Connect with us

Bosznia

„ZÉZNEK”: Terjednek az oroszok iránti szimpátiát kifejező zászlók és graffitik Boszniában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

zzzz
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Drina folyó partján fekvő boszniai oldalán 2022. április 12-én jelent meg a Bosznia- Hercegovina nyugati orientációját sajátos vizualizációval kritizáló/tagadó graffiti. A helyi rendőrség vizsgálatot indított a „falfestmény” miatt, mivel annak tartalma alkalmas lehet a nemzetiségek közti feszültség szítására. Miközben a világ jelentős része demonstratívan Ukrajna mellé állt, a boszniai szerbek elég harsányan fejezik ki szimpátiájukat az Ukrajnát lerohanó oroszok iránt.

Egy igen, egy nem

A graffiti a szerb-orosz barátság nemzeti lobogókkal való szimbolizálásán túl Bosznia EU- és NATO-integrációját elutasító illusztrációt is tartalmaz. A zöld színű „Z” jelzés pedig nagy eséllyel az orosz hadsereg által az ukrajnai harcokban alkalmazott csapatjelzést jeleníti meg, utalva ezzel az orosz hadsereg tevékenységével való szimpatizálásra.

A rövid „műelemzés” mellett fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Drina menti Višegrad már hosszú évek (vagy évszázadok óta) a bosnyákok és szerbek közti nemzetiségi villongások egyik gócpontja.

A szélsőjobboldali csetnikmozgalom tagjai évente gyűlést tartottak a kisvárosban megemlékezve a város kiemelt szerepéről a délszláv katonai konfliktusban. A rendezvény 2022. márciusában elmaradt, mert a helyi hatóságok és a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériuma a feszült nemzetközi helyzetre való tekintettel nyomást gyakorolt a mozgalomra.

Višegrad vegyes etnikai összetétele, a szerb határhoz való közelsége mellett, a délszláv konfliktushoz kapcsolódó események miatt is szimbolikus szereppel bír. Elég csak arra gondolnunk, hogy a várostól mintegy 100 kilométer távolságban található a hegyi utakon megközelíthető Srebrenica.

De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szerb félkatonai alakulatok 1992-ben, tehát jóval Srebrenica előtt, közel kétezer áldozatot követelő bestiális mészárlást hajtottak végre Višegradban (Pokolj u Višegradu), csak akkor még a világ még képtelen volt felfogni, hogy a „civilizált vagy félig civilizált” Európában ilyesmi előfordulhat. 1992 áprilisában és májusában a szerbek több héten keresztül szinte naponta dobták a bosnyák holttesteket a híres hídról (Na Drini ćuprija) az alatta hömpölygő Drina folyóba.

A térségben 1992 és 1995 között a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok súlyos harcokat vívtak a bosnyák gerillákkal.

1992-ben a város szomszédságában lévő Bikavac faluban 70 idős férfit, nőt és gyermeket tereltek be a szerb katonák egy épületbe, amit ezt követően felgyújtottak. A „bikavaci élő máglya” máig komoly seb a bosnyákok emlékezetében.

Képes üzenetek

A višegradi graffiti keletkezésének napján a szerbek lakta Kelet- Szarajevóban okozott közfelháborodást egy homlokzat, amely az orosz-szerb barátságot hirdette.

coho cetnik

A Fekete csetnikzászlót is kitűzték

A szóban forgó családi ház erkélyén már korábban kifüggesztették Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság lobogóját, ami a napokban kiegészült a csetnikmozgalom zászlajával, valamint a „nemzeti ihletésű” képekkel. A középső képen a szerb nemzeti hősnek számító Gavrilo Princip szerepel, a két oldalsón Vlagyimir Putyin tűnik fel.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Bosznia- Hercegovina komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt években a NATO-hoz való csatlakozása érdekében, a szerb lakosság jelentős része azonban határozottan elutasítja a belépést, így a jelenlegi politikai kurzus tartózkodik a NATO-hoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírásától is, illetve annak parlamenti vitára bocsátásától.

Az Észak- Atlanti Szerződés Szervezetének elutasítottsága egyes felmérések szerint 40%-t elérő mértékű Bosznia- Hercegovinában, de mivel a bosnyák lakosság aránya valamivel ötven százalék fölött van – és nyilván a horvátok jó része is támogatná a belépést – a végeredmény mégsem lehet kétséges.

A boszniai szerb vezetés a fokozódó NATO-orientációra reagálva törvénybe iktatta 2021. őszén a szerb entitás saját hadseregének felállítására vonatkozó elképzelését. A jogszabály végrehajtását nem kezdték meg a Várhelyi Olivér uniós biztos és Milorad Dodik a boszniai Államelnökség szerb tagja között 2021. november 24-én folytatott találkozót követően.

Itt érdemes megemlíteni, hogy Oroszország szarajevói nagykövete nemrégiben Ukrajnával vont párhuzamot arra az esetre, ha Bosznia- Hercegovina „szabad akaratából” mégis belépne a NATO-ba.

Bosznia

ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bombázó, államelnökség, Cvijanovic
B-1B LANCER: A miheztartás végett az Egyesült Államok erőt demonstrál a Balkánon (Forrás: Twitter)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.

Amerikai erődemonstráció

A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.

Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.

A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.

A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”

James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.

A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.

Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

bombázó, Cvijanovic, államelnökség

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)

Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”

A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”

Az amerikai külügy bekeményít

A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy

  • lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
  • lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
  • lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
  • lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
  • az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.

    Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.

    A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.

    Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.

    Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.

    Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.

    De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög- szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.

    A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.

    Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.

    Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt

    A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.

    Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.

    Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

    bombázó, Cvijanovic, államelnökség

    RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)

    Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.

    Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.

    A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.

    Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.

    Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.

    Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.

    Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.

    A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.

    Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.

    Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.

    Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.

    Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava