Bosznia
TOVÁBBRA IS NULLA: Bosznia-Hercegovinának még mindig nem sikerült egyetlen csatlakozási feltételt sem teljesítenie

Az Európai Parlament külügyi bizottságának 2022. április 21-i ülésén a Bosznia-Hercegovinában nyugvópontra jutni nem tudó politikai válság volt a központi téma. Az EP-képviselők kritikus hangot ütöttek meg nem csak a boszniai politikai elit egyes tagjaival, hanem a belső ellentétek fokozásában közreműködő Zoran Milanović horvát államfővel és Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével szemben is. Milanović azóta már „boszniázott” egyet, erről itt írtunk.
Kritikák jobbról és balról
A portugál Paolo Rangel európai néppárti képviselő „katasztrofális” jelzővel illette az általa készített országjelentésben a boszniai jogállamisági helyzetet. Rangel észrevételei amiatt bírnak nagyobb nyomatékkal, mint a többi EP képviselő vehemens megjegyzései, mert ő a bosznia-hercegovinai belső folyamatok figyelemmel kísérésére kijelölt EP tag, vagyis az ő jelentéséből indul ki az EP külügyi bizottsága a téma vizsgálata során.
Rangel megerősítette a tavaly év végi oroszágjelentésben foglaltakat, miszerint továbbra sem sikerült egy feltételt sem teljesíteni maradéktalanul Boszniának az EU Bizottság által meghatározott 14 kritérium közül ahhoz, hogy az ország elnyerhesse a tagjelölti státuszt.
Ehhez kötődően Rangel két fő problémát emelt ki. Ezek a boszniai Szerb Köztársaság politikai vezetőinek szecessziós politikai törekvései és a választási törvény módosítása körül kialakult parttalan vita.
A szlovén Klemen Grošelj, a liberális Újítsuk meg Európát képviselőcsoport tagja felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az unió nem hagyhatja, hogy a nacionalista ellentétek miatt Bosznia újra konfliktusos övezetté váljon. Majd amellett foglalt állást, hogy az új választási törvény elfogadásának elmaradása esetén a jelenlegi szabályok szerint kell megtartani az októberi választást, mert az semmiképpen sem maradhat el.
A szlovén képviselő kifejtette továbbá, hogy értékelése szerint Bosznia-Hercegovina a belső problémái ellenére kiérdemelte a tagjelölti státuszt, amit az EU Bizottságnak meg kellene adnia.
A német Viola von Cramon Zöld párti képviselőnek jutott a szerep, hogy felszólalásában a boszniai politikai válság mélyülése miatti felelősöket megnevezze. Két név került elő a terjedelmes listáról: Zoran Milanović horvát államfő, akik az elmúlt évben több alkalommal az államfői pozíciójával nehezen összeegyeztethető stílusban kritizálta a boszniai lakosságot és politikai szereplőket.
A második név Milorad Dodiké volt, akivel szemben a német képviselő véleménye szerint az általa képviselt destruktív politikai irányvonal miatt a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének hamarabb kellett volna fellépnie, és a rendelkezésre álló eszközökkel szankcionálnia.
Željana Zovko a horvát európai néppárti képviselő a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a jelenlegi választási törvény alapján négyszázezer választó csak korlátozottan élhet a szavazati jogával. Majd hangsúlyozta, hogy a választási törvény módosítását követően az októberben esedékes törvényhozási választást meg kell tartani. Ezen felül a Daytoni Békeszerződés által szentesített rendszer védelmére hívott fel, ami garantálja a békét Bosznia-Hercegovinában.
Zovko kijelentései kapcsán figyelembe kell benni, hogy a horvát képviselő „hazabeszélt”, amikor a választási törvény módosítását és a Daytoni Egyezmény érvényben tartását szorgalmazta.
A boszniai horvát politikai elit legfontosabb törekvése jelenleg, hogy Dragan Čović a Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) elnöke az októberi választáson valahogy visszaküzdje magát a három fős boszniai államelnökség horvát nemzetiségű tagjának fenntartott státuszba.
A boszniai horvát pártok és a horvát kormány emiatt komoly nyomást gyakorol a brüsszeli bürokráciára, hogy a nemzetiségi alapon megosztott boszniai politikai hatalomból továbbra is egyharmad arányban részesüljenek a lakosság maximum 15%-át kitevő boszniai horvátok.
Uniós önellentmondás
Az ülés végén az EP külügyi bizottsága határozatában továbbra is fenntartotta annak a szükségét, hogy szankciókat kell életbe léptetni azokkal a politikai szereplőkkel szemben, akik Bosznia-Hercegovina szuverenitását veszélyeztető politikát folytatnak a jövőben.
A boszniai törvényhozási választások kapcsán pedig abban született konszenzus, hogy az októberben esedékes voksolásra sort kell keríteni.
Ezt követően a fenti negatív észrevételeken túllendülve „működőképes, békés és demokratikus államnak” minősítették Boszniát, amelynek a helye Európában van.
Adódik logikusan a kérdés, hogy milyen szemüvegen keresztül vizsgálják az uniós parlamenti képviselők a tagjelölti státuszért epekedő Bosznia-Hercegovinát, ha az ülés döntő részben a diskurzus nagyfokú egyetértéssel ennek a három feltételnek a hiányáról szólt, majd ezek fennállásáról határozatban foglaltak állást.
Mindezek után nem csoda, ha a jámbor boszniai politikusok maguk sem tudják, hogyan feleljenek meg az uniós elvárásoknak.

