Bosznia
„ZÉZNEK”: Terjednek az oroszok iránti szimpátiát kifejező zászlók és graffitik Boszniában

A Drina folyó partján fekvő Višegrad boszniai oldalán 2022. április 12-én jelent meg a Bosznia- Hercegovina nyugati orientációját sajátos vizualizációval kritizáló/tagadó graffiti. A helyi rendőrség vizsgálatot indított a „falfestmény” miatt, mivel annak tartalma alkalmas lehet a nemzetiségek közti feszültség szítására. Miközben a világ jelentős része demonstratívan Ukrajna mellé állt, a boszniai szerbek elég harsányan fejezik ki szimpátiájukat az Ukrajnát lerohanó oroszok iránt.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Egy igen, egy nem
A graffiti a szerb-orosz barátság nemzeti lobogókkal való szimbolizálásán túl Bosznia EU- és NATO-integrációját elutasító illusztrációt is tartalmaz. A zöld színű „Z” jelzés pedig nagy eséllyel az orosz hadsereg által az ukrajnai harcokban alkalmazott csapatjelzést jeleníti meg, utalva ezzel az orosz hadsereg tevékenységével való szimpatizálásra.
A rövid „műelemzés” mellett fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Drina menti Višegrad már hosszú évek (vagy évszázadok óta) a bosnyákok és szerbek közti nemzetiségi villongások egyik gócpontja.
A szélsőjobboldali csetnikmozgalom tagjai évente gyűlést tartottak a kisvárosban megemlékezve a város kiemelt szerepéről a délszláv katonai konfliktusban. A rendezvény 2022. márciusában elmaradt, mert a helyi hatóságok és a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériuma a feszült nemzetközi helyzetre való tekintettel nyomást gyakorolt a mozgalomra.
Višegrad vegyes etnikai összetétele, a szerb határhoz való közelsége mellett, a délszláv konfliktushoz kapcsolódó események miatt is szimbolikus szereppel bír. Elég csak arra gondolnunk, hogy a várostól mintegy 100 kilométer távolságban található a hegyi utakon megközelíthető Srebrenica.
De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szerb félkatonai alakulatok 1992-ben, tehát jóval Srebrenica előtt, közel kétezer áldozatot követelő bestiális mészárlást hajtottak végre Višegradban (Pokolj u Višegradu), csak akkor még a világ még képtelen volt felfogni, hogy a „civilizált vagy félig civilizált” Európában ilyesmi előfordulhat. 1992 áprilisában és májusában a szerbek több héten keresztül szinte naponta dobták a bosnyák holttesteket a híres hídról (Na Drini ćuprija) az alatta hömpölygő Drina folyóba.
A térségben 1992 és 1995 között a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok súlyos harcokat vívtak a bosnyák gerillákkal.
1992-ben a város szomszédságában lévő Bikavac faluban 70 idős férfit, nőt és gyermeket tereltek be a szerb katonák egy épületbe, amit ezt követően felgyújtottak. A „bikavaci élő máglya” máig komoly seb a bosnyákok emlékezetében.
Képes üzenetek
A višegradi graffiti keletkezésének napján a szerbek lakta Kelet- Szarajevóban okozott közfelháborodást egy homlokzat, amely az orosz-szerb barátságot hirdette.

A Fekete csetnikzászlót is kitűzték
A szóban forgó családi ház erkélyén már korábban kifüggesztették Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság lobogóját, ami a napokban kiegészült a csetnikmozgalom zászlajával, valamint a „nemzeti ihletésű” képekkel. A középső képen a szerb nemzeti hősnek számító Gavrilo Princip szerepel, a két oldalsón Vlagyimir Putyin tűnik fel.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Bosznia- Hercegovina komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt években a NATO-hoz való csatlakozása érdekében, a szerb lakosság jelentős része azonban határozottan elutasítja a belépést, így a jelenlegi politikai kurzus tartózkodik a NATO-hoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírásától is, illetve annak parlamenti vitára bocsátásától.
Az Észak- Atlanti Szerződés Szervezetének elutasítottsága egyes felmérések szerint 40%-t elérő mértékű Bosznia- Hercegovinában, de mivel a bosnyák lakosság aránya valamivel ötven százalék fölött van – és nyilván a horvátok jó része is támogatná a belépést – a végeredmény mégsem lehet kétséges.
A boszniai szerb vezetés a fokozódó NATO-orientációra reagálva törvénybe iktatta 2021. őszén a szerb entitás saját hadseregének felállítására vonatkozó elképzelését. A jogszabály végrehajtását nem kezdték meg a Várhelyi Olivér uniós biztos és Milorad Dodik a boszniai Államelnökség szerb tagja között 2021. november 24-én folytatott találkozót követően.
Itt érdemes megemlíteni, hogy Oroszország szarajevói nagykövete nemrégiben Ukrajnával vont párhuzamot arra az esetre, ha Bosznia- Hercegovina „szabad akaratából” mégis belépne a NATO-ba.

- Szerbia7 nap telt el azóta
Rettegés egy baljós, ismeretlen erőtől: a hangágyú-eset
- B A Balkanac7 nap telt el azóta
Élet és karambol: Szajkó István emlékére
- Szerbia5 nap telt el azóta
Fico: Az EU zsarolja Szerbiát és elárulta a demokráciát
- Szerbia7 nap telt el azóta
Megkezdődtek az előállítások és letartóztatások Szerbiában