Európai Unió
HORVÁT MONDÓKA: Rafale-ok az égen, békesség a földön, Emmanuel Zágrábban, avagy menekülés a Balkántól

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök horvátországi látogatása második napján a reggeli órákban találkozott Zoran Milanović horvát államfővel. A találkozó jobbára protokoll-jellegű volt, mivel a horvát köztársasági elnök státusa hasonló, mint a magyar köztársasági elnöké, az ország igazgatásában szinte semmilyen szerepe sincs, ám ennek ellenére gyakran hallatja a hangját, elvégre őt mégis a nép választotta meg.
Szuper gépek égen és földön
Az udvariasság letudása után, a francia elnököt Andrej Plenković miniszterelnök várta a zágrábi Főpolgármesteri Hivatal közelében lévő Haza Emlékművénél, ahol koszorút helyezett el a horvát honvédő háború áldozatainak emlékére.
A Szent Márk téri kormánypalotában rövid négyszemközti beszélgetés folytattak, majd ezután a francia elnök és a horvát kormányfő részt vett a horvát-francia kormányközi megállapodás aláírásán, melynek keretében Horvátország 12 Rafale harci repülőgépet vásárolt Franciaországtól. A megállapodást Florence Parly francia-, illetve Mario Banožić horvát védelmi miniszter írtá alá.
Horvátország és a Franciaország képviselői egyúttal aláírták a két ország közötti stratégiai együttműködésről szóló egyezményt. Az egyezmény szövegét a napokban hozzák nyilvánosságra, ám annyit már tudni, hogy széleskörű, nemcsak katonai, de gazdasági, kulturális és oktatási együttműködést lát elő.
A sajtótájékoztató után Macron és Plenković rövid sétát tett a Felsővárosban, miközben két Rafale vadászbombázó tartott mintegy húsz perces bemutató repülést a horvát főváros felett, csak úgy jelképesen.
A program az Esplanade szállóban tartott díszebéddel zárult, ennek bevezetőjeként Mate Rimac és Christophe Piochon a Rimac Group illetve a Bugatti igazgatója bemutatta a Rimac- Bugatti két termékét, a Bugatti Chiron és a Rimac Nevera szuperautókat.
A díszebéden mintegy száz személy vett részt, (kivéve Milanović államfőt), jobbára horvát művészek és közéleti személyiségek, akik valamilyen módon kötődnek Franciaországhoz.
A kuriózumnak számított, hogy az ebéden megjelent a spliti Hajduk labdarugó klub elnöke, Lukša Jakobušić is, mivel a spliti csapatnak 1945-ben, annak közel-keleti portyája során De Gaulle tábornok odaítélte a Szabad Franciaország tiszteletbeli csapata címet.
Menekülés a Balkántól
A horvát média balliberális elkötelezettségű része igyekezett lesajnálni a francia elnök látogatását, mondván, hogy csak a pénz miatt járt Zágrábban, ami arra engedett következtetni, hogy a harci repülőgépekre költött egy milliárd eurót jobb helyre is tehették volna, a szivárvány innenső/túlsó oldalán lévő sajtóvilágban (ez nézőpont kérdése) Macron horvátországi látogatását ugyanakkor nagy horderejű külpolitikai eseménynek minősítették.
Egy olyan kis ország számára, mint Horvátország Franciaország jóindulata sorsdöntőnek bizonyulhat, mert akárhogy is nézzük, az Európai Unióban most egy ideig Franciaország az úr.
A horvát külpolitikai törekvések, amelyek a schengeni övezethez való csatalakozásra és az euro bevezetésére helyezik a súlyt, lényegében Horvátország menekülését jelentik a Balkánról.
Természetesen nem földrajzi értelemben, hanem politikai értelemben.
Zágrábi vélemények szerint Horvátország ezzel megszabadul az ex-jugoszláv térség politikai örökségétől, illetve tartós immunitásra tesz szert az esetleges szerb birodalmi mesterkedésekkel szemben, mint amilyen a „szerb világ” és hasonlók.
Miután a hagyományos „horvát szponzornak” számító Németország a Merkel-korszak leáldozása után egy ideig – elsősorban belpolitikai okok miatt – nem rendelkezik akkora befolyással az EU-ban, mint ez idáig, horvát szemszögből Franciaország támogatása fontosabb mint valaha.
Ami Franciaországot illeti, egyértelmű, hogy Párizs szeretné kiaknázni a jelenlegi interregnumot – Macron Zágrábból Rómába (és nem Berlinbe) megy, hogy megszilárdítsa a jövendőbeli olasz-francia együttműködést – és az Európai Uniót egy, az eddiginél függetlenebb szerepvállalás irányába kormányozza.
Franciaország a horvát példával pedig azt kívánja szemléltetni, hogy Párizs komoly partner, amelyre számítani lehet.

Bosznia
Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.
Dodik moszkvai útja is előkerült
A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.
A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.
– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba
– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.
A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.
A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.
A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.
A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.
Mi várható a jövőben?
Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.
Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.
A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Kapcsolódó cikk
Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.
Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.
Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.
Várhelyi Schmidttel is találkozott
Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.
Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.
Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
English3 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia6 nap telt el azóta
VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén
-
Bosznia4 nap telt el azóta
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben