Bulgária
GERBTELENÍTÉS: Az emberek láthatóan azt akarják a bolgár politikai elittől, hogy egyezzen meg, s kezdjen el végre kormányozni
Alacsony részvétellel mentek szavazni az emberek Bulgáriában november 14-én vasárnap: a szavazóknak csak 40 százaléka járult az urnákhoz. Bár sokan az országban elharapózó koronavírusjárvány miatt maradhattak otthon, de e mögött inkább az húzódik meg, hogy az emberek belefáradtak a választásokba, hiszen április 4-e és július 11-e között már jelezték preferenciájukat – a parlamentbe jutott pártok mégsem tudtak megállapodni. Ráadásul ezúttal az elnökjelöltre is behúzhatták az x-et, az eredmények alapján ez lényegesen egyszerűbb volt: a szavazatok közel 50 százalékával a korábbi államfő, Rumen Radev nyert, igaz egy második fordulóra lesz szükség november 21-én, bár valószínűleg Radev nyer akkor is a most második helyet közel 23 százalékkal megszerző Anasztasz Gergyikovval szemben.
El akarják kerülni az újabb választásokat
Akik viszont elmentek, ők változást akartak a parlamentben. Ezért esett vissza az előző két voksoláson nagyon jól szereplő, tavaly alapított Van Ilyen Nép (ITN), amelynek vezetője, Szlavi Trifonov médiasztár egyszerűen nem akart kormányozni, de megállapodni sem egy kormánykoalícióról, ahogy ezt a nyári tárgyalásokat követő kudarc ékesen bizonyította.
Pártja kevesebb, mint 10 százalékot szerzett, amivel 40 mandátumot veszített a korábbi 65-ből.
Ezzel szemben a szeptemberben, a semmiből alapított Folytatjuk a változást (PP) a szavazatok 25,65 százalékát megszerezve 67 parlamenti széket tudhat magáénak. A párt két vezetője korrupcióellenességgel kampányolt, s úgy tűnik, hogy jelenleg nagyobb az esély a kormányalakításra, mint korábban.
A PP-t támogatja Rumen Radev is, vezetői pedig Trifonovhoz képest rendelkeznek némi politikai tapasztalattal, mivel a párt miniszterelnök-jelöltje, Kiril Petkov, 41 éves üzletember az elmúlt hónapok ügyvivő kormányában gazdasági miniszter volt, társa a 46 éves Aszen Vaszilev pedig pénzügyminiszter ugyanott.
Hogy ez mennyire lesz elég, az kérdéses, de egyelőre optimistának tűnnek, s megindultak a koalíciós tárgyalások – minden esetre az új választást el akarják kerülni .
Kik lehetnek a szövetségesek
A lehetséges partnerek a fentebb említett ITN, Hriszto Ivanov Demokratikus Bulgáriája, amely a szavaztok több, mint 6 százalékával csak 16 parlamenti helyet szerzett, és a Bolgár Szocialista Párt (BSP), amely folytatva az előző választások mélyrepülését, alig több mint 10 százalékot ért el, s 27 mandátummal rendelkezik az új parlamentben.
A közel 5 százalékkal parlamentbe jutó nacionalista párt, az Újjászületés egyelőre nem merült fel, mint koalíciós partner.
A parlamenti matematika szerint így négyen már több mint 130 mandátummal rendelkeznének, amivel biztosítva lenne a többség a 240 fős parlamentben.
Egy négypárti koalíció stabilitása persze, mindig kérdéses, a BSP bevonása a korrupcióellenes küzdelembe korábbi kormányzati szereplése miatt eleve problémás – de a szükség nagy úr, s az emberek láthatóan azt akarják a bolgár politikai elittől, hogy egyezzen meg, s kezdjen el végre kormányozni.
Még egy „kényelmetlen párt”
Persze, a törökök Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) pártja mindig adott, mint koalíciós partner, vagy esetleg mint külső támogató, de annyi korrupciós ügy kapcsolódik hozzá, s oly rossz a megítélése a bolgár társadalomban, hogy egy korrupció felszámolását ambicionáló új kormány számára kényelmetlen partnerek lennének.
Pedig a DPS történelmének egyik legjobb eredményét érte el: a szavazatok közel 13 százalékával 33 parlamenti helyet szerzett, amivel a harmadik legnagyobb erővé vált.
Ebben ráadásul erősen közrejátszott a Törökországban élő bulgáriai törökök rendkívül sikeres mozgósítása: onnan mintegy 83 ezer szavazatot kapott a párt az összes 335 ezerből.
A korábbi miniszterelnök, Bojko Boriszov Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártja és koalíciós szövetségese a Demokratikus Erők Uniója (SDS) 22,8 százalékkal 59 mandátumot szerzett, amellyel továbbra is a második legerősebb formáció maradt a törvényhozásban.
Kormányalakításhoz kevés, koalíciós partnerekre nem számíthat – noha jelezte nyitottságát, így a legnagyobb ellenzéki erő lesz a parlamentben, amennyiben sikerült kormányt alakítani, amelyre pillanatnyilag nagyobb az esély, mint az előző, és azt megelőző választások idején.
Amennyiben ez sikerült, folytatódik a Radev által támogatott korrupcióellenes harc, amelynek értelmében felül kell vizsgálni a Bojko Boriszov kormányaihoz kötődő gyanús ügyeket, egyúttal az államigazgatás „GERB-telenítésre” fognak törekedni, amire már az utóbbi hónapokban is láthattunk példát.
Bulgária
Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ
Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.
Politikai patthelyzet
Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.
A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.
Kapcsolódó cikk
Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.
A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.
Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)
A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.
Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.
S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.
Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.
Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.
Gyengülnek a korrupcióellenes pártok
Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.
A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.
A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.
A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.
Kapcsolódó cikk
A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?
Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.
Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)
Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.
A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.
Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.
Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.
- Szerbia7 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Ukrajna6 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó5 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Horvátország7 nap telt el azóta
FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?