Albánia
METAMORFÓZIS: Iránból Albániába, avagy hogyan lehet terrorista csoportból demokráciapárti szervezetté válni (amerikai támogatással)

Ahogy korábban hírül adtuk, augusztus végén és szeptember elején három nyugat-balkáni kisállam, Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia több ezer afgán menekültet fogadott be ideiglenesen amerikai kérésre, miután az amerikai csapatok kivonásával Afganisztánban átvették a hatalmat a tálibok. Washington részéről azonban nem ez volt az első és egyetlen kérés arra, hogy legyenek fogadókészek a balkáni államok. Még 2014 és 2016 között zajlott le a sokak szerint csak „kultusznak” vagy éppen „homályos” szervezetnek nevezett Mudzsaheddin-e Khalk (MEK) több ezer tagjának áttelepítése Irakból Albániába.
Az USA terrorszervezetté nyilvánította (egykoron)
A MEK nemcsak Albániában van jelen, szimpatizánsai megtalálhatóak Franciaországban és az Egyesült Államokban is, ahol előszeretettel kampányoltak az utóbbi években Irán ellen. A Trump-kormányzat idején különösen jó megítélésnek örvendtek a Fehér Házban, rendezvényeiken még Trump ügyvédje, Rudy Giuliani is feltűnt.
A Mudzsaheddin-e Khalk szervezet kezdetei 1965-re datálódnak, amikor baloldali (egyúttal Amerika-ellenes) fiatalok létrehozták Reza Pahlavi iráni sah rendszere ellen.
A MEK fegyveres harcot indított, s részt vett az 1979-es iráni forradalomban is. A forradalom azonban Iránban is felfalta a saját gyermekeit: a hatalomra jutó Khomeini ajatollah először a politikából szorította ki a középosztályban amúgy nagy népszerűségnek örvendő szervezetet, majd több véres merénylet után pedig az országból is.
A MEK így külföldre tette át székhelyét, s némi franciaországi kitérő után végül Irakban, az asrafi táborban talált menedéket, ahol megszervezték magukat Maszud Radzsavi irányítása alatt.
Szaddam Husszein támogatását élvezve a MEK az iráni rendszer esküdt ellenségeként az 1980-as évek során több akcióban is részt vett az első öbölháború folyamán iraki oldalon.
A következő évtizedben is Irakban maradtak (amíg lehetett, fegyveresen segítve a Szaddam-rendszert, illetve merényleteket követve el irániak ellen külföldön), s ott érte őket a 2003-as amerikai intervenció, amelynek sikere után a MEK vezetői úgy döntöttek, hogy eljött az ideje kiegyezni a korábban ellenségnek tekintett Egyesült Államokkal (amely 1997-ben terrorszervezetnek nyilvánította).
Albánia az USA nagyszerű barátja
A fegyvereiket beszolgáltatták, azonban az Irán-ellenes vonulat megmaradt, amely nyomban pozitívabb színben tüntette fel őket a washingtoni döntéshozók előtt. Ahogy az iraki demokrácia építésnek köszönhetően egyre erőteljesebb pozícióba kerültek a síita politikai csoportok, s Irán befolyása is egyre érezhetővé vált, a MEK-re egyre nagyobb nyomás nehezedett.
Ezt látva a szervezet vezetője, Marjam Radzsavi sikeresen átalakította a korábbi USA-ellenes, fegyveres csoportot egy demokráciapárti, Amerika-párti szervezetté, amelynek célja az iráni rendszer megdöntése békés úton – ezt pedig napjainkban különböző rendezvényekkel, twitter-hadjáratokkal, tüntetésekkel teszi legfőképp.
Az amerikaiak végül 2012-ben levették a terrorszervezetek listájáról, majd úgy döntöttek, hogy egy baráti országba relokálják őket – a választás így esett a nyugati szövetségi rendszerbe integrálódni kívánó, 2009 óta NATO-tag, ugyanakkor muszlim Albániára, amely hajlandónak is mutatkozott a problémás csoport befogadására – anélkül, hogy az érkezőknek menekültstátuszt adott volna.

Az Ashraf 3 tábor bejárata. A helyiek nagyon jól tudják, hogy ott nem szabad fényképezni, és ezt az albán hatóságok szigorúan ellenőrzik is. A fotót a mojahedin.org közölte.
Mindeközben az irániak arról számolnak be, hogy a MEK tagjai drogkereskedelemben és migránsokat érintő embercsempészetben vesznek részt Albániában.
A titkosszolgálatok felügyelik őket
A felügyeletre szükség is van: 2019 októberében az albán rendőrség bejelentette, hogy elfogtak három iránit és egy törököt, akik terrortámadást akartak véghezvinni még 2018 márciusában a szervezet “albániai lerakata” ellen.
Bár pontosan nem tudni, de vélhetően ez az akció is közrejátszott abban, hogy 2018 folyamán két iráni diplomatát (beleértve a nagykövetet), arra hivatkozva, hogy fenyegetést jelentenek az ország biztonságára, kiutasították Albániából.
Ezt Donald Trump amerikai elnök köszönetnyilvánító levele követte, amelyben leszögezte, hogy „Albánia mindig is az Egyesült Államok nagyszerű barátja volt, s alig várom, hogy elmélyítsük a partnerségünket, ahogy szembeszállunk az országainkat érintő számos problémával.”
Tirana 2020 elején – miközben az egész világ az amerikaiak által Kászem Szolejmáni iráni tábornok ellen elkövetett sikeres merényletről beszélt – további két iráni diplomatát is kiutasított.
Nem sokkal később, 2020 végén Teherán Mohszan Farizade iráni atomtudós meggyilkolásával is összefüggésbe hozta a száműzetésben élő Mudzsahedin Khalk szervezetet (is), amiről az iráni állami televízióban az ottani legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára nyilatkozott.
Irán ma már Albániát az Egyesült Államok, Izrael és néhány terrorista csoport szövetségesének & áldozatának tekinti – amit az albán kormány általában visszautasít.
Tirana eléggé magabiztosnak mutatkozik ebben a kérdésben az amerikai szövetségnek köszönhetően, hiszen “hasznos szolgálatot tesz” az Egyesült Államoknak a Mudzsaheddin-e Khalk csoport tagjainak befogadásával.
Albánia
Egy FBI-ügynököt tartóztattak le, a szálak Albániába (is) vezetnek

Charles McGonigalt, amerikai ügynököt, az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) New Yorki irodájának egykori kémelhárítási vezetőjét januárjában letartóztatták, és szövetségi vád alá helyezték pénzmosás, az FBI-nak tett hamis nyilatkozatok, az Egyesült Államok Oroszország elleni szankcióinak megsértése, és más vádak miatt. Vádat emeltek ellene például amiatt is, hogy állítólag több mint 225.000 USD összegű kifizetést fogadott el egy volt albán titkosszolgálati alkalmazottól, akinek bizonyos érdekeit előmozdította. Néhány nappal letartóztatása után McGonigalt 500.000 dolláros óvadék ellenében szabadon engedték, miután ártatlannak vallotta magát.
Mi történt?
A vád szerint McGonigal még 2017. augusztusában találkozott Agron Nezával, egy New Jersey-i üzletemberrel. Az 59 éves Neza úr Albániában született, és az egyik amerikai hírszerző ügynökség alkalmazta évtizedekkel ezelőtt. Később az Egyesült Államokba költözött, New Jersey északi részén telepedett le, és amerikai állampolgár lett.
És itt kezdődik az FBI és az albániai férfi kusza és hatalmas port kavart története.
2017. szeptemberében McGonigal és Neza Albániába utaztak, ahol Neza bemutatta McGonigalt Dorian Duçkának, egy volt albán tisztségviselőnek, aki a miniszterelnök, Edi Rama informális tanácsadójaként szolgált. Duçka, akit a washingtoni vádiratban csak “B” személynek neveznek, McGonigalhoz hívta Edi Rama albán kormányfőt.
Kapcsolódó cikk
Miután McGonigal átadott Ramának néhány FBI-szuvenírt, megpróbálta befolyásolni a miniszterelnököt, hogy adjon olajfúrási engedélyt egy Nezahoz köthető társaságnak.
Az amerikai ügyészek szerint Neza és Duçka közösen győzködték a miniszterelnököt, majd – a vád szerint – még azon az ősszel Neza 225.000 dollár készpénzt adott McGonigalnak három részletben a közreműködéséért.
Az ügyészeknek bizonyítékaik vannak arra, hogy Neza először egy részletet egy parkoló autóban fizetett ki New Yorkban, a többit pedig New Jersey-i otthonában.
Edi Ramat is vizsgálja az FBI?
Az albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha egy, az USA ügyészei által közzétett dokumentumra hivatkozva azt állítja, hogy igen, Edi Ramat vizsgálták, sőt még mindig FBI vizsgálat alatt áll, ugyanannak a dokumentumnak a tartalma miatt.
Ez a dokumentum, amelyet a Business Insider 2022. szeptemberében tett közzé, azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok bírósága, a 24 fős Nagy Esküdtszék, a legnagyobb esküdtszék a legérzékenyebb ügyekben, felhatalmazta az ügyészeket, hogy indítsák el a nyomozást Edi Rama és az albán kormány ellen.
– jelentette ki Berisha.
Edi Rama természetesen ennek az ellenkezőjét állítja. Elmondása szerint a vád következtetéseiben semmi sem utal a Charles McGonigalhoz fűződő kapcsolatára.
Amikor erről a kérdésről beszél, Rama következetesen hangsúlyozza, hogy a vizsgálatok már befejeződtek, és zéró vádemelés van vele kapcsolatban.
– mondta, cáfolva azt a tényt, hogy az alanya lenne az FBI nyomozásának, valamint a politikai és korrupciós botránynak.
Szenátusi vizsgálat is indult
Nemcsak a képviselőház, hanem az amerikai szenátus is vizsgálatot kezd Charles McGonigal súlyos botrányával kapcsolatban.
A vizsgálat középpontjában az áll, hogy McGonigal milyen esetleges károkat okozott, beleértve azt is, hogy nyilvánosságra hozott-e olyan érzékeny információkat, amelyek árthatnak az Egyesült Államok nemzetbiztonságának.
A titkosszolgálat magas rangú tisztviselőjeként McGonigal hozzáfért az FBI, valamint a CIA és más ügynökségek legérzékenyebb információihoz. Ismerte az FBI begyűjtési technikáit, az orosz diplomaták elleni amerikai hadműveleteket és sok minden mást.
Mi köti össze Edi Ramát Charles McGonigallal?
Az FBI korrupciós ügyet lát, nem kémkedést
Az amerikai sajtó szerint Edi Rama miniszterelnököt 14 alkalommal említik a Charles McGonigal szembeni ügyészségi vádiratban.
Az aktákban az szerepel, hogy McGonigal Agron Nezán keresztül anyagokat is kapott ahhoz, hogy FBI-vizsgálat induljon Lulzim Basha albán ellenzéki demokrata politikus ellen.
– áll az aktában.
Néhány nappal később McGonigal ismét átvett 80.000 dollárt Agron Nezától egy étterem parkolójában. McGonigal, Agron Neza azonban azt vallotta, hogy ez a pénz “csak” kölcsön volt.
De vajon az amerikai nyomozók hittek ennek a verziónak?
A Business Insider 2022. év szeptemberi cikke arról számolt be, hogy a McGonigal elleni nyomozás titokban kezdődött, és még a nagyesküdtszék dokumentumát is teljes titokban biztosították az ügyészeknek.
– írta 2022. szeptemberben az Insider.
A titkos nyomozásnak ez az amerikai média által közölt gyakorlata megerősíti a Berisha által elmondottakat, miszerint az ügyész soha nem fedi fel a vádlottal szemben fennálló összes tényt, és nem kizárt, hogy a nyomozás titokban folytatódik. Ez azonban még nem megerősített lehetőség.
– nyilatkozta Berisha a napokban.
Berisha botránynak minősítette, hogy egy NATO-tagállam miniszterelnöke illegális eszközökkel vesztegeti meg az FBI magas rangú tisztviselőjét.
– hangsúlyozta Berisha.
Az ellenzéki Demokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke, Luciano Boçi követeli, hogy a parlament haladéktalanul kezdjen vizsgálatot Edi Rama miniszterelnök ellen a letartóztatott amerikai ügynökkel a Charles McGonigallal való együttműködéséről már napvilágot látott több ezer tény alapján.
– nyilatkozta Luciano Boçi.
Az albán Szabadságpárt vezetője, Ilir Meta is nyilatkozott sajtótájékoztatón a McGonigal-ügyről és Edi Rama miniszterelnök érintettségéről.
Meta elmondta, hogy ennek a súlyos eseménynek a tisztázásához nagyon fontos ennek a kérdésnek az Egyesült Államok által történő vizsgálata, de inkább az illegális és maffia jellegű alkotmányellenes tevékenységek kivizsgálása.
Kapcsolódó cikk
Kijelentette továbbá, hogy Rama beszennyezte a miniszterelnöki hivatalt magas tisztségviselők elcsábításával és korrumpálásával, amivel az volt a célja, hogy teljes mértékben beépítse a kábítószerállamot és a kleptokráciát a kormányzásba.
Ez a korrupciós ügy komoly vihart kavart nemzetközi politikai szinten is, egyenlőre látni sem lehet hány állam nemzetbiztonságát érinti.
A világsajtó is folyamatosan nyomon követi az ügyet, amely igen szerteágazó, szövevényes, kémfilmek fogatókönyveit messze felülmúló történetével, élet által formált dramaturgiával, melyben van bukás és árulás, szerelmi féltékenységből és sok más oldalszál, ezért a témára minden bizonnyal visszatérünk még.
Albánia
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut

Az albán kormány a hét elején megállapodást írt alá a “Durrës Yacht & Marina” projekt megvalósításáról az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar befektetővel, akinek a nevéhez fűződik a Burdzs Kalifa megépítése is. A durrësi kikötő átépítési tervei december elején azzal a bejelentéssel árasztották el a közösségi oldalakat, hogy hamarosan megkezdik a lakások értékesítését, amelyek árai 110 ezer eurótól indulnak.
Dőlt az optimizmus az albán miniszterelnökből
A tervezett építési terület 93%-a lakóterület, 3,5%-a pedig szálloda és kereskedelmi helyiség lesz. Összességében közel 13 ezer lakás építését tervezik (az első ütemben 4, a második ütemben mintegy 8,6 ezer lakást), a felépülő szállodák több, mint 850 szobával rendelkeznek majd.
A projekt keretében több mint 80 ezer négyzetméternyi park, és 170 üzlethelyiség kialakítását is tervezik.

Albán elképzelések szerint a Durrës Marina megváltoztatja a turizmust a régióban (Forrás: Durres Marina projekt, https://www.durresyachtsmarina.com/)
A felújított durrësi kikötő 280 jacht és szuperjacht számára biztosít majd kikötési lehetőséget, amelyek hossza nem haladhatja meg a 120 métert, de lesz terminál a tengerjáró hajók számára is.
A projekt részét képezi a Durrëst Pristinával összekötő vasútvonal, amelynek várhatóan terminálja is lesz, ahol 2050-ig 100 ezer konténert “dolgoznak fel”, ami magyarán azt jelenti, hogy ezáltal “Koszovónak is lesz tengeri kijárata”.
A beruházással, amelynek nagyságát első körben 595 millió euróra saccolják, 12 ezer új munkahelyet teremtenek.
A lakáshoz jutás finanszírozási konstrukciója hasonló az Albániában megszokotthoz, ami lehetővé teszi a még csak tervezőasztalon létező lakások megvásárlását.
– mondta az albán miniszterelnök az aláírást követő beszédében.
Edi Rama szerint ez a projekt egyszer és mindenkorra megváltoztatja a turizmus képét nemcsak Albániában, hanem az egész régióban, ráadásul szavai szerint a “Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz”.
– dőlt az optimizmus az albán miniszterelnökből, aki szerint a “mostani befektetésnek a természetéből adódóan az érdeklődők tömött sorokban tódulnak majd Durresbe”.
– fejezte be ömlengését az albán miniszterelnök.
Két kikötő

A magasztos nyilatkozatok közepette ugyanakkor kevés szó esett a partvonal legnagyobb strandjává történő átalakításáról, holott tavaly áprilisban még arról volt szó, hogy a “turisztikai vonzerő” növelése érdekében egy hatalmas szigetet építenek, ahhoz hasonlót, mint Dubajban a “Pálma-sziget”, csak Durrësben nem pálma formájú lesz, hanem az albán sast ábrázolja majd madártávlatból nézve!
A fejlesztés “új dimenziója” szerint Durrës két kikötőből áll majd: a Durrës Marina turisztikai, a Porto Romano pedig kereskedelmi kikötő lesz.
Kapcsolódó cikk
ALBÁN DUBAJ: Pálma-sziget helyett albán sas lesz a tengerben
A jelenlegi kikötő teljes egészében északra költöztetik a Porto Romanoba, az fogadja majd az ömlesztett és a darabárút, de konténerek ki- és berakására is alkalmas lesz.
Ugyanakkor a mostani kikötő rekreációs területévé válik, és turisztikai célokat szolgál majd.
A kikötői építkezések mellett az arab befektető finanszírozza majd a mintegy 3,2 kilométer hosszú Durrës Plázs parti sétány és strand átépítését is.
Befektetés az albán elmébe
A projektszerződés aláírási ceremóniáján megjelent maga az arab befektető, Mohammed Alabbar is, aki Mohammed bin Rásid Ál Maktúm sejkkel együttműködve dolgozott Dubaj idegenforgalmi ágazatának és globális hírnevének növelésén.
Szerinte a “Durrës Yacht & Marina” a projekt a világ egyik legmodernebb projektje, amely jobb lesz, mint ami korábban Dubajban valósult meg.
– jelentette ki Alabbar, aki szintén új munkahelyek nyitásáról beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az elme minőségébe, az emberi gondolkodásba szeretne befektetni Albániában.
– egészítette ki az “albán Dubaj” nagyszerűségéről már elmondottakat a világszerte ismert befektető, akinek a neve jelenthet némi vonzerőt.

Már folynak a munkálatok (Forrás: Twitter)
– fejezte be az áradozást Alabbar, aki az arab médiának a projekttel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy tavaly novemberben kapott zöld utat annak megvalósítására.
A 2,5 milliárd dolláros beruházást a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifát megépítő Eagle Hills vállalatcsoport támogatja, tehát a “nagy szavak mögött nagy épület áll”, és Alabbar állítólag azt a pénzt fekteti be Durrësben, amit egyik cége, az Emaar Properties a kuvaiti székhelyű Americana Group eladásából szerzett.
A Vlora Marina projekt
A Durrës Marina projektnek zöld utat adó, tavaly novemberi parlamenti szavazás után újabb projektről érkezett hír számos lakásvásárlási kínálattal, ezúttal Vlorából, ahol a “Vlora Marina” valósulhat meg.

Vlora Marina vs Durrës Marina (Forrás: Vlora Marina, https://vloramarina.com/)
Mindkét projekt (Durrës és Vlora) fontos stratégiai beruházás, ahol kikötők, turisztikai szállóhelyek és lakások építését tervezik, és ennek alapján a lakások eladása nemcsak Durrësben, hanem Vlorában is megkezdődött már.
A “Marina Rezidences Vlorë” 2021. március 29-én stratégiai befektetési státuszt kapott a Stratégiai Beruházások Tanácsától.
