Connect with us

Szerbia

FEGYVERES ÉLET: Az EP elítéli Szerbiát, Oroszországot és Kínát a mianmari katonai junta felfegyverzése miatt, de más titkok is kiderülnek

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Az ukrajnai háború nem jelenti azt, hogy máshol megáll a “fegyveres élet”. Az Európai Parlament arra a következtetésre jutott, hogy Szerbia, Oroszország és Kína társfelelős a Mianmarban elkövetett bűncselekményekért, mert felfegyverzik az ottani hadsereget, amely több mint egy éve államcsínnyel került hatalomra, és azóta szisztematikus elnyomást hajt végre.

Az ukrán válság árnyékában

Az EP csütörtöki plenáris ülésén 646 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett állásfoglalást fogadtak el Mianmarról. (Az állásfoglalás a letöltés szakaszban elérhető.) Ebben felszólították az EU-t, hogy vezessen be újabb szankciókat annak érdelében, hogy az ázsiai országban demokratikusan megválasztott kormány visszakaphassa a hatalmat, amitől a katonák 2021. február 1-jén fosztották meg.

Az állásfoglalás határozottan elítéli Szerbiát, Oroszországot és Kínát, amelyek fegyverekkel látják el az ottani katonai juntát, ami felelőssé teszi őket az ezekkel a fegyverekkel elkövetett bűncselekményekért, ahogy az a határozat szövegében szerepel. A szöveg szerint Szerbia rakéták és tüzérségi fegyverek exportját engedélyezte Mianmar számára.

– Destabilizálják azt az országot, amely demokratikus jövőt remél

– mondta Svenja Hahn német szocialista képviselő, az állásfoglalás egyik szerzője.

– Az ukrán válság nem jelenti azt, hogy teljesen megfeledkeztünk a mianmari emberek akut szenvedéséről

– tette hozzá Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki arra emlékeztetett, hogy ez már a negyedik alkalom, amikor Mianmar elleni uniós szankciók terítékre kerülnek, miután a testület elnyomásként fogja fel, ami a távoli országban történik.

A puccs után a hadsereg letartóztatta Wino Mytin elnököt és Aun Szan Szu Kji államtanácsost, és szükségállapotot hirdetett ki az országban.

Tartós rendkívüli állapot

2015 novemberében Mianmarban választásokat tartottak, amelyeken Aung Szan Szú Csi pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért elsöprő győzelmet aratott. Szú Csi azonban nem kaphatta meg az elnöki tisztséget, mert egy alkotmánymódosítás ettől a lehetőségtől megfosztja azokat, akik külföldi állampolgárokkal állnak rokoni kapcsolatban.

Ezért 2016 áprilisában létrehozták számára az államtanácsosi pozíciót; ennek betöltésével Szu Kji Mianmar kormányfője lett. A 2020-as választásokat szintén Szú Csi pártja nyerte, ám 2021. február 1-én Min Aun Hlaing tábornok, a mianmari hadsereg főparancsnoka katonai puccsal átvette a hatalmat. Szu Kjit eltávolították pozíciójából és őrizetbe vették.

A katonai junta parancsnoka 2021 augusztusában kinevezte magát miniszterelnöknek, és 2023 augusztusáig meghosszabbította a rendkívüli állapotot.

– Becslések szerint legalább 1500 ember halt meg, és 11 ezret tartóztattak le miután a hadsereg átvette a hatalmat. Követeljük, hogy a megválasztott kormány térjen vissza a hatalomba

– mondta az állásfoglalás másik szerzője, Sean Kelly ír képviselő.

Egy finn zöld képviselő kezdeményezte, hogy a mianmari állami közigazgatási tanácsra is terjesszék ki a szankciókat, mint a Mianmart kormányzó entitásra, nem csak a felelős személyekre.

– Nagyon fontos az európai vállalatok tudtára adni, hogy semmiféle olyan üzletbe ne keveredjenek bele Mianmarral, amelyek a katonai hatóságok érdekeit szolgálják

– mondta a finn képviselő az Európai Parlamentben.

Az Egyesült Államok és más országok, köztük Ausztrália, Kanada és Új- Zéland már bejelentették, hogy betiltják a katonai exportot Mianmarba, miközben ENSZ is sürgette a tagállamokat, hogy vezessenek be fegyverembargót Mianmarral szemben, amelyet nem csak a fent említett három ország, hanem Irán és Pakisztán is fegyverekkel támogat. Mianmar így továbbra is nagy mennyiségű fegyvert vásárol, sőt kedvezményeket is kap földrajzi elhelyezkedésére és fegyverpiaci jelentőségére való tekintettel.

Megöröklött barátság

A volt Jugoszlávia, illetve Szerbia kapcsolata Mianmarral sok évtizedes múltra tekint vissza. Ez magában foglalja a fegyvereladásokat és a védelmi együttműködés fokozásáról szóló megbeszéléseket, amelyekre legutóbb 2019-ben került sor.

Régebben Burma volt a volt Jugoszlávia egyik kimondottan fontos ügyfele a fegyvervásárlások terén. Ne Win katonai diktatúráját csodálattal töltötte el az egykori jugoszláv “testvérdiktatúra” úgynevezett sajátos szocialista politikája és el nem kötelezett külpolitikája. A két rezsim szoros szövetségessé vált.

Jugoszlávia az 1950-es évektől Ne Win jelentős fegyverszállítója volt, beleértve a repülőgépeket és a nehéztüzérséget is. Ez a kapcsolat Jugoszlávia felbomlása után is folytatódott, és Szerbia 2015-ben védelmi együttműködési megállapodást írt alá a mianmari/burmai hadsereggel (lásd a fenti képeket!)

A katonai puccs óta Szerbia csatlakozott az EU Mianmarral kapcsolatos nyilatkozataihoz, és támogatta az ENSZ közgyűlésének 2021. júniusában elfogadott állásfoglalását, amely a burmai hadseregnek küldött fegyverszállítások leállítására szólít fel, a szakítás diplomáciai szinten azonban nagy valószínűséggel nem történt meg, mert a hadsereget Mianmar/Burma képviselőjének ismerte el, és meghívta az el nem kötelezett mozgalom 2021. októberi belgrádi “retró csúcstalálkozójára”.

Szerbia egyébként nem nyilatkozott nyilvánosan arról, hogy felmondta-e a fegyvereladásokat lehetővé tevő, 2015-ben kötött védelmi-együttműködési megállapodást a miamari katonai puccs óta.

Egy londoni székhelyű emigráns szervezet szerint Szerbia nem egyedüli európai ország amely elmélyítette kapcsolatait a mianmari/burmai hadsereggel, az EU-tagok is folytattak hasonló tevékenységet. Nagy- Britannia a saját adófizetőinek pénzén két képzési programot biztosított a burmai/mianmari katonaságnak, de Ausztria és Németország is hasonló képzéseket ajánlott fel az ottani hadseregnek.

Olaszország, Németország, Belgium és Franciaország hivatalos látogatásra hívta meg Min Aung Hlaingot, Németország, Ausztria és Olaszország pedig körutakat szervezet számára a hadifelszerelés-gyártóknál. Min Aung Hlaing egy alakalommal az EU katonai vezetőinek brüsszeli találkozóján díszvendég volt, Franciaország és Németország pedig katonai felszereléseket adott el a mianmari/burmai hadseregnek az EU fegyverembargójának laza értelmezése miatt.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia2 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava