TÉVHIT: Várhelyi szerint némi anyagi ráfordítással megváltoztatható a migrációs helyzet a Nyugat-Balkánon

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa Bécsben részt vett az Európai Unió migrációs konferenciáján, majd kijelentette, hogy végre megváltozhat a migrációs helyzet a Nyugat- Balkánon. Szerinte ehhez – a probléma nagyságához mérten – egy nem túlzottan jelentős összeg is elegendő lesz.

A migránsok nem mennek haza

A magyar származású bővítési biztos úgy vélte, hogy a bécsi konferencián született megállapodások alapján megállítható az illegális migráció.

– A mai konferencia megváltoztathatja a migrációs helyzetet a Nyugat- Balkánon, mert végre azokról a témákról beszéltünk és döntöttünk, amelyek valóban meg tudják állítani az illegális migrációt, ezek pedig a határvédelem és az illegális migránsok visszaküldése a származási országba

– hangsúlyozta Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa a magyar közmédiának adott interjújában.

A BALK tapasztalatai szerint a szerbiai befogadó központokban a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) működteti az úgynevezett AVRR-programot (Assisted Voluntary Return and Reintegration), amely lehetővé teszi a migránsok számára, hogy visszatérjenek származási országukba.

– Hát, nem rohanják le őket, de vannak, akik visszamennek. Évente pár száz ember tér vissza a szülőhazájába a segítségükkel

– nyilatkozta nemrég a BALK-nak Elez Aleksa, a nagykikindai befogadó központ turnusvezetője, aki hozzátette, hogy ez a szám nem Nagykikindára, hanem az összes szerbiai befogadó központra vonatkozik, vagyis becslések szerint a Szerbián egy év alatt áthaladó mintegy százezer migránsra. Ehhez képest a pár száz migráns valóban nem túl nagy szám.

– Megszervezik nekik a visszatérést, kapnak repülőjegyet, szereznek nekik útlevelet, ez önkéntes alapon zajlik

– tette még hozzá a turnusvezető, aki szerint a migránsoknak a hazatérés helyett inkább az a céljuk, hogy eljussanak Nyugat- Európa országaiba, Németországba, Franciaországba vagy Olaszországba, ahol sok esetben kapnak is munkát.

Feneketlen kút

Várhelyi szerint az Európai Unió most úgy igyekszik feltartóztatni a migrációt a Nyugat- Balkánon, hogy némi pénzt önt a rendszerbe. A kijelentés nehezen értelmezhető, főleg ha tekintettbe vesszük, hogy a felkínált összeg biztosan nem old meg semmit, ahogy a Törökországnak adott ennél jóval nagyobb “tartásdíj” is csak enyhített a helyzeten, de egy centivel sem jutottunk közelebb a migránsválság lezárásához.

– A Nyugat- Balkán számára 60 százalékkal, 355 millió euróra (126 milliárd forintra) megemeltük az uniós forrásokat a költségvetésben, hogy ezzel is támogassuk ezt a folyamatot, és végre a migrációban forduljon a kocka, és egyértelmű legyen, hogy az illegális migránsok és embercsempészek számára nincs jövő

– hangsúlyozta a magyar EU-biztos.

A pénzek leosztásakor Bosznia- Hercegovina is beáll a sorba, a bosnyák származású Selmo Cikotić bosznia-hercegovinai biztonsági miniszter erről is megbeszélést folytatott az uniós bővítési biztossal.

Hivatalos szarajevói közlés szerint szóba került a várható uniós támogatás, amiből folytatják a belföldi intézmények kapacitásainak megteremtését a migrációs helyzet megoldása érdekében. Cikotić arról tájékoztatta Várhelyit, hogy a boszniai biztonsági minisztérium tavalyi intézkedéseinek köszönhetően jelentősen javult a migránshelyzet Bosznia- Hercegovinában, ami mellékesen szólva korábban gyalázatos volt, az országban ugyanis jóformán egyetlenegy tisztességes befogadó központ sincs, ami pedig volt/van, azt általában nem a biztonsági minisztérium, hanem az IOM működteti.

A migrációs konferenciát hatodik éve rendezik meg az osztrák fővárosban. Valamennyi alkalommal az Európára nehezedő migrációs nyomást vitatták meg, ennek ellenére most ott tartunk, ahol tartunk. A világot gyötrő nagyobb problémák azonban egyelőre háttérbe szorítják ezt a kérdést mindaddig, amíg netalán Ukrajnából nem indul el egy egészen másmilyen migráció az Európai Unió felé.