Ez a projekt 105 millió euró értékű beruházást lesz, és a kivitelés, majd az üzemeltetés során is egyaránt ezer ember foglalkoztatását ígéri, tehát méreteiben jóval kisebb, mint a durrësi “albán Dubaj”.
A tervek szerint a koncessziós kikötői infrastruktúrával határos területen itt is szállodák és szálláshelyek létesülnek.
Az ellenzék is elővette a kalkulátort
Az ellenzék, valamint a két projektet vizsgáló “ellenzékközeli újságírók lelkes hada” kételkedik abban, hogy nagy lesz a külföldiek lakásvásárlási hajlandósága, és kifogásolják, hogy a kormány átengedi az állami földeket & vizeket Alabbarnak, emellett pedig különösen veszélyesnek tartják, hogy a projekt “más országok maffiájának” a pénzéből valósul meg.
Az ellenzék a “legnagyobb korrupciós ügynek” nevezi a durrësi kikötőterület 800 ezer négyzetméterének átengedését egy olyan cégnek, amelynek – a Demokrata Párt elnöke, Sali Berisha szerint – a koszovói szerb származású Karić fivérek a részvényesei: ezeknek kiterjedt vállalkozásaik vannak Szerbia-szerte és külföldön is.
Az albán ellenzék szerint a Durrës Marina lényegében Edi Rama albán miniszterelnök és Aleksandar Vučić projektje a durrësi kikötő átvételére.
– érvelt az albán ellenzék mindenekelőtt a Durrësbe tervezett kikötői és turisztikai beruházás ellen.
Albánia
Az albán ellenzék Törökországon keresztül akarja megbuktatni Edi Rama kormányát

Az albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha megbeszélésen látta vendégül a török Maltepe város ellenzéki polgármesterét, Ali Kılıçet az Isztambulban tett látogatása során. Maltepe a sok milliós Isztambul keleti városrésze, a Márvány-tenger ázsiai partvidékén. A találkozó annak jegyében jött létre, hogy az albán ellenzék Törökországon keresztül szeretné megbuktatni az Albániát vezető szocialista Edi Rama kormányát.
Albán-török ellenzéki paktum
Kılıç, aki a Török Köztársasági Néppárt egyik erőssége, és annak az ellenzéki koalíciónak a tagja, amely Recep Tayyip Erdoğan legerősebb kihívóját adja majd, elismerését fejezte ki az albán “fődemokrata” Berisha és a vezetése álló párt iránt, mondván, hogy Albániában elsősorban rá és pártjára lehet számítani a kormánnyal szembeni küzdelem során.
– mondta Kılıç, aki szerint a török-albán ellenzéki egység vezethet el a győzelem napjához, amikor Törökországban véget vetnek Erdoğan húsz éve tartó országlásának.
Kapcsolódó cikk
BÓKCSATA: Törökország magához kötné Albániát, amelyet Koszovóval együtt már korábban a szívébe zárt
Berisha ugyanakkor szolidaritását fejezte ki az ellenzék vezetőjének számító isztambuli polgármester, Ekrem bebörtönzésével kapcsolatban, elítélve a török bíróság politikai döntését, amellyel İmamoğlut több, mint két évre csukták le.
Berisha azt hangoztatta, hogy a török ellenzék megtestesíti Törökország alapítójának, Kemal Atatürk nyugatbarát demokratikus eszméit, a szabadság és a hatalmi ágak szétválasztásának elveit, amelyekért az albán Demokrata Párt is küzd.
Kılıç úgy vélte, hogy Berisha ugyanazok az elveket képviseli, mint a török ellenzéki vezetők, és annak ellenére ezekért harcol, hogy Albániának is tekintélyelvű kormánya van.
– mondta Kılıç, aki szakmáját tekintve újságíró, hosszú évek óta Németországban él, ahol a Milliyet nagy török lap tudósítójaként dolgozott, de tudósított a romániai, jugoszláviai és az afganisztáni konfliktusokról is. Évek óta az Alevi Szakszervezetek Európai Szövetségének elnöke. Jelenleg a Köztársasági Néppárt külső koordinátora.
Május 14-e történelmi nap lesz?
Törökországban, akárcsak Albániában, május 14-én tartják a választásokat, és Berisha arról tájékoztatta “török barátját, miszerint felszólította a törökországi albánokat, hogy szavazzanak az ottani demokratikus ellenzékre. Albániában ezen a napon önkormányzati, Törökországban pedig parlamenti és elnökválasztást tartanak.
Kapcsolódó cikk
Berisha, aki évtizedekkel ezelőtt Soros György támogatását élvezte, most azt mondta, hogy Albánia nehéz politikai és gazdasági helyzetben van, de külön problémát okoz az ország számára a Soros György által szított “nemzetközi korrupció”.
– szólított fel szónokiasan Berisha a találkozó végén, megjegyezve még, hogy a Rama-Erdoğan együttműködés a szultán és a vazallusok közötti kapcsolathoz hasonlít, és csak az ő hatalmukat szolgálja.
Berishának elképzelése lényegében az az elképzelése, hogy amennyiben az albán kormánnyal és Edi Ramaval kiváló kapcsolatokat ápoló Erdoğan és pártja, a Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) veszít a törökországi választásokon, akkor támogató hiányában az Albániában kormányzó Szocialista Párt és Edi Rama is könnyebben megbuktatható, leváltható.
Egy szomorú évforduló
Sali Berishának a közösségi médiákban mostanság közzé tett, kissé teátrális üzeneteit azonban beárnyékolja egy igen szomorú, az ő nevéhez és pártjához köthető évforduló.
2011. január 21-e egy szomorkás pénteki nap volt, jellemzően szürke fővárosi délután, amilyet a tél csak Tiranában tud produkálni. Hideg volt, a nap egyáltalán nem sütött ki. Ami akkor történt, az a legtragikusabb nappá tette azt a január 21-ét a modernkori albán történelemben, olyannyira, hogy a hatása a mai napig hullámokat ver!
Akkor Sali Berisha és pártja volt kormányon, a belügyminiszteri posztot pedig Lulzim Basha, jelenlegi demokrata ellenlábasa töltötte be.
Azon a napon kormányellenes tüntetés bontakozott ki, amely egyre hevesebbé vált. Az egész délután 2 óra körül kezdődött, amikor az Albánia minden részéről összegyűlt tüntetők a miniszterelnöki hivatal elé vonultak.
A tömeg skandálásba kezdett az akkori miniszterelnök, Sali Berisha ellen. Az incidensek során a tüntetők megpróbáltak bejutni a miniszterelnöki irodába.
Eleinte a szokásos tömegoszlatási eszközöket alkalmazta az épületet őrző karhatalmi gárda, de nem sokkal később éles töltényeket használtak, ennek következtében négy ember meghalt, és többen megsebesültek, köztük újságírók is.
Mint ahogy ez hasonló esetekben szokás, a lövéseket leadó rendőröket és a közvetlen parancsnokaikat ítélték el, az áldozatok hozzátartozói azonban nem hiszik el, hogy ők az egyedüli felelősök, Lulzim Basha belügyminiszter például rádión irányította a karhatalmat, ezért Albániában a mai napig sokan a tények feltárását követelik.
Ők aligha fognak Berishára és az ellenzékre szavazni.
-
Horvátország5 nap telt el azóta
Hétvégi stresszoldó: Mi újság a Adrián? Eladják Horvátország szívecskéjét!
-
Horvátország7 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Albánia6 nap telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Szerbiában nincs röghöz kötés, a fiatal orvosok külföldre mennek
-
Serbia4 nap telt el azóta
MADE BY PUTIN: Serbian far right for the Serbian and Russian “national cause”
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
A tunguszkai esemény és Nikola, a VoltEmber
-
Szerbia3 nap telt el azóta
A szerb rendőrség felügyelt, de nem akadályozott meg egy neonáci demonstrációt
-
Szerbia6 nap telt el azóta
CIRKUSZ: Majdnem meglincselték a szerb elnököt a szkupstinában