Bosznia
TÖRTÉNELMI SZEMFÉNYVESZTÉS: Bosznia, évszázados független államiság, mi az?
A Bosznia-Hercegovinát érintő viták tüzében több évszázados boszniai, esetleg bosnyák államiságról beszélnek a boszniai politikusok. Legutóbb Bisera Turković, Bosznia-Hercegovina bosnyák származású külügyminisztere ámította ezzel az Európai Uniót és a francia külügyminisztert az Orbán Viktor magyar miniszterelnököt felpanaszoló levelében. De vajon mi igaz a több évszázados boszniai államiságból? Kicsit megkapargatva a nyugat-balkáni régió történelmét, látható, hogy a boszniai független államiság eléggé megkésett és időszakos volt, ráadásul nem is tartott sokáig.
Első emlékek
A térségben a 6-7. században jelentek meg a szláv törzsek, amikor a Kárpát-medencét elfoglaló avarok támadásaikkal lerombolták az al-dunai bizánci védvonalakat, utat nyitva a beáramlásának a harcokban elpusztított Balkán felé. Maga Bosznia térsége – mint történelmében annyiszor – a Kelet és a Nyugat találkozási pontja lett, s területeinek egy része hol horvát, hol szerb fennhatóság alá került.
A Bosznia kifejezést a 10. század közepén említették először bizánci források. A következő évtizedekben horvát ellenőrzés alá került a mai országterület nagyobb része, noha olykor a szerbek is nagyobb szerepet kaptak (ekkor Szerbia központja Raskában volt, az ország déli részén – Belgrád pedig hol bizánci, hol magyar kézen lévő erőd volt a két imperium határmezsgyéjén).
A bosnyák identitás sem létezett – ez meglehetősen új fogalom. A középkorban a területet szlávok lakták, akik valószínűleg közelebb álltak a horvátokhoz és katolikusok voltak (vagy bogumilok), de semmiképp sem a mai nemzeti identitásban gondolkodtak.
A magyarok megjelenése
Miután Horvátország és Magyarország perszonálunióra lépett (1102), a nehezebben megközelíthető boszniai területeken megindult a magyar fennhatóság kiépítése, s még a század első felében létrejött a Boszniai Bánság.
Ez a 12. század második felében a magyar-bizánci háborúk eredményeképp Konstantinápoly ellenőrzése alá került a terület, azonban 1180 után Kulin bán vezetésével nagyfokú önállóságra tett szert. Lényegében ekkor kezdődik az önálló boszniai államiság története.
A Bizánci Birodalom megrendülésével a bánság (inkább névleges) magyar vazallus lett, s az egész 13. század folyamatos háborúskodással telt a magyar és szerb uralkodók beavatkozásai miatt.
Ezen harcok közepette a 13. század második felétől a Kotromanić-dinasztia emelkedett fel, amely 1322-ben megszerezte a báni címet, majd a magyar történelemből is ismert Kotromanics István (az ő lánya, Erzsébet lett Nagy Lajos magyar király második felesége lett) vezetésével terjeszkedésbe kezdett.
A virágkort Stjepan Tvrtko Kotromanić uralkodása (1353-1391) hozta el, aki 1377-ben királlyá koronáztatta magát, tizenkét évvel később bosnyák csapatok részt vettek a szerbek oldalán az oszmánok ellen a katasztrofális vereséggel végződő rigómezei csatában.
A boszniai állam még pár évtizedig ellenállt többnyire magyar szövetségben az oszmánoknak, mígnem Stjepan Tomaševićet, az utolsó királyt elfogták és megölték az oszmának 1463-ban.
Ezzel a boszniai államiságnak államiságnak jó időre véget vetettek – azonban még egy intermezzo adatott. Hunyadi Mátyás, magyar király csapatai hamarosan elfoglalták Jajcát (Jajce) és Újlaki Miklóst először boszniai bánná, majd 1471-ben királlyá tette.
Ezekben az évtizedekben az ország délkeleti része Stjepan Vukčić irányítása alatt továbbra is ellenállt (Vukčić maga fel is vette a ’herceg’ címet, innen ered később a Hercegovina kifejezése), de végül ezt 1481-ben olvasztották be a birodalomba.
A mohácsi csata után
A mohácsi csatavesztés a háborús zónává váló terület sorsát is eldöntötte: Jajca 1527-ben került oszmán fennhatóság alá, majd hamarosan Bihács is, így Bosznia mai területe oszmán birtok lett a következő évszázadokra.
A következő fordulatot a berlini kongresszus hozta 1878-ban, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia ellenőrzése alá került, majd 1908-ban annektálta kihasználva az Oszmán Birodalomban épp soros puccs miatti belső anarchiát.
Ez az időszak volt a még mindig nem független ország újabb virágkora, az 1882 és 1903 között a terület kormányzásával megbízott Kállay Béni sokat tett a bosnyák nemzettudat kialakításáért.
Ahogy az máshol is történt a Nyugat-Balkánon, az I. világháború hozott újabb fordulatot: a területet a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba (1929 után: Jugoszlávia) tagolták. Hogy a korábbi közigazgatási struktúrákat felszámolják, jellemzően folyókról (Vrbas, Drina, Zeta) elnevezett új entitásokat hoztak létre; a mai terület négy bánságba került: Vrbaska, Primorska (tengermelléki), Drinska és egy kis rész a Zetska banovinába (bánságba).
A második világháború után
Jugoszlávia 1941-es lerohanása után Bosznia továbbra sem lett független, hanem a horvát usztasa-állam részévé vált, noha 1943. november 25-én az antifasiszta erők kikiáltották Bosznia-Hercegovina újjáalakítását Jugoszlávián belül – aminek még fegyverrel kellett érvényt szerezni. November 25-e így vált a boszniai államiság ünnepévé. (Ezt ma már jellemzően szinte csak a bosnyák területeken ünneplik.)
Tito csapatainak győzelme révén a 2. világháború után Bosznia az újjáéledő Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett. Egészen 1992 március 3-ig, amikor deklarálta függetlenségét a március 1-jén befejezett függetlenségi népszavazás után (azóta március 1-je a függetlenség napja az országban).
Az azt követő három évig tartó háború alapjaiban rengette meg az államiságot, amit végül az 1995-ben aláírt daytoni megállapodás rendezett, létrehozva Európa legbonyolultabb közigazgatási rendszerét kantonokkal, entitásokkal és az állam működésébe injektált három színű nacionalizmussal.
Bosznia
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt
Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.
Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását
Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.
A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.
Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.
Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.
Büntetik a korábbi partnerüket
A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.
Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.
Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.
Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.
A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.
Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.
Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában
A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.
A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović
Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.
A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.
A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.
Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.
A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.
Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.
Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.
Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.
A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.
Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.
Kapcsolódó cikk
Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.
Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.
A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.
Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.
Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat
Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.
Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.
Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.
Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.
Az SDA védelmébe vette
Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.
Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.
Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.
A bosnyák Tito is szankciós listára került
A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.
Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)
A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.
Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.
Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.
A kishalakat is büntetni fogják
Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.
Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.
A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.
Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)
Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.
Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.
Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.
Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Ukrajna6 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó5 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia7 nap telt el azóta
A belgrádi orosz nagykövetség az Európából kiutasított orosz diplomaták gyűjtőhelye