Horvátország
A MINISZTERELNÖK ÖRÜL: A Fitch javította Horvátország hitelbesorolását, az ország történetében eddig ez a legjobb osztályzat

Javította a horvát államadósság osztályzatát a Fitch Ratings, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy Horvátország alig több mint egy év múlva csatlakozhat az euróövezethez. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi BBB mínuszról egy fokozattal BBB-re emelte Horvátország hosszú futamidejű szuverén devizaadós-kötelezettségeinek besorolását, és az új osztályzatra is további felminősítési kilátást hagyott érvényben. A horvát miniszterelnök annyira megörült a Fitch döntésének, hogy azonnal sajtóértekezletet hívott össze.
A turizmusnak is köszönhetik
A lépéshez fűzött indoklásában a Fitch Ratings kiemelte: várakozása szerint Horvátország eléri a megfelelő szintet, és 2023 januárjában csatlakozhat az európai valutaunióhoz.
A cég szerint Horvátország a koronavírus-járvány ellenére is komoly előrelépést ért el az eurótagsághoz szükséges konvergencia-kritériumok és szerkezeti reformok teljesítésében, és az euróövezetben is megvan a politikai támogatás a horvát csatlakozáshoz.
Az indoklásban az is olvasható, hogy Horvátország a Fitch által jósolt időpontnál előbb léphet be az euróövezetbe, a hitelminősítő cég ezt korábban ugyanis 2024-re valószínűsítette.
A Fitch Ratings kiemeli azt is, hogy a vártnál sokkal erőteljesebbnek bizonyult a horvát gazdaság növekedési teljesítménye, elsősorban a turisztikai ágazat fellendülésének és az exportszektor ellenállóképességének köszönhetően.
– Az eurócsatlakozás támogató hatással lesz a horvát államadós-minősítésre, mivel az euró meghonosításával Horvátországnak tartalékvaluta-státusban lévő fizetőeszköze lesz, emellett a belépés csökkenti a tranzakciós költségeket, valamint korlátozza a háztartások és a vállalati szektor pénzügyi mérlegét terhelő árfolyamkockázatokat
– olvasható a hitelminősítői értéklésben.
A Fitch közölte: a korábbi előrejelzésében szereplő 5,5 százalékról 8,9 százalékra emelte a horvát gazdaság idei növekedési ütemére szóló prognózisát, és azzal számol, hogy a horvát hazai össztermék (GDP) már 2021 végén túllépi a 2019-ben elért értéket.
A hitelminősítő cég nem lát különösebb kockázatot abban, hogy néhány kisebb horvát párt referendumot követel az eurócsatlakozással kapcsolatban.
A miniszterelnök örül
Az első horvát kommentárok szerint ez eddig a legjobb hitelminősítési besorolás Horvátország történetében, Andrej Plenković miniszterelnök annyira megörült a felminősítésnek, hogy azonnal sajtótájékoztatót hívott össze a Fitch „történelmi jelentőségű” döntése nyomán.
– Soha nem volt BBB besorolásunk pozitív kilátással
– mondta a horvát kormányfő, aki gratulált Zdravko Marić pénzügyminiszternek (alias Captain Croatia) az elért eredményhez, amihez hozzájárultak a miniszter tárgyalásai a szóban forgó hitelminősítővel. Egyúttal megjegyezte, hogy a hitelminősítők sorrendben hatodik alkalommal javítják Horvátország besorolását.
– A Fitch már harmadszor. Úgy látszik, hogy nekik vagyunk a legszimpatikusabbak
– tette hozzá Plenković, aki szerint az euróövezethez való csatlakozás a horvát gazdaság sikerének kulcsa, amely megnyitja az utat az Európai Bizottság és a nemzetközi pénzügyi intézmények bizalmának megszerzése előtt.
– Azok, akik a kérdéssel behatóan foglalkoznak, tudják, mit jelent ez a gazdaság és a stabilitás szempontjából. Ők a horvát gazdaságnak éppen ezt a motorját látják a legfontosabbnak
– mutatott rá a horvát kormányfő, aki szerint a másik tényező ebből a szempontból, hogy 2016 óta folyamatosan csökken az államadósság, és ebben a koronavírus csak kisebb megtorpanást okozott.
– Növekedett a kiskereskedelmi forgalom, nőtt az ipari termelés, az export, az építőipar, a turizmus… A további előrelépés szempontjából legnagyobb jelentősége annak a felismerésnek van, hogy a Fitch egyértelmű megítélése szerint Horvátország politikai stabilitása szilárd
– jelentette ki Plenković, aki arról is beszélt, hogy egy évtizedre előre bőséges uniós forrásokat biztosítottak az ország fejlődéséhez, de egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az egészség megőrzése mindenek előtt áll.
Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy Horvátország várhatóan ma éri el a 60%-os átoltottságot az első vakcinával, és Plenković ezt alkalmat is arra használta fel, hogy mindenkit az oltás felvételére biztasson.
Mindebből pedig kiviláglik, hogy Horvátország esetétben is legfontosabb a jó egészség és a kemény valuta.

Horvátország
Atyaisten! Nincs krumpli!

A krumpli, amit alantasabb elmék burgonyának neveznek, hogy ilyen módon is megkülönböztessék magukat tőlünk, parasztoktól, Horvátországban is egyike az alapélelmiszereknek. A tengerparton jellegzetesen főtten adják, mángolddal (lásd blitva, Beta vulgaris var. cicla). Likában szinte mást sem esznek, sülve-főve, jellegzetes delikátesz a pola, ami jól megmosott, felébe vágott krumplit jelent, amit némi zsiradékkal kemencében, sütőben sütnek barna-pirosra. Az ország kontinentális részén ismerik a krumplis tésztákat is, amiből mindenféle mennyei gombócot, vagy akár sufnúdlit gyártanak, vagy zsemlegombócot. Ez utóbbi megfelelő vadas mártással nejem szakértői véleménye szerint akár egytálételnek is megteszi, kell a fenének a hús hozzá. A gyerekek pomfri néven fogyasztják a hasábburgonyát, azzal az undok ketchupnak nevezett vegyszerrel, amit Magyarországon valami miatt kecsöpnek hívnak. (Dettó ugyanaz a misztérium, mint a dönhill, a Dunhill nevezetű finom ánglius cigaretta esetében. Emlékezetes Novák Laci esete a pesti trafikos nénivel, aki miután kért egy danhillt, szigorúan rendre lett utasítva, hogy talán dönhillt kér az úr? Laci erre meggondolta magát és inkább egy mörlbörőt kért…)
A tavalyi nagy szárazság megkésett következménye
Szóval, a helyzet az, hogy Horvátországban kifogytak a krumpliból, a kereskedelmi láncok egyiptomi, ciprusi importtal igyekeznek orvosolni a helyzetet, de importból sincs elég.
A Poslovni dnevnik is felfigyelt a válságra, és az egyik legnagyobb termelőnél, a muraközi Belica helységben székelő Damir Mesarićnál érdeklődött a helyzet után.
Mesarić úr elmondása szerint a mostani krumplihiány részint a magasabb üzemanyag- és vegyszerárakkal kapcsolatos, egyre erősebb vegyszerek kellenek, amiért egyre kevesebb termelő akar burgonyát termeszteni. Egyúttal a változó klíma nyomán a kultúrát sújtó betegségek száma is növekszik, és ez egész Európára nézve igaz.
– Évek óta figyelmeztetünk a dömpingárakra, merthogy ez végül a termelők számának csökkenéséhez vezet, és most éppen ez történt
– mondta Mesarić. Ehhez hozzá kell számítani, hogy a tavalyi nagy szárazság következtében a hozam a megszokottnak csupán 50-60 százaléka volt.

KRUMPLISZEDÉSI EMLÉK: Damir Mesarić egy korábbi krumpliszedés alkalmával (Forrás: Twitter)
Mindazonáltal, a helyzet 15 napon belül rendeződik, mert megkezdik a krumpli szedését a Muraközben és Isztriában is, úgy hogy nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem az idegenforgalmi szezonra is jut elegendő.
A horvát nagytermelő ugyanakkor egy érdekes mozzanatra is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a kereskedelmi láncok nemegyszer dömpingáron beszerzett importja miatt a horvátországi termelőknek külföldön kellett értékesíteni a krumplijukat, leginkább Magyarországon és Szlovéniában.
Ha elővesszük az 1×1-et, csak egy valamit vonhatunk le a történetből: az élelmiszerárak további növekedése várható.
Zoki Bond hozta a formáját
A horvát köztársasági elnök, aki a napokban azzal botránkoztatta meg a kormánypárti politikusokat, hogy tüntetőleg nem vett részt az Államiság Napjának megünneplésén (május 30-a, a hivatalos indoklás szerint ezt a napot az első demokratikusan megválasztott többpárti parlament 1990-es első ülésszakának emlékére ünneplik, amely fordulópont volt Horvátország történetében, mert a volt Jugoszláviától történő függetlenedésének kezdetét jelentette), szerdán (május 31-én) ismét nagyot rúgott a horvát-ukrán örökbarátságba.

Kapcsolódó cikk
UKRAJNA ELLENSÉGE LETT: Feketelistára tette a horvát elnököt az ukrán szélsőséges Mirotvorec Központ
Zoran Milanović Zágráb város díjának átadási ünnepségén állt mikrofonok és kamerák elé: a mondókáját pedig azzal kezdte, hogy Plenković miniszterelnök, ahelyett hogy rajta kéri számon, miért nem vett részt az Államiság napjának megünneplésén, inkább azokat büntesse meg, akik Zágráb központjában nem tettek eleget törvényes kötelezettségüknek, és nem lobogózták fel az épületeket.
Miután erre valaki oldalról bekiabált, hogy dicsőség Horvátországnak, dicsőség Ukrajnának, Zoki Bond vett egy mély lélegzetet, és kifejtette, hogy éppen ez az amit nem szeretne hallani, ugyanis a Szláva Ukrájini ugyanolyan jellegű jelmondat, mint a horvát Za Dom spremni!
– Ez Nyugat-Ukrajna legradikálisabb sovinisztáinak a kiáltása, akik együttműködtek a nácikkal, és zsidók, lengyelek ezreit ölték meg… Ezt nem akarom hallani Horvátországban. Az, hogy néhány vezető rákattant, nem érdekel. Találjanak ki más üdvözlési módot. Távolítsák el Oroszországot és Ukrajnát a társalgási etikettből
– jelentette ki a mi drága Zoki Bondunk, aki megjegyezte még, hogy Kijev messze van, Moszkva meg még messzebb.
Most az egyszer Milanović egy fontos dolgot mondott, és teljes mértékben igaza van, mert Sztepan Andrijovics Bandera körülbelül annyira számít „nemzeti hősnek”, mint Szálasi Ferenc, vagy mint Vidkun Abraham Lauritz Jonssøn Quisling.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
English3 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia6 nap telt el azóta
VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén
-
Bosznia4 nap telt el azóta
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben