A Háború
TANÍTÓ NÉNI, Ő KEZDTE! Tovább dúl a horvát belpolitikai perpatvar, a külföldi tartózkodás sem akadály

A miniszterelnök-védelmi miniszter-köztársasági elnök háromszögben folyó gyerekes durcáskodás, illetve serdülő korú méricsgélés szerdán is folytatódott. Illetve még kedden az esti órákban, amikor Zoran Milanović köztársasági elnök főparancsnoki minőségében kiadta az ukázt a hadseregnek, amellyel megtiltotta, hogy a katonai gépek átrepüljenek a horvát városok felett.
A drón már csak ürügy
A vurstli kapuját Milanović köztársasági elnök tárta szélesre szerdai sajtótájékoztatójával, amelyen most a változatosság kedvéért Andrej Plenković miniszterelnököt vette célba.
Szerinte az olcsó politikai poénszerzést szolgálta, hogy a francia Rafale-ok és a horvát MIG-ek éppen akkor húztak el alacsonyan Zágráb felett, amikor a miniszterelnök sajtótájékoztatóját tartotta, ami egy pillanatra Plenkovićba fojtotta a szót.
A köztársasági elnök szerint a kormány ezzel akarja elvonni a polgárok figyelmét korrupciós botrányairól és honvédelmi politikájának hiányosságairól.
Miután a keddi rendelet eléggé általánosra sikeredett, ezért egyesekben azt a képzetet keltette, hogy a horvát hadsereg főparancsnoka megtiltotta a szövetséges gépek számára a horvát légtér használatát, Milanović ezért szerdán pontosított, mondván, hogy ez kizárólag a városok feletti repkedésre vonatkozik, és nem érinti a légierő gyakorló repüléseit vagy a szövetségesekkel történő közös gyakorlatokat.
Itt Milanović, alias Zoki Bond, fejet hajtott az amerikaiak professzionalizmusa előtt, akik az elnöki rendelet után azonnal kapcsolatba léptek vele az olaszországi Avianoból érkező F-16-osok miatt. A félreértéseket seperc alatt tisztázták, és az F-16-osok vígan landoltak a zágrábi nemzetközi repülőtér katonai részlegében.
Mielőtt még elutazott volna Brüsszelbe a NATO minisztereinek rendkívüli ülésére, Mario Banožić védelmi miniszter dacosan bejelentette, hogy bizony a gyakorlórepülések folytatódnak, és annak a véleményének adott hangot, hogy: „a közös védelem a biztonságérzetet erősíti, és semmiképpen sem a polgárok nyugtalanítására irányul”.
Kinek az anyja lopott harisnyát a Corvin áruházban?
A spanyol kollégájának meghívására Madridban tartózkodó Andrej Plenković úgy tetszik, rossz néven vette a köztársasági elnök ügyeskedését/ügyetlenkedését, mert a messzi Spanyolországban tartott sajtótájékoztatóját sem tudta úgy abszorválni, hogy ne üzent volna haza.
A horvát miniszterelnök így hát arra használta a horvát sajtó képviselőit, hogy kioktassa Milanovićot, mert szerint a köztársasági elnöknek semmi köze nincs ahhoz, hogy ki, mikor és hogyan közlekedni a horvát légtérben, mert ez kizárólag a kormány, illetve védelmi minisztérium jogkörébe tartozik. (Nyilván beleértve ebbe a hívatlan drónt is.)
Ugyanakkor a horvát kormányfő azt is leszögezte, hogy minden művelet, ami a szövetséges erőkkel történő hadgyakorlatokkal kapcsolatos, a kormány által meghozott terv alapján történik, amelyet a kötelező procedúra során a köztársasági elnök is jóváhagyott.
Miután az ingerenciákat így tisztázottnak vélte, Plenković nekilátott egy kicsit kiszínezni az esetet:
– Ami a francia Rafale-ok és a horvát MIG-ek közös gyakorlórepülését illeti, azon a véleményen vagyok, hogy ezek a Horvátországgal való partneri viszony és erőteljes szolidaritás üzenetét továbbították, merthogy a fővárosra egy drón zuhant.
Egyúttal felháborodásának adott hangot, hogy Milanović állítása szerint a harci repülők Zágráb feletti megjelenése egyeztetve volt a sajtótájékoztató időpontjával, szerinte ugyanis véletlen egybeesés történt, mert ő Jens Stoltenberg NATO-főtitkár téves nyilatkozata miatt kényszerült reagálni a jelzett időpontban.
Hogy mennyire idegesítheti Plenkovićot a rakoncátlan köztársasági elnök, bizonyítja az is, hogy tőle teljesen rendhagyó módon Milanović nyilatkozatait Kreml-közelieknek nevezte.
Ami a NATO déli szárnyának légvédelmét összefogó Torrejón de Ardoz támaszpontra tett látogatást illeti, Plenković reggel kilenckor körülbelül egy órás beszélgetést folytatott a támaszpont parancsnokával Fernando de la Cruzzal, s ennek során megtárgyalták a rendszer működését, illetve a zágrábi incidens körülményeit.
– Elemezni kell a zágrábi drónbaleset minden körülményét, valamint javítani kell a szövetségesek közötti együttműködést és információcserét az ilyen események megelőzése érdekében
– jegyezte meg Plenković az esettel kapcsolatban a Twitteren
A horvát miniszterelnök ezután folytatta hivatalos spanyolországi látogatását, a kíséretében tartózkodó horvát tisztek (Michael Križanec, a horvát légierő parancsnoka és Krešimir Tafra, a légtérfigyelő zászlóalj parancsnoka), illetve a hírszerzők főnöke Danijel Markić azonban a támaszponton maradt. Az újságírók nem léphettek a katonai létesítmény területére, ezért részletek esetleg majd csak akkor szivárognak ki, amikor újabb anyázásra kerül sor az elnöki-miniszterelnöki reláción.
Annak örömében, hogy Mario Banožić védelmi miniszter nem szolgáltatott további megírásra érdemes anyagot brüsszeli tartózkodása folyamán, zárom soraimat.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt