Connect with us

Bosznia

LUFIHÍR ÉS BE(LE)KIABÁLÁSOK: Horvátország semmit nem tud az EU katonai beavatkozásáról Bosznia-Hercegovinában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

covic plenki
Olvasási idő: 3 perc

Andrej Plenković, sokat tűrő horvát miniszterelnök (szerkesztői megjegyzés: könny elered!) hétfőn Szarajevóban tette tiszteletét, ahol a szerb származású Zoran Tegeltija, -Hercegovina minisztertanácsának elnöke volt a házigazdája. Plenković a későbbiek folyamán találkozott a parlament mindkét házának képviselőivel is, így többek között Dragan Čovićtyal, a bosznia-hercegovinai Horvát Demokrata Közösség (HDZ) vezetőjével és Bakir Izetbegovićtyal, a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) elnökével. A legfőbb bajkeverő, Milorad Dodik valahogy kimaradt a látogatás programjából, de ez talán nem is meglepő.

Nem katona kell ide, hanem Dayton

A Szarajevót felkereső Plenković újságíróknak úgy nyilatkozott: nem tud semmit az európai „zöldek által” felengedett lufiról, miszerint Bosznia-Hercegovinába küldenék az Európai Unió 6000 főt számláló kontingensét, viszont véleménye szerint erre nincs is szükség. (A lufihír majdnem olyan, mint a horvát és egyéb non paper, engedjük fel, és nézzük/lássuk, hogy mi történik.)

Plenković szerint e helyett a bosznia-hercegovinai válsághelyzetet a daytoni szerződésen alapuló tárgyalásokkal és megállapodásokkal kell rendezni, mert csak ilyen módon lehet elérni a feszültség csökkentését, és szavatolni az egyenlő jogokat az ország minden lakójának.

Azt szeretnénk, hogy a választási törvény módosításai megfeleljenek mindhárom államalkotó nemzetnek, s hogy köztük a horvát nemzet egyenrangú helyzetben legyen

– mondta a horvát kormányfő, aki viszont ezzel kapcsolatban más összefüggéseket is emlegetetett amikor azt mondta, hogy a horvát és a bosnyák népnek „gentelman agrementet” kellene kötnie.

Véleménye szerint a bosnyákok és horvátok közötti megállapodás elsősorban a Bosznia-Hercegovinai Föderáción belül csökkentené a súrlódást, ami a továbbiakban azt eredményezné, hogy a boszniai szerbekkel is lényegesen javulna a viszony.

Plenković szerint ilyen módon elérhetővé válna, hogy a köztársasági (szövetségi, központi) intézmények ismét működőképesek legyenek, és ezzel folytatódhatna Bosznia-Hercegovina európai reformjainak folyamata, amit a horvát kormányfő szavai szerint hazája támogatna.

Horvátország nem szól bele, csak be(le)kiabál

A horvát miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egy ilyen megállapodás kizárólag a bosznia-hercegovinai pártokon és a köztársaság intézményein múlik.

Plenković egyúttal azt is kifejtette, hogy a tárgyalások folyamán a tárgyalófelek számára különösen fontos a realitások és az árnyalatok iránti érzékenység.

Ennek Izetbegović is tudatában van. Különböző megoldások és modellek léteznek, de legfontosabb ragaszkodni a daytoni szerződésben foglaltakhoz, ami egészen 2006-ig nem volt kérdéses

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, aki ezzel azt akarta mondani, hogy a hivatalos Zágrábnak kicsit sem tetsző Željko Komšić elnökségi taggá választása ingatta meg a bosznia-hercegovinai békét megteremtő, 1995-ben aláírt (és sok sebből vérző, de szentírásként emlegetett) daytoni szerződés alapjait.

Plenković sajtótájékoztatóján azt is leszögezte, hogy Horvátország elítéli a szeparatizmus bármilyen formáját Bosznia-Hercegovinában.

Az újságírók érdeklődésére bővebben is kifejtette, hogy az EU esetleges katonai jelenléte elsősorban egyes parlamenti képviselők és nem az EU intézményeinek gondolkodását tükrözi.

A horvát kormányfő elismételte, hogy az EU álláspontja az, hogy a daytoni szerződést (megint előkerült a Biblia) tiszteletben kell tartani, s hogy egyúttal az Unió elítél minden olyan tevékenységet, ami növeli a feszültséget Bosznia-Hercegovinán belül.

Nem lesz éjféli mise

Ez nincs benne a daytoni szerződésben, és kicsit sem politika, bár ebben még nem vagyunk egészen biztosak.

A zágrábi főegyházmegye titkársága gondoskodott arról, hogy Horvátországban ma ne csak a nehéz sorsú Plenković (könny ismét elered) „várva várt” bosznia-hercegovinai látogatásával legyen tele a zágrábi média.

Az említett titkárság közleményében arról értesített mindenkit, akit érint, és akit kevésbé érint, hogy „kereken” 141 év után idén nem lesz sem éjféli, sem karácsonyi mise a zágrábi székesegyházban, és aki most a koronavírusra tenne, az inkább olvasson tovább!