Bosznia
Izetbegović asszonyság ügyében vizsgálódik a közigazgatási felügyelet és a bíróság

Szarajevó Kanton közigazgatási felügyelete és a kantonális bíróság is vizsgálja a Sebija Izetbegović diplomájának és magisztrátusi fokozatának megszerzése körüli vitatott állításokat. A legfőbb bosnyák vezető feleségének zágrábi lakhatását biztosító Muradif Pajt azt állítja, hogy Sebija nem szerzett semmilyen végzettséget a horvát fővárosban. Sebija „nemcsak feleség”, hanem a férje, Bakir Izetbegović által vezetett nagyon bosnyák Demokratikus Akciópárt főbizottságának a tagja, tehát politikus is.
Az ügyészség és a felügyelet is vizsgálódik
A szokásos belpolitikai műbalhétól mentesnek ígérkező szarajevói hétvégét a közigazgatási szervek törvényes működését ellenőrző, misztikus nevű Kantonális Ellenőrzési Hivatal (Kantonalna Uprava za Inspekcijske Poslove Kanton Sarajevo, KUIP KS) zavarta meg, amikor bejelentette, hogy a Sebija Izetbegović magisztártusi címének megvonásával kapcsolatos döntést vizsgálja a szarajevói egyetemen.
A KUIP vezetője, Vildana Brdarić az üggyel kapcsolatban mindössze annyit árult el a sajtónak, hogy egy feljelentés érkezett Sebija Izetbegović ellen, miután a rektori tanács visszavonta a magisztrátusi címét.
Az ellenőrzés eredményéről pedig kizárólag az állami egyetem (Univerzitet u Sarajevu, UNSA) vezetése kap majd tájékoztatást, ami annak fényében további lépést tesz az ügyben.
Annyi sejthető a korábbi cikkünkben megírtak alapján, hogy Izetbegović asszonynak az alap orvosi diplomája körül is lehetnek kérdőjelek, vagyis elképzelhető, hogy nem csak az egyetemi tanári címe forog veszélyben, hanem a szülész-nőgyógyászi végzettsége is.
A KUIP vizsgálatát megelőzően jelent meg a sajtóban, hogy Sebija Izetbegović – pestiesen szólva – visszadobta a labdát, amikor az egyetemet azzal vádolta meg, hogy az ott lefolytatott belső vizsgálat során egyes dokumentumainak lába kélt.
Így a vele szemben meghozott egyetemi döntés ellen feljelentést tett Szarajevó Kanton ügyészségénél, ami szerint jogellenesen vonták meg a magisztrátusi címét. Az ügyben mostanra a kantonális bíróság vizsgálódik, azonban annak kapcsán teljes a hírzárlat.
Az egyre szövevényesebbé váló esettel összefüggésben nyilatkozott Asim Kurjak professzor, aki a kilencvenes években a zágrábi egyetemen vezette a Sebija Izetbegović által látogatott, vagy éppenséggel nem látogatott képzést.
Kurjak ennek kapcsán kijelentette, hogy Sebija nem tanult az intézményben, így nem végezhette el az UNSA-n utóbb elfogadtatott képzést a magisztrátusi cím elnyeréséhez.
Megszólalt a „koronatanú”
Kurjak nyilatkozata után az ügyészségi eljárás és a közigazgatási felügyelet vizsgálata mellett a boszniai sajtó apraja-nagyja elkezdte felszántani Sebija Izetbegović meglehetősen ködös élettörténetét a kilencvenes évek első felére fókuszálva.
A boszniai viszonyokról mindig jól értesült Face televízió ikonikus jelzővel illethető Centralni Dnevnik nevű esti, „központi riportműsorában” sikerült megszólaltatni az ügy egyik lehetséges koronatanúját, Muradif Pajtot, aki azzal állt elő majd harminc év távlatából, hogy Sebija Izetbegović nála lakott a zágrábi tartózkodása alatt.
Pajt a műsorban elmondta, hogy ő maga külkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet végzett a boszniai háború alatt a boszniai „államalapító”, Alija Izetbegović kormányának megbízásából. Ez idő alatt többek között Zágrábban lakott az első feleségével, aki szintén szülész-nőgyógyász végzettséggel rendelkezett.
Pajt azt nem fejtette ki, miért pont nála szállásolták el a bosnyák állami vezető sógornőjét a háborús viszonyok közepette, azonban kijelentette, hogy Sebija Izetbegovićnak nem volt lehetősége elvégezni a Kurjak által vezetett posztgraduális képzést, mert csak 1992. júniusától ugyanazon év december elejéig lakott náluk.

Sebija, az „államalapító” após társaságában (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović )
Emlékei szerint Sebija már a nyári szabadságát is náluk töltötte, és az egyetemi oktatatás a háborús viszonyok között is októberben kezdődött. Vagyis Sebijanak nem volt lehetősége befejezni a vizsgaidőszakot, mert elhagyta Zágrábot a szorgalmi időszak végén.
Pajt azt is megszellőztette, hogy ő maga fizette be az adott félévre Sebija tandíját, azonban azt kizártnak minősítette, hogy a nő rendszeresen bejárt volna az egyetemre.
Pajt ezt azzal magyarázta, hogy tudomása szerint Sebija a horvát fegyveres szervek védelme alatt ált napi 24 órában, és mindenhová vele kellett menjen a bosnyák sofőrje, elvégre a boszniai „államalapító” volt az apósa.
A doktori fokozat megszerzése és a magisztrátusi értekezés eredete kapcsán Pajt azzal a magyarázattal állt elő, hogy az ő előző felesége is szülész orvos volt. Ő pedig tudott arról, hogy Sebija a házukban lévő orvosi szakkönyveket olvasta, azokból jegyzeteket készített.
Arra határozottan emlékezett, hogy ezek közé tartozott a felesége magisztrátusi értekezése, ami ugyanabban a témában íródott, amit Sebija később feldolgozott. Pajt azt ugyan nem látta, hogy Sebija másolatot készített volna a volt felesége dolgozatából, azonban azt elképzelhetőnek tartotta.
Utóbbinak amiatt nincs jelentősége, mert a Sebija Izetbegović által említett magisztrátusi értekezés sincs meg, így azt nem lehet összevetni Pajt volt feleségének a dolgozatával.
Pajt elmondta azt is, hogy 1992. decembere után „a nő nem volt ott náluk, hanem Isztambulban tartózkodott”, amikor el kellett volna végeznie a posztgraduális képzést.
A zágrábi szállásadó hangsúlyozta, hogy ő maga nem akar bosszút állni az Izetbegović családon, neki semmi köze a családhoz, és nem velük, hanem a boszniai állammal szemben van egy bírósági ügye.

A boldog férj és pártvezér, Bakir Izetbegović, „Büszke vagyok minden szavára!” – fűzte hozzá a képhez Sebija (Forrás: Facebook, Sebija Izetbegović)
A több évtizedes hallgatása kapcsán pedig elmondta, hogy 2013-ban már jelezte más boszniai csatornáknak, hogy tudomása van az Izetbegović asszony diplomáival kapcsolatos problémákról, de akkor a média ez iránt nem mutatott érdeklődést.
Ezt követően visszaköltözött az USA-ba, és csak pár éve tért ismét vissza Bosznia-Hercegovinába. Eddig amiatt nem jelezte sehol, hogy milyen visszaélés gyanús ügyekről van tudomása, mert nem volt tisztában azzal, mi zajlik az országban.
Továbbá azt sem tudta, hogy Izetbegović neje a szarajevói kórház igazgatója lett. Megemlítette azt is, hogy eddig a boszniai ügyészség nem kereste meg, hogy tanúként meghallgassa.
Ezzel szemben a Demokratikus Akciópárthoz (Stranka demokratske akcije, SDA) köthető média már a riport elkészítése előtt célkeresztbe vette Pajt pajtit.
A Stav nevű hetilap Pajt személye kapcsán bizonyítékok bemutatása nélkül leközölte, hogy orosz provokátor, aki a nyolcvanas években Moszkvában kapott KGB kiképzést. Sőt azt követően a jugoszláv rettegett polgári titkosszolgálatnak, az UDBÁ-nak, és ezzel egyidejűleg a KOS-nak is dolgozott, vagyis a katonai elhárításnál is tevékenykedett.
Pajt ennek kapcsán megjegyezte, hogy minden ellene felhozott vádból annyi igaz, hogy három évig valóban Moszkvában tartózkodott, mint egyetemi hallgató, de nincs arról tudomása, hogy valaha szovjet állami szervekkel került volna kapcsolatba.
Sőt, kellően maliciózusan megjegyezte, hogy Sebijaval ellentétben neki viszont van indexe az ottani tanulmányai igazolására.
Pajt úr a riportban még egy érdekességet megosztott a sokat látott boszniai nézőkkel, miszerint jelenleg mintegy 824.000,- USD összegű követelése áll fent a boszniai bíróságon az állammal, mint alperessel szemben.
A követelést Pajt a kilencvenes években szerződés alapján teljesített kereskedelmi ügynöki tevékenységre vezeti vissza. Állítása szerint az akkori állami vezetés egy boszniai pfenniget sem fizetett neki az általa átadott áruk egy részéért.
Az áru kapcsán jelezte, hogy azok nagyértékű technikai eszközök, rádiók, antennák és telefonok voltak. A háború után kérte a boszniai vezetést, hogy fizessék ki neki a tartozást, azonban az máig nem történt meg.
Bakir Izetbegović körül szorul a hurok
A boszniai politikai élet zavaros viszonyaiban jártas elemzők korszakváltást jósolnak, a korábbiakban ugyanis az sohasem fordult elő, hogy a boszniai baloldali pártok és a nemzetközi közösség illetékes szervei egyszerre essenek neki a legnagyobb bosnyák nacionalista politikai szervezetnek számító SDA-nak.

A politikába is beszállt a férje pártjában
A párt a 2022-es választáson jobb eredményt ért el, mint négy évvel korábban, azonban a pártvezetéssel kapcsolatos visszaélések és a nacionalista bosnyák politikai irányvonal miatt a szervezet teljesen elszigetelődött a boszniai politikai palettán.
Bakir Izetbegović komoly vereséget szenvedett Denis Bečirovićtyal (SDP) szemben a bosnyák államelnökségi helyért vívott harcban, ráadásul az SDA kiesett a boszniai kormány funkcióját ellátó Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) mögötti koalícióból.
A Sebija Izetbegovićtyal szembeni vádak csak egy szeletét alkotják az SDA fontosabb funkcionáriusaival szemben a korábbi években indult büntetőeljárásoknak.
Fadil Novalić föderációs miniszterelnök egy időben több büntetőügy miatt rendszeresen járt a szarajevói bíróságra, míg az SDA elnökségéből több személyt is amerikai szankciós listára tettek visszaélésszerű politikai magatartásuk miatt.
Bakir Izetbegović a nacionalista „egy a tábor, egy a zászló” frazeológiát előrántva, mindezeket a bosnyák nemzet elleni támadásnak minősítette.
Kapcsolódó cikk
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt
A korrupciós tevékenység és hivatali visszaélés miatt USA-szankciók alá vont korábbi titkosszolgálati vezető, Osman Mehmedagić kapcsán kijelentette, hogy egy megbízható tiszteletreméltó rendőr. Az USA vádjait pedig akkor hiszi el vele kapcsolatban, ha látja azokra a bizonyítékokat.
Izetbegović a Sebija elleni vádakat úgy foglalta össze, hogy a bosnyák veteránok és a reis ulema (szarajevói főmufti) után most a neje elleni támadás zajlik, ami valójában az egész nemzet ellen irányul.
Bakir Izetbegović szorult helyzetében nem tehetett mást, mint hogy a pártjának idén májusban esedékes tisztújító közgyűlést őszre tette át, vélhetően abban bízva, hogy addigra minden családja és bizalmasai körüli médiahadjárat kifullad. Ami aligha fordulhat elő, mert vannak befolyásos ellenségei a médiában.
Bosznia
MADE IN BiH: Elkészült az első teljesen boszniai gyártású elektromos autó

A boszniai önjáró tarack után elkészült az első tisztán elektromos autó is Travnikban, amelyre rákerülhet a felirat, hogy „Made in BiH”. Travnikban, ahol a járművet gyártják, azt remélik, hogy az EVO névre keresztelt járgány lesz a boszniai járműgyártás egyik lényeges exportcikke a jövőben a szigorodó nyugat-európai környezetvédelmi előírások miatt. A gyártó 2024-ben akarja beindítani az akkumulátoros furgon sorozatgyártását.
Elektromos autó: 100%-ban „Made in BiH”
A Travnikban működő GS TMT cég bejelentette, hogy a tavalyi évben befejezett fejlesztések eredményeként jövőre megindulhat a teljesen elektromos meghajtású kistehergépjárművük sorozatgyártása.
Az EVO névre keresztelt járműipari csoda az első elektromos autó, ameky Bosznia-Hercegovinában készült. A tervezés és az építés több mint két évet vett igénybe a travniki üzem mérnökeinek.

A kormányából ítélve az első boszniai elektromos autó leginkább egy felfejlesztett motorbiciklire hasonlít (Forrás: YouTube)
A gyártó a jármű jövőjével kapcsolatban elárulta, hogy 2024-ben várják az áttörést, amikor már kellő számú megrendelésük lesz ahhoz, hogy sorozatban, futószalagon készítsék az EVO-t.
A legtöbb megrendelést Németországból és Ausztriából várják, ahol az ipari szektorban és a kiskereskedelemben egyaránt igény mutatkozik az EVO-hoz hasonló, kis teherbírósású, de elektromotorral működtetett szállító járművekre.
A GS gyár a korábbi években az elektromos kerékpárok és rollerok gyártása terén szerezte meg a szükséges tapasztalatot, ami az EVO tervezését megkönnyítette.
A gyártó arra a legbüszkébb, hogy a jármű nem csak a tervezés és összeszerelés helyét tekintve kötődik a nyugat-balkáni csodaországhoz, hanem az összes komponensén keresztül, mert azok mind a hazai piacon készülnek, vagyis a legtöbb autóipari fejlesztéssel szemben ez valóban „100%-ban made in BiH”.
A biciklis futárok rémálma lehet
Az EVO műszaki paraméterei kapcsán a gyártó jelezte, hogy a két akkumulátor mintegy 100 kilométeres hatótávot biztosít. Ezek feltöltése pedig 45 percet vesz igénybe.

A tetején napelemek vannak, így menet közben képes saját akkumulátorának a töltésére (Forrás: YouTube)
A jármű hatékonyabb üzemleltetése érdekében annak tetejét napelemmel látták el, ami menet közben képes saját akkumulátorának töltésére. A maximális teherbírása 300 kilogramm, míg a maximális sebessége 45 km/h.
A raktér térfogata mintegy 1700 liter. A gyártó nagy reményeket fűz az EVO nyugat-európai exportjához.
A biciklis és motoros futárok jövőbeli rémálmának erőssége a városi kisteherforgalom lebonyolítása.
Így az export piac bővülését főként azokban a nagyvárosokban várják, ahol már most is vannak tervek a robbanó motorral hajtott járművek egyes városrészekből való kitiltására.
Az első megrendelések eddig németországi ipari szereplőktől érkeztek, akik vélhetően a saját ipari üzemükben fogják teherfuvarozásra használni a jövő boszniai elektromos igáslovát.
Travnik, mint innovációs központ
A közép-boszniai Travnik a kilencvenes évek háborús pusztításának kiheverését követően, mostanra a boszniai jármű és gépipari innováció központja lett.
A jugoszláv érából örökölt nehézipari szerep ismét fellendülőben van a város térségében.
A civil gépgyártás mellett a katonai eszközök fejlesztése és gyártása is egyre nagyobb szerepet kap Travnikban, aminek szintén komoly hagyományai vannak a szocialista évtizedekből.
Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy szintén Travnikban működik az BNT fegyvergyár, ami a tavalyi évben jelentette be az elsődlegesen közel-keleti exportra készülő M10 önjáró löveg fejlesztését, amiből azóta másfél millió euró értékben rendelt az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között