„ZÉZNEK”: Terjednek az oroszok iránti szimpátiát kifejező zászlók és graffitik Boszniában

A Drina folyó partján fekvő Višegrad boszniai oldalán 2022. április 12-én jelent meg a Bosznia- Hercegovina nyugati orientációját sajátos vizualizációval kritizáló/tagadó graffiti. A helyi rendőrség vizsgálatot indított a „falfestmény” miatt, mivel annak tartalma alkalmas lehet a nemzetiségek közti feszültség szítására. Miközben a világ jelentős része demonstratívan Ukrajna mellé állt, a boszniai szerbek elég harsányan fejezik ki szimpátiájukat az Ukrajnát lerohanó oroszok iránt.

Egy igen, egy nem

A graffiti a szerb-orosz barátság nemzeti lobogókkal való szimbolizálásán túl Bosznia EU- és NATO-integrációját elutasító illusztrációt is tartalmaz. A zöld színű „Z” jelzés pedig nagy eséllyel az orosz hadsereg által az ukrajnai harcokban alkalmazott csapatjelzést jeleníti meg, utalva ezzel az orosz hadsereg tevékenységével való szimpatizálásra.

A rövid „műelemzés” mellett fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Drina menti Višegrad már hosszú évek (vagy évszázadok óta) a bosnyákok és szerbek közti nemzetiségi villongások egyik gócpontja.

A szélsőjobboldali csetnikmozgalom tagjai évente gyűlést tartottak a kisvárosban megemlékezve a város kiemelt szerepéről a délszláv katonai konfliktusban. A rendezvény 2022. márciusában elmaradt, mert a helyi hatóságok és a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériuma a feszült nemzetközi helyzetre való tekintettel nyomást gyakorolt a mozgalomra.

Višegrad vegyes etnikai összetétele, a szerb határhoz való közelsége mellett, a délszláv konfliktushoz kapcsolódó események miatt is szimbolikus szereppel bír. Elég csak arra gondolnunk, hogy a várostól mintegy 100 kilométer távolságban található a hegyi utakon megközelíthető Srebrenica.

De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szerb félkatonai alakulatok 1992-ben, tehát jóval Srebrenica előtt, közel kétezer áldozatot követelő bestiális mészárlást hajtottak végre Višegradban (Pokolj u Višegradu), csak akkor még a világ még képtelen volt felfogni, hogy a „civilizált vagy félig civilizált” Európában ilyesmi előfordulhat. 1992 áprilisában és májusában a szerbek több héten keresztül szinte naponta dobták a bosnyák holttesteket a híres hídról (Na Drini ćuprija) az alatta hömpölygő Drina folyóba.

A térségben 1992 és 1995 között a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok súlyos harcokat vívtak a bosnyák gerillákkal.

1992-ben a város szomszédságában lévő Bikavac faluban 70 idős férfit, nőt és gyermeket tereltek be a szerb katonák egy épületbe, amit ezt követően felgyújtottak. A „bikavaci élő máglya” máig komoly seb a bosnyákok emlékezetében.

Képes üzenetek

A višegradi graffiti keletkezésének napján a szerbek lakta Kelet- Szarajevóban okozott közfelháborodást egy homlokzat, amely az orosz-szerb barátságot hirdette.

A Fekete csetnikzászlót is kitűzték

A szóban forgó családi ház erkélyén már korábban kifüggesztették Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság lobogóját, ami a napokban kiegészült a csetnikmozgalom zászlajával, valamint a „nemzeti ihletésű” képekkel. A középső képen a szerb nemzeti hősnek számító Gavrilo Princip szerepel, a két oldalsón Vlagyimir Putyin tűnik fel.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Bosznia- Hercegovina komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt években a NATO-hoz való csatlakozása érdekében, a szerb lakosság jelentős része azonban határozottan elutasítja a belépést, így a jelenlegi politikai kurzus tartózkodik a NATO-hoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírásától is, illetve annak parlamenti vitára bocsátásától.

Az Észak- Atlanti Szerződés Szervezetének elutasítottsága egyes felmérések szerint 40%-t elérő mértékű Bosznia- Hercegovinában, de mivel a bosnyák lakosság aránya valamivel ötven százalék fölött van – és nyilván a horvátok jó része is támogatná a belépést – a végeredmény mégsem lehet kétséges.

A boszniai szerb vezetés a fokozódó NATO-orientációra reagálva törvénybe iktatta 2021. őszén a szerb entitás saját hadseregének felállítására vonatkozó elképzelését. A jogszabály végrehajtását nem kezdték meg a Várhelyi Olivér uniós biztos és Milorad Dodik a boszniai Államelnökség szerb tagja között 2021. november 24-én folytatott találkozót követően.

Itt érdemes megemlíteni, hogy Oroszország szarajevói nagykövete nemrégiben Ukrajnával vont párhuzamot arra az esetre, ha Bosznia- Hercegovina „szabad akaratából” mégis belépne a NATO-ba.