HORVÁT MONDÓKA: Rafale-ok az égen, békesség a földön, Emmanuel Zágrábban, avagy menekülés a Balkántól

A cikk meghallgatása

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök horvátországi látogatása második napján a reggeli órákban találkozott Zoran Milanović horvát államfővel. A találkozó jobbára protokoll-jellegű volt, mivel a horvát köztársasági elnök státusa hasonló, mint a magyar köztársasági elnöké, az ország igazgatásában szinte semmilyen szerepe sincs, ám ennek ellenére gyakran hallatja a hangját, elvégre őt mégis a nép választotta meg.

Szuper gépek égen és földön

Az udvariasság letudása után, a francia elnököt Andrej Plenković miniszterelnök várta a zágrábi Főpolgármesteri Hivatal közelében lévő Haza Emlékművénél, ahol koszorút helyezett el a horvát honvédő háború áldozatainak emlékére.

A Szent Márk téri kormánypalotában rövid négyszemközti beszélgetés folytattak, majd ezután a francia elnök és a horvát kormányfő részt vett a horvát-francia kormányközi megállapodás aláírásán, melynek keretében Horvátország 12 Rafale harci repülőgépet vásárolt Franciaországtól. A megállapodást Florence Parly francia-, illetve Mario Banožić horvát védelmi miniszter írtá alá.

Horvátország és a Franciaország képviselői egyúttal aláírták a két ország közötti stratégiai együttműködésről szóló egyezményt. Az egyezmény szövegét a napokban hozzák nyilvánosságra, ám annyit már tudni, hogy széleskörű, nemcsak katonai, de gazdasági, kulturális és oktatási együttműködést lát elő.

A sajtótájékoztató után Macron és Plenković rövid sétát tett a Felsővárosban, miközben két Rafale vadászbombázó tartott mintegy húsz perces bemutató repülést a horvát főváros felett, csak úgy jelképesen.

A program az Esplanade szállóban tartott díszebéddel zárult, ennek bevezetőjeként Mate Rimac és Christophe Piochon a Rimac Group illetve a Bugatti igazgatója bemutatta a Rimac- Bugatti két termékét, a Bugatti Chiron és a Rimac Nevera szuperautókat.

A díszebéden mintegy száz személy vett részt, (kivéve Milanović államfőt), jobbára horvát művészek és közéleti személyiségek, akik valamilyen módon kötődnek Franciaországhoz.

A kuriózumnak számított, hogy az ebéden megjelent a spliti Hajduk labdarugó klub elnöke, Lukša Jakobušić is, mivel a spliti csapatnak 1945-ben, annak közel-keleti portyája során De Gaulle tábornok odaítélte a Szabad Franciaország tiszteletbeli csapata címet.

Menekülés a Balkántól

A horvát média balliberális elkötelezettségű része igyekezett lesajnálni a francia elnök látogatását, mondván, hogy csak a pénz miatt járt Zágrábban, ami arra engedett következtetni, hogy a harci repülőgépekre költött egy milliárd eurót jobb helyre is tehették volna, a szivárvány innenső/túlsó oldalán lévő sajtóvilágban (ez nézőpont kérdése) Macron horvátországi látogatását ugyanakkor nagy horderejű külpolitikai eseménynek minősítették.

Egy olyan kis ország számára, mint Horvátország Franciaország jóindulata sorsdöntőnek bizonyulhat, mert akárhogy is nézzük, az Európai Unióban most egy ideig Franciaország az úr.

A horvát külpolitikai törekvések, amelyek a schengeni övezethez való csatalakozásra és az euro bevezetésére helyezik a súlyt, lényegében Horvátország menekülését jelentik a Balkánról.

Természetesen nem földrajzi értelemben, hanem politikai értelemben.

Zágrábi vélemények szerint Horvátország ezzel megszabadul az ex-jugoszláv térség politikai örökségétől, illetve tartós immunitásra tesz szert az esetleges szerb birodalmi mesterkedésekkel szemben, mint amilyen a “szerb világ” és hasonlók.

Miután a hagyományos “horvát szponzornak” számító Németország a Merkel-korszak leáldozása után egy ideig – elsősorban belpolitikai okok miatt – nem rendelkezik akkora befolyással az EU-ban, mint ez idáig, horvát szemszögből Franciaország támogatása fontosabb mint valaha.

Ami Franciaországot illeti, egyértelmű, hogy Párizs szeretné kiaknázni a jelenlegi interregnumot – Macron Zágrábból Rómába (és nem Berlinbe) megy, hogy megszilárdítsa a jövendőbeli olasz-francia együttműködést – és az Európai Uniót egy, az eddiginél függetlenebb szerepvállalás irányába kormányozza.

Franciaország a horvát példával pedig azt kívánja szemléltetni, hogy Párizs komoly partner, amelyre számítani lehet.