A zágrábi katedrálisban idén nem azért nem emlékeznek meg Jézus Krisztus születéséről, hogy ne növekedjen tovább a vírus terjedése, ami Horvátországban már így is aggasztó méreteket ölt, főleg az elhalálozások tekintetében, hanem mert a márciusi földrengésben megrongálódott épület továbbra sincs, vagy ha úgy tetszik, még mindig nincs olyan állapotban, hogy kezeskedni tudjanak a hívek fizikai biztonságáról.

A hívek lelki biztonságáról, vagyis lelki malaszttal történő ellátásáról a „szellemi katedrálisnak” is becézett Horvát Televízió gondoskodik majd, ami Clausewitz vezérőrnagyot juttatja eszünkbe, hogy tulajdonképpen ez is a politika folytatása, csak más eszközökkel.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Bosznia

MADE IN BiH: Elkészült az első teljesen boszniai gyártású elektromos autó

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Elektromos autó, made in BiH
ZÖLD IS, MEG SÁRGA IS: Kicsit motorbicikli, de négy kereke van, így rá lehet fogni, hogy autó (Forrás: YouTube)
Olvasási idő: 2 perc

A önjáró tarack után elkészült az első tisztán elektromos autó is Travnikban, amelyre rákerülhet a felirat, hogy „Made in BiH”. Travnikban, ahol a járművet gyártják, azt remélik, hogy az EVO névre keresztelt járgány lesz a boszniai járműgyártás egyik lényeges exportcikke a jövőben a szigorodó nyugat-európai környezetvédelmi előírások miatt. A gyártó 2024-ben akarja beindítani az akkumulátoros furgon sorozatgyártását.

Elektromos autó: 100%-ban „Made in BiH”

A Travnikban működő GS TMT cég bejelentette, hogy a tavalyi évben befejezett fejlesztések eredményeként jövőre megindulhat a teljesen elektromos meghajtású kistehergépjárművük sorozatgyártása.

Az EVO névre keresztelt járműipari csoda az első elektromos autó, ameky Bosznia-Hercegovinában készült. A tervezés és az építés több mint két évet vett igénybe a travniki üzem mérnökeinek.

Elektromos autó, made in BiH

A kormányából ítélve az első boszniai elektromos autó leginkább egy felfejlesztett motorbiciklire hasonlít (Forrás: YouTube)

A gyártó a jármű jövőjével kapcsolatban elárulta, hogy 2024-ben várják az áttörést, amikor már kellő számú megrendelésük lesz ahhoz, hogy sorozatban, futószalagon készítsék az EVO-t.

A legtöbb megrendelést Németországból és Ausztriából várják, ahol az ipari szektorban és a kiskereskedelemben egyaránt igény mutatkozik az EVO-hoz hasonló, kis teherbírósású, de elektromotorral működtetett szállító járművekre.

A GS gyár a korábbi években az elektromos kerékpárok és rollerok gyártása terén szerezte meg a szükséges tapasztalatot, ami az EVO tervezését megkönnyítette.

A gyártó arra a legbüszkébb, hogy a jármű nem csak a tervezés és összeszerelés helyét tekintve kötődik a nyugat-balkáni csodaországhoz, hanem az összes komponensén keresztül, mert azok mind a hazai piacon készülnek, vagyis a legtöbb autóipari fejlesztéssel szemben ez valóban „100%-ban made in BiH”.

A biciklis futárok rémálma lehet

Az EVO műszaki paraméterei kapcsán a gyártó jelezte, hogy a két akkumulátor mintegy 100 kilométeres hatótávot biztosít. Ezek feltöltése pedig 45 percet vesz igénybe.

Elektromos autó, made in BiH

A tetején napelemek vannak, így menet közben képes saját akkumulátorának a töltésére (Forrás: YouTube)

A jármű hatékonyabb üzemleltetése érdekében annak tetejét napelemmel látták el, ami menet közben képes saját akkumulátorának töltésére. A maximális teherbírása 300 kilogramm, míg a maximális sebessége 45 km/h.

A raktér térfogata mintegy 1700 liter. A gyártó nagy reményeket fűz az EVO nyugat-európai exportjához.

A biciklis és motoros futárok jövőbeli rémálmának erőssége a városi kisteherforgalom lebonyolítása.

Így az export piac bővülését főként azokban a nagyvárosokban várják, ahol már most is vannak tervek a robbanó motorral hajtott járművek egyes városrészekből való kitiltására.

Az első megrendelések eddig németországi ipari szereplőktől érkeztek, akik vélhetően a saját ipari üzemükben fogják teherfuvarozásra használni a jövő boszniai elektromos igáslovát.

Travnik, mint innovációs központ

A közép-boszniai Travnik a kilencvenes évek háborús pusztításának kiheverését követően, mostanra a boszniai jármű és gépipari innováció központja lett.

A jugoszláv érából örökölt nehézipari szerep ismét fellendülőben van a város térségében.

A civil gépgyártás mellett a katonai eszközök fejlesztése és gyártása is egyre nagyobb szerepet kap Travnikban, aminek szintén komoly hagyományai vannak a szocialista évtizedekből.

Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy szintén Travnikban működik az BNT fegyvergyár, ami a tavalyi évben jelentette be az elsődlegesen közel-keleti exportra készülő M10 önjáró löveg fejlesztését, amiből azóta másfél millió euró értékben rendelt az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: