Szerbia
FEGYVERES ÉLET: Az EP elítéli Szerbiát, Oroszországot és Kínát a mianmari katonai junta felfegyverzése miatt, de más titkok is kiderülnek
Az ukrajnai háború nem jelenti azt, hogy máshol megáll a „fegyveres élet”. Az Európai Parlament arra a következtetésre jutott, hogy Szerbia, Oroszország és Kína társfelelős a Mianmarban elkövetett bűncselekményekért, mert felfegyverzik az ottani hadsereget, amely több mint egy éve államcsínnyel került hatalomra, és azóta szisztematikus elnyomást hajt végre.
Az ukrán válság árnyékában
Az EP csütörtöki plenáris ülésén 646 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett állásfoglalást fogadtak el Mianmarról. (Az állásfoglalás a letöltés szakaszban elérhető.) Ebben felszólították az EU-t, hogy vezessen be újabb szankciókat annak érdelében, hogy az ázsiai országban demokratikusan megválasztott kormány visszakaphassa a hatalmat, amitől a katonák 2021. február 1-jén fosztották meg.
Az állásfoglalás határozottan elítéli Szerbiát, Oroszországot és Kínát, amelyek fegyverekkel látják el az ottani katonai juntát, ami felelőssé teszi őket az ezekkel a fegyverekkel elkövetett bűncselekményekért, ahogy az a határozat szövegében szerepel. A szöveg szerint Szerbia rakéták és tüzérségi fegyverek exportját engedélyezte Mianmar számára.
– mondta Svenja Hahn német szocialista képviselő, az állásfoglalás egyik szerzője.
– tette hozzá Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki arra emlékeztetett, hogy ez már a negyedik alkalom, amikor Mianmar elleni uniós szankciók terítékre kerülnek, miután a testület elnyomásként fogja fel, ami a távoli országban történik.
A puccs után a hadsereg letartóztatta Wino Mytin elnököt és Aun Szan Szu Kji államtanácsost, és szükségállapotot hirdetett ki az országban.
Tartós rendkívüli állapot
2015 novemberében Mianmarban választásokat tartottak, amelyeken Aung Szan Szú Csi pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért elsöprő győzelmet aratott. Szú Csi azonban nem kaphatta meg az elnöki tisztséget, mert egy alkotmánymódosítás ettől a lehetőségtől megfosztja azokat, akik külföldi állampolgárokkal állnak rokoni kapcsolatban.
Ezért 2016 áprilisában létrehozták számára az államtanácsosi pozíciót; ennek betöltésével Szu Kji Mianmar kormányfője lett. A 2020-as választásokat szintén Szú Csi pártja nyerte, ám 2021. február 1-én Min Aun Hlaing tábornok, a mianmari hadsereg főparancsnoka katonai puccsal átvette a hatalmat. Szu Kjit eltávolították pozíciójából és őrizetbe vették.
A katonai junta parancsnoka 2021 augusztusában kinevezte magát miniszterelnöknek, és 2023 augusztusáig meghosszabbította a rendkívüli állapotot.
– mondta az állásfoglalás másik szerzője, Sean Kelly ír képviselő.
Egy finn zöld képviselő kezdeményezte, hogy a mianmari állami közigazgatási tanácsra is terjesszék ki a szankciókat, mint a Mianmart kormányzó entitásra, nem csak a felelős személyekre.
– mondta a finn képviselő az Európai Parlamentben.
Az Egyesült Államok és más országok, köztük Ausztrália, Kanada és Új-Zéland már bejelentették, hogy betiltják a katonai exportot Mianmarba, miközben ENSZ is sürgette a tagállamokat, hogy vezessenek be fegyverembargót Mianmarral szemben, amelyet nem csak a fent említett három ország, hanem Irán és Pakisztán is fegyverekkel támogat. Mianmar így továbbra is nagy mennyiségű fegyvert vásárol, sőt kedvezményeket is kap földrajzi elhelyezkedésére és fegyverpiaci jelentőségére való tekintettel.
Megöröklött barátság
A volt Jugoszlávia, illetve Szerbia kapcsolata Mianmarral sok évtizedes múltra tekint vissza. Ez magában foglalja a fegyvereladásokat és a védelmi együttműködés fokozásáról szóló megbeszéléseket, amelyekre legutóbb 2019-ben került sor.
Régebben Burma volt a volt Jugoszlávia egyik kimondottan fontos ügyfele a fegyvervásárlások terén. Ne Win katonai diktatúráját csodálattal töltötte el az egykori jugoszláv „testvérdiktatúra” úgynevezett sajátos szocialista politikája és el nem kötelezett külpolitikája. A két rezsim szoros szövetségessé vált.
Jugoszlávia az 1950-es évektől Ne Win jelentős fegyverszállítója volt, beleértve a repülőgépeket és a nehéztüzérséget is. Ez a kapcsolat Jugoszlávia felbomlása után is folytatódott, és Szerbia 2015-ben védelmi együttműködési megállapodást írt alá a mianmari/burmai hadsereggel (lásd a fenti képeket!)
A katonai puccs óta Szerbia csatlakozott az EU Mianmarral kapcsolatos nyilatkozataihoz, és támogatta az ENSZ közgyűlésének 2021. júniusában elfogadott állásfoglalását, amely a burmai hadseregnek küldött fegyverszállítások leállítására szólít fel, a szakítás diplomáciai szinten azonban nagy valószínűséggel nem történt meg, mert a hadsereget Mianmar/Burma képviselőjének ismerte el, és meghívta az el nem kötelezett mozgalom 2021. októberi belgrádi „retró csúcstalálkozójára”.
Szerbia egyébként nem nyilatkozott nyilvánosan arról, hogy felmondta-e a fegyvereladásokat lehetővé tevő, 2015-ben kötött védelmi-együttműködési megállapodást a miamari katonai puccs óta.
Egy londoni székhelyű emigráns szervezet szerint Szerbia nem egyedüli európai ország amely elmélyítette kapcsolatait a mianmari/burmai hadsereggel, az EU-tagok is folytattak hasonló tevékenységet. Nagy-Britannia a saját adófizetőinek pénzén két képzési programot biztosított a burmai/mianmari katonaságnak, de Ausztria és Németország is hasonló képzéseket ajánlott fel az ottani hadseregnek.
Olaszország, Németország, Belgium és Franciaország hivatalos látogatásra hívta meg Min Aung Hlaingot, Németország, Ausztria és Olaszország pedig körutakat szervezet számára a hadifelszerelés-gyártóknál. Min Aung Hlaing egy alakalommal az EU katonai vezetőinek brüsszeli találkozóján díszvendég volt, Franciaország és Németország pedig katonai felszereléseket adott el a mianmari/burmai hadseregnek az EU fegyverembargójának laza értelmezése miatt.
Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával
Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.
Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
Szerbia
VUČIĆ: Éljen a szerbek és a magyarok, Szerbia és Magyarország barátsága!
Aleksandar Vučić szerb államfő – aki erős barátsággal viseltetik a magyar miniszterelnök iránt – még hétfőn este tette közzé Instagram-profilján, hogy beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, de a rövid bejegyzésből nem derült ki, hogy a beszélgetés milyen formában és körülmények között zajlott. Közben a kormánybarát Informer némi kommentárral megspékelve számolt be a Bloomberg értesüléséről, miszerint Magyarország megvétózta az EU tagállamainak közös állásfoglalásfoglalását az orosz elnök ellen elfogató parancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróság támogatására.
Nagyon rövid hír
A szerb elnöknek több profilja van a különböző közösségi oldalakon, a „hivatalos csatornának” azonban az egyik Instagram-fiók számít, a szerb államfő ezen keresztül kommunikál a sajtóval és a szervezett csápolókkal, ám ez nem az egyetlen vučići fiók az Instán.
– írta még hétfő este Vučić, aki semmilyen más részletet nem árult el sem a beszélgetéssel, sem a találkozóval kapcsolatban.
Kapcsolódó cikk
A Meta szerint a szerb elnök és a pártja internetes csalásokkal népszerűsítette magát
A közlemény tehát mindössze ennyi volt, a rövidségnek köszönhetően viszont szinte minden szerb hírportál átvette abban a formában, amelyben a szerb elnöki Instagramon megjelent, a szorgalmasabbak a bejegyzést eredeti formájában építették be a saját honlapjukba.
De részletekre senki sem volt kíváncsi, és miután részletek nem voltak, így a kommentárok is elmaradtak, a keddi nap eseményei pedig maguk alá temették ezt a hírt.
Szerbiában az utóbbi napokban elég magas hőfokon zajlik az élet, ennek folytán folyamatosan túltermelés van az információgyártás terén – ezerrel zakatolnak a gépek – főleg ami a Koszovó körüli iszapbirkózást illeti.
Barátság extrákkal
Az Orbánnal folytatott „titokzatos” beszélgetés hírét így sehol sem taglalták a médiatérben, viszont nagy tetszést aratott a „szervezett csápolók” körében, szerda hajnalig 3344 szívecskét kapott a bejegyzés, ami az átlagosnál némileg nagyobb kedveltséget jelent.
– olvasható az egyik egyáltalán nem „kivételes” hozzászólás az elnöki bejegyzés alatt, amelyet viszont egy olyan követ, amely már elég erős elvárást fogalmaz meg Magyarország irányában.
– írta valaki a trollfarm tagjai közül, akinek a thomastano92 néven található profilját minden bizonnyal azzal a céllal hozták létre, hogy pozitív bejegyzések érkezzenek róla a vučići Instagramra.
Egy kamu profil, amelyről erős állásfoglalást fogalmaztak meg Magyarországgal szemben (Forrás: Instagram, https://www.instagram.com/thomastano92/)
Az ilyen internetes magatartás miatt korábban a Meta már több mint ezer úgynevezett „belföldi befolyási műveletekkel” foglalkozó fiókot törölt az Instagramról, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy „koordinált, nem hiteles viselkedéssel” széles körű és alulról jövő támogatást mutassanak fel Aleksander Vučić szerb elnök és a Szerb Haladó Párt mellett.
Miután thomastano92 valószínűleg egy „vučići Avatar”, ezért az üzenetet is úgy kell felfogni, mint a szerb elnök, vagy a belgrádi vezetés, és nem az „Avatar” kívánságát, vagyis valószínűleg nem thomastano92 őszinte meggyőződéséről van szó, hanem egy olyan belgrádi politikai álláspontról, amelynek népszerűsítése ma még csak az Instagramon történik, de ki tudja, hogy mikor jön el a pillanat, amikor a hivatalos elvárás szintjére emelkedik Magyarországgal szemben.
Az Informer kommentárja
Néhány szerbiai hírportál közzétette a Bloomberg információját, amely szerint Magyarország megvétózta, hogy a közelgő EU-csúcson a résztvevők közösen támogassák a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, amellyel elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
Kapcsolódó cikk
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
Az viszont valamilyen oknál fogva nem került bele a szerbiai hírforgalmazásba, hogy Paczolay Máté külügyi szóvivő hazugságnak nevezte a vétózással kapcsolatos hírt, vagy nem hitték el, vagy nem jutott el a hír Szerbiáig. Vagy nem volt elég bombasztikus.
Egyébként a szerb portálok a Bloomberg által világgá röpített hírhez sem fűztek kommentárt, általában csak magát a tényt rögzítették, ha egyáltalán rögzítették.
Kivéve az erőteljesnél is erőteljesebben kormánypárti Informert, amely úgy reagált, hogy a hírbe ugyan „nem babrált bele”, viszont a címben erőteljes véleményt fogalmazott meg, miszerint „Orbán nem adja Putyint, a Nyugat magánkívül (van)”.
A baráti hírportál azonban rövidnek találta ezt a címet, ezért a fenti álláspontot azzal toldotta meg, hogy „a magyarok fellázadtak az orosz vezető letartóztatására vonatkozó terv ellen”.
Az Informernek még ez sem volt elég, mert még hozzátette, hogy ezt a lépést a „Nyugat nem bocsátja meg nekik”, mármint a magyaroknak.
Horvátország
Luka Modrić és Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak
A horvát országgyűlés (szábor) nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén kiderült, hogy sem Luka Modrić, sem Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak, mint ahogy azt korábban a „szerb világból” kísértő egyik élemedett korú szerb katonatiszt mostanában állította, korábban pedig a belgrádi Blic hírportál/napilap írta. Az említett bizottsági ülésnek a legfontosabb témája a horvát polgári és a katonai titkosszolgálat 2022-es éves beszámolójának előterjesztése volt, ám a címben szereplő közlés mindent háttérbe szorított, egyrészt, mert mint már többször megállapítottuk a BALK hasábjain, Horvátország hárommillió szövetségi kapitány országa, másrészt meg, mert a horvát hímeket is bűvöletbe ejtik a vonzó külsejű fiatal nők.
Nem kémnő a szép nő
A horvát nemzetbiztonsági bizottság zárt üléséről eddig egyetlen érdekes információ szivárgott ki, illetve egyetlen nyilatkozat került be a médiatérbe, amely felkeltette a bizottság tagjainak őszinte érdeklődését, főleg azért mert, a szóban forgó közlést Daniel Markić, a Biztonsági-Hírszerző Ügynökség (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) igazgatója egy fotóval is alátámasztotta.
A képen természetesen nem Luka Modrić, hanem Ivana Knoll volt látható, amint bájait Horvátország, vagyis a hírszerzés szerint inkább csak a horvát foci szolgálatába állította, minekutána ő volt a csapat tizenkettedik embere, aki nem a gyepen, hanem a „lelátókon küzdött a haza becsületéért”.
Kapcsolódó cikk
Meg kell azonban vallani, hogy akadt egy-két vetélytársa is, például a zágrábi illetőségű Claudia Rivier személyében, akit akkortájt az Instagramon csak 620 ezer ember követett, ma már a követőinek a száma megugrotta az egymilliót, de ide sorolható még a némileg celebbabérokra is törő volt horvát államfő, Kolinda Grabar-Kitarović is, aki szintén Katarban csápolt, és akinek szintén több százezres tábora van az Instán.
Ivana Knoll piros-fehér kockás öltözékben készült fotói a világbajnokság idején elárasztották a külföldi médiát, Instagram-profilja pedig hatalmas növekedést ért el a követők tekintetében, de erről még majd szó lesz.
Modrićnak szurkolt, de Messivel flörtölt (Forrás: Twitter, Ivana Knoll)
A zágrábi Index a „nem kémnő a szép nő” tézissel foglalkozva megjegyezte, hogy a világbajnokság idején néhány szerb közszereplő „azzal az őrült tézissel állt elő”, hogy Knoll valójában egy horvát titkosszolgálati személyiség, akinek a szépségét különböző titkosszolgálatok használják fel rejtett célok elérésére.
Ezt az elméletet nyilvánosan Ilija Kajtez szerb szociológus, filozófus, pedagógus, nyugalmazott katonatiszt vezette elő a belgrádi Studio B televízióban, akit a szerb hazafias média „biztonsági kérdésekben jártas személyiségnek” nevez.
Ivana Knoll a helyi erők figyelmét is felkeltette, csak ők a fejükön viselik a kockás ruhadarabot (Forrás: Twitter. Ivana Knoll)
– jelentette ki az erősen kiöregedő Kajtez. A nyugalmazott szerb katonatisztet a horvát sajtó Dušan Kovačević szerb drámaíró Balkáni kém (Balkanski špijun) című művében feltűnő Ilija Čvorovićhoz hasonlította, aki meg volt győződve arról, hogy „semmi sem az, aminek látszik”.
A Čvorović beszélő név, a čvor szó „csomót” jelent, a színpadi darabból 1987 film is készült, a kor nagy délszláv színészeinek főszereplésével.
Nos, a Čvorović-utánzat tavaly decemberben azt fejtegette, hogy Ivana Knoll mögött nagyon komoly hatalmi központok húzódnak meg, és mindezt teszik tudományos alapon, különböző think tank csoportok támogatását élvezve, merthogy a nyugati agytrösztök azt kutatják, hogy miként nyerhetők meg az emberi lelkek, amelyeken keresztül aztán hatással lehetnek az emberi tudatra.
Stb, stb!
Knoll Katarból válaszolt
Knoll, vagy ahogy Instragram-profilját sokan ismerik, KnollDoll Katarból szólt hozzá a kiöregedett szerb nacionalista csotrogány „politikai szárnypróbálgatásaihoz”, aki ezen a témán keresztül is egy furfangos csavarral a „szerb világot” igyekezett népszerűsíteni, mert akkor ugyanis az volt a politikai túltermelésre berendezkedett szerbiai körökben a sláger.
– nyilatkozta a Horvátországban igencsak népszerű Nova tévén keresztül Ivana Knoll decemberben.
– tette még hozzá KnollDoll, aki csak azt sajnálja, hogy a szerb baráti televíziós műsorban egy pontatlan információ is elhangzott, miszerint az Instagramon kétmillió követője van, holott már akkor közel hárommillió volt, mára viszont ez a szám már a 3,5 milliót súrolja, egy-két fotó lájkolóinak, illetve „szívecskézőinek” a száma pedig elérte az egymilliót is.
Kapcsolódó cikk
FELISMERI VALAKI? A képen a volt horvát köztársasági elnök látható, de nem csak a ruha teszi
Zágrábi médiajelentések szerint a horvát polgári titkosszolgálat vezetője Luka Modrićot most csak futólag említette, miután a SOA már a 2020-as jelentésében visszautasította a szerb Blic azon állítását, hogy a horvát válogatott szövetségi kapitánya szerbiai titkosszolgálati tevékenységet finanszírozott, hogy azáltal járassa le az „ellene áskálódó” horvát ügyészt.
A Blic ezt annak idején nem az ujjából szopta, az erre vonatkozó adatokat a szerbiai Biztonsági Tájékoztató Ügynökség (Bezbednosna Informativna Agencija, BIA) szivárogtatta ki 2019-ben, bár ebben az ügyben nem könnyű tisztán látni.
Maradjunk inkább KnollDollnál, és az egyéb horvát celebeknél, jobbat tesz az a léleknek!
- Szerbia6 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- B A Balkanac7 nap telt el azóta
Kard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)
- Ukrajna5 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó4 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása