Connect with us

Bosznia

LUFIHÍR ÉS BE(LE)KIABÁLÁSOK: Horvátország semmit nem tud az EU katonai beavatkozásáról Bosznia-Hercegovinában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Andrej Plenković, sokat tűrő horvát miniszterelnök (szerkesztői megjegyzés: könny elered!) hétfőn Szarajevóban tette tiszteletét, ahol a szerb származású Zoran Tegeltija, Bosznia- Hercegovina minisztertanácsának elnöke volt a házigazdája. Plenković a későbbiek folyamán találkozott a parlament mindkét házának képviselőivel is, így többek között Dragan Čovićtyal, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokrata Közösség (HDZ) vezetőjével és Bakir Izetbegovićtyal, a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) elnökével. A legfőbb bajkeverő, Milorad Dodik valahogy kimaradt a látogatás programjából, de ez talán nem is meglepő.

Nem katona kell ide, hanem Dayton

A Szarajevót felkereső Plenković újságíróknak úgy nyilatkozott: nem tud semmit az európai “zöldek által” felengedett lufiról, miszerint Bosznia- Hercegovinába küldenék az Európai Unió 6000 főt számláló kontingensét, viszont véleménye szerint erre nincs is szükség. (A lufihír majdnem olyan, mint a horvát és egyéb non paper, engedjük fel, és nézzük/lássuk, hogy mi történik.)

Plenković szerint e helyett a bosznia-hercegovinai válsághelyzetet a daytoni szerződésen alapuló tárgyalásokkal és megállapodásokkal kell rendezni, mert csak ilyen módon lehet elérni a feszültség csökkentését, és szavatolni az egyenlő jogokat az ország minden lakójának.

– Azt szeretnénk, hogy a választási törvény módosításai megfeleljenek mindhárom államalkotó nemzetnek, s hogy köztük a horvát nemzet egyenrangú helyzetben legyen

– mondta a horvát kormányfő, aki viszont ezzel kapcsolatban más összefüggéseket is emlegetetett amikor azt mondta, hogy a horvát és a bosnyák népnek “gentelman agrementet” kellene kötnie.

Véleménye szerint a bosnyákok és horvátok közötti megállapodás elsősorban a Bosznia- Hercegovinai Föderáción belül csökkentené a súrlódást, ami a továbbiakban azt eredményezné, hogy a boszniai szerbekkel is lényegesen javulna a viszony.

Plenković szerint ilyen módon elérhetővé válna, hogy a köztársasági (szövetségi, központi) intézmények ismét működőképesek legyenek, és ezzel folytatódhatna Bosznia- Hercegovina európai reformjainak folyamata, amit a horvát kormányfő szavai szerint hazája támogatna.

Horvátország nem szól bele, csak be(le)kiabál

A horvát miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egy ilyen megállapodás kizárólag a bosznia-hercegovinai pártokon és a köztársaság intézményein múlik.

Plenković egyúttal azt is kifejtette, hogy a tárgyalások folyamán a tárgyalófelek számára különösen fontos a realitások és az árnyalatok iránti érzékenység.

– Ennek Izetbegović is tudatában van. Különböző megoldások és modellek léteznek, de legfontosabb ragaszkodni a daytoni szerződésben foglaltakhoz, ami egészen 2006-ig nem volt kérdéses

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, aki ezzel azt akarta mondani, hogy a hivatalos Zágrábnak kicsit sem tetsző Željko Komšić elnökségi taggá választása ingatta meg a bosznia-hercegovinai békét megteremtő, 1995-ben aláírt (és sok sebből vérző, de szentírásként emlegetett) daytoni szerződés alapjait.

Plenković sajtótájékoztatóján azt is leszögezte, hogy Horvátország elítéli a szeparatizmus bármilyen formáját Bosznia- Hercegovinában.

Az újságírók érdeklődésére bővebben is kifejtette, hogy az EU esetleges katonai jelenléte elsősorban egyes uniós parlamenti képviselők és nem az EU intézményeinek gondolkodását tükrözi.

A horvát kormányfő elismételte, hogy az EU álláspontja az, hogy a daytoni szerződést (megint előkerült a Biblia) tiszteletben kell tartani, s hogy egyúttal az Unió elítél minden olyan tevékenységet, ami növeli a feszültséget Bosznia- Hercegovinán belül.

Nem lesz éjféli mise

Ez nincs benne a daytoni szerződésben, és kicsit sem politika, bár ebben még nem vagyunk egészen biztosak.

A zágrábi főegyházmegye titkársága gondoskodott arról, hogy Horvátországban ma ne csak a nehéz sorsú Plenković (könny ismét elered) “várva várt” bosznia-hercegovinai látogatásával legyen tele a zágrábi média.

Az említett titkárság közleményében arról értesített mindenkit, akit érint, és akit kevésbé érint, hogy “kereken” 141 év után idén nem lesz sem éjféli, sem karácsonyi mise a zágrábi székesegyházban, és aki most a koronavírusra tenne, az inkább olvasson tovább!

A zágrábi katedrálisban idén nem azért nem emlékeznek meg Jézus Krisztus születéséről, hogy ne növekedjen tovább a vírus terjedése, ami Horvátországban már így is aggasztó méreteket ölt, főleg az elhalálozások tekintetében, hanem mert a márciusi földrengésben megrongálódott épület továbbra sincs, vagy ha úgy tetszik, még mindig nincs olyan állapotban, hogy kezeskedni tudjanak a hívek fizikai biztonságáról.

A hívek lelki biztonságáról, vagyis lelki malaszttal történő ellátásáról a “szellemi katedrálisnak” is becézett Horvát Televízió gondoskodik majd, ami Clausewitz vezérőrnagyot juttatja eszünkbe, hogy tulajdonképpen ez is a politika folytatása, csak más eszközökkel.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország9 óra telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia4 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava