Magyarország
ORBÁN A SZERBEK KÖZT: Normális körülmények között a választási győzelmek után mindketten élvezhetnénk a “mézesheteket”
A cikk meghallgatásaNagyon nehéz tél vár az egész világra, de ezt az itt élő emberek még nem látják, mert semmi sem hiányzik, és a válság lényegében nem érezhető – mondta Aleksandar Vučić szerb államfő, aki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen nyitotta meg az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárt. A magyar vendég egyetértett a nehéz télre vonatkozó jóslattal, és megerősítette, hogy a két ország a közelgő válságban számíthat egymásra, amit a szerb elnök a maga részészéről egyetértően nyugtázott. Orbán Viktornak a miniszterelnöki beiktatást követően ez az első külföldi útja, amit akár szimbolikus jelentőségének is tekinthetünk.
A szerbek már a gáztárolóban vannak
Vučić a fenti jóslattal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy fel kell készülni minden eshetőségre, és hozzátette, hogy Orbán Viktorral arról éppen arról tárgyalt a vásár megnyitója előtt, hogy miként lehetne túlélni ezt a válságot, és hogy miként lehetne egymás segítségére a két ország.
– Mivel Szerbia és Magyarország is jelentős mezőgazdasággal rendelkezik, ezen a területen valószínűleg nem lesz szükség egymás megsegítésére, de ha bármiben is hiányt szenvedne egyik vagy másik ország, a szomszédja kész segíteni neki
– húzta alá a szerb elnök, aki szerint ha nem ér véget az ukrajnai háború, a világ egynegyedének komoly élelmezési gondokkal kell szembenéznie.
– Ezért fontos, hogy az energiahordozókat és az élelmiszereket is bebiztosítsuk a magunk számára
– szögezte le a szerb államfő, majd azzal folytatta, hogy “ha együttműködünk, akkor mindannyiunk számára könnyebb lesz”.
Vučić megjegyezte, hogy Magyarország hét évvel ezelőtt még csak a hetedik helyen állt a kereskedelmi árucsere mértékét tekintve, ma azonban már Szerbia második legfontosabb partnere, ami a kapcsolatok jelentős javulására utal.
– Ez azt bizonyítja, hogy megvan a kölcsönös bizalom és tisztelet, valamint a kölcsönös érdek is
– húzta alá, majd hozzátette, hogy Szerbia jelentős mennyiségű energiahordozót kíván beszerezni, ám az országnak nincsenek tárolókapacitásai, a magyar miniszterelnök viszont ígéretet tett arra, hogy Szerbia használhatja a magyar tárolókat, amiről a BALK itt írt.
Vučić arra is rámutatott, hogy Szerbia csak kevés állammal ápol olyan jó kapcsolatot, mint Magyarországgal, talán csak azokkal, amelyek a Nyitott Balkán kezdeményezésben vesznek részt (Észak- Macedónia és Albánia).
Kiemelte, hogy néhány nappal ezelőtt a magyar külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben képviselte Szerbia érdekeit is, ami arról tanúskodik, hogy Magyarország mindig és mindenhol Szerbia mellett áll.
Arra a kérdésre, hogy Szerbia összehangolja-e döntéseit az Európai Unióval az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban, Vučić azt mondta, sok a követelés, de az ő dolga az, hogy Szerbiával törődjön, és ne az EU-val.
– Törődni fogunk az EU-val, amikor az unió tagja leszünk, most viszont az a dolgunk, hogy Szerbiával foglalkozzunk, hogy legyen elegendő élelem és üzemanyag, valamint hogy rendben legyen az integritás és az alkotmány
– jelentette ki Vučić alig néhány nappal azt követően, hogy együtt csevapozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.
A magyar partner
Az újvidéki Mezőgazdasági Vásár partnere ezúttal Magyarország, amire legutóbb 12 évvel ezelőtt volt példa.
Az újvidéki vásárt megtekintő magyar miniszterelnök azt mondta, hogy egyetért azzal az állásponttal, miszerint Magyarország és Szerbia számíthat egymásra a vágtató európai infláció, a világméretű éhezés, az emelkedő árak és az ukrajnai háborús konfliktusok közepette.
– Normális körülmények között a választási győzelmek után mindketten élvezhetnénk a mézesheteket, leengedhetnénk és pihenhetnénk
– mondta Orbán a szerb médiajelentések szerint, aki nyilván arra utalt, hogy mindketten megnyerték a választásokat, amelyeket mindkét országban egyaránt április 3-án tartottak meg. Magyarországon azóta már megalakult a kormány, Szerbiában ez még várta magára.
– A jó hír az, hogy a korábbi tárgyalások alapján Magyarország számíthat Szerbiára, Szerbia pedig Magyarországra, mert mindkét ország erős a mezőgazdaságban, és biztonságban lesz a gáz és élelmiszeripari termékek tekintetében
– jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki szintén úgy vélte, hogy “keményebb lesz a tél, mint sokan gondolnák”.
– Ha nem tudunk mindenkinek kenyeret biztosítani, akkor hatalmas tömegek indulhatnak meg Európa felé, akik életben akarnak maradni. Ez a migráció nem lesz tekintettel sem Szerbiára, sem Magyarországra, hanem letarol mindenkit. Ha el akarjuk kerülni mindezt, akkor az embereknek élelmet kell biztosítanunk
– mondta a magyar kormányfő, aki ismét bírálta az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciókat, amelyeket újfent az atombombával hasonlított össze, és amelyek szerinte éhséghez és migránstömeg megjelenéséhez vezethetnek a határon.
– Mindenekelőtt arra kell gondolnunk, hogy megetetjük a saját népünket és az összes embert a világon
– jelentette ki Orbán, akit az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárra elkísért Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt, szerb részről pedig megjelent Miloš Vučević újvidéki polgármester, akit a szerb miniszterelnöki poszt egyik várományosának tekintenek.
A szervezők szerint seregszemlén idén 1100 kiállító vesz részt a világ 21 országából, ami 80 százaléka a koronavírus-járvány előtti, 2019-es vásáron résztvevők számának.
Magyarországról 53 kiállító érkezett az egy hétig tartó agrárszemlére. A magyar vendégek több mint 1200 négyzetméteren mutatkoznak be május 21-e és 27-e között.
A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint a magyar megjelenés három helyszínen valósul meg.
Az érdeklődők a fő nemzeti standon megismerhetik “Magyarország páratlan gazdasági, szellemi, kulturális, valamint turisztikai és gasztronómiai értékeit”, további másik két helyszínen pedig 35 exportképes magyar vállalat mutatkozik be.
(Forrás: MTI, szerb média)
A cikk meghallgatásaEz a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.
Már tízszer próbálkozott
Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.
– De nem adom fel!
– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.
Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.
Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.
A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.
A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.
A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”
A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.
Elveszik a migránsok telefonját
A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.
– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat
– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.
A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.
Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)
Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.
Dzsungel a határ mentén
Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.
A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.
A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.
A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.
– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom
– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.
Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.
Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.
A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.
– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez
– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.
Szerb rendőrök és migránsok
Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.
A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)
Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.
Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.
– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek
– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.
A Frontex számol
A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.
Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.
Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)
Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.
Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.
– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.
A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.
Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?
Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.
(A Courrier des Balkans nyomán)
A koszovói belügyminiszter szerint a Szerb Lista alelnöke vezette a fegyveres akciót
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
Az orosz külügyi szóvivő szerint Albin Kurti etnikai tisztogatást szeretne
Jön az új BMW, kínai-horvát-magyar akkumulátor csomaggal?
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
Szerbia Oroszországgal és Kínával tárgyal Koszovóról, a hadsereg fokozta a felkészülést
-
Koszovó2 nap telt el azótaLelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia6 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
English5 nap telt el azóta
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head
