GERBTELENÍTÉS: Az emberek láthatóan azt akarják a bolgár politikai elittől, hogy egyezzen meg, s kezdjen el végre kormányozni

A cikk meghallgatása

Alacsony részvétellel mentek szavazni az emberek Bulgáriában november 14-én vasárnap: a szavazóknak csak 40 százaléka járult az urnákhoz. Bár sokan az országban elharapózó koronavírusjárvány miatt maradhattak otthon, de e mögött inkább az húzódik meg, hogy az emberek belefáradtak a választásokba, hiszen április 4-e és július 11-e között már jelezték preferenciájukat – a parlamentbe jutott pártok mégsem tudtak megállapodni. Ráadásul ezúttal az elnökjelöltre is behúzhatták az x-et, az eredmények alapján ez lényegesen egyszerűbb volt: a szavazatok közel 50 százalékával a korábbi államfő, Rumen Radev nyert, igaz egy második fordulóra lesz szükség november 21-én, bár valószínűleg Radev nyer akkor is a most második helyet közel 23 százalékkal megszerző Anasztasz Gergyikovval szemben.

El akarják kerülni az újabb választásokat

Akik viszont elmentek, ők változást akartak a parlamentben. Ezért esett vissza az előző két voksoláson nagyon jól szereplő, tavaly alapított Van Ilyen Nép (ITN), amelynek vezetője, Szlavi Trifonov médiasztár egyszerűen nem akart kormányozni, de megállapodni sem egy kormánykoalícióról, ahogy ezt a nyári tárgyalásokat követő kudarc ékesen bizonyította.

Pártja kevesebb, mint 10 százalékot szerzett, amivel 40 mandátumot veszített a korábbi 65-ből.

Ezzel szemben a szeptemberben, a semmiből alapított Folytatjuk a változást (PP) a szavazatok 25,65 százalékát megszerezve 67 parlamenti széket tudhat magáénak. A párt két vezetője korrupcióellenességgel kampányolt, s úgy tűnik, hogy jelenleg nagyobb az esély a kormányalakításra, mint korábban.

A PP-t támogatja Rumen Radev is, vezetői pedig Trifonovhoz képest rendelkeznek némi politikai tapasztalattal, mivel a párt miniszterelnök-jelöltje, Kiril Petkov, 41 éves üzletember az elmúlt hónapok ügyvivő kormányában gazdasági miniszter volt, társa a 46 éves Aszen Vaszilev pedig pénzügyminiszter ugyanott.

Hogy ez mennyire lesz elég, az kérdéses, de egyelőre optimistának tűnnek, s megindultak a koalíciós tárgyalások – minden esetre  az új választást el akarják kerülni .

Kik lehetnek a szövetségesek

A lehetséges partnerek a fentebb említett ITN, Hriszto Ivanov Demokratikus Bulgáriája, amely a szavaztok több, mint 6 százalékával csak 16 parlamenti helyet szerzett, és a Bolgár Szocialista Párt (BSP), amely folytatva az előző választások mélyrepülését, alig több mint 10 százalékot ért el, s 27 mandátummal rendelkezik az új parlamentben.

A közel 5 százalékkal parlamentbe jutó nacionalista párt, az Újjászületés egyelőre nem merült fel, mint koalíciós partner.

A parlamenti matematika szerint így négyen már több mint 130 mandátummal rendelkeznének, amivel biztosítva lenne a többség a 240 fős parlamentben.

Egy négypárti koalíció stabilitása persze, mindig kérdéses, a BSP bevonása a korrupcióellenes küzdelembe korábbi kormányzati szereplése miatt eleve problémás – de a szükség nagy úr, s az emberek láthatóan azt akarják a bolgár politikai elittől, hogy egyezzen meg, s kezdjen el végre kormányozni.

Még egy “kényelmetlen párt”

Persze, a törökök Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) pártja mindig adott, mint koalíciós partner, vagy esetleg mint külső támogató, de annyi korrupciós ügy kapcsolódik hozzá, s oly rossz a megítélése a bolgár társadalomban, hogy egy korrupció felszámolását ambicionáló új kormány számára kényelmetlen partnerek lennének.

Pedig a DPS történelmének egyik legjobb eredményét érte el: a szavazatok közel 13 százalékával 33 parlamenti helyet szerzett, amivel a harmadik legnagyobb erővé vált.

Ebben ráadásul erősen közrejátszott a Törökországban élő bulgáriai törökök rendkívül sikeres mozgósítása: onnan mintegy 83 ezer szavazatot kapott a párt az összes 335 ezerből.

A korábbi miniszterelnök, Bojko Boriszov Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártja és koalíciós szövetségese a Demokratikus Erők Uniója (SDS) 22,8 százalékkal 59 mandátumot szerzett, amellyel továbbra is a második legerősebb formáció maradt a törvényhozásban.

Kormányalakításhoz kevés, koalíciós partnerekre nem számíthat – noha jelezte nyitottságát, így a legnagyobb ellenzéki erő lesz a parlamentben, amennyiben sikerült kormányt alakítani, amelyre pillanatnyilag nagyobb az esély, mint az előző, és azt megelőző választások idején.

Amennyiben ez sikerült, folytatódik a Radev által támogatott korrupcióellenes harc, amelynek értelmében felül kell vizsgálni a Bojko Boriszov kormányaihoz kötődő gyanús ügyeket, egyúttal az államigazgatás “GERB-telenítésre” fognak törekedni, amire már az utóbbi hónapokban is láthattunk példát.