonban Irán segítségét kellene igénybe vennie. Ez komplikálja a helyzetet, aligha hihető ugyanis, hogy ebbe az Európai Unió és az Egyesült Államok beleegyezik, hiszen Irán is szankciók alatt áll, a teheráni vezetés viszont a maga részéről támogatna egy ilyen horvát szándékot. Mindez azt követően merült fel, hogy az iráni külügyminiszter interjút adott a Večernji list horvát napilapnak & portálnak.
Iráni befolyás
Hossein Amir- Abdollahian iráni külügyminiszter az exkluzív interjúban kifejezte Irán készségét, hogy segítséget nyújtson Horvátországnak és az INÁ-nak a korábban horvát tulajdonban lévő szíriai olajmezők visszaszerzésében, ha ezt horvát részről kérnék.
A Večernji list véleménye szerint ezt követően a helyzet megoldásának a kulcsa Horvátország kezében van, kérdés viszont, hogy a zágrábi vezetés szeretne-e iráni segítséget kérni az olajmezők visszaszerzéséhez, és hogy létezik-e olyan erő, amely ezt meg akarná akadályozni.
Irán ma nagyobb befolyással rendelkezik Bassár el- Aszad szíriai elnökre, mint Oroszország, mivel az Iszlám Köztársaság 2012-ben lépett be a szíriai háborúba, Oroszország pedig csak 2015-ben. Ráadásul Irán folyamatosan finanszírozza és fegyverzi fel a szíriai hadsereget.
Minden elemzés arról szól, hogy Bassár el- Aszad szíriai elnök már rég nem lenne hatalmon, ha Irán a kezdetektől fogva nem nyújtott volna katonai és pénzügyi támogatást Szíriának. Egyes becslések szerint Irán havonta hat-nyolc milliárd dollárt költ a szíriai hadsereg és kormánytisztviselők fizetésére.
Közben az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoksága alá tartozó síita félkatonai alakulatok még ma is Szíriában tartózkodnak, és ők ellenőrzik az ottani olajmezőket. Ebből kifolyólag az iráni külügyminiszter kijelentése nem “diplomáciai közhely”, és akár komolyan is vehető, hogy Irán valóban segíteni akar Horvátországnak, hogy visszatérjen a régi olajmezőkre.
A legjobb üzlet volt
A szíriai olaj- és gázmezők számítottak a legjobb horvát üzletnek külföldön. Ezt megerősítették az INA szakértői és munkásai is, akik a szíriai olaj- és gázkutatásokon dolgoztak, és úttörőnek számítottak a térségben, mert valójában ők fedezték fel azt a gazdag lelőhelyet, amelyet az INA történetében a legnagyobb sikernek tartanak.
Az INA körülbelül egymilliárd dollárt fektetett a szíriai projektbe, amelyből havi szinten 65 millió dollárt vett ki, vagyis évente közel 780 millió dollárt. (Tehát másfél év alatt bőven megtérült a befektetés.)
A 2011. december 23-án miniszterelnökké választott Zoran Milanović akkori kormánya azonban engedett az EU és az Egyesült Államok nyomásának, és 2012. február 23-án úgy döntött, hogy visszavonja az INA dolgozóit és mérnökeit Szíriából. (Horvátország 2013. július 1-én lett az Európai Unió tagja, Milanović ma Horvátország elnöke, és kerülőre-fordulóra bírálja az Európai Uniót).
Az akkori horvát kormány arra hivatkozott, hogy “vis maior” helyzet alakult ki (a szíriai háború és a horvát olajmezők létesítményeit ért támadások miatt), ezért ideiglenesen felfüggesztett minden tevékenységet Szíriában, és elismerte a horvát lap szerint az azóta az Iszlám Állam terrorszervezetbe beolvadó szíriai ellenzéket. Vesna Pusić akkori külügyminiszter tevékenyen is részt vett a Szíria Barátai nevet viselő csoport munkájában.
Az INA mezői a Hajan olaj- és gázlelőhely részét képezik, összesen mintegy 4500 négyzetkilométernyi területen, amely Szíria középső részén, a sivatagban található, mintegy 250 kilométerre Damaszkusztól. Az Ina 1998-ban alapította a Hajan blokkot, amely hat olaj- és gázmezőből áll. 2006-ban fedezték fel a Dzsazal olaj-gáz-kondenzátum mezőt, két évvel később pedig az azonos jellemzőkkel rendelkező Mazrur mezőt. A Večernji list itt apróra részletezi az Ina szíriai beruházásait, és megjegyzi, hogy a horvát cég a szíriai olajmezőkön háromszázötvenezer hordó olajat termelt ki napi szinten.
Szolgai hűség
Horvátország éppen az uniós csatlakozásra készült, amikor a kitört szíriai háború, és támadás érte a horvát tulajdonban lévő szíriai olajlétesítményeket, ami miatt az országnak döntenie kellett.
– Éppen az EU-csatlakozás előtt álltunk, és a kormányban nyilvánvalóan az a nézet uralkodott el, miszerint Horvátországnak meg kell mutatni Európának, hogy a jó ügyet szolgálja, és igyekszik tisztességes maradni
– jelentette ki a Večernji listnek nyilatkozó Davor Štern energiaügyi szakértő, aki annak idején a az INA végrehajtó bizottságának az elnöke volt, de korábban betöltötte a gazdasági miniszteri posztot is.
Štern akkortájt üzenetekkel bombázta az éppen illetékes Ivan Vrdoljak energiaügyi minisztert és Vesna Pusić külügyminisztert, akiktől azt kérte, hogy Horvátország ne hagyja el a szíriai olajmezőket, inkább keressen más lehetőségeket, például a földek bérbeadásával, vagy a közös termelés beindításával valamelyik kínai vagy orosz céggel, amelyek Szíriában maradtak. Cserébe ezek a cégek részesedést kaptak voltan a termelésből. A zágrábi kormány részéről nem került meghallgatásra az ötlet.
– Horvátország a Szíria elleni embargó bejelentése előtt elhagyta az ottani olajmezőket, vagyis gyakorlatilag megszegte a Szíriával kötött megállapodást, ezért nincs joga a visszatérésre
– mondta Štern, aki szerint a horvátok egyszer csak fogták magukat, és anélkül távoztak Szíriából, hogy bárkit is hátra hagytak volna az ügyek intézésére.
Akkortájt nyilván ezt kívánta meg a “geopolitikai konstelláció”. Véleményünk szerint nincs ez ma sem másképp, az Egyesült Államok ugyanis biztosan nem örülne neki, hogy az horvátok segítséget vennének igénybe attól az Irántól, amelyet ők jócskán “megszankcionáltak”.
Horvátország
Plenković Kijevben, miközben Vujnovac a nagyfiúkkal focizik
Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Andrej Plenković miniszterelnök kijevi látogatása során részt vett a DOK-ING horvát cég ottani irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is
Andrej Plenković horvát miniszterelnök ma reggel feltűnt a kijevi vasútállomáson, meglehetősen casual szerelésben, melegítőfelsőben, némileg ziláltan a hosszú úttól. De nem volt egyedül: ukrajnai kirándulást nyert még Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter, Damir Habijan közigazgatási, igazságügyi és digitális átalakulásért felelős miniszter, valamint Gordan Grlić Radman kül- és Európa-ügyi miniszter. A miniszterelnököt elkísérte kabinetfőnöke, Zvonimir Frka-Petešić is, aki a fénykép tanúsága szerint nem nagyon örült a kiruccanásnak.
Kijevi irodát nyit a horvát DOK-ING
Az ukrán fővárosban Plenković Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal miniszterelnökkel, Ruszlan Sztefancsukkal, a Verhovna Rada elnökével és más ukrán tisztviselőkkel találkozik. A miniszterelnök a delegációval együtt részt vesz a Krími Platform ülésén is.
Bár a rossz nyelvek szerint Plenković búcsúzni jött, a kormány nyilatkozata helyre teszi a dolgokat. Így megtudhattuk, hogy ez Plenković miniszterelnök harmadik ukrajnai látogatása az orosz agresszió, azaz 2022. február 24-ei kezdete óta, és újabb jele Horvátország szolidaritásának Ukrajnával. Azzal az országgal, amely „védi szabadságát, Európa biztonságát, de a közös demokratikus értékeket és a nemzetközi jog elveit is” – áll a közleményben.
Kapcsolódó cikk
A FÖLDI POKOL: Horvátországi és boszniai zsoldosok Ukrajnában
Ha ebben bárki is kételkedett volna, a kormány megerősítette, hogy Horvátország továbbra is folyamatos politikai, gazdasági, humanitárius és katonai támogatást nyújt az ukrán népnek. Plenković részt vett a krími tatárok feletti népirtás áldozatai tiszteletére emelt emlékmű ünnepélyes leleplezésén is, amelyet Zelenszkij elnök és Musztafa Dzsemilev, a krími tatár nép vezetője hajtott végre. A horvát küldöttség a nap folyamán részt vett a Krími Platform csúcstalálkozóján is.
Horvátország határozottan támogatja a Nemzetközi Krími Platformot, és ezen belül aktív szerepet játszik, mivel 2022 októberében az első parlamenti csúcstalálkozónak is otthont adott a horvát fővárosban. Ugyanakkor a kormányhivatal elárulta, hogy a miniszterelnök részt vesz a DOK-ING által a vállalat kijevi irodájának megnyitása alkalmából szervezett fogadáson is, illetve a látogatás folyamán bemutatják az Ukrajnának nyújtott horvát segély új csomagját.
