Connect with us

Horvátország

CSEND, REND ÉS SZAHARA: Horvátország szigorít a törvényellenes határátlépés és a járványelleni intézkedések tekintetében

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

1ac ps szabor most
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A horvát kormány a jelek szerint elunta a polgárok & vírustagadók vidám dáridózását, és úgy határozott, hogy kissé szabályosabb keretek közé szorítja az emberi kreativitás köztéren történő megnyilvánulásait. Az első figyelmeztetés, vagy inkább „no-no!”, a horvát parlamentben meghozott új egészségvédelmi törvény, amely oda csap, ahol leginkább fáj.

Pénzből ért a nemzet

Miután Horvátországban sokan nem értenek a szóból, a kormány nyomatékosítani kívánta mondandóját, és könnyebben felfogható nyelvre fordította le, amit eddig élőszóban hirdetett.

A most elfogadott törvény meglehetősen magas pénzbírságok kiszabását teszi lehetővé azokra, akik nem tartják magukat a válságstáb által elrendelt intézkedésekhez: jogi személyek esetében ez 50-150 ezer kuna (megközelítőleg 6,5-20 ezer euró), magánszemélyek esetében 500 kuna (cca. 70 euró) a maszk nem viselése esetén, illetve 5 és 15 ezer kuna (700-2000 euró) közötti bírság azok számára, akik nem tartják be a járványügyi intézkedéseket.

A törvény megszavazása nem ment civakodás nélkül, ami majdnem tettlegességgé fajult, amikor Peđa Grbin, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke „a polgárok halálán történő nyerészkedésnek” nevezete a Most (Híd) által szorgalmazott népszavazási javaslatot a kötelező oltási bizonylatok ellen, amit az ellenzéki kispárt egyik képviselője nem vett jó néven.

Szóváltás a horvát „száborban”

A szociáldemokrata vezető, aki nem csak a politikában tűnik ki, hanem fizikai értelemben vett „nagyságában” is, arra figyelmeztette a „hetvenkedő hidast”, hogy az erőpróba nem lenne szabályos, mert hasonló magasak ugyan, de egyikük a szupernehézsúlyba tartozik, másikuk viszont csak középkategóriás.

Grbin megcsillogtatta földrajztudását is, mondván, hogy a kormány az északi sark, a Most pedig a Szahara, és köztük, valahol a mediterrán térségben helyezkednek el a szociáldemokraták, vagyis a két szélsőség között ők képviselik a középutat.

Végül aztán csak lecsillapodtak a kedélyek, így Gordan Jandroković „szélnek és télnek” eresztette a honatyákat, lévén hogy kezdetét vette a karácsonyi szünet.

Az illegális határátlépés nem vicc

Bár ezt Európában az utóbbi ötven évben kész tényként vették, főleg, ha a szögesdrótról volt szó, az utóbbi időben azonban sokan úgy vélik, hogy a „(be)vándorlási kényszer” és a nyugati munkaerőéhség ezt felülírja, ami nem keverendő össze a menekülési kényszerrel, bár az utóbbi mostanában sok visszaélésre ad lehetőséget.

Horvátország, mint leendő schengeni cerberus, ezzel kifejezetten nem ért egyet, s nemcsak hogy mintegy 6,5 ezer rendőrt alkalmaz határainak biztosítására, hanem úgy tűnik, hogy az civil szervezetek aktivitását is szeretné némileg megzabolázni, a civilek ugyanis sok esetben a horvát kormányra uszították a főleg liberális/baloldali nyugati sajtót.

A pragmatikus horvátok, tudván, hogy nem húzhatnak csak úgy ujjat a komoly nemzetközi támogatást maguk mögött tudó civil szervezetekkel, úgy határoztak, hogy egyszerűen megbírságolják azokat, akik a migránsok mozgatásával illetve ennek elősegítésével foglalkoznak.

Így a zágrábi Legelsőbb Kihágási Bíróság megerősítette, sőt megemelte Dragan Umičević eszéki aktivistára, az Are You Syrious? (AYS) civil szervezet tagjára kiszabott pénzbírságot az eredeti 40 ezerről 60 ezer kunára (kb. 8000 euró).

A civilek attól tartanak, hogy az ítélet súlyosbításával legfelsőbb bírósági szinten igyekeznek példáit statuálni, hogy a bíróságok a jövőben minden „hasonló ügyben hasonlóan járjanak el”.

A civilek ezt azonnal az aktivistákkal szembeni megfélemlítési kísérletnek minősítették, és aligha kétséges, hogy (a karácsonyi szünet után) ennek még lesz folytatása az EU Parlamentben is, de arra is mérget vehetünk, hogy a brit Guardian belátható időn belül ismét nekiugrik a zágrábi kormánynak, nem először és nem utoljára. Ide a rozsdás bökőt!

Eszkimóknak a jégszekrényt

A csavaros agyú horvátok még egy váratlan fegyvertényt követtek el a napokban: megkezdték az Old Pilot kézműves gin exportját az Egyesült Királyságba.

Ez körülbelül azok közé a legendás kereskedelmi vállalkozások közé sorolható, mint a jégszekrények árusítása az Északi-sarkon, vagy a Szahara homokosítása, hogy a földrajzi ismeretek népszerűsítésénél maradjunk.

Mindez pedig történik azt követően, hogy a zágrábi Old Pilot gint tavaly világelsővé nyilvánították, de miután nem tartozok a karácsonyfaszagú italok rajongói közé, a borovicskát is csak Krúdy miatt vagyok hajlandó fogyasztani, ebben nem tudok szakértői véleményt mondani.

A lényeg az, hogy az üzem nagyszabású bővítésbe kezdett – természetesen az elmaradhatatlan, EU alapokból származó támogatással – és a most már nevezetes gin mellé vodkát is előállít, megteremtve az egyensúlyt Kelet és Nyugat között.

A horvátok egyúttal rákaptak a whiskygyártásra is, de annak még legalább három évig érlelődnie kell, hogy élvezhető legyen, ezért a végeredményről majd csak ennek leteltével tudunk beszámolni.

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a francia-belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava