Connect with us

Bosznia

TOVÁBBRA IS NULLA: Bosznia-Hercegovinának még mindig nem sikerült egyetlen csatlakozási feltételt sem teljesítenie

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

kulugyi bizottsag
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Parlament külügyi bizottságának 2022. április 21-i ülésén a Bosznia- Hercegovinában nyugvópontra jutni nem tudó politikai válság volt a központi téma. Az EP-képviselők kritikus hangot ütöttek meg nem csak a boszniai politikai elit egyes tagjaival, hanem a belső ellentétek fokozásában közreműködő Zoran Milanović horvát államfővel és Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével szemben is. Milanović azóta már “boszniázott” egyet, erről itt írtunk.

Kritikák jobbról és balról

A portugál Paolo Rangel európai néppárti képviselő “katasztrofális” jelzővel illette az általa készített országjelentésben a boszniai jogállamisági helyzetet. Rangel észrevételei amiatt bírnak nagyobb nyomatékkal, mint a többi EP képviselő vehemens megjegyzései, mert ő a bosznia-hercegovinai belső folyamatok figyelemmel kísérésére kijelölt EP tag, vagyis az ő jelentéséből indul ki az EP külügyi bizottsága a téma vizsgálata során.

Rangel megerősítette a tavaly év végi oroszágjelentésben foglaltakat, miszerint továbbra sem sikerült egy feltételt sem teljesíteni maradéktalanul Boszniának az EU Bizottság által meghatározott 14 kritérium közül ahhoz, hogy az ország elnyerhesse a tagjelölti státuszt.

Ehhez kötődően Rangel két fő problémát emelt ki. Ezek a boszniai Szerb Köztársaság politikai vezetőinek szecessziós politikai törekvései és a választási törvény módosítása körül kialakult parttalan vita.

A szlovén Klemen Grošelj, a liberális Újítsuk meg Európát képviselőcsoport tagja felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az unió nem hagyhatja, hogy a nacionalista ellentétek miatt Bosznia újra konfliktusos övezetté váljon. Majd amellett foglalt állást, hogy az új választási törvény elfogadásának elmaradása esetén a jelenlegi szabályok szerint kell megtartani az októberi választást, mert az semmiképpen sem maradhat el.

A szlovén képviselő kifejtette továbbá, hogy értékelése szerint Bosznia- Hercegovina a belső problémái ellenére kiérdemelte a tagjelölti státuszt, amit az EU Bizottságnak meg kellene adnia.

A német Viola von Cramon Zöld párti képviselőnek jutott a szerep, hogy felszólalásában a boszniai politikai válság mélyülése miatti felelősöket megnevezze. Két név került elő a terjedelmes listáról: Zoran Milanović horvát államfő, akik az elmúlt évben több alkalommal az államfői pozíciójával nehezen összeegyeztethető stílusban kritizálta a boszniai lakosságot és politikai szereplőket.

A második név Milorad Dodiké volt, akivel szemben a német képviselő véleménye szerint az általa képviselt destruktív politikai irányvonal miatt a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének hamarabb kellett volna fellépnie, és a rendelkezésre álló eszközökkel szankcionálnia.

Željana Zovko a horvát európai néppárti képviselő a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a jelenlegi választási törvény alapján négyszázezer választó csak korlátozottan élhet a szavazati jogával. Majd hangsúlyozta, hogy a választási törvény módosítását követően az októberben esedékes törvényhozási választást meg kell tartani. Ezen felül a Daytoni Békeszerződés által szentesített rendszer védelmére hívott fel, ami garantálja a békét Bosznia- Hercegovinában.

Zovko kijelentései kapcsán figyelembe kell benni, hogy a horvát képviselő “hazabeszélt”, amikor a választási törvény módosítását és a Daytoni Egyezmény érvényben tartását szorgalmazta.

A boszniai horvát politikai elit legfontosabb törekvése jelenleg, hogy Dragan Čović a Bosznia- Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) elnöke az októberi választáson valahogy visszaküzdje magát a három fős boszniai államelnökség horvát nemzetiségű tagjának fenntartott státuszba.

A boszniai horvát pártok és a horvát kormány emiatt komoly nyomást gyakorol a brüsszeli bürokráciára, hogy a nemzetiségi alapon megosztott boszniai politikai hatalomból továbbra is egyharmad arányban részesüljenek a lakosság maximum 15%-át kitevő boszniai horvátok.

Uniós önellentmondás

Az ülés végén az EP külügyi bizottsága határozatában továbbra is fenntartotta annak a szükségét, hogy szankciókat kell életbe léptetni azokkal a politikai szereplőkkel szemben, akik Bosznia- Hercegovina szuverenitását veszélyeztető politikát folytatnak a jövőben.

A boszniai törvényhozási választások kapcsán pedig abban született konszenzus, hogy az októberben esedékes voksolásra sort kell keríteni.

Ezt követően a fenti negatív észrevételeken túllendülve “működőképes, békés és demokratikus államnak” minősítették Boszniát, amelynek a helye Európában van.

Adódik logikusan a kérdés, hogy milyen szemüvegen keresztül vizsgálják az uniós parlamenti képviselők a tagjelölti státuszért epekedő Bosznia- Hercegovinát, ha az ülés döntő részben a diskurzus nagyfokú egyetértéssel ennek a három feltételnek a hiányáról szólt, majd ezek fennállásáról határozatban foglaltak állást.

Mindezek után nem csoda, ha a jámbor boszniai politikusok maguk sem tudják, hogyan feleljenek meg az uniós elvárásoknak.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

igazolvány
Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

igazolvány

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava