Connect with us

Bosznia

TOVÁBBRA IS NULLA: Bosznia-Hercegovinának még mindig nem sikerült egyetlen csatlakozási feltételt sem teljesítenie

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Az Európai Parlament külügyi bizottságának 2022. április 21-i ülésén a Bosznia- Hercegovinában nyugvópontra jutni nem tudó politikai válság volt a központi téma. Az EP-képviselők kritikus hangot ütöttek meg nem csak a boszniai politikai elit egyes tagjaival, hanem a belső ellentétek fokozásában közreműködő Zoran Milanović horvát államfővel és Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével szemben is. Milanović azóta már “boszniázott” egyet, erről itt írtunk.

Kritikák jobbról és balról

A portugál Paolo Rangel európai néppárti képviselő “katasztrofális” jelzővel illette az általa készített országjelentésben a boszniai jogállamisági helyzetet. Rangel észrevételei amiatt bírnak nagyobb nyomatékkal, mint a többi EP képviselő vehemens megjegyzései, mert ő a bosznia-hercegovinai belső folyamatok figyelemmel kísérésére kijelölt EP tag, vagyis az ő jelentéséből indul ki az EP külügyi bizottsága a téma vizsgálata során.

Rangel megerősítette a tavaly év végi oroszágjelentésben foglaltakat, miszerint továbbra sem sikerült egy feltételt sem teljesíteni maradéktalanul Boszniának az EU Bizottság által meghatározott 14 kritérium közül ahhoz, hogy az ország elnyerhesse a tagjelölti státuszt.

Ehhez kötődően Rangel két fő problémát emelt ki. Ezek a boszniai Szerb Köztársaság politikai vezetőinek szecessziós politikai törekvései és a választási törvény módosítása körül kialakult parttalan vita.

A szlovén Klemen Grošelj, a liberális Újítsuk meg Európát képviselőcsoport tagja felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az unió nem hagyhatja, hogy a nacionalista ellentétek miatt Bosznia újra konfliktusos övezetté váljon. Majd amellett foglalt állást, hogy az új választási törvény elfogadásának elmaradása esetén a jelenlegi szabályok szerint kell megtartani az októberi választást, mert az semmiképpen sem maradhat el.

A szlovén képviselő kifejtette továbbá, hogy értékelése szerint Bosznia- Hercegovina a belső problémái ellenére kiérdemelte a tagjelölti státuszt, amit az EU Bizottságnak meg kellene adnia.

A német Viola von Cramon Zöld párti képviselőnek jutott a szerep, hogy felszólalásában a boszniai politikai válság mélyülése miatti felelősöket megnevezze. Két név került elő a terjedelmes listáról: Zoran Milanović horvát államfő, akik az elmúlt évben több alkalommal az államfői pozíciójával nehezen összeegyeztethető stílusban kritizálta a boszniai lakosságot és politikai szereplőket.

A második név Milorad Dodiké volt, akivel szemben a német képviselő véleménye szerint az általa képviselt destruktív politikai irányvonal miatt a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének hamarabb kellett volna fellépnie, és a rendelkezésre álló eszközökkel szankcionálnia.

Željana Zovko a horvát európai néppárti képviselő a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a jelenlegi választási törvény alapján négyszázezer választó csak korlátozottan élhet a szavazati jogával. Majd hangsúlyozta, hogy a választási törvény módosítását követően az októberben esedékes törvényhozási választást meg kell tartani. Ezen felül a Daytoni Békeszerződés által szentesített rendszer védelmére hívott fel, ami garantálja a békét Bosznia- Hercegovinában.

Zovko kijelentései kapcsán figyelembe kell benni, hogy a horvát képviselő “hazabeszélt”, amikor a választási törvény módosítását és a Daytoni Egyezmény érvényben tartását szorgalmazta.

A boszniai horvát politikai elit legfontosabb törekvése jelenleg, hogy Dragan Čović a Bosznia- Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) elnöke az októberi választáson valahogy visszaküzdje magát a három fős boszniai államelnökség horvát nemzetiségű tagjának fenntartott státuszba.

A boszniai horvát pártok és a horvát kormány emiatt komoly nyomást gyakorol a brüsszeli bürokráciára, hogy a nemzetiségi alapon megosztott boszniai politikai hatalomból továbbra is egyharmad arányban részesüljenek a lakosság maximum 15%-át kitevő boszniai horvátok.

Uniós önellentmondás

Az ülés végén az EP külügyi bizottsága határozatában továbbra is fenntartotta annak a szükségét, hogy szankciókat kell életbe léptetni azokkal a politikai szereplőkkel szemben, akik Bosznia- Hercegovina szuverenitását veszélyeztető politikát folytatnak a jövőben.

A boszniai törvényhozási választások kapcsán pedig abban született konszenzus, hogy az októberben esedékes voksolásra sort kell keríteni.

Ezt követően a fenti negatív észrevételeken túllendülve “működőképes, békés és demokratikus államnak” minősítették Boszniát, amelynek a helye Európában van.

Adódik logikusan a kérdés, hogy milyen szemüvegen keresztül vizsgálják az uniós parlamenti képviselők a tagjelölti státuszért epekedő Bosznia- Hercegovinát, ha az ülés döntő részben a diskurzus nagyfokú egyetértéssel ennek a három feltételnek a hiányáról szólt, majd ezek fennállásáról határozatban foglaltak állást.

Mindezek után nem csoda, ha a jámbor boszniai politikusok maguk sem tudják, hogyan feleljenek meg az uniós elvárásoknak.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia8 óra telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia2 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava