Connect with us

Románia

TÉL ROMÁNIÁBAN: Az energiaár és a szélsőjobb elszabadulása

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

timisoara
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Az európai gazdasági tér követelményeinek megfelelően, Románia 2021-re befejezte az energiapiac liberalizációját. Az előzetes optimista várakozásaihoz képest azonban a beköszöntött szabadpiaci verseny nem az árak mérséklődését, hanem éppen ellenkezőleg, azok emelkedését hozta: a tavalyi évhez képest az árak alkalmasint másfélszeresre, duplájára nőttek. Az események pikáns előzménye, hogy még tavaly a regnáló kormány parlamenti többségét alkotó két nagy szervezet a nyilvánosságban vállvetve kampányolt a gáz- és áramárak emelkedése ellen.

Besült árkompenzáció

A frissen megalakult szociálliberális kormánykoalíció a tél közeledtével törvényt fogadott el az árak állami kompenzációjáról, de az időközben kialakult európai energiaválság kontextusában az volumenét tekintve elégtelennek bizonyult, ráadásul a szolgáltatók számlázáskor egyszerűen eltekintettek az alkalmazásától. Így több mint 1 millió téves számlát sikerült kiállítani a romániai fogyasztóknak, legyenek azok családi háztartások, kisvállalkozások, vagy éppen közintézmények.

Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) és a fogyasztóvédelem (ANPC) sorra bünteti a szolgáltatókat, ám időközben Virgil Popescu liberális energiaügyi miniszter nyilvánosan elismerte, részben maga a jogszabály minősége okolható a szociálisan érzékeny fogyasztók számára kidolgozott árkompenzáció csődjéért, ezért aztán a nyugalmazott tábornok, Ciucă vezette koalíciós kormány újra kívánja gondolni és szabályozni a kérdést.

A felfokozott közhangulatra való tekintettel, valamint több vállalkozói és szakszervezeti érdekszövetség nyomására (akik az árak befagyasztását sürgetik) – várhatóan már jövő héten -sürgősségi kormányrendelettel- módosítják a jogszabály tartalmát; a hatóságok ígérete szerint a téves számlákat pedig jóváírják.

Az események pikáns előzménye, hogy még tavaly, a koalíciós tárgyalások hajnalán, a regnáló kormány parlamenti többségét alkotó két nagy szervezet, az államfő által kézivezérelt nemzeti liberális PNL és a szociáldemokrata PSD, a nyilvánosságban vállvetve kampányoltak a gáz- és áramárak emelkedése ellen. Mondhatni, az azóta csúnyán besült jogszabállyal és közpolitikai intézkedéssel igyekeztek a politikai konszenzust felmutatni és értelmet adni, legitimálni a közvélemény előtt a “szörnyszülött koalíció” létrejöttét.

A szociáldemokraták -szociális érzékenységüket kidomborítandó, óriásplakátokat helyeztek ki országszerte, és petíciót indítottak a jogszabály társadalmi igényét és támogatottságát bizonyítandó (több mint 500.000 aláírást gyűjtöttek össze!), a nemzeti-liberálisok pedig, főként a közösségi térben költekezve, a “felelős politikai munka csinálmányaként” népszerűsítették az állami kompenzációt.

Talán a közös felelősség és kudarc tudata magyarázhatja, hogy a dagadó botrány ellenére a koalíciós felek nem estek azonnal egymás torkának, és a román belpolitikát jellemző hektikus pártviszonyokhoz képest a felek szokatlanul civilizáltan és fegyelmezetten viselkednek: a szociáldemokrata pártelnök ugyan megemlítette az energiaügyi miniszter menesztésének ötletét, erről azonban nem a parlamentben, hanem politikai partnereivel, és kizárólag a belső koalíciós fórumokon kíván egyeztetni.

Nem úgy az ellenzék: így a Cîțu-féle jobbközép pártkoalícióból tavaly kifaroló, azóta az ellenzék padsoraiból politizáló progresszív Mentsétek meg Romániát (USR, a Macron-féle Újítsuk meg Európát – Renew Europe – politikai franchise tagja) és a szélsőjobbon terpeszkedő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) politikai formációk. Mindkét szervezet a miniszter menesztését követeli, igaz, az USR a parlamenti politizálás mordályával, egyszerű bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegetőzik (véleményező, kizárólag politikai következményekkel járó indítvány).