Egyúttal a kormány bejelentette, hogy a találkozó folyamán aláírják az egyetértési megállapodást a horvát igazságügyi, közigazgatási és digitális átalakulási minisztérium és az ukrán igazságügyi minisztérium, valamint a horvát tudományos, oktatási és ifjúsági minisztérium és az ukrán tudományos és oktatási minisztérium között a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködési programra vonatkozásában.
E sorok írója, ki tudja miért, kissé nyugtalanítónak érzi, hogy a cikk írása közben olyan sajtótermékből is kénytelen volt tájékozódni, mint az European Pravda. Nomen est omen? Ez lenne a jövő? Talán mégse, legalábbis reméljük, hogy nem.
Az ukránok ajándékba kapták a terveket
Ukrajna idén tavasszal új aknamentesítő gép gyártásába kezdett, miután az Ukrajnában összeszerelt és honosított MV-4-es horvát aknaszedő jármű megfelelőségi tanúsítványt kapott.
Az ukrán sajtó azidőtájt arról számolt be, hogy az ukrán A3tech vállalat megkapta a DOK-ING MV-4 aknamentesítő gép megfelelőségi tanúsítványt a gépesített aknamentesítő berendezések kötelező vizsgálatáról szóló 271. számú kormányhatározatban meghatározott követelményeknek megfelelően.
Ez lehetővé teszi a gyártó vállalat számára, hogy áttérjen a járművek ipari gyártására a piac igényeinek megfelelően: mind a kormányzati struktúrák, mind a humanitárius aknamentesítő üzemeltetők számára.
A horvát DOK-ING gépeket összeszerelő és honosító A3tech vállalat az év eleje óta 12%-kal növelte az alkalmazottainak a számát. Ezen kívül a vállalat bevont a termelésbe egy másik gyárat, amely az alkatrészek egy részét gyártja.
Ihor Bezkaravainyi illetékes miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az aknamentesítő gépek összeszerelése és gyártásának a lokalizálása felgyorsítja az alkatrészek javítását vagy cseréjét detonáció esetén, de megkönnyítik a humanitárius aknamentesítéssel foglalkozók számára a felszerelésekhez való hozzáférést is.
Vujnovac a nagyfiúkkal focizik
Amíg a kormányfő Kijevben politizál, keddi hírek értelmében Pavao Vujnovac, a horvát gáz- és egyéb király, csatlakozik az Atlanti Tanács nemzetközi tanácsadó testületéhez. A nemzetközi tanácsadó testület a világ néhány legjelentősebb vállalatának korábbi vezetőiből és vezérigazgatóiból áll, akik tanácsokat és szakértői támogatást nyújtanak az Atlanti Tanács, egy washingtoni székhelyű szervezet vezetésének.
Az említett tanács közleménye szerint Vujnovac már hosszabb ideje aktívan részt vesz az Atlanti Tanács által szervezett különböző rendezvényeken, különösen az energiaszektorral kapcsolatos kérdésekben.
Az elmúlt időszakban elsősorban az LNG-vel kapcsolatos megbeszéléseken vett részt, de bemutatta a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket a régióban, valamint azokat az akkumulátorfejlesztési projekteket is, amelyeket az ENNA Group a horvát Rimac Automobili technológiai vállalattal közösen valósít meg.
Frederick Kempe, az Atlanti Tanács elnök-vezérigazgatója elégedettségét fejezte ki Pavao Vujnovac csatlakozásával kapcsolatban.
A hitetlen gyaur kutyák, mint amilyen a BALK sötét lelkű horvátországi tudósítója is, úgy látják az esetet, hogy Vujnovac sikeresen bevásárolta magát a klubba, és ezzel befolyását kezdi az óceánon túlra is kiterjeszteni.
Ebből elméletileg Horvátországnak is haszna lesz, de ami biztos, hogy Vujnovacnak ez a gyakorlatban válik hasznára.
Már az a tény, hogy a horvát üzletembert bevállalták, illetve hogy egyáltalán szóba álltak vele, meglehetősen beszédes. Érdemes lesz odafigyelni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Vujnovac még relatíve fiatal ember: idén töltötte be az 50. életévét. Az orosz és európai kapcsolatai után most amerikai pajtásokra is szert szeretne tenni. Ki tudja, milyen magasságokba emelkedhet még?
- Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić fügét mutatott Putyinnak, Szerbia is bevezeti a kötelező katonai szolgálatot
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország5 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia1 nap telt el azóta
Vučić kartellje létrehozott egy újgazdag kasztot: milliárdosok a sárból