Kérdéses persze, hogy a két újgenerációs pártnak meglesz-e a kezdeményezéshez szükséges szavazatszám a törvényhozásban, illetve érdemes szót ejteni a kormánnyal szembeni közös nevezőn túl a két szervezet közti véleménykülönbségről is az energiaválság kapcsán. Míg az USR alapvetően egyetért az energiapiac liberalizációjával -és a politikai felelősséget a rossz kivitelezés összefüggéseiben látja, addig az AUR visszatérne az államilag szabályozott energiaárakhoz.

Kibontakozó szélsőjobb

Vagyis, ha elméletileg el is képzelhető, hogy az energiaügyi miniszter menesztése kapcsán az országgyűlésben együttműködik a két ellenzékben levő rendszerkritikus kispárt, a gazdaságpolitikai elképzeléseik között tátongó szakadék valószerűtlenné teszi, hogy közös alternatívát lennének képesek felmutatni Románia jelenlegi energiapolitikájával szemben.

Az ideológiai természetű feszültséget csak felerősíti, hogy a két párt választóbázisa között szociológiai átfedés tapasztalható. Ez a tény a két elsőmandátumos szervezetet a stratégiai céljaik szempontjából – ti. a román pártrendszerbe való beágyazódás, a konszolidációs törekvéseik felől – egymás kíméletlen ellenfeleivé predesztinálja.

Ezen észjárás látszik érvényesülni az AUR-os pártelnök, George Simion és szimpatizánsainak botrányos temesvári akciója körül. A román törvényhozás kerítésének 2021-es év végi ostromát követően (egyértelmű hivatkozás a Trump-szimpatizánsok Capitolium-rohamára, igaz az AUR-os ostromüteg a munkahelyi oltási igazolvány bevezetése ellen tiltakozott), Simion a xenofóbiájáról és magyarellenességéről ismert Noua Dreaptă mikrópárt szimpatizánsainak trikolóros koszorújában betört a temesvári polgármesteri hivatal épületébe, közmeghallgatást követelve a Bega-parti város USR színekben megválasztott polgármesterétől.

A nyilatkozatháború során Simion amellett, hogy a város elöljáróját “külföldi ejtőernyősnek” titulálta – utalva a állampolgárságú elöljáró származására, a távhőszolgáltatás működésében jelentkezett zavarokat kívánta számon kérni a polgármestertől.

Temesvár valóban gondban van, hiszen a megemelkedett energiaárak folytán a város csaknem teljes bevételét felemészti a közszolgáltatás, a Colterm távhőszolgáltató vállalat pedig a fagyos időjárásra és a magas árakra hivatkozva bejelentette a melegvízszolgáltatás éjszakai korlátozását és a fűtés csökkentését is.

Dominic Fritz polgármester a miniszterelnökhöz fordult, a központi költségvetésből kérve segítséget a helyzet rendezéséhez. (Érdemes megemlíteni, hogy Fritz párttársa, Bukarest I. kerületének polgármestere, a francia állampolgárságú Clotilde Marie Brigitte Armand hasonlóan bonyolult és kilátástalan vitába keveredett az önkormányzat köztisztasági vállalatával.)

Simionék az akció végén egy Fritz-ellenes politikai koalíció megalakítását szorgalmazták, az elöljáró mihamarabbi, demokratikus eszközökkel történő eltávolítása céljából. A kezdeményezés ugyan süket fülekre talált, de az AUR-os politikusok szándéka egyértelmű, akárcsak a népszerűtlen járványügyi intézkedések esetében, igyekeznek becsatornázni az energiaválság okozta társadalmi elégedetlenséget és szembe állítani azt politikai ellenfeleikkel.

A recept úgy tűnik, egyelőre működik: egy decemberi felmérés szerint az AUR 17%-os népszerűségi mutatóval az ország 3. legerősebb politikai pártjává vált, csupán 1%-kal lemaradva a “nagy pártként” jegyzet nemzeti liberálisoktól, a progresszív USR pedig 10%-ra csökkent.

Az AUR ráadásul országos kampánykörúton van, Klaus Johannis államfő menesztéséért gyűjtik az aláírásokat. A temesvári akciójuk a “menetelés” csak egyik epizódja volt: néhány nappal korábban ellátogattak Alexandru Rafila (PSD) egészségügyi miniszter barcarozsnyói otthonába, Rareș Bogdan (PNL) európai parlamenti képviselő szülővárosába, Marosújvárra, majd megfordultak Nagyszebenben is az államfő ingatlanjainál (Székelyföldre idén még nem jelentkeztek be, de vélhetően ez sem várat sokáig magára).

De az utcai politizáláson, a járványügyi-, oltás-, kisebbség-, magyar- és idegenellenes lakossági attitűdök kamatoztatásán túl az újgenerációs román szélsőjobb a nemzeti emlékezet terén is hallatja hangját: a kormány által bevezetett új tantárgy, a holokauszt történelem oktatása ellen is szót emeltek, “mellékes témának” nevezve azt. A nyilatkozatból nemzetközi botrány dagadt és ügyészségi eljárás kerekedett a párt ellen, mely végkifejleteként az ügyészség akár a szervezet betiltását is elrendelheti.

Kontaktlencse akció »

Románia

EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Fogy az erdélyi magyarság (Forrás: EMSZ)
ERDÉLY IS ELVESZIK: Három évtized alatt közel 40 százalékkal csökkent a romániai magyarság lélekszáma (Forrás: EMSZ)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 2 perc

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják “a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.

Már csak egymillió erdélyi magyar

Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.

Hogy jobban érzékeltessük a helyzet súlyosságát, a népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna

– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.

Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.

Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 százalékát, és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza

– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.

Drámai népességvesztés

Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.

Ha ezen a negatív trenden nem sikerül változtatni, a század végére az erdélyi magyar nemzetrész szinte teljesen eljelentéktelenedik, és a fél évszázaddal ezelőtt még erős és életképes, mára szinte teljesen elenyészett erdélyi szászok vagy zsidók sorsára jut

– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem “súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.

Nem létezhet olyan politikai haszon és pártérdek, amely miatt a népszámlálási eredményt akár csak részsikerként is lehetne közölni, ezért arra szólítunk valamennyi magyar politikai szereplőt, hogy a saját kommunikációs szempontjaikat legalább ebben a kérdésben szorítsák a közösségi érdek mögé

– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy “az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.

Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Magyarország

MEGKÖNNYÍTI A TURIZMUST: Januártól megszűnik a határellenőrzés a magyar-horvát határon, miután Horvátországot felvették a schengeni övezetbe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

nyaralok
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa csütörtökön jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, nem született viszont döntés arról, hogy és Románia mikor csatlakozhat a személyek szabad mozgását is garantáló nemzetközi zónához. Korábban Hollandia és Ausztria ellenezte a román és a bolgár csatlakozást, Hollandia később azonban már csak Bulgária belépésével szemben volt elutasító.

A döntés

A döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőrzéseket 2023. március 26-tól szüntetik meg. Horvátország 2023. január 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadását is.

Az utolsó lépés kész! A Tanács határozatát elfogadták, immár hivatalosan is megerősítették, hogy Horvátország 2023. január 1-jétől csatlakozik a schengeni övezethez

– jelentette be Ylva Johansson az Európai Unió belügyi biztosa. A cseh elnökség szerint ez azt jelenti, hogy a schengeni övezet több mint egy évtized elmultával most először bővül, viszont felmerülhet a kérdés, hogy erre mikor kerülhet ismét sor Románia és Bulgária esetében.

Az Európai Bizottság november közepén állapította meg: hogy mindhárom ország készen áll a teljes jogú tagságra, ám a belügyminiszteri tanács nem hagyta jóvá Románia és Bulgária kérelmét.

Hollandia ugyan támogatta Románia felvételét, ám a bolgár kérelemre nemet mondott, mert a holland kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén elért bolgár “eredményekkel” kapcsolatban, ezenkívül az ország – Hága megítélése szerint – Bulgária a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg.

Ausztria ugyanakkor jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem csak Bulgária, hanem Románia felvételét sem támogatja. Lucian Bode román belügyminiszter azzal utasította el Ausztria állítását, hogy a migránsok nem Románián, hanem főleg Szerbián keresztül haladnak át.

Nicolae Ciuca román miniszterelnök televíziós nyilatkozatában megjegyezte, hogy az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa Ausztria vétója miatt utasította el Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez. Kijelentette: “a mai döntést nem érdemelták meg, és sajnálják, ami törént, de ez motiválja őket az erőfeszítések folytatására”.

Klaus Iohannis, Románia elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a kudarc „nem opció”, és óva intett attól, hogy országában „az euroszkepticizmus erősödjön fel”.

A bolgár véleményeket a holland elutasítás vonatkozásában a kapcsolódó cikkben ismertettük.

A fent már említett uniós belügyi biztos sajnálatát fejezte ki Bulgária és Románia kívül maradása miatt, és mindkét ország állampolgáraihoz fordulva azt hangsúlyozta, hogy megérdemlik a csatlakozást Schengenhez, amit szinte minden tagállam és az uniós bizottság is határozottan támogat.

A negatív eredmény mindenképpen “fájdalmas politikai vereség” Románia és Bulgária számára, amely hat évvel Horvátország előtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország tagja, köztük Magyarország is, amely a Transparency International korrupciós listáján 2 ponttal Románia mögött van, és csak egy ponttal előzi meg Bulgáriát, így akár bajba is kerülhetne, ha a magyar schengeni övezeti tagságról most döntenének.

A következmény

Rétvári Bence a magyar belügyminisztérium parlamenti államtitkára a döntést követően közölte, hogy január elsejétől megszűnik a határellenőrzés a Magyarország és a Horvátország közötti 344 kilométer hosszú határszakaszon.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy Horvátország schengeni csatlakozásával élénkebbé válhat a két ország közötti közlekedés, és Horvátország schengeni csatlakozása megkönnyíti a turizmust is.

Rétvári kijelentette, hogy Horvátország mellett Magyarország mindvégig nagyon hangsúlyozottan támogatta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is, Magyarország ugyanis azt szeretné, hogy ez a két ország is mihamarabb az unión belüli szabad mozgást biztosító övezet része legyen.

Az államtitkár egyúttal hangsúlyozta, hogy Magyarország szempontjából ez nemzetpolitikai szempontból is, hiszen a magyar-román határ két oldalán élő magyarok számára könnyebbé válna az átjárás.

A tanácskozás migrációról szóló vitájával összefüggésben Rétvári azt mondta, hogy Magyarország továbbra is elutasít – és a későbbiekben sem fog támogatni – olyan javaslatot, mely a migránsokat kvóták alapján osztaná el a tagországok között.

Amikor a migráció tekintetében más tagországok kapacitásai is kimerülőben vannak, akkor nem a migráció serkentésén, nem a határok megnyitásán, nem a migránsok kvóták szerinti elosztásán, hanem a migráció megállításán kell dolgozni

– jelentette ki a belügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki szerint e tekintetben Olaszország a visegrádi országok szövetségesévé vált, Róma ugyanis világosság tette, hogy nem csak a szárazföldön, hanem a tengereken is meg lehet fékezni az illegális migrációt.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Bulgária

VÁLOGATNAK: Hollandia támogatja Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, de Bulgáriáét nem

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

2 radev rutte gigapixel standard scale
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A holland kormány miniszterei pénteki (december 2-i) tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy támogatják Románia és Horvátország csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezethez, de Bulgáriáét elutasítják. Ezt nyilatkozta Eric van der Burg holland igazságügyi és belbiztonsági államtitkár, akinek a nyilatkozatát az N1Times című hírportál idézte. A holland közlést követően Rumen Radev azt írta a Faceboon, hogy “Bulgária az európai szolidaritás helyett cinizmust kap”. A schengeni övezet bővítéséről várhatóan az uniós tagországok belügyminisztereinek jövő heti találkozóján születik döntés.

Holland indokok

A holland parlament október végén még azon az állásponton volt, hogy Románia csatlakozását sem támogatja. A bevezetőben említett államtitkár a pénteki döntés után úgy nyilatkozott, hogy holland vélemények szerint Románia és Horvátország készen áll a csatlakozásra, Bulgária viszont nem teljesítette a felvételhez szükséges kritériumokat.

Mark Rutte holland miniszterelnök ezt megerősítve azzal érvelt, hogy Bulgáriával kapcsolatban továbbra is aggályaik vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg.

Rutte szerint a kabinet döntése objektív volt, “nincsenek mögötte politikai szándékok”, és az elutasításnak nincs köze ahhoz sem, hogy a holland kormány szeretné visszafogni az országba irányuló migrációt. Hozzátette, hogy ha teljesíteni tudja a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, akkor akár már jövőre felvételt nyerhet az övezetbe.

Kedden (november 29-én) Krum Zarkov bolgár igazságügyi miniszter azt mondta a bolgár médiának, hogy Hollandia az utolsó akadálya az ország schengeni csatlakozásának, és kifejezte abbéli reményét, hogy Hága “helyes álláspontra helyezkedik”, hiszen semmilyen gyakorlati és ténybeli érv nem szól Bulgária csatlakozása ellen. Rutte viszont pénteken felhívta a figyelmet arra, hogy nem Hollandia az egyetlen ország, amelynek kétségei vannak a bolgár csatlakozást illetően.

Úgy gondolom, hogy más tagállamokban is felmerülnek kételyek

– jelentette ki a holland miniszterelnök.

Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Parlament 2011 óta több határozatban is zöld jelzést adott az ország schengeni csatlakozásának. A képviselők az októberi plenáris EP-ülésén is megszavaztak egy állásfoglalást, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a belső határellenőrzés fenntartása Románia és Bulgária esetében “diszkriminatív”, és “negatív hatással van az EU egységes piacára”.

Az állásfoglalás elfogadását követő héten viszont a holland parlament fogadott el egy indítványt, amelyben felszólította a kormányt, hogy “ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket” Románia és Bulgária csatlakozásával kapcsolatban, amíg további vizsgálatot nem folytatnak le a két országban a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén.

November közepén az Európai Bizottság megállapította, hogy mind Románia, mind Horvátország, de Bulgária is készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis a szabad mozgást biztosító uniós övezetnek.

bulgaria

Bulgária korrupciós indexe a Transparency International szerint, az ország mindössze egy ponttal rosszabb, mint Magyarország

Az uniós bizottság szerint Szófia bizonyította, hogy rendelkezik azzal a szabályrendszerrel, amely garantálja az egyének számára az alapvető jogok és a visszaküldést tiltó elv tiszteletben tartását, valamint a hozzáférést a nemzetközi védelemhez.

A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós tagállam – köztük Magyarország – és 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.

A bolgárok dühösek

A bolgár elnök igencsak éles hangnemben válaszolt a hollandoknak. Rumen Radev a Facebookon azt írta, hogy “az európai szolidaritás helyett Bulgária cinizmust kap!”

Hollandia miniszterelnöke, Mark Rutte ma megengedhetetlen módon arra tett javaslatot, hogy a határt 50 euró ellenében lehet átlépni

- jegyeztette meg még a bolgár államfő, aki arra emlékeztetett, hogy mostanában három bolgár rendőr is életét áldozta az Európai Unió külső határainak védelmében, az egyik ilyen incidens alig egy hónappal ezelőtt történt a török-bolgár határon.

Bulgária 350 katonát és 40 katonai járművet telepít a Törökországgal közös déli határ mentén, hogy segítsenek a határrendőrségnek a növekvő migránsáradat kezelésében.

Felháborodottan reagált a holland bejelentésre Ivan Demerdzsiev bolgár belügyminiszter, a bolgár kormányfő helyettese is, aki "kimondottan támadónak" minősítette a holland felvetéseket azzal kapcsolatban, hogy Hága elutasítja Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez.

Bulgária rendkívüli erőfeszítéseket tesz partnerei biztonságának garantálására

- nyilatkozta a bolgár belügyminiszter, aki szerint a Bulgária és a bolgár biztonsági erők azért fejtik ki ezeket az erőfeszítéseket a határőrizet terén, hogy megfeleljenek az európai partnerek minden követelményének.

Az általános felháborodást jól jelzi, hogy Bulgáriában egyre többen vádolják a nyugati országokat azzal, hogy képmutató politikát folytatnak, és kettős mércét alkalmaznak, amikor megtagadják a bolgároktól a schengeni térségbe történő belépést